Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-21 / 29. szám
July 21, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ I igyarország | 1 kérdés, csaknem 1,000 pályázat Miért szereti a könyvet a mai ember? — Egy irodalmi közvéleménykutatás tapasztalatai A könyvforgalom idén eléri az 520 millió forintot. Sok millió kötet talál gazdára. Vajon kik olvassák a regényeket és útirajzokat, hová kerülnek, milyen hatást váltanak ki a novellás- és verseskötetek, sikerül-e újabb hívekkel növelniük a betű, az olvasás lelkes híveinek milliós tárborát? Ezekre, a számok mögött embert kereső kérdésekre segit választ adni az a pályázat, melynek néhány szereplőjét és díjnyertesét is szeretnénk bemutatni. A pályázatot: “Hogyan lett jó barátom a könyv?” cimmel az Állami Könyvterjesztő Vállalat irta ki. Felhívására csaknem ezer pályázat érkezett, a zsűribe meghivott irók és kritikusok hetekig tartó gondos mérlegelés után dönthettek csak a kitűzött jutalmak sorsáról. Falusi borbély a győztes Az első dijat Vödrös László borbélymester nyer te. Kis dunántúli községben él, hajat vág és borotvál, egész nap talpon van, sok a dolga. De ha el is fárad, munka után, ha leszáll az este, könyvvel a kézben pihen. S ha jön a vasárnap, zárva a műhely, Vödrös László viszi a nyugágyat, a kertben, őszibarackfáinak árnyékában olvas. Szenvedélye az, amiről dolgozatában igy ir: “Könyv a barátom. Segit, tanít, útbaigazít. Gondokat old, időt takarít meg. Csendes falusi órákon térdeimen teritkezik a legújabb kiadású könyv. Elbeszélgetünk: “van-e élet a Marson?” Kis emberke röppen felém. Nyügölődik, hogy megtudná, mi van a könyvemben. Térdemre ültetem, s igy kezdem a mesét: Neked való. Utravaló, az életre induló uj ember számára”. Szivek találkozása Jursich Miklós '38 éves parasztember, fogatos a kunszigeti termelőszövetkezetben. Nem sajnálja az olvasnivaló árát. Goethe Faustját vette meg, s igen tetszik neki. Molnár János brennbergbá- nyai nyugdíjas bányász jobban szerette a bort a könyveknél. 54 éves koráig nem sok betűvel fárasztotta a szemét. Akkor nősült másodszor, és az uj asszony hozománya — teli bőrönd könyv volt. Molnár János uj világgal ismerkedett. 54 éves korában tudta meg, hogy a föld nem lapos és a csillagok nem a mennyország ablakai. Szivek találkozását is elősegítheti a könyv. Ilyen esetet: szerelme és házassága történetét irta meg valaki, aki pályaművét név nélkül, “egyszerű asszony” aláírással küldte el a zsűrinek. Courths-Mahler volt a kedvence és azokat a fiukat szerette, akik nagyon jól táncoltak, pikáns vicceket meséltek. Azután megismerkedett egy fiatalemberrel, aki élcek és szóviccek helyett a világirodalom legjobb humoristáival kezdte szórakoztatni. Eleinte unta, de nemsokára megértette, miért jobb iró Swift és Mark Twain, mint Vicky Baum. Mind kevesebbet jártak táncolni: a fiatalember — később már vőlegénye, majd férje — és a könyvek társasága lett számára a legkedvesebb. “Méltóságos asszony megtiltotta” Szatmári Sándorné gépirónő barátnője történetét irta meg, aki húsz évvel ezelőtt kiscseléd volt a régi Magyarországon. Hat elemit járt, azután apja, akinek rajta kiviil még hat gyermeke kérte a kenyeret, szolgálni adta. Történt egyszer, hogy a kislány, amikor gazdái nem voltak otthon, leemelt a polcról egy kötetet és olvasni kezdte. Nagyon tetszett neki, olvasta is mindig, ha magára maradt. De aztán a “méltóságos asszony” meglátta és eltiltotta a könyvtől, Zola Germinal- jától. Évek teltek, mig az egykori cseléd, a már szabad orszáágban tovább olvashatta a francia bányászok komor-szép történetét. Azóta sok könyvet forgatott, kis könyvtára is van már, de soha nem felejti el a Germinalt, amelyről egykor olyan nehéz volt lemondania. Tanulságos összehasonlítás Kőhalmi Béla, az első világháború idején, később pedig a 30-as években, könyvet adott ki arról: milyen olvasmány-élményeken nőtt fel az akkori Magyarország értelmiségi elit rétege, milyen irók és könyvek formálták egyéniségét, intellektuális arculatát. Tanulságos próba összehasonlítani ezekkel a régi könyvekkel a mai közvéleménykutató pályázat anyagát. 1960-ban nem választott kevesek, hanem dolgozó emberek Írnak olvasmányaikról, de ez csak a nevek és foglalkozások után derül ki, a színvonal nemigen változott. A pályázók könyvlistáinak a legjava irodalmi értékben méri az Ízlés —, mégpedig már tiz- és százezrek ízlésének — fejlődését. Vödrös László, Jursich Miklós, Molnár János és sok ezer társuk a világirodalom klasszikusait és a legjobb magyar irók, költők könyveit forgatja, ezek mellett pedig mind gyakrabban ütik fel az élet és világ titkait felderítő tudományos müveket. A különbség nem a színvonalban, hanem az érdeklődés irányában jelentkezik. A mai olvasó megbecsüli a régi értékeket, szereti Homéroszt, Shakes- peare-t, Goethét, Balzacot, Stendhalt, Dickenst, Tolsztojt és a kortárs kritikai realista írókat. Sok, régebben népszerű, kedvelt név hiányzik a beszámolókból, mert a munkások és parasztok nem fogadták szivükbe. Más szerzők viszont — mint például a szovjet irodalom klasszikusai, a magyar proletárirodalom legjobbjai: Gorkij, Solohov, Alekszej, Tolsztoj, a hazaiak közül Illés Béla, Bartha Lajos és mások — meghódították a közönséget. Többet — miről? Sok a jó könyv, de nem elég: a könyvek barátai nem mindennel elégedettek. Többet szeretnének olvasni önmagukról, az ország mai életéről, a nagy átalakulásról, amely az ő kezükbe is könyvet és tollat adott. Mert nemcsak betűre, hanem — a pályázat eredménye a bizonyság! — az írásra is rászoktak sokan. Nem adatokat sorakoztató irodalmi leltárral léptek a pályázók a nyilvánosság elé. Száraz beszámolók helyett személyes élmények forróságát’ sugárzó, eleven fantázia színeiben játszó Írások érkeztek a pályázatra. Egyik másik dolgozat még a stilus, a nyelvi kifejező erő eredetiségével, szépségével is meglepte a zsűrit. Nem tulzunk talán, ha állítjuk, hogy ez a jól sikerült szellemi vetélkedés egy-két uj iró-tehet- séget is felfedezett. Ezért is érdemes volt megrendezni. D. T. Családi ünnepségek uj formái Városokban és falvakban egyre több embert érdekel, hogyan lehet az uj társadalomhoz méltó keretek között megtartani a hagyományos családi ünnepeket; a házasságkötést, az újszülöttek névadóját, a házassági jubileumokat, s megtalálni a fájdalmas kötelesség, az elhunytak búcsúztatásának formáit. A Népművelési Intézet munkatársai összegyűjtötték a különféle helyi útkeresések tapasztalatait, összegezték a tanulságokat, s más szocialista országokban is tanulmányozták a kialakult formákat. Általános tapasztalat, hogy az uj tartalmú, szellemű családi ünnepségek elsősorban a nagyvárosokban, az ipari munkásság körében terjednek, s válnak mind gyakoribb jelenségekké. Budapesten például, ahol a múlt évben a Népművelési Intézet segédkezett az első névadó ünnepség megrendezésében, mind több helyen gyakorlattá válik az első példa. A vidéki városok közül a többi között Nyíregyházán, Kecskeméten és Debrecenben gyökerezett meg az újszülöttek névadójának társadalmi formája. Országszerte jelentősen emelkedett az olyan házasságkötések száma, amelyek fölött a KISZ- szervezetek vagy a termelőszövetkezetek vállalnak védnökséget, ózdon például már a, 70-ik, Bor- sodnádasdon pedig az 50-ik KISZ—esküvőnél tar- tanak. A Népművelési Intézet az országszerte kialakult szokások összegyűjtése után megjelenteti a szerzett tapasztalatokat, összeállították a Családi ünnepek és szertartások cimíi kézikönyvet, amelyet eljuttatnak a tanácsok, a tömegszeiwezetek illetékes helyi vezetőihez és a kultúra munkásaihoz. MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ! UJ BERENDEZÉSSEL — BENZINMEGTAKARITÁS A Ruggyantagyárban mintegy hétmillió forintos beruházással uj benzinvisszanyerőt építettek. A gumiabroncs legfontosabb alapanyaga a textilford, amelyet benzines gumioldattal impregnálnak, a benzin azonban csak oldószer, amely impregnálás után, szárításkor az uj berendezéssel visszanyerhető. Ezzel a készülékkel a teljes benzinfelhasználás több mint hetvenöt százaléka visszanyerhető A benzinvisszanyerő vezérlőberendezése VWVVVVWVVWVWVWVWWVWVVWWWWVVVVWWWVVVM Egészségesebb élelmiszerek i A minőség javítására hozott határozatok alapján alakultak meg az Élelmezésügyi Minisztérium egyes iparigazgatóságainál az élelmezésegészségügyi szolgálatok. Ma már 150 orvos, állatorvos, vegyész, élelmiszerhigiénikus vigyáz a tej-, a hus-, a bai’omfi-, a hütő-, az édes-, a sör-, a szesz- és más élelmiszeripari üzemekben a higiéniai előírások megtartására. A higiénikusok megelőző-ii’ányitó és ellenőrző munkájának célja, hogy a fogyasztók magas biológiai és élvezeti értékű, jó minőségű élelmiszereket kapjanak. Az élelmezésegészségügyi szolgálat jó munkájának eredménye, hogy az utóbbi két évben az ipar hibájára visszavezethető ok miatt az országban ételwérgezés nem fordult elő. \v\v\vvvv\\vvwvwwvvwwvwvvvwv\vwwvwww*w< A KÍNAI geofizikusok a hatalmas ország t^r- mészeti kincseinek feltárásánál magyar műszereket is alkalmaznak. A kínaiak a NIKEX Vállalattól most újabb nagyobb mennyiségű geofizikai müszei't rendeltek. • TUDOMÄYOS együttműködési egyezmény jött létre a Dubnói Atomkutató Központ és a CERN (Európai Atomkutató Szervezet) genfi központja között. Az egyezmény é/telmében három-három atomtudóst csei'élnek 6—12 hónapos tanulmányi időtartamra. SAJTÓ ALATT GERÉB JÓZSEF VÁLOGATOTT ÍRÁSAI A cikkek címeiből néhányat itt közlünk: Homo Novus, Hol volt, hol nem volt.,. Primitiv vallások. A nagy titok, Lázadó bárány- kák, Túrós ‘gunboat’, Az én lapom? s sok más. A 128 oldalas, művészies kiállítású könyv fedőlapját Geréb József arcképe díszíti, Gellért Hugó művészi rajza alapján. Lapunk minden olvasója kézhez kapja ezt a könyvet díjmentesen. De ezenfelül a kiadványt ajándékképpen elküldjük azoknak, akik lapun., kát az előfizetési kampány idején megrendelik, Külön példányok ára $1.00. Rendeljen belőle mái! most barátai és ismerősei részére. * 130 MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street, New York 3, N. V» Kérem küldjenek ismerőseim részére.......... példányt “Geréb József Válogatott írásai* cimii könyvből. — Mellékelek $.................<■ Név: ............................................................ Cim: ............................................................ Város: ................................. Állam:
