Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-08-11 / 32. szám
KIVÉTELES ALKALOM A Kongresszus mindkét háza folytatja a 86-ik ülésszakot, ott ahol elhagyták a jelölő konferenciák előtt. A szenátus aug. 8-án, a képviselőház aug. 15-én ül ismét össze, hogy Labor Day-ig elintézzék'a sürgős ügyeket. De helytelen volna,’ ha ott folytatnák, ahol abbahagyták. Azóta mindkét politikai párt programtervezetet állított ösz- sze, amelyben Ígéreteket tettek az amerikai népnek. Az Ígéretek nagyrészét beválthatják az ülésszak hátralévő idejében, legfeljebb kitolják egy kicsit Labor Day utánra, ha kell. Ilyesmi már máskor is megtörtént. Egyes intézkedések azonban halaszthatatlanok, mint az a kérdés, hogy lesz-e alkalma a néger népnek szabadon szavazni az idei választáson, aztán az idős polgárok egészségügyi ellátása, megfelelő minimális munkabér megszavazása, a béke kérdése, stb. A liberális program Ígéretek a szokásos választási szemfényvesztés mellett visszatükrözték az amerikai nép egyes rétegeinek céltudatos fellépését. Ezrek tüntettek a konvenciók alatt a polgárjogokért és szabadságért, a háború ellen. Ennek a tömegerőnek további ébersége szükséges ahhoz, hogy a pártok jelöltjeit a következő hetekben az Ígéretek teljesítésére serkentse. Az AFL-CIO vezetősége gyűlést hivott össze Chicagóba az egyik jelölt indorszálására. A munkásokat fenyegető gazdasági helyzetben a szakszervezetek vezetői tömegakcióval kell, hogy a kongresszust meggyőzzék a rövidebb munkahét, a megfelelő munkabér, a társadalmi biztosítás kiterjesztése és más fontos törvényhozás szükségességéről, mielőtt bármely politikai párt jelöltjének odaígérik a munkástömegek támogatását. Az amerikai népnek most kitűnő alkalma nyilik szaván fogni a választási Ígéretekben bővelkedő politikusokat és minden rendelkezésére álló eszközzel hatni rájuk, hogy komolyan és hatásosan foglalkozzanak a nép és az ország érdekeit képező fontos kérdésekkel. A POLITIZÁLÓ EGYHÁZ A kubai Római Katolikus Egyház kifejezte aggodalmát, hogy a kommunizmus befolyása növekszik az országban. A pásztorlevelet, amiben ezt kifejtették, a bíborossal az élén | az érsekek mind aláírták. Felületes szemlélő előtt úgy tűn-; hét, hogy komoly elméleti és lelkiismereti kérdések és problémák izgatták fel az Egyház vezetőit, hogy az ország teljes papi hierarchiája felvonul az eszme megvédésére. Az újságolvasók azonban értesülhettek róla, hogy Castro nem kommunista kormánya, népe érdekét tartva szem előtt, meg- torlásul monopoltőkésektől befolyásolt adminisztrációnk cukorpolitikájára, kisajátította a U. S. kézen lévő kubai vagyon nagy részét. így már világosabbnak látszik az összefüggés az aggódó egyház és a politikai-gazdasági események között. Más szavakkal kifejezve, a magas papi méltóságok nem nézik jó szemmel, hogy az eddig külföldi kezekben lévő hatalmas vagyonok most az ország és katolikus vallásu népének tulajdonába mennek át. Talán a tulajdon szentsége az, ami ilyen nagy lelki emóciót váltott ki ezekből az egyházi vezetőkből, hogy ennyire felemelik a szavukat az uj intézkedés ellen? De hisz a miniszterelnök kijelentette, hogy hajlandó kártalanítani a volt tőkéseket. Különben is a Katolikus Egyháznak soha nem volt lelkiismeretfurdalása mikor koronás királyok fegyverrel űztek el földjükről protestáns főurakat és földjüket nem egy esetben az egyháznak juttatták. Vagy felemelték szavukat bíborosok, érsekek és püspökök amiatt, hogy a katolikus egyházhoz tai'tozó spanyol és portugál hódítók, milyen brutalitással ölték halomra a bennszülötteket éppen itt Közép- és Dél-Amerikában, hogy vagyonukat elrabolják és földjüket meghódítsák? Persze ezekből a javakból jutott az Egyháznak is jócskán. Ha ebből a szempontból nézzük az eseményeket, akkor láthatjuk az összefüggést a kubai pásztorlevél támadó hangja és a müncheni Eucharisztikus Kongresszus agresszív szelleme között. Gyakran “célozgattak” az egyházatyák félreérthetetlen nyíltsággal arra, hogy mennyire szivükön viselik azoknak a sorsát, akik “kommunista zsarnokság” alatt kénytelenek élni. Különösen élenjárt ebben a “szeretet hadjáratban” Spellman newyorki bíboros, aki dühös szent beszédben rohant ki a szocialista országok rendszere ellen. Ilyen esetekben mindig az emberi szabadságról és méltóságról van szó. Ugv látszik a vagyon és az emberi szabadság nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással. Erre lehet következtetni ugyanis abból a tényből, hogy az említett egyházi vezetők egyáltalán nem voltak felháborodva akkor, mikor Batista diktátor és zsarnok nagy számban végeztette ki a szegény, de katolikus vallásu kubaiakat, mert nem akartak belenyugodni népellenes, külföldi tőkéseket pártoló uralmába. Franco diktátor népnyomoritó rendszere sem hívja ki maga ellen a legfelső egyházi hatóságok haragját, sőt tudjuk, hogy a katolikus papság leghübb támasza hatalmának. Akadtak ugyan alacsonyabb rangú papok, 'akik látva a nép szörnyű helyzetét felemelték szavukat a zsarnokság ellen, de a magas papi méltóságok “jobb belátásra” bírták őket. Ilyen esetekben nem esik szó az emberi méltóságról.. . Felmerül bennünk a kérdés, nem volna-e helyesebb úgy a hívők érdeke , mint az Egyház tekintélye szempontjából, ha távol tartaná magát a politikától? Elmúltak a középkor legsötétebb századai már, mikor a pápák uralták az egész világot és politikai befolyásuk alatt tartották a királyokat és császárokat is. Inkvizíciójuktól rettegett az egész emberiVol. IX. No. 32. Thursday, August 11, 1960 NEW YORK, N. Y. 1 1 Kuba tovább államosít Érvényesítette előbbi figyelmeztetését, hogy az amerikai gazdasági megtorlások amerikai magánvállalatok elkobzásához vezetnek. Kubában, a kormány rendeleté alapján, e hét elején állami tulajdonba vettek számos amerikai magánvállalatot. Ezek között volt a villany és telefonmonopólium, a Standard és Sinclair olajtársulatok és 36 cukor- feldolgozó üzem. A lefoglalt magántulajdon értéke, amerikai becslés szerint kb. 715 millió dollár. Állítólag még 400 millió dollár értékű bank, kereskedelmi-, ipari-, mezőgazdasági- és bányavállalat van Kubában amerikaiak tulajdonában. A rendeletet Fidel Castro olvasta fel a Latin-Amerikai Ifjúsági Kongresszus záróülésén Havannában, ahol este 10:30- tól hajnali 3 óráig beszélt a lelkes ifjúság kb. 50,000-es tömegéhez. Közben a még gyengélkedő miniszterelnök 10 percre átadta a szót fivérének, Raul-nak, de miután kipihente magát, tovább folytatta beszédét. Castro kijelentette, hogy erre a lépésre az Egyesült Államok “gazdasági agressziója” kényszeritette. “Elhatározásunkat igazolja annak a szüksége, hogy országunkat kárpótoljuk a gazdaságát ért károsodás miatt és biztosítsuk gazdasági függetlenségét.” Az elkobzott amerikai magán- tulajdont a kubai kormány 50 éves lejáratú, 2 százalékot jövedelmező kormánykötvényekkel egyenlíti ki abból a pénzösszegből, ami az Egyesült Államok által 3 millió tonnán felül vásárolt cukor árából befolyik. A rendeletét azonnal életbe léptették. A lefoglalt vállalatok kubai munkásai győzelmi felvonulásokban adtak kifejezést megelégedésüknek a kormány- eljárása felett. A State Department utasította Havannában levő követségünket, hogy formális tiltakozást nyújtson be a kubai kormányhoz az államosítás miatt. Közben a State Department vádiratot nyújtott be Kuba ellen az augusztus 16-án Costa Rica-ban gyülésezö Amerikai Országok Szervezetéhez “a Szovjetunióval való nyílt szövetkezése” miatt. Carlos Lechuga követ fogja Kubát képviselni a gyűlésen, ahol az Egyesült Államokat Kuba függetlenségének és gazdasági életének megfojtását célzó intézkedések megtételével fogja vádolni. A U N. HATÁROZOTT: A BELGÁK VONULJANAK KI Eisenhower üzenete A Kongresszushoz intézett üzenetében Eisenhower felszólitja a törvényhozókat, hogy intézzék el a még májusban benyújtott 27 kormányjavaslat elintézetlen 21 pontját! (Mindezt három hét alatt.) Legfontosabb kérdésként a “kommunista veszedelmet” állította be és ezért a legnagyobb súlyt a “védelemre” helyezte. Erre mindig készen áll nagyobb i kiutalást kérni. Ebben a pont- j ban Kennedy és Nixon is egyet- | értenek, legalább 3 billió dollár- ' ral akarják az évi kiadást emelni a fegyverkezésre. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 9 szavazattal felhatalmazta Hammerskjold főtitkárt, hogy hajtsa végre határozatát. Ez a határozat utasítja j a UN csapatait, hogy Katanga tartományba vonuljanak be, mig a belga erők hagyják el haladéktalanul az országot. Két állam — Olaszország és Francia- ország — tartózkodott a szavazástól. A Biztonsági Tanács a döntést 9-én, reggel 4 órakor hozta meg, miután Hammerskjold főtitkár hangsúlyozta, hogy a béke vagy háború kérdése forog kockán Kongóban. A határozatot Ceylon és Tunisz nyújtotta be szavazásra és az összes afrikai államok támogatták azt. Az uj felhatalmazás, amit Hammerskjold kapott, nagyobb jogkörrel ruházza fel őt arra, hogy a Kongóba visszatérve végrehajthassa az Egyesült Nemzetek rendelkezését, ezért sikerült megszereznie a volt gyarmati népek támogatását is. A Szovjetunió megbízottja, Kuznetsov helyettes külügyminiszter is a többséggel szavazott. Lumumba miniszterelnök visz- szatérve amerikai útjáról, nyilatkozott a sajtó képviselőinek Leopoldville-ben. Kijelentette, hogy hadseregé készen áll arra, hogy más afrikai nemzetek segítségével felszabadítsa Katanga tartományt a belgák uralma alól. Mi — szögezte le a miniszterelnök — együttműködést és jótékonyságot várunk a UN-tői. Kongót a kongóiaknak kell kormányoznia, nem az Egyesült Nemzetek tisztviselőinek. Lumumba határozott fellépése és az afrikai nemzetek imperialista-ellenes kiállása, valamint a Szovjetunió támogatása, jelentősen hozzájárultak a Tanács erélyes döntéséhez. Kefauver szenátor nagy előnnyel győzött a ten- nessee-i előválasztáson ellenfele, a kimondott reakciós, fajgyűlölő Andrew T. Taylor biró Telett. Ez a demokrata szenátor harmadszori megválasztását biztosítja számára. TÖMEGTÜNTETÉS HIROSIMA ÉVFORDULÓJÁN Az üzleti negyed szivében, a 42-ik utca és 6-ik Avenue-nál levő Bryant Park a szokottnál jóval forgalmasabb volt szombaton, augusztus 6-án Hirosima napján. Az atombomba rózsaszínűre festett plakát felhője köré gyülekezett a sokezer bé,- ketüntető. Szervezett csoportok érkeztek a város különböző irányából. Az egyik a Washington Square-től a Fifth Avenuen keresztül, egy másik a 116-ik utcától a Broadwayn gyalogolt a Bryant Parkig. Bronxból egy kisebb autó- és bicikli-karaván hajtott végig a városon, plakátokon hirdetve utazásuk célját. Princeton, N. J.-ben, a Sane Nuclear Policy és a Women’s- Inti. League for Peace and" Freedom tagjai aug. 3-án megjelentek néhai dr. Albert Einstein tudós háza előtt, ahol leánya Margo él jelenleg, adózva a nagy tudós békeszerető emlékének. Onnan indultak el gyalog a Bryant Parkba, számos new- jerseyi városon haladva keresztül, három nap alatt. A gyülekezők plakátjai szerint képviselve volt Queens, Brooklyn, Greenwich Village, az East Side, a West Side békeszerető lakossága, Pete Seeger viláhirü népdalénekes szórakoztatta a gyülekezőket. Amikor a menet megindult az Egyesült Nemzetek épülete felé a járdákról is sokan beálltak a menetelők közé. A tömeg teljesen megtöltötte az Egyesült Nemzetek épülete előtti térséget. Számos szónok adott értelmet a tüntetők feliratainak. Ismertették az atomkisugárzas veszélyeit,- a jövő nemzedékekre' kiható testet és szellemet el- nyomoritó következményeit, követelték a próbarobbantások további szünetelését, a békés kiegyezést, a leszerelést. Sokezer aláírással ellátott petíciót vittek be az Egyesült Nem zetek titkárságához. Az épület- ban három pap tartott istentiszteletet Hirosima emlékének. A Nonviolent Action szervezet vezetésével másnap reggel egy tüntető tömieg indult el a 130 mile-ra levő New London, Conn - ba, ahol a távlöveg-hordó tengeralattjárók építése ellen fognak tüntetni. ség abban a korszakban. Szörnyű idők voltak, ezt ma már maguk a pápák sem tagadhatják. így nézett ki tehát mikor a politikai hatalom egyházi kezekben volt, amire ma már csak lidérces álmában gondol az emberiség. A felvilágosultság ereje megtörte az Egyház korlátlan hatalmát. De sokan, az érdekeltek közül nem akarnak ebbe belenyugodni és szeretnék vallási érdeknek feltüntetni hatalmi vágyaikat. A hívőknek és magának a vallásnak az érdekei is azt követelik, hogy az Egyház maradjon a templomok falain belül és ne akarjon a politika sikamlós talaján érvényesülni.
