Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-18 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 18, 1960 Széljegyzetek Fontos ok a katonai támaszpontok felszámolására. Ahol a hirdetők a szabadsajtó fenntartói. — Cementtel erősbitett barátság Irta: GERÉB JÓZSEF Itt az ideje, hogy az olvasók figyelmét felhívjuk a világlapokban megjelent olyan kis hirecs- kékre, amelyek mögött sokkal nagyobb dolgok rejlenek, mint a hir nagysága és elhelyezése azt sejteni engedné. Az ily kis hírek elkerülik az olvasók figyelmét, hiszen a címsoruk sem valami kiabáló, sőt ha látja is egv-egy olvasó, aki gondosan átböngészi az újságját, minden további gondolkozás nélkül átsiklik azon, nem is sejtve, hogy valami fontos dolgot, esetleg jó humort rejtenek a szürke sorok. így például hány olvasó látta és gondolkozott el azon a pár soros hir.ecskén, amit a United Press International (UPI) hírszolgáltató vállalat a napokban, mint Londonból eredő riportot helyezett el a világsajtóban. íme a hirecske: LONDON. — Az amerikai POLÁRIS távlö- veg sikere a diplomácia körében igen sok találgatásra ad okot. A feltevés ugyanis az, hogy miután ilyen közepes távolságra (medium- range) nagy biztonsággal tudnak belőni “war- head”-el (nukleáris töltéssel felszerelt) távlö- vegeket, a NATO-haderőre s katonai bázisokra már nincs szükség, illetőleg azokat a fegyverek fejlődése szükségtelenné teszi. Hozzá kell még ehhez venni azt is, hogy most j már az atomhajtotta tengeralattjárókról 1000 1500 mérföldnyire tudják belőni a Polárist, várható tehát, hogy az amerikai katonai támaszpontokat ezek fogják helyettesíteni, legalább is Európa egyes részeiben. így ni, csak ennyi az egész. Azonban nem valószinü-e, hogy ez sugalmazott hirecske, bejelentése annak, hogy a katonai bázisok terén nagy változásokat várhatunk a közeljövőben? Lehet ugyan, hogy az amerikai katonai bázisok jórészének leszerelését nem a Polaris sikerei teszik esedékessé, hanem a világ nagy horderejű politikai eseményei; a gyarmati népek szabadság- vágya, a kubai forradalom, de főleg az, hogy a támaszpontokat adó országok népei nem akarják megkóstolni sem az amerikai, sem a szovjet nukleáris bombákat. Márpedig a józan ész megmondja Kruscsev kijelentései nélkül is, hogy ha újabb háború tör ki, akkor a bázisoki at azonnal elpusztítják s azokkal együtt pusztul a környezet összes életvilága. A hidrogénbomba nem válogatós! És végre ez a kis hir előkészítője annak is, hogy ha az ősszel választott uj adminisztráció józanabb lesz a mainál, akkor máris megtalálják a bázisok visszavonására az okot anélkül, hogy azt az oroszoknak adott engedménynek mondhatnák. A szabad sajtó A szabad sajtó kérdésével nagyon sokat foglalkozunk Amerikában. Nem úgy értem, hogy TÚLSÓKAT foglalkozunk vele, mert az elég fontos arra, hogy mindenki igazán tudatában legyen annak, hogy mi is az a szabad sajtó? Mert a kérdés lényege abban áll, hogy ebben a két szóból álló összetételben a “szabad” értelmét különböző érdekeltségű emberek más és másképpen magyarázzák: mindegyik a saját érdekének megfelelő- Ieg. íme példának ez a kis hir, amit az Associated Press továbbított a lapokhoz: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, küldjenek mutatványszámokat az alanti címekre: ' • * * * *............................................................................ ..................................................................................... ................................................................................ • • . Név: .......................................................................... Cin»: .......................................................................... Város, állam: ......................................................... NEW YORK. — Az amerikai újságok tulajdonosai, az “American Newspaper Publishers Association” nagy kitüntetésben részesítette a jelenleg alapításának 200-ik évfordulóját ünneplő P. Lorillard Co. dohányáru céget elismeréséül annak, amit ez a cég a szabad sajtó érdekében tett. A kitüntetést a szokásos érme helyett dohánylevél formát mutató művészies bronz öntvény képezte, amelynek egyik oldalára a cégnek 1789-ben leadott első újsághirdetését, a másik oldalára a most közreadott hirdetését vésték be aranyozott betűkkel. Maga a Lorillard cég 1760-ban alakult és 1789 óta állandóan hirdet az újságokban, amivel lehetővé tette a szabadsajtó fejlődését. A kitüntetést Lewis F. Gruber, a cég elnöke vette át Charles T. Lipscomb Jr., az újságkiadók hirdetési irodájának vezetőjétől, aki megjegyezte, hogy noha az utolsó öt évben a Lorillard cigaretták eladása csak 120 százalékkal emelkedett^ addig ez a cég az újsághirdetéseit ugyanezen idő alatt 464 százalékkal növelte, ami nagyon segítette az újságok függetlenségének megtartását. Nem akarjuk megragadni a kedvező alkalmat a dohányzás elleni dörgedező kifakadásokra, mert jól tudjuk, hqgy aki rabja a dohányzásnak, any- nyira ragaszkodik hozzá, hogy még orvosi rendeletre sem hajlandó abbahagyni. így még arra a vitára sem hivatkozunk, hogy a dohányzás okoz-e tüdőrákot vagy sem. Végre is ez “free country” és mindenkinek joga van a saját tüdejét elrákositani, ha éppen azt akarja. Van-e sajtószabadság? Itt csupán felvetjük ezt a kérdést: Tud-e valaki valami jót is mondani a dohányzásról? Mert mi eddig még soha ilyesmit nem hallottunk. A dohányzást pártoló egyetlen érv ez: “ha nem használ, de nem is árt”. Hát jólvan, legyen igy. De aki hallgatja a cigaretta hirdetéseket a televízión, a rádión és olvassa a napilapokban meg a magazinokban, meri-e állítani, hogy ennyi pénzt, időt és energiát HELYES DOLOG ELPAZAROLNI OLYASMIRE, AMI NEM ÁRT, DE NEM IS HASZNÁL? Ezzel szemben itt a sajtót a “privát enterprize” (hirdetők) tartja el, tehát “szabad”. Az igazi , Patrice Lumumba, a Kongói Nemzeti Mozgalom vezetője, a független Kongói Köztársaság első miniszterelnöke, 1926-ban született. A fiatal Lumumba protestáns és katolikus missziós iskolákban végezte tanulmányait. Tizennyolc éves korában két érdeklődési köre volt: az újságok politikai hírei és Zola Írásai. Iskolái elvégzése után a helyi közigazgatásban postai tisztviselőként, majd postamesterként dolgozott. Egy ízben sörfőzdéi üzemvezető volt, és ebben az időben kezdődött politikai pályafutása. A kulturális társaságokban, amelyekből később a politikai mozgalmak kisarjadtak, hires szónokként ismerték meg. Politikai munkájáért az üzemből elbocsátották. Később megjárta a belga gyarmatosítók börtöneit is. Lumumba 1958-ban alapította meg a Kongói Nemzeti Mozgalmat, az ország első nemzeti politikai pártját. Még ugyanez év decemberében ő vezette a kongói küldöttséget, amely részt vett az afrikai népek akkrai konferenciáján. 1959 áprilisában Lumumba jelen volt a kongói pártok lülubourgi kongresszusán, s itt azonnali függetlenséget követelt Kongónak. Amikor a belga gyarmatosítók leverték a stanleyville-i anti- kolonialista tüntetést, Lumumbát hiathónapi börtönbüntetésre ítélték “zavargáskeltésért”. Kiszabadításáért országos tömegmozgalom indult. A brüsszeli kerekasztal-értekezleten részt vevő kongói küldöttek 1960 januárjában és februárjában szintén sikraszálltak Lumumbának a tárgyalásokon való részvételéért. A belga hatóságok kénytelenek voltak beleegyezni, és Lumumba egyenesen a börtönből érkezett a brüsszeli tárgyalóasztalhoz. A májusi választásokon a 137 parlamenti manténv az, hogy manapság a sajtó már sehol sem szabad, nem is lehet szabad, miután rendkívül költséges. Ott, ahol az állam kontrollálja, ha az állami hatalom a nép többségének érdekét szolgálja, akkor a sajtó, ha nem is szabad, de a nép többségének ügyét karolja fel, s csak abban az esetben káros, ahol a kormány a többséget elnyomó, kizsákmányoló kisebbség uralmát képviseli. Hy esetekben a sajtó is az elnyomás eszköze. Azonban midőn a sajtót a hirdetők tartják el, akkor az MINDEN ESETBEN CSAK A KISEBBSÉG, A KIZSÁKMÁNYOLOK, A FÉLREVEZETŐK SZÓCSÖVE LESZ. Itt még csak tévedésből sem lehet kivétel. A Lorillard kompániának adott nagy kitüntetés tulajdonképpen a SZABAD SAJTÓ MEGGY A- LÁZÁSÁNAK a SZIMBÓLUMA. Az igazi barátság próbaköve Manapság az életért folytatott zord küzdelemben nagyon kevés példáját látjuk az igazi, önzetlen barátságnak. Azért jóleső érzéssel olvastuk, hogy vannak még manapság is igazán jó barátok, akiknek egymás iránti szeretete kibírja a legnehezebb próbát is. Legalábbis ezt mutatja az alábbi (AP) 'hirecske: DENVER, Col. — Bob Porter és Joe Nelson igazán példátmutató jóbarátok. Misem természetesebb tehát, mint az, hogy Nelson, aki Ronnie Stewart cementáru gyárában azt a nagy, mindig forgó truckot hajtja, amelyen a kész cementet szállítják, örömmel vette munkáltatójától a parancsot, hogy vigye ki azt a hat tonna cementet, amit Porter telefon utján rendelt. Midőn Nelson megérkezett rendeltetési helyére, ott senkit sem talált és semmi utasítást arra, hogy hová öntse a cementet. Mindjárt sejtette, hogy a barátja, akitől az előző nap 20 dollárt nyert, most bosszúból rendelte őt a házához. Nelson azonban nem jött zavarba, mert ott állt Porter automobilja. Kinyitotta tehát annak ablakát és beleengedte a cementet, min'd a hat tonnát. Midőn hazaért, a ‘bősz’ azzal fogadta, hogy Porter megint telefonált és lerendelte a cementet. A cement természetesen úgy megkeményedett Porter kocsijában, hogy azt onnan eltávolítani többé nem lehetett. De azért nem lett baj a dologból. A két jóbarát kiegyezett. Nelson munkáltatója, a cementkereskedő, becserélte az 1946-os kocsit egy 1948-assal s szent lett a béke. És Stewart, a cementkereskedő ,most uj jelszót használ: “Mi beöntjük a cementet akár- hová!” Hm! Lehet, hogy az egész humoros sztorit csak ez az üzleti fogás hozta életre,' hiszen csak egy 1948-as kocsiba került. dátumból Lumumba pártja 41 helyet szerzett meg és igy több más párt támogatásával ő alakította meg az ország első független kormányát. Programadó beszédében kijelentette: kormányának fő törekvése a szociális igazság és a haladás. A függetlenség kikiáltása óta Lumumba fáradhatatlanul küzd, hQgy megőrizze az ország függetlenségét és egységét. A Miskolcról Diósgyőrbe vezető ut mellett uj lakótelep épül. A felépült lakótelep egy részében városi dolgozók, másik részében bányászok laknak. Képünkön: A Borsod vidéki Mélyépítő Vállalat munkásai aszfalt- utat építenek a lakótelepen PATR1QE LUMUMBA-JL_
