Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-04 / 31. szám

Thursday, August 4, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szenzációs lapkonferenciánk lesz Ki zárta le a gyár kapuit Racine-ben? A J. I. Case vállalat Clausen üzemének több mint négy hónap óta sztrájkoló munkásai óriási felháborodással vették tudomásul, hogy a szövet­ségi bíróság szabad kezet biztosított a társulat­nak arra, hogy visszatartsa a munkásoknak járó szabadsági járulékot. 500-nál többen jöttek a gyárkapu elé tüntetni. A járási sheriff nyolc rendőrrel szállt ki a helyszínre “rendet teremte­ni”. Azonban a sztrájk tartama alatt beállított sztrájktörők nem voltak képesek a gyárudvarba kerülni, miután a gyárkapukat zárva találták. A gyárvezetőség a szakszervezetet és a sztráj- kolókat vádolja azzal, hogy a kapukat lezárták és lelakatolták, hogy ezzel a sztrájktörőket kizár­ják a gyárból. Az üzemvezető a kormányzóhoz küldött sürgönyben bepanaszolta a sheriffet, hogy nem végezte el jól a kötelességét. A she­riff azt állítja, hogy a rendelkezésére állott kar­hatalom nem volt elég ahhoz, hogy a kapukat újra kinyittassa s különben is, a gyárvezetőségtől nem kapott erre megbízatást. A sztrájk akkor indult meg, amikor a Case társulat nem volt hajlandó uj munkaszerződést kötni a United Auto Workers 180. sz. lokáljával, amely a gyárban dolgozókat képviseli. A tárgya­lások fennakadtak amikor a társulat visszautasí­totta a szervezett üzem elismerését és a munka- szerződés azon pontjait, amelyek béremelést és jobb viszonyokat követeltek a munkások részére. Az üzemvezetőség kijelentette, hogy azok a munkások, akik egy bizonyos határidőre nem tér­nek vissza a gyárba, nem kapják meg szabadsági járulékukat. A szakszervezet errevonatkozó til­tóparancsot kérő beadványát egy milwaukeei biró elutasította. A szakszervezet fellebbezést nyúj­tott be ez ügyben a Boulder Junction-i fellebbe­zési bírósághoz. Irta: BÓDOG ANDRÁS Nehéz elhinni ezt az ötven évet. De ne eszten­dőkkel mérje az ember az irót, hanem írásainak és eszméinek frissességével és maradandóságával. Ezzel a mértékkel mérve Geréb József ötven éves irói munkásságának jubileuma csak egy jelzőtáb­la, határkő; könyvében inkább azt csodálhatjuk meg, aminek ő sajátmaga nevezte magát legesleg­első Írásában: “Homo Novus”, “Uj ember”. Geréb József az amerikai magyarság hőskorá­ban került ebbe az országba. Régen volt, tán igaz se volt. Régen, amikor Magyarország szegény nyersanyagban, de gazdag emberanyagában — újfajta gyarmatként vesztegette, adta el, expor­tálta legértékesebb nyerstermékét, embereit és tehetségeit. Ennek a nyersanyagnak nem volt szép neve, “Hunkynak” hívták és arra volt való, hogy megtöltse a tárnákat, sötét műhelyeket, ka­zánokat erős, épitő kezekkel, hosszú munkaórá­kon keresztül, alacsony bérekért. A magyar “Hunky”, meg Európa kisemmizett országainak egyéb“Hunkvjai” százezerszámra csapódtak ki, verődtek le ezeken a partokon, ismeretlenül, ide­genül, gyámoltalanul a munkapiac hiénáinak ké­szen leszállított prédája gyanánt. Mert a “Hun­ky” nem beszélt angolul; lengyelül, finnül, lit­vánul, magyarul, szerbül tudta csak hajtogatni a magáét az istenadta; hát ezt is csak haszonra tette vele az úristen, mert meg se mukkanhatott, ha megmondták neki a napi másfél dollárt, tec- cik, nem teccik, undercig. Aki pedig angolul be­szélt, annak kereken kijárt a mottó, hogy ha nem vállalod ennyiért, majd a “Hunky“ megcsinálja feléért. Ebben az amerikai világban született meg és végezte szinte felbecsülhetetlen munkáját a ki­sebbségi és köztük a magyar nyelvű munkássaj­tó. Az angol nyelvre nem taníthatta meg olvasó­it, ezt maguknak kellett megtanulniok, de meg­magyarázta nekik az uj világot, amelybe bekerül­tek és a gazdasági rendszer vastörvényeit, meg­tanította őket arra, hogy akármilyen a nyelve, sors- és munkástársat lásson abban, akit azelőtt csak gyűlölt versenytársának tartott a munka­piac bérárverésén. A munkássajtótól megtanulta, hogy származása, anyanyelve nem szégyen, a “Hunky”-ság nem gúnynév és hogy jogaiért áll­jon ki, akármilyen töredezetten hangzik is angol beszéde. Tán elsősorban az idegennyelvii munkás­A Los Angelesi Lapbizottság példamutató fe­lelősségérzettel azonnal hozzáfogott az Országos Lapkonferencián való részvétele kidolgozásához. Bejelentette, hogy 4 hivatalos delegátussal kép­viselteti magát Detroitban. Az Elsinorei Lapbi­zottsággal közös kerületi lapkonferenciát tartott az elmúlt héten, amelynek eredményéről szóló jelentés rövidesen megérkezik. Az ügyvezető Bizottság várja a többi lapbi­zottságok intézkedéseiről szóló jelentések érkezé­sét is. Miután már augusztus hónapját örli az idő megállás nélkül, szükségesnek tartjuk k. ol­vasóink figyelmét emlékeztetőén felhívni erre a tényre és felkérni őket és a lapbizottságokat, hogy — ha még eddig nem tették — sürgősen foglalkozzanak az Országos Lapkonferencia kér­désével. Válasszák meg a delegátusokat, szervez­zenek meg társas, vagy egyéni utazást a konfe­renciára, tárgyalják meg a javaslatokat, tegyék meg ajánlataikat, egyszóval: igyekezzenek min­den lehetőt megtenni a szeptember 3—4-iki kon­ferencia sikerrevitelére. A konferencián résztvevő delegátusoknak és vendégeknek alkalmuk lesz fontos és részletes jelentéseket hallani történelmet alkotó kérdések­ről: az amerikai választások országos és nemzet­közi jelentőségéről, a világtörténelem szemünk előtt pergő mélyenszántó eseményeiről, a mi la­punk fontos szerepéről és helyzetéről, stb. Szen­zációs jelentést fognak hallani a Magyar Szó ügyvezető-szerkesztőjének, Rosner Sándornak és kiváló külmunkatársunknak, Rev. Gross László­nak magyarországi útjáról. Az amerikai haladó szellemű magyarság e két kiváló képviselőjének különleges alkalma volt betekintést nyerni szü­lapok érdeme az, amit ennek az országnak mun­kássága azóta együttesen kiharcolt magának, mert a nemzetiségi csoportok mindenféle nyelve­in nem a szétválasztásra, hanem a munkásság egységének megteremtésére tanított a munkás- ujság. Ennek a munkássajtónak lett az uj amerikás, fiatal Geréb József egyik legkiválóbb és legszor­galmasabb munkása. Mint ahogy elmondja köny­vében, kettősen kellett dolgoznia. Mint marxista iró, nem élhetett meg Írásaiból. Ezt nyugodtan írhatta volna jelen időben is. És Geréb József 50 éven keresztül vállalta e kettős munkát. Kenye­ret adó foglalkozást űzött ugyanakkor, amikor az amerikai magyar munkásság Írója és tanítója lett. Ha csak egy pár Írását is olvassa az ember és találomra kikaphatunk akárhányat, céljuk so­sem egyszerű szórakoztatás, hanem legyen az humoros, komoly, drámai, vagy ismeretterjesztő értekezés — az olvasó tudásban meggazdagodva teszi le cikkét kezéből. Jubileumi könyve Geréb József nagy munkás­ságának sajnos csak kis töredékét tartalmazza. Akik hűséges olvasói voltak, legalább csak né­hány éven keresztül is, kicsinek találják majd e könyvet, amely legjobb írásait tartalmazza. Azt Írtam, hogy legjobb? Visszaveszem a szót, mert jól visszagondolva, bőven lehetett volna válogatni belőlük négyszerannvit. Miért maradt ki annyi, ez és amaz? Csak, mert a munkássajtó szegény és az 50 évek kitartó munkása, Geréb József, sze­gény. És mégis 130 oldalra futotta. 500 oldal se MEGJELENT ——■ GERÉB JÓZSEF VÁLOGATOTT ÍRÁSAI a Geréb József Jubileumi Bizottság kiadásá­ban. • A könyv fedőlapját Gellért Hugó, kiváló rajzolómüvész készítette. A 131 oldalas könyv Geréb József 16 kitűnő írását tartalmazza és ára csupán egy dollár. Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street New York 3, N. Y. lőhazánk és népe fejlődésének különféle változa­taiba és ehhez mérten jelentésük minden eddigi­nél szinesebb és tartalmasabb lesz. Geréb József kedves munkástársunknak a ha­ladás táborában eltöltött 50 éves irói múltjáról való megemlékezés lesz konferenciánk egyik ki­magasló napirendi pontja. írásaiból összeállított gyűjtemény most jelent meg “Geréb József Válo­gatott írásai” cimen, amelyet már széles körben terjesztünk lapunk kiadóhivatalán keresztül, s amelyből külön példányokat lehet rendelni isme­rősök, barátok számára. Lapkonferenciánk kétségkívül Magyar-Ameri­ka kiemelkedő eseménye lesz. Ritkán élvezett él­mény lesz azok számára, akik ott lesznek. Olva­sóink minél nagyobb számú megjelenése jelentő­sen emelni fogja a konferencia színvonalát. A megválasztott delegátusokon s képviselőkön kivül felkérjük mindazon olvasóinkat, akik csak! tehetik, hogy jöjjenek el és legyenek egyéni rész­vevői a konferenciának. Ha megtehetik, töltsék vakációjukat Detroitban, a Labor Day weekenden A konvenció tanulságai hosszú ideig élvezettel fogják eltölteni mindannyiukat. \wvvv»v»wvvwv»wvwvww%wwv\v\vwv»vwvwVV»%< AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK légi haderejének egy C—47 tipusu szállítógépe Oslóból a nyugat- németországi Wiesbaden felé haladtában kényte­len volt megváltoztatni útirányát, mert Svédor­szág nem volt hajlandó megengedni átrepülését az ország területe fölött. IWWWVWWWWVWWWWHWWWWVWWWWV lett volna elég az Írások gazdagságához. De 130 oldalban is — mennyi gazdagság. Itt nem is próbálkozhatok meg azzal, hogy szá­mot adjak a könyv tartalmáról. Első két cikke Geréb József rövid életrajzi vázlatát adja. Aa Eger környéki faluban, Szóláton született és ne­velkedett Geréb, emlékeit Írja meg a régi ferenc- józsefi aranyvilágból. E 30—40 krajcáros nap­szám korszakát egy falukutató alaposságával raj­zolta meg, fűszerezve keserű humorral. A nagy templom előtti nagy sárgödröt már betömték — mesélte neki egy falujabeli amerikás 30 év el­múltával. Hát ennyit változott szülőhelye a Hor- thy-éra alatt, amióta a fiatalember Geréb elhagy­ta! Hát ehhez nem lehet hozzátenni, a kis törté­net köteteket beszél. De Szólát uj köteteket nyi­tott azóta. Egy asszonyt, Nagypál Józsefné pa­rasztasszonyt választotta meg a köség bírónak. Bizony ez is köteteket mesél. Az ujamerikás szóláti jövevény iró lett ebben az országban. Munkássága egybeolvadt az ame­rikai munkássajtó történetével. Az “Egyetér- tés”-t, az “Előré”-t, a “Bérmunkás”-t, a “Magyar Jövőt”-t és a “Magyar Szó”-t gazdagította Írá­saival. A progresszív magyar sajtó teljes listája ez, az amerikai magyar munkásmozgalom és Ge­réb József egy utón haladtak az elsőtől az utol­sóig. Sokezer olvasója velem együtt jól ismeri Geréb széles érdeklődéskörét, amellyel történeti és gazdaságtudományoktól, ia filozófián, politikán és irodalmon keresztül az emberi tudás úgyszól­ván minden ágát felölelte írásaiban. Ennek ki­csiny, de hü tükörképét adja könyvének változa­tossága. Csak találomra idézek példákat. Három elfelejtett költőt ismertet és gyönyörű idézete­ket közöl tőlük költői fordításban. Más cikkével a kultúra történetének világába visz, a primitiv val­lásokról értekezik. Azután W. Gallan szépséges novellájának műfordítását adja. A szocializmus története nem lenne teljes a primitiv és utópista mozgalmak ismertetése nélkül; Geréb erről is ad egy kis ragyogó ismertetést. Néhol a hét minden­napi egy-egy eseményéről ad számot, de úgy, hogy abban, mint a viz egy csöppjében, a világ egy jellemző részlete tükröződik vissza. De akár­miről is ir, mondanivalójának érdekessége, stílu­sának jóizü magyarsága és gondolatainak világos­sága magával ragadja az olvasót, még legnehe­zebb tudományos tárgyaiban is. Geréb József könyve, bár elsősorban az ameri­kai magyarságnak Íródott, éppoly joggal szólhat az óhazai magyarokhoz is. Bizonyos, hogy bárki magyar itt, vagy odaát, élvezetet, örömet, tudást és fiatalságot talál az 50 éve iró Geréb József jubileumi könyvében. Bár több ilyen értékea könyve volna az amerikai magyarságnak. , "Ötven év 99 — GERÉB JÓZSEF VÁLOGATOTT ÍRÁSAI —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents