Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-18 / 33. szám

Thursday, August 18, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Törökországban nő az US-ellenesség A párizsi Monde a törökországi helyzettel fog­lalkozva az amerikaellenes érzelmek erősödésé­ről is. A lap megjegyzi: paradox módon a törö­kök ellenérzésének egyik fő oka az amerikai gaz­dasági segítség. Ennek a megállapításnak az alá­támasztására idéz egy török köztársasági nép­párti vezető politikust, aki szerint Törökország­nak főleg arra van szüksége, hogy fejlessze ipa­rát és mezőgazdaságát, s növelje kivitelét. Ame­rika pedig — állapítja meg a szóban forgó török politikus — nemcsak hogy nem járult hozzá ha­tékonyan a török gazdaság fejlődéséhez, hanem teljesen a maga javát szolgáló kereskedelmi for­galmat bonyolít le Törökországgal. A Monde hivatkozik a Milliyet cimü török láp­ra, amely amiatt panaszkodik, hogy az “amerikai tej királyok” elárasztják termékeikkel Törökorszá­got és tönkreteszik a parasztokat. “Rendben van — írja a török lap —, hogy Amerika rokonszen- vet táplál irántunk, de oly erőteljesen ölel magá­hoz bennünket, hogy megfulladunk”. A francia újság a továbbiakban hangoztatja, hogy a török katonatisztek egyre kevésbé haj­landók “parancsokat elfogadni” az amerikai ka­tonai missziótól, amelynek kétezer tagja a török fegyveres erők keretében tevékenykedik. Nem nehéz lemérni a két szövetséges hadsereg tagjait elválasztó szakadék mélységét, ha arra gondo­lunk, hogy egy török alezredes fizetése alig vala­mivel több mint egy amerikai tizedesé — irja a lap. A török közvélemény rossz hangulatának egy másik oka az, hogy Törökországban az amerikai hatóságok az egyedül illetékesek abban, hogy döntsenek az amerikai katonák bűncselekményei­nek az ügyében. A Monde megállapítja, hogy az U-2 incidens kapcsolatos a törökországi támaszpontok kérdé­sével és ezzel összefüggésben idézi Turhil ezredes szavait, aki kijelentette, “nem akarjuk, hogy kül­politikánk ki legyen szolgáltatva egy provokáció kénye-kedvére”. Támadás a sivatag ellen Kínában 1680 millió mu sivatag van (10 mu = 1.15 kát. holddal. — A Szerk.) körülbelül any- nyi, mint a megművelt terület. A sivatagok nagy része Belső-Mongóliában és északnyugaton terül el, s a homok, a rettegett “sárga sárkány” innen zudult befelé s az évszázadok során hatalmas ter­mő területeket, falvak ezreit temette el. A kínai paraszt sokáig nem hitte, hogy harcba lehet szállni a “sárga sárkány” ellen. A felszaba­dulás után csak lassan, kevesek kezdeményezé- zésére kezdődött meg a védőövezet létesítése, fák ültetésével, majd azzal a kísérlettel, hogy a ho­mok dünákat földdel fedjék le. Csak a termelő­szövetkezeti mozgalom, az összefogás mutatta meg, milyen nagy eredményeket lehet elérni, kü­lönösen 1956 után, amikor a sivatagokkal határos tsz-ek egységes, átfogó terv alapján végezték az terdősitést. Rövidesen közvetlen gazdasági ered­mények is mutatkoztak: a védőövezet mögött már kétszer lehetett aratni! A sivatagi homok elleni védekezés rövidesen átment a sivatag elleni támadás szakaszába. A parasztság már nem elégedett meg azzal, hogy a “feje kint legyen a homokból”, hanem egyre mélyebben hatolt magába a sivatagba is: 1958 telén, és 1959 tavaszán 380 ezer mu sivatagot ültettek be fákkal és füvei. Döntő fordulat állott be a “sárga sárkány” elle­Nincs ellenőrzés Washington. — Egy magát megnevezni nem akaró magasrangu kormányhivatalnok azt a ki­jelentést tette, hogy az International Coopera­tion Administration (ICA) által külföldön szét­osztott amerikai fölös agrártermékek semmi el­lenőrzés alatt sem állnak, — jelenti az UPI hír­szolgáltató vállalat. Az ICA évenként kb. 250 millió dollár értékű fölös farmtermelvényt szállít külföldre és osztja szét ia gazdaságilag elmaradt országokban. Ezt a szétosztást azonban senki sem ellenőrzi s ennek következtében az élelmiszerek nagvrésze privát kezekbe, vagy privát csoportok tulajdonába ke­rül. Az ICA vezetői erre azt mondják, hogy ők nem kaptak pénzt ellenőrző szervezet kiépítésére; ki­utalják és kiszállítják az élelmiszereket a kijelölt országokba, de h^gy ott miként osztják el, kik részesülnek belőle, azt nem tudhatják. Ilyen ellen­őrzésre nekik újabb alkalmazottakra lenne szük­ségük, amire nincs financiális alapjuk. A magát megnevezni nem akaró hivatalnok azt állítja, hogy az ICA által külföldre szállított élelmiszerekből az arra igazán rászoruló szegé­nyek mitsem kapnak és ez egyike azon okoknak, amelyek miatt az Egyesült Államok tekintélye olyan rohamosan leesett még az olyan országok­ban is, ahová “segítséget” küldünk. SZÉP KORT ÉLT MOSZKVA. — A hivatalos orosz hírszolgálat, TASS jelenti, hogy Kirghizia szovjet köztársa­ságban Ashym Dursunov polgár most ünnepelte születésének 141-ik évfordulóját. Magyarországi beszámoló ÖSevelandon A Buckeye Social & Educational Club Magyar- országon járt tagjai, Stimetzné, Szilágyi Dániel és Cincárék beszámolót tartanak tapasztalataik­ról augusztus 27-én, szombaton este 7.30 kezdet­te] a 13700 Kinsman Road alatt. Hazai filmfelvé­teleket is bemutatnak és kérdésekre örömmel és őszintén válaszolnak. Kávét és süteményt szolgálnak fel, adomány 50 cent. Mindenkit, akit a magyar népet és békét szere­ti, örömmel vár ^ rendezőség. Japán nem független - Ishibashi Ishibashi volt japán miniszterelnök az Aszahi cimü lapban élesen bírálja az uj japán kormányt. Az Ikeda-kormány úgy tesz, mintha jelentős vál­tozásokat akarna végrehajtani Japán politikájá­ban, valóságban azonban egy lépéssel sem tért el a hidegháború irányzatától. A nemzetközi helyzettel foglalkozva a neves politikus arról ir, hogy az emberiség jelenleg a békés együttélés korszakának küszöbére jutott, és ennek minden józanul gondolkodó politikus tudatában van. Különös figylemre méltatja azt a konkrét programot, amelyet Kruscsev terjesztett a békés együttélés gyakorlati megvalósitására az Egyesült Nemzetek közgyűlése elé. Ishibashi bí­rálta Ikeda miniszterelnöknek azt az állítását, hogy Japán nem folytathat semlegességi politi­kát és sorsát össze kell kötni az Egyesült Álla­mokkal. Megjegyzi: “Bátorkodom kijelenteni, hogy ez a külpolitika Japánt az Egyesült Államok egyik tagállamának szerepére kárhoztatja, ami­kor is szó sem lehet az ország függetlenségéről”. tmWWWWHHWMVWWHWWWWWWVt ni harcban. A sivatagból, amely a múltban éven­ként 3—8 métert rabolt el az embertől, az ember ma évenként 20 kilométert hajt a maga akarata alá. Munkásmozgalom Sztrájk a Zenith Rádiógyárban Chicagóban a Zenith Radio Corp. 6,000 termelő­munkása e héten sztrájkot kezdett. A Zenith társulatnál 40 éves fennállása óta ez az első sztrájk. Négy Zenith-üzem van Chicagóban és mind a négy leállt. A munkások szakszervezete, a Radionic Workers of America és a társulat meg­bízottai között folyó tárgyalás az uj munkaszer­ződésre, megszakadt. A bérkérdés körül merül­tek fel nézeteltérések. A szakszervezet 10 cent órabéremelést követelt julius 1-től visszamenőleg, mig a társulat csak 5 centtől 9 centig volt haj­landó fizetni és csak julius 18-ig visszamenőleg. A társulat panaszkodik, hogy az év második negyedében 5 százalékkal nagyobb volt az üzleti forgalom, a bevétel azonban 8 százalékkal esett a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Más társulatok részéről óriási piaci versengés jött létre, különö­sen az olcsóbb fajta készítmények terén, ami a Zenith-készitmények árleszállítását kényszeritet- te ki. A tavalyi 54 cent- osztalék helyett most csak 49 centet fizethetett részvényenként. Ha azonban a kimutatás ama részét vizsgáljuk meg, amely ez év első hat hónapja összevont üz­leti eredményét ismerteti, akkor azt látjuk, hogy 1960 első félévében a tavalyi első félévhez viszo­nyítva az üzleti forgalom majdnem 12 millió dol­lárral több volt és az egy részvényre eső oszta­lék a tavalyi $1.66 helyett $1.79-t tesz ki. Kár volt részvétkönnyeket hullatni. Jut ebből a mun­kások fizetésének emelésére is. vetkeztében a jóléti alap jövedelme is leesett”, mondotta. A bányatulajdonosok ugyanis 40 centet fizettek az alapba minden tonna bányászott szén után. Az újságíró jelentése szerint az unió szószólója azt mondta, hogy a bányászok vonakodnak más munkát elfogadni, amig a szakszervezetüktől egészségügyi védelmet kapnak. Jelentette azt is, hogy a bányászok nem haj­landók a UMW pénzügyi magyarázatait elfogad­ni. Kentuckyban már két tiltakozó gyűlést tar­tottak a bányászok és éppen készültek egy mási­kat tartani Madisonville-ben. Logan, W. Va.-ban négy bánya munkásai abbahagyták a munkát, hogy kifejezzék az uj rendelkezések elleni tiltako­zásukat. A bányászunió ezen intézkedése súlyos megpró­báltatás különösen az idősebb bányászok részére. Megtudtuk, hogy más szakszervezeteknek hason­ló szabályzatuk van a jóléti alapot illetően, amely gyorsan kiapad, ha nincs rendszeres utánpót­lás. A bányászok között megindult tiltakozó moz­galom növelése és kiszélesítése az egész iparra arra kell'irányuljon, hogy a kormány terjessze ki az egészségügyi ellátást úgy a nyugdíjas polgá­rokra, mint a munkanélküliségbe taszított mun­kásokra és családjukra. BÁNYÁSZOK KÖZÖS PANASZA Augusztus 4-iki lapszámunkban “Bányásziasz- szony panasza” cimmel közöltük Mrs. F. Sz. nyug­díjas bányászasszony olvasónk levelét, amelyben közli velünk, hogy a Bányászszakszervezet Wel­fare and Retirement Fund-ja megvonta tőlük a további orvosi és kórházi segélyt. Azóta kezünkbe került a The Miami Herald aug. 6-i lapszámának egy cikke, amely nyilvános­ságra hozza, hogy a United Mine Workers Union junius 1-én uj országos szabályokat léptetett élet­be és ezek alapján Kentuckyban 3,500 tagjától megvonta az ingyenes kórházi és orvosi szolgála­tot. Az eljárás olyan bányásztagokra vonatkozik, akik már egy événél hosszabb ideig nem dolgoztak az iparban. Harlan Countyban közel 2,000 bá­nyász vesztette el igény jogosultságát ezen az ala­pon; másik 1,200 a Kentucky állam gazdaságilag súlyosan érintett keleti területén és kb. 500 a nyugati területén. Az AP hírszolgálat tudósítója, Louisville, Ky.- ban szerezte be az errevonatkozó adatokat. A szakszervezet egy tisztviselőjével beszélt, aki azt mondta, hogy az eljárásnak pénzügyi oka van. A termelés a bányákban csökkent és ennek kö­. .we'r-íSgv '"ív ' wwFiy&i- ’• ■*» $ 25 éves évforduló Az AFL-CIO központi bizottsága, amely Chi­cagóban tartja összejövetelét e hónapban, nagy ebéd keretében fogja megünnepelni a társadalmi biztosítás törvénybe iktatásának 25-ik évfordu­lóját. Az ünnepélyt a Drake Hotelben, augusztus 14-én tartják. Az amerikai munkásságra oly fontos történelmi esemény évfordulóján George Meany és társai majd pöffeszkedve diillesztik ki mellüket s fogad­ják el a munkásmozgalomnak juttatott dicsére­tet, a monopóliumok felett 25 évvel ezelőtt elért győzelemért. De mélyen hallgatnak arról, hogy a társadalmi biztosításért folytatott harcban ők a kizsákmányolok oldalán álltak és minden tehet­ségüket latba vetették, hogy elnyomják azt a mozgalmat, amit egy kis csoport haladó szelle­mű szakszervezeti tag meginditott az 1930-as évek elején, a 16 millió munkanélküli korszaká­ban, s amely törvényhozással szándékozott eny­hülést hozni a kapitalista rendszer állandóan meg- megujuló gazdasági kríziseinek áldozatain. A ne­héz munkát végző hős úttörőkről megfeledkeztek, mi több, a szakszervezeti mozgalomból kirekesz­tették egy részüket, Meanyék jogtalanul élvezik az ünneplést, 25 év alatt elmulasztották a társa­dalmi biztosítás hatását kiterjeszteni az ameri­kai munkásság még szervezetlen és védtelen nagy tömegeire. £ .

Next

/
Thumbnails
Contents