Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-18 / 33. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 18, 1960 >TTTT TT ▼ T T T ▼ '▼ ▼ T'TT ▼ ▼ ▼ ▼ T T"T T T T'T T T T Magyarország ; BESZÁMOLÓ A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSRŐL E hónap 4-ére hívta össze a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés uj ülés­szakát, amelynek napirendjén több fontos kérdés szerepelt. Az ország lakossága és sajtója élénk figyelemmel kisérte a beszámolókat és a nyomuk­ban következő vitákat, majd az ezekre adott vá­laszokat. Egy féléves munka eredményeit s hiá­nyosságait tárgyalták meg, felmérték a jelen helyzetet és pillantást vetettek a jövőbe. Az Elnöki Tanács beszámolóját Kristóf Ist­ván titkár terjesztette az országgyűlés elé. Ki­emelte, hogy Magyarország állami és társadalmi rendjének további megerősödése lehetővé tette, hogy felszabadulásának 15. évfordulója alkalmá­ból az Elnöki Tanács részleges közkegyelmet gya­koroljon, továbbá az ellenforradalmat követően létrehozott közbiztonsági őrizet intézményét ez év junius 30-ával megszüntesse. Dr. Münnich beszéde Ezután dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mondta el beszámolóját. Abból indult ki, hogy Magyarország kormányzatának és népének alapvető feladata és egyben legfőbb érdeke is, hogy lehetőségéhez mérten minél jobban hozzá­járuljon a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek megerősítéséhez. Ezt a szempontot tartva szem előtt, ismertette az állami ipar fejlődését. Az 1960-as év első fél­évének termelése 15 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakának termelését, és ez a félévi terv 4 százalékos túlteljesítését jelenti. Ennek keretében számos uj üzem létesült. Az ipari fejlődés következménye volt, hogy a lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal több volt 1960 első felében, mint egy évvel ezelőtt. A pénzbevétel emelkedéséhez hozzájárult, hogy 70 ezerrel nőtt az állami iparban és 13 ezerrel az építőiparban foglalkoztatott dolgozók száma, pon­tosan 32 milliárd volt a kiskereskedelem forgal­ma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. A keresettel együtt megnőttek persze az igé­nyek is. A fokozott igényeket a termelés növelé­sével lehet majd kielégíteni úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Csak akkor lehet többet, job­bat és olcsóbban vásárolni, ha a termelés növe­lése együtt jár annak gazdaságosabbá tételével. Más szavakkal kifejezve növelni kell a termelé­kenységet, amit a munkaidő jó kihasználásával a gépesítés és technikai újítások alkalmazásával lehet előmozdítani. Közismert — mondta dr. Münnich — ,hogy Magyarország az iparban felhasznált anyagok túlnyomó többségét külföldről kénytelen besze* rezni. Ezekért a nyersanyagokért az ország ex­portálható termékekkel fizet. Különösen nagy je­lentősége van tehát az ország szempontjából an­nak, hogy az ipari minisztériumok és az üzemek vezetői nagy gondot fordítsanak az exporttervek teljesítésére. Az anyagellátás problémájának csökkentését szolgálja még a takarékosság. 1958-ban a kor­mány határozatot hozott takarékossági mozga­lom indítására, és az eltelt két-év bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takaré­kossághoz fűződő fontos népgazdasági érdekeket. A munkaversenyek nagy segítséget jelentettek ezen a téren. A szocialista munkaversenyek he­lyes tartalmat kaptak azáltal, hogy mindenütt a helyileg legfontosabb teendőket tűzték a verseny homlokterébe. így a jobbat és a gazdaságosabban, célszerűbben jelszó érvényesült inkább, a többet helyett. Bár voltak területek, ahol az utóbbira volt inkább szükség. Az építőiparral, mint igen fontos iparággal kü­lön foglalkozott a miniszterelnök. Rámutatott azokra a hatalmas feladatokra, amiknek időben való teljesítése igen fontos — többek között a la­kások építésére és tatarozására is —, és amelyek­nek nagy részét teljesítették is. Ugyanekkor kri­tikával illette ezt az iparágat, hogy a magyaror­szági építkezésekre még mindig jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetősé­gek. A mezőgazdaság szocialista átalakulása tovább folytatódott. A termelőszövetkezetek tagjainak Száma 310 ezerrel, szántóterülete 1.6 millió kát. holddal nőtt. Június 3-iki adatok szerint több mint 4,400 termelőszövetkezet működik 5.4 millió kát. hold szántóterületen. A félév végén az ország szántóterületének háromnegyede tartozott a szo­cialista szektorhoz. A szocialista szektor hirtelen megnövekedése a mezőgazdaságban, maga után vonta a fokozot­tabb beruházások szükségességét ezen a téren. Erre a célra fontos tartalékokat kellett elvonni a többi népgazdasági ág részére szánt anyagi esz­közökből is. De ez elől a feladat elől nem lehetett kitérni, mert a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú kibontakozása a szociálizmus építé­sének meggyorsulását jelentette. A Szovjetunió kormánya az eredeti megállapo­dás és terven felül többezer traktor, gabona- kombájn és más mezőgazdasági gép vásárlását tette lehetősé. Jelentős segítséget nwujtottak még a Német Demokratikus Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság. A falu szocialista átszervezése uj lehetőséget ad a mezőgazdaság hatalmas arányú fejlődésére. Az elkövetkező években — mondta dr. Münnich —, meg akarjuk valósítani az alapvető mezőgaz­dasági munkák gépesítését, elsősorban a talaj- művelésben a gabona- és a kukoricatermelésben. Az állam segítsége a falu iránt megmutatkozik abban is, hogy az uj termelőszövetkezeti tagokat bevonja a társadalombiztosításba és igy az or­szág lakosságának 85 százaléka jogosult ma már ingyenes orvosi ellátásra, kórházi ápolásra, igen alacsony térítés ellenében kiváltható gyógyszerre. Nagyarányú iskolareform végrehajtására fog sor kerülni a közeljövőben. Ezzel azt akarják elér­ni, hogy az iskola közelebb kerüljön az élethez, hogy megvalósítsák az elmélet és a gyakorlat, a tanulás és a termelés szoros kapcsolatát. Az is­kolareform tervezetét nemsokára nyilvánosság elé bocsátják megvitatás céljából. A magyar nép — mondta a Minisztertanács elnöke — ma jobban él, mint történelme során bármikor. A dolgozó nép, szocialista pártja segít­ségével kifejtett áldozatos, szorgalmas munkája nyomán száműzte országából iá szegénységet, az éhséget és a nyomort. Megszűnt az az elnyomás, amely évszázadokon keresztül megkeserítette a nép sorsát, elszívta életerejét és kezdeményező készségét. 10 éve annak, hogy az államépités terén döntő fontosságú események zajlottak le Magyarorszá­gon: létrejöttek a tanácsok, s ezzel bevonultak a széles dolgozó tömegek az államhatalom munkájá­ba bekapcsolódtak az állam igazgatásába. A ta­nácsok nemcsak uj formát, hanem uj tartalmat is adtak az államépitő munkának, szilárd bázisá­vá váltak a szocializmus építésének. A Magyar Népköztársaság, mondta dr. Mün­nich, következetes békepolitikát folytat. Rámu­tatott arra, hogy az országnak a többi szocialista államokhoz való kapcsolata tovább fejlődött. Dr. Sik Endre beszédéből Dr. Sik Endre külügyminiszter bevezetőben hangsúlyozta: — Az elmúlt néhány esztendő ese­ményei azt bizonyítják, hogy a nemzetközi erő­viszonyok lényegbevágó és végleges eltolódása a szocialista világ javára, az imperialisták hátrá­nyára/ uj, kedvező helyzetet teremtett a világ­ban. Megnyílt a lehetőség arra, hogy kiküszöböl­jük a háború veszélyét és megteremtsük a tartós békét. A magyar nép — folytatta —, amely annyit szenvedett pusztító háborúktól, mielőtt évszáza­dos elnyomatás után ráléphetett a nemzeti füg­getlenség és a jólét útjára, békét akar, mert csak békében építheti eredményesen boldog, szocialista jövőjét. E cél vezérli egész külpolitikai tevékeny­ségünket, amelynek két pillére: a szoros együtt­működés a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal a szocializmusért és a tartós békéért vívott harc minden területén, és a békés egymás mellett élés minden állammal, tekintet nélkül azok társadalmi berendezkedésére. Dr. Sik Endre ezután hangoztatta, hogy az Az év elejétől szakmunkának nyilvánították a fonást és a szövést. Ennek megfelelően a Lőrinci Fonóban megnyílt az első fonó szakmunkásképző iskola. 120 leány részére tantermet rendeztek be, ahol egy évig képzett szakemberek oktatják a fiatalokat wwwvvwww*wwvvwwwwwvwww**wwvwwv%* utóbbi években Magyarország újabb nagy lépése­ket tett előre a szocialista országokkal való együttműködésben. Különösen nagy fejlődés mu­tatkozott az elmúlt egy-két esztendőben, amiről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az­óta elért kimagasló gyakorlati eredményei tanús­kodnak. A KGST szerepe a kialakult helyzetnek megfelelően rendkívül megnőtt—mondotta a kül­ügyminiszter —, s az a tény, hogy most lehetővé vált az 1961—1965. évi népgazdasági tervek egyeztetése mellett a 15—20 éves távlati tervek összehangolása is, már önmagában mutatója a szocialista világrendszer óriási erejének. Eredményeket értünk el — a békés egymás mellett élés elve alapján — a más társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolataink te­rén is. Eredményesen és sokat Ígérőén halad előre kapcsolataink építése a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve függetlenségük kivívásáért küzdő ázsiai és afrikai országokkal. Kormányügynök­ségünk baráti látogatás^; tett Libériában, Guineá­ban és Ghánában, a legutóbbi hónapok folyamán hivatalos képviselőink utaztak Kongóba, Szomá­liába és a Malgas Köztársaságba. Sik Endre végül hangsúlyozta: — Szilárd szövetség, szoros együttműködés a szocialista országokkal és törekvés jó, normális államközi kapcsolatok kiépítésére, a békés egy­más mellett élés biztosítására minden más társa­dalmi rendszerű országgal: ez a kettős elv vezet bennünket külpolitikai tevékenységünkben. Ezek az elvek vezetnek majd bennünket az Egyesült Nemzetek Szervezete küszöbönálló közgyűlésén is. Nógrádi Sándor képviselő beszédében kitért ar­ra a veszélyre, amelyet Nyugat-Németország mi- litarizálása és támadó tömegpusztitó fegyverek­kel való ellátása idéz elő. Kiemelte, hogy az ENSZ mindaddig csonka szervezet marad, amig a 650 millió lakosú, roha­mos és gyorsan fejlődő Kínai Népköztársaság nem válik tagjává. Az országgyűlés, még számos felszólalás után elfogadta a kormány beszámolóját. EZERÉVES FENNÁLLÁSÁT ünnepli a Kecs­kemét környéki Heténvegyháza község. A jubi­leumi ünnepségek keretében a többi között nagy­szabású nyári gyümölcskiállitást rendeznek. • KOTORJÁK a Balaton északi partján az elisza­posodott strandokat. A Vízügyi Igazgatóság kot­rógépei balatonalmádi strandját az iszap eltakarí­tásával és uj partfal építésével 10,000 személyes­re bővitették. • TÍZÉVES a Füzérradványi Gyermekszanatóri-. um. Ez idő alatt több mint 8 ezer gyermek nyerte vissza egészségét. A beteg gyermekek részére óvodát és általános iskolát létesítettek. Évente mintegy négy és fél millió forintba kerül a sziana- tórium fenntartása. • TÖBBSZÁZ uj iparcikk vizsgálatát fejezték be a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézetben. A többi között 217 ruházati cikk, 33 féle élelmi­szer, 14 uj bútor vizsgázott, s az uj gyártmányok 80 százaléka megfelelt a követelményeknek. • “KÖZLEKEDÉSI JÁTSZÓTÉR” létesítését ter­vezik Angyalföldön. A Béke ut és a Mosoly utca között levő Gyermek-téren épül majd fel, ahol a forgalmat rendőrök irányítják és egyben megta­nítják a gyerekeket a helyes közlekedésre.

Next

/
Thumbnails
Contents