Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-11 / 32. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 11, 1960 Az idegensziüeiésiiek védelmében Az American Committee for Protection of the Foreign Born sajtóközleményben mutatott rá ar­ra, amit a polgári lapok kényelmesen elhallgattak És pedig, hogy a demokrata párt választási prog­ramja első ízben foglalkozik az idegenszületésii bevándoroltak jogaival. Idézi a program követke­ző szakaszát: "El kell távolitanunk a bennszülött és a beván­dorolt polgárok közötti megkülönböztetést és biz­tosítani kell mindenki számára törvényeink tel­jes védelmét. Az Egyesült Államokban nincs he­lye másodrangu polgárságnak. A kellő törvényes eljárás, a fellebbezési jog és a törvényes határ­idő (Statutes of Limitation) védelmét kiterjeszt­hetjük a nem-polgárokra is, anélkül, hogy a nemzeti biztonságot veszélyeztetnénk”. Rámutatva a programpont nyelvezetének hatá­rozatlanságára, a sajtóközlemény leszögezi, hogy at bevándorlókkal foglalkozó törvény változtatás­ra szorul, hogy eltávolítsák belőle azt a sokszáz »Lot, amelynek alapján deportálási és polgárle­vél megvonására eljárást indítanak idegenszüle- iésüek ellen. Ezt a törvényt, a Walter-McCarran Aet-et, demokraták által kontrollált kongresszus hozta és a kongresszusi bevándorlási bizottságok vezetői mindkét házban demokraták voltak, mond ja az American Committee. A bevándoroltakkal szembeni igazságos eljá­rás követelésének elterjedése nyomán került ezen probléma a demokrata pártprogramba. Az Ameri­can Committee előzőleg mozgalmat indított a tör­vényes határidő 5 évre való megszabására, ami azt jelenti, hogy nem lehet deportálási eljárást indítani, vagy polgárlevelet elvenni attól a beván­dorolttól, aki már 5 éve tartózkodik az országban. Ezt a mozgalmat tovább kell fejleszteni, amig a törvényt eképpen módosítják. Japán fizetni fog TOKIÓ. — Az uj japán kormány bejelentette, hogy megtéríti azon amerikai tőkések befekteté­seit, akik nagy kárt szenvedtek a második világ­háború alatt. Az eddigi megállapítás szerint az amerikai tőkések 19,444,444 dollár veszteséget jelentettek be. Ezek legtöbbjének olyan japán ipar-, vagy kereskedelmi részvénytársaságokban volt érdekeltségük, amelyeket az Egyesült Álla­mok a háború után feloszlatott. Ezeknek a köve­telése 18,888,888 dollárt tesz ki, a további 555,- 556 dollár a kisebb amerikai befektetők követe­lése. A nagy amerikai segély lehetővé tette a másfél évtizedes követelés rendezését. E rövid hir a következő további információra szorul: A második világháború után az Egyesült Államok feloszlatta a háborús iparral kapcsola­tos japán vállalatokat. Más szóval, a 18 és % millió dollár amerikai tőke a japán militarista gépezetet támogató iparokban volt befektetve. Iveket a tőkéseket most kártalanítják azért a veszteségért, ami a japán militarizmus támoga­tása következtében érte őket. Figyelemreméltó még csak az, hogy a kárt- vallott szegény amerikai tőkéseket most Japán az Egyesült Államoktól nyert nagy segélyből kár­talanítja, közvetve amerikai pénzzel kárpótol­ják az Amerika ellen harcoló japán militarizmus felépítésében kárt ért amerikai tőkéseket. NYUGAT-BERUN NEM ADENAUERÉ A Demokratikus Német Köztársaság külügy­minisztere, Lothar Boltz megállapította azt, hogy a nyugati hatalmak semmi természetes jogot nem igényelhetnek Berlinben, miután nem vettek részt annak meghódításában. Azok a törvényes jogok, amelyeket a Szovjet­unióval kötött háborús egyezmény nyújtott a nyugati hatalmaknak, elvesztették érvényüket, mivel a nyugati szövetségesek megsértették a Potsdami Egyezményt. A nyugati haderők továb­bi tartózkodását Berlinben Boltz külügyminisz­ter “a nemzetközi törvényeket megsértő inter­venciónak” minősítette. Berlin az NDK területén fekszik és jogilag is ahhoz tartozik. Boltz elitélően nyilatkozott a nyugatnémet par­lament azon szándékáról, hogy ez ősszel Berlin­ben tartja ülésszakát. “Ismételten kijelentjük, hogy türelmünk fogytán van és nem leszünk töb­bé elnézőek ilyen provokációkkal szemben”, mon­dotta. A nyugati szövetségesek Adenauer kormányzó­ra és Willi Brandt, Nyugat-Berlin polgármeste­rére bízzák e kényes kérdés elintézését, akik Nyugat-Németországhoz tartozónak minősítik Nyugat-Berlint. Ilyen értelmű döntést hozott a Nyugatnémet Alkotmányos Bíróság is, azonban a szövetségesek nem fogadták ezt el. Újabban visszautasították annak a nyugatnémet törvény­nek alkalmazását Berlin általuk elfoglalt részé­ben, amely “tiltja a kommunista propaganda ter­jesztését.” A szövetségesek — Sydney Gruson, N. Y. Times tudósitó szerint — nem akarnak alkalmat adni a Szovjetuniónak arra, hogy bármilyen ok­ból önállóan intézkedjenek Berlin nyugati részé­re vonatkozóan. Azért azt az álláspontot foglal­ják el, hogy nyugat-Berlin a négy nagyhatalom kezelése alatt áll és nem tartozik a Német Szö­vetségi Köztársasághoz. Most azt követelik a bon­ni kormánytól, hogy a berlini viziutakat vonják ki a “nyugat-német viziutakat szabályozó tör­vény” hatása alól. A nyugati szövetségesek tartanak attól, hogy a Szovjetunió külön békeegyezményt fog kötni az NDK-val, amely lépés Berlint teljes egészében az NDK hatáskörébe tartozónak fogja nyilvání­tani. . Lodge lemondáséi sürgetik John W. McCormack képviselő, a kongresszus többségének a vezetője, Henry Cabot Lodge le­mondását sürgette, összeegyeztethetetlen sze­rinte, hogy Lodge, aki a Republikánus Párt alel- nök jelölt je lett, tovább is betöltse az Egyesült Államok delegátusának tisztségét az Egyesült Nemzeteknél. Cabot Lodge úgy nyilatkozott, hogy elhalaszt­ja az alelnökségért indítandó kampánya kezdetét legalább addig az időig, mig megállapodás nem jön létre az Egyesült Nemzetek leszerelési tár­gyalásával kapcsolatban. McCormack viszont rámutatott arra, hogy Lodge természetesen saját érdekét akarja szol­gálni összekapcsolva ezt pártja politikai törekvé­seivel. Viszont mint követnek az a feladata, hogy hazánk és népünk nemzeti érdekét szolgálja. Ily feltételek mellett nem szabad, hogy az érdekek ütközzenek. További letartóztatások a virginiai ülősztrájkban Petersburg, Va.-ban 55 letartóztatás történt egy pár nap leforgása alatt étkezdékben való ülő­sztrájk miatt. Tizenegy néger fiatalkorú és egy lelkész ügyének bírósági tárgyalása rövidesen megkezdődik. A fiatalkorúak ellen törvényszegés címén indítanak eljárást, mig a lelkészt :a fiatal­korúak felbujtásával vádolják. Az elmúlt napokban 15 személyt vettek őrizet­be egy autóbusz végállomásnál ugyancsak ülő­sztrájk miatt, de szabadonbocsátották őket, mert az ellenük szóló letartóztatási parancs szabályta­lanul volt kiállítva. A Virginiai Union University 40 diákja is foly­tatott ülősztrájkot vendéglőkben Richmondban. két vendéglőt bezártak, a harmadik megtagadta a néger diákok kiszolgálását. Egymillió dolláros “véletlen” Charles E. Wilson-t, aki nem is olyan régen az Egyesült Államok védelmi minisztere volt és aki­nek hivatalba lépésekor le kellett “mondania” a GM elnökségéről, csakúgy üldözi a szerencse, ő meg ia fia Edward “egész véletlenül” 1,335,000 dollár profitot csináltak a Chrysler Corporation- nal kötött birtokeladási ügyleten. Eddy 250,000 dollárért.vásárolt fel apró par­cellákat Troy község környékén Michiganban, amelyért 992,000 dollárt kapott Chryslertől, Char­lie papa 240,000 dollárért vett mindjárt mellette földeket és ezért 883,000 dollárt kapott. “Tiszta véletlen, hogy Chrysleréknak szüksé­gük volt erre a területre,” mondja id. Wilson ur. “Nem befektetési céllal vásároltunk. Én csak az­ért szereztem földet (314 acre-t), hogy a fiam közelében lehessek.” A Chrysler korporáció egy szószólója szerint a birtokügyletet 1956-ban bonyolították le, jövő terjeszkedés szempontjából. Még eddig semmit sem építettek rajta és nincsenek tervek építke­zésre. “Tiszta véletlen”, hogy Mr. Wilson éppen 1956-ban az Egyesült Államok védelmi miniszte­re volt. Két néger lelkészt be akarnak börtönözni Rev. Theodore Gibson, a miami-i NAACP néger szervezet elnöke és Rev. Edward T. Graham- a korábbi elnök, visszautasították az együttműkö­dést azon a végső tárgyaláson, amit a Florida állambeli Legislative Investigating Committee tartott már több mint egy hete. A Committee ki­jelentette, hogy szüksége van az NAACP tagjai­nak listájára, mert meg akarja állapítani, hogy milyen méretű a kommunista befolyás a szerve­zetben. Gibsont és Grahamot a bíróság megsér­tésével vádolják. A két lelkész már 1957 óta küzd a Committee követelésével szemben. Az ügy már a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, de az visszautasította az ügy felülvizsgálását. A legutóbbi kihallgatás alkalmával Graham ki­jelentette: “Nyilvánvaló, hogy a Committee fő célja az volt, hogy zaklassa a néger vezetést. Az állam nem győzött meg engem arról, hogy az ő joga előbbre való, mint azok a jogok, amiket ne­kem, mint egyénnek a Bill of Rights adott az Egyesült Államok Alkotmányában.” Elizabeth Gurley Flynn 70 éves Ötvenöt éven keresztül a legönzetlenebb lelke­sedéssel, meggyőződéssel és áldozatkészséggel vett részt Elizabeth Gurley Flynn az amerikai haladó szellemű mozgalomban. Szülei Írországból bevándorolt öntudatos munkások voltak, akikkel együtt járt munkásgyülésekre és még 16 éves sem volt, amikor már felszólalt a népi jogok vé­delmében. Azóta, sokoldalú tevékenysége folytán világhírre tett szert az amerikai munkásmozga­lom ezen nagyasszonya, aki jelenleg rövid láto­gatáson a Szovjetunióban van és ott ünnepli 70. születésnapját. Munkások sztrájkjainál, az üldözöttek védelmé­nél Mrs. Flynn mindig ott volt, hogy lelkesítéssel és reménykeltéssel segítse az igaz ügyet. A szer­vezetlen, végsőkig kizsákmányolt textilmunkások sztrájkját Patterson, Lawrence, Passaic, N. J.-i városokban segített győzelemre vinni. Száz más ipari városban emlékeznek rá abból az időből, amikor a szervezkedés hivatalos és nem hivata­los akadályait kellett leküzdeni. A számtalan ko­holt vád (frame-up) áldozatainak (Tom Mooney és Billings, McNamara, Sacco és Vanzetti és sok más) védelmében nagy szerepet játszott. A szó­lásszabadság gyakori megtámadása, az idegenek a négerek üldözése ellen szenvedélyesen küzdött. Mindezért az uralkodó osztály bosszúja őt is el­érte; a Smith-törvénv alapján 3 évi börtönbün­tetéssel sújtották. Mrs. Flynn 70 éves korában, fiatalos lelkesedés­sel, bár nem ugyanolyan fizikai erővel halad a világbéke és a népek jólétének megteremtéséhez vezető utón. Mindazok, akik akár hírből, akár sze­mélyesen ismerik, hosszú életet, egészséget és boldogságot kívánnak Elizabeth Gurley Flynnek, hogy élete célkitűzésének megvalósulását élvez­hesse a földkerekség egyre kiterjedtebb részén. ■«%**v*\w»*\w»v%\\wv\>v»wv»^wwwwwwvwwwv« . .AZ ANGOL fellebbviteli bíróság jóváhagyta a lancesteri eskiidtbiróságnak Koczé Mihály 25 éves magyar disszidens ügyében rablógyilkosság vádja miatt hozott halálos Ítéletét. Az Ítéletet augusztus 12-én hajtják végre a liverpooli börtönben. • A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN a legújabb adatok szerint jelenleg 800 orvosképző intézet és egészségügyi iskola működik, mintegy 240,000 hallgatóval. Több mint 600 kutatóintézetben 3,000 kutatóorvos működik. Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine. 13* East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 mvwvvvwwvvwwmHHvvwwwvwmww Kléflzetésl árak: New York városában, as USA-baa éo Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külfiridi országba egy évre $10.00, félévre $5.00. Bserkesstdség és Kiadéhivatal: ISO East 10th Street, New York S, V. Y. Telefon: AL 4-0307 > CP 84 r M

Next

/
Thumbnails
Contents