Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-02-16 / 7. szám
Amerikát magyar szó Thursday, February 16, 1961 Széljegyzetek Szomorú napokat él Eisenhower ex-elnök. A “First Lady” mint kirakatbábu. Az igazi nagy tudós jellemző vonásai Dwight D. Eisenhower ex-elnökünk “good-bye” beszédével kapcsolatban én is elbúcsúztam tőle, méghozzá itt, ebben a rovatban, tehát nyilvánosan. Elmondtam akkor, hogy Ike csak a gazdag embereknek volt JÓ ELNÖK, de nem a szegényeknek. Nyolc éves adminisztrációja alatt mindig árra törekedett, hogyan lehet az amerikai nép közvagyonát néhány gazdag ember kezére 'TÖRVÉNYESEN átjátszani, de ugyanakkor megakadályozott minden népjóléti törvény hozást. De végre mégis csak menni kellett neki is és abban a reményben, hogy nemcsak ő, hanem vele megy a népellenes gazdasági politikája is, hosszú éveken át tartó békés golfozást kívántam neki, föltéve, hogy ezután még kevesebbet' foglalkozik majd a közügyekkel, mint eddig, a inig ez lett volna a kötelessége. Most már golfozhatik kedve szerint, rossz időjárás esetén'pedig a “bridzs” kártyajátékban talál nagy szórakozást — Írják az újságok. így igazán nem gondoltam, hogy a “hivatal- vesztés” tényleges nagy nehézségek elé fogja állítani. Hiszen van egy igen jól berendezett farm-, ja, ami állítólag közel egymillió dollárt ér s igy talán hoz az is valamit. De pénze is lehet pár dollár, mert ha a farmot ajándékba kapta a barátaitól, akkor azt a 600,000 dollárt, amit állítólag az emlékirataiért kapott s amit még csak majd a jövőben fognak kiadni, bizonyára a bankba tette. És végre is kettecskén a feleségével — mert a gyermek már megnőtt s jó állami “dzsábja” van —, megélhet a 25,000 dollár elnöki nyugdíjból meg a velejáró 50,000 dollár pótlékből. Szóval nem gondoltam, hogy sajnálkozni kellene rajta. De nem igy tartja, az amerikai polgári sajtó, Egyre-másra olvassuk a szivszomo- ritó híreket, hogy szegény ex-elnöknek most magának kell csinálni számos olyan munkát, amire azelőtt a titkárok és a szolgák egész serege állt' rendelkezésére.- Képzeld csak, nyájas olvasó —, szegény Eiserthowernek most magának kell ,Ä,1K . Mindjárt csak, ezt nem is merem leírni a hir- jprrás említése nélkül. Még azt mondanák, hogy az ujjaniból szoptam ki. Mert mégis csak fájdál- mas dolog az, amikor az a nemzeti hős, aki még tetejébe nyolc éven át az amerikai nép vezére, az ország elnöke is volt, most sajátkezűkig kéhytélén. . . Hej, mi is lesz'ebből a világból, ha ilyesmi is megeshetik ?! Hiszen emlékszem, hogy milyen fájdalommal vettük azt a hazai levelet, amelyet egy VOLT (tehát “ex”) GAZDAG EMBER irt amerikai unokaöecséhez. “Képzeld csak kedves öcsén)” — irta levelében —, “azelőtt 3—4 cselédem is volt, most meg még a cipelhet is magamnak kell kipucolni!” Hát nem szörnyűség, hogy ilyesmi megeshetik?! És most egy ex-elnök, egy igazi nemzeti hős is. . . De nézzük csak, mit ir az Associated Press Neil Gilbriclge nevű riportere, aki végignézte az elnökből “egyszerű” polgárrá vedlett Eisenhower első golfjátékát Albany, Ga. városban. AI BANY, Ga. — Nagyon csalódik az, aki úgy véli, hogy az elnöki szék elhagyásával nem járnak nehézségek. Nem megy az köny- hven az Egyesült Államok 34-ik elnökének, Dwight D. Eisenhowernek sem. Lépésrcl-lépes- re kell megtanulnia, hogy* elvégezze mindazon dolgokat, amiknek az elvégzésére azelőtt a titkárok egész serege várakozott. Eisenhower 45 évet töltött közszolgálatban és annak jó részét olyan magas tisztségben, hogy a szolgák egész hada vette körül, igy nem sok gyakorlata van a létfenntartással járó apró munkákban, amiket mindig mások végeztek számára. Hetven éves*korában,.21 év múltán, most iill először automobil kormánykerékhez. És most jött rá arra is, hogy ha valamely barátjának akar telefonálni, AKKOR SAJÁT MAGÁNAK KELL A TELEFONSZÁMOT KIKERESNI A TELEFON-KÖNYVBŐL. Hát ez az, nyájas olvasó. Remélem, nem gondoltad. hogy Ike is azért fog panaszkodni, hogy most már neki is sajátkezű leg kell kipucolni a ci-- pőjét? A Világ olyan nagyot még mindig nem fordult. De mar ez is elég könnyfakasztó? vagy nem ? Az amerikai nép nagyon hajlamos a hősimádásra. A sajtónak nem kerül nagy munkájába a színészek, színésznők és a sport-sztárok oly “felépítése”, hogy a közönség érdeklődjön minden apró- cseprő ügyük iránt s igy az újságoknak és a magazinoknak cirkulációt szaporító anyagul szolgáljanak. A hadvezérek, miniszterek és az elnök természetesen már “hivatalból” is a hősök sorába kerülnek, akikről a lapok állandó rovatokat hoznak. Ugyancsak idetartozik az elnök felesége, a “First Lady” is. Misem természetesebb, minthogy, ezt - a hösimá- dást felhasználják kereskedelmi célokra, is. Sőt mondhatnánk, hogy legtöbb esetben a kereskedelmi érdekeltség építi fel az ilyen nemzeti hősöket, akik azután indorszálnak, dicsérnek bizonyos kereskedelmi árukat s azzal nemcsak az ipart, de sajátmagukat is segítik. Vannak azonban más esetek is, amikor a szem- fülés kereskedők ki akarják aknázni a kedvező alkalmat és a hős megkérdezése és tudta nélkül veszik igénybe annak népszerűségét. Ilyen kereskedők közé -tartozik a newyorTd gteve Carano, “mannequin” gyáros is, aki arra a gondolatra jött, hogy az amerikai asszonyok bizonyára szívesen vásárolnák azokat a ruhákat, amelyeket az elnök felesége, Mrs. Jacqueline Kennedy alakjára formált és képmásával ellátó,tt kirakatbábukon, mutatnának Le. Kirakatát tele is rakta ilyen Jacqueline bábuk- ■ kai (szakmai neve: mannequin) jelezve, hogy darabonként 150 dollárt kér érte. Nem tudjuk, hogy milyen üzletet csinált, avagy árulja-e még a Mrs. Kennedy bábukat, mert a sajtó egy része, élükön a United-Press-International hírügynökséggel, élesen támadta a hazafias sarlatánság e példáját. Megírták, hogy Carano nem kért engedelmet arra, hogy Mrs. Kennedy arcmását tegye a . bábura s igy az igen magasfoku ízléstelenségért a First Lady, ha akarná -— kártérítési port is indíthatna. Gyakran igy tesznek azok a színésznők is, akiket beleegyezésük nélkül fognak be hasonló hirdetési céloknt. Steve Carano, a dívatbábu gyáros azonban amikor figyelmeztették, hogy az „elnök felesége bábu másolatának ily kereskedelmi felhasználása nagymérvű Ízléstelenség, sőt hazafiatlanság, igen erélyesen tiltakozott. “Hiszen amikor a legszebb és legdrágább ruhákba öltöztetve mutogatjuk a First Ladvt” — mondotta —, “mindenki csak csodálva bámulja, és minden fiatal nő utánozni akarja. Hát lehet ennél valami kívánatosabb?” Hát lehet? — kérdezzük mi is. Ennek a kapzsi hazafias saidatánnak talán valamilyen medáliát kellene adni. A nagy tudós Az amerikai tudósok országos szövetsége — American Association for the Advancement of Science — legutóbbi gyűlésén dr. Anne Roe a tudósok általános, de jellemző tulajdonságait igyekezett összefoglalni. Szerinte minden gyerek bizonyos méretű kíváncsisággal születik.. A kíváncsiság készteti arra, hogy széjjelszedje játékait, betekintsen a zárt helyekre, vagy megegye az evésre alkalmatlan anyagokat is. Amint növekszik s tudása szaporodik, ez a nagy kíváncsiság “kinő” belőle. A tudóst azonban nem hagyja el ez a nagy kíváncsiság, sőt idővel még inkább növekszik nála. így az igazi tudós ebben a tekintetben egész életére GYEREK MARAD. És mert gyerek marad, bizonyos tekintetben “bohém” kedélyű, nem követi az átlagos ember logikus gondolkodását. Miután szellemi kapacitása nagy, igen-sok adatot halmoz fel agyában, amiket.nem logikus, hanem a saját énjének megfelelő módon csoportosít. így jut azután uj eredmények re, vagyis felfedezésekre. Az igazi tudós másik jellemvonása tehát az egocentricizmus, vagyis az, hogy önmagát igen nagyra értékeli, aki tehát jogosult arra, hogy ne kövesse az átlagos emberek szokásait. Ezért a nagy tudós az átlagos ember szerint a különcök soraiba tartozik. Mondjuk ki tehát nyíltan, amit ez a dr. Anne Roe ilyen nagyon körülményes nyelven akar kifejezni: az igazi tudós mindjárt egy kicsit bolond is. És most nézzük, miként igazolja ezt a megállapítást az alábbi újsághír. SAN FRANCISCO, Cal. ----- Dr. Edward Teller, neves tudós, akit mint a hidrogénbomba atyját emlegetnek, pénteken (jan. 27) a kórház ha került súlyos colitis betegséggel. Midőn tudtára adták, hogy betegsége miatt legalább hat hónapra abba kell hagynia felolvasó körútját, igen nagy haragra lobbant s már másnap, szom baton kijelentette, hogy felolvasásait folytatni fogja. “Máskor is volt már nekem colitisom (kolika, bélcsikarás) és mégis hamarosan újból munkába álltam” —: mondotta. — “Most is azt fogom tenni, legfeljebb egy kicsit könnyebben veszem (a munkát) mint a múltban”. Ez a nagy tudós hónapok óta járja az Egyesült Állajnok nagyobb városait, mindenütt előadásokat tartva, amelyekben a hidrogénbomba-kisérle- iek folytatását és a billiókba kerülő bqiqba-óv- helyejí építését sürgeti. Szóval azt akarja, hogy építsünk búvóhelyeket, azután csináljuk aj na- gyobbnál nagyobb hidrogénbombákat és próbáljuk meg, kibír ják-e azokat a búvóhelyek? Akárcsak a gyerekek; építenek valamit csak azért, hogy legyen nekik mit összetörni. A gyerekek' megesznek mindenféle emészthetetlen dolgot, amit gyakran bélmosással kell belőlük eltávolítani. Talán dr. Teller'maga is “bevette” a saját előadásait, amit csak másóknak szánt és az okozza nála a kólikát? Nem elkelne-e nála is egy kis bélmosás? De ha csakugyan komolyan hiszi, hogy búvóhelyekkel meg hidrogénben)bakkal jut el a? emberiség az állandó békéhez, akkor nemcsak bél, hanem agymosásra is szüksége lenne. így igaza van dr. Anne Roenak. Ez a nagy tudós is megmaradt gyereknek nemcsak a kíváncsiság mezején, de abban is, hogy azt a nagymennyiségű adatot, amit a fejében összegyűjtött nem tudja logikusan csoportosítani. Ha azonban logikusnak vesszük az okoskodását, akkor megállapíthatjuk, hogy az olyan logika, amely csak neki és a többi háborús uszitóknak hoz hasznot, de a világ népeire káros, sőt végzetes következményekkel járhat. Bérlevágás egy clevelandi áruházban A Baily Company, Cleveland egyik nagyáruháza meghátrált attól, hogy 800 munkása részére a három évre megkötött munkaszerződés feltételeit teljesítse. Eszerint a munkásoknak február 1-én béremelés és jóléti juttatások fejében heti külön 3.50 dollár járt volna. A vállalat vezetősége azonban azzal ijesztgette munkásait, hogy kénytelen lesz sokat elbocsátani, ha nem szállítják le igényeiket. Az alkalmazottak beleegyeztek abba, hogy $3.50 helyett elfogadnak egy dollár emelést. A Baily Co.-nak Cleveland külvárosában még három áruháza van. A Youngstown-i Century Food Market Co.-nak egy leányvállalata és az alkalmazottai járandóságainak visszatartásával 100 ezer-, dollárt takarított meg. Megígérte ugyan, hogy ha az évi profit eléri a 3 százalékot, akkor jóvá teszi a különböze tét és megadja a munkásoknak, ami a szerződés szerint jár nekik. Az égy dollárt a. munkások fizetés formájában kapják, de az egészségügyi és jóléti alapra semmit serií kapnak. Jules Áron, a Century Food Market elnöke igen bölcsnek jellemezte “a munkások, az üzletvezetéséig és a szakszervezet együttműködését”. Kijelentette. hogy bár a'vállalat pénzügyi helyzete kitűnő,"“az üzlet nem megy nagyon jól”. Viszont ha levágják a munkások vásárló-képességét, mitől várja Mr. Áron az üzlet javulását? Hói itta bölcsesség?. kZ mmm nymaikais (Folytatás a 6-ik oldalról) -f ..jósolt volt: “Magyarországon pedig nem halhat éhen senki!. . . ” . . .Tehát intézkedtek az illetékesek. A két ember (nem nyomorgó és nem éhező — csak szűkösen élő házaspár) érdekében megmozdult a társadalom. Igaz, ennek hire nem hozza izgalom un x könnyzacskókat; igaz, ez nem facsar; >. a szivekéi, azonban: ha nem is megható a történet, de legalább — igaz! És azt hiszem, ez a legfontosabb. Garami László NAPONTA 190 könyv hárommillió példánya hagyja el a Szovjetunió 1-5 köztár st -ágá --ak nyon dáit. Ezzel az eredménnyel a szov jet állam el •» helyen áll a világon. Tavaly a szoviet dolgozói hégyrnilliárd rubelt költöttek - köhy vekre.
