Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-21 / 29. szám
TO AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 21, I960 A náci bestia EICHMANN TÖMEGGYILKOS TETTEI MAGYARORSZÁGON v. Teltek a hetek, a hónapok. Az ország kirablása folytatódott, újabb tízezreket hurcoltak el. Október 15-én Horthy fasisztáit Szálasi hóhérlegényei váltották fel a nácik kiszolgálásában. De az ország egy része már felszabadult, a szovjet hadsereg magyar földön űzte a németet. Eichmann azonban még tárgyalt, zsarolt és pénzt vett fel. November első napjaiban Eichmann megbízásából maga Krumey kisérte el Kasztnert Svájcba, hogy még egyszer megkíséreljék az áruvásárlást a nácik számára — deportáltak ellenében. Krumey egyedül jött vissza, és december elején Eichmann egész törzse Bécsbe tette át székhelyét. Eichmann elégedett volt, milliókat szerzett Budapesten és százezreket küldött a halálba. Lényegében ezzel befejeződött Eichmann feladata. A “Judendezernat” főnökének s a többi nácinak mái' nem volt módja befejezni a tömegkiirtás tervét. A budapesti “üzlet” egyik szereplője, Eichmann, még SS egyenruhában elhagyta Magyarország földjét — a másik szereplő, Kaszt- ner, Svájcból később Palesztinába utazott. Kasztnert sokan bűnösnek tartották; felrótták neki, hogy részt vett a nácikkal folytatott megbeszéléseken. Esztendőkkel később, egy palesztinai utcán golyó találta: népitélét végzett vele. Mit jelenthet egyetlen betű? 1945 áprilisának végén, amikor a náci birodalom összeomlása már a legelvakultabb Hitler-hivő előtt is közelinek látszott, hihetetlenül élénk forgalom volt az országutakon kelet—nyugati irányban. A legveszedelmesebb nácik, SS-vezetők “hősi haláláról” jelentek meg cikkecskék a fasiszta sajtóban — a “halottak” pedig legtöbbször már jó előre előkészített hamis okmányokkal nyugat felé igyekeztek. Csak a szovjet hadsereg elől menekültek, attól egyik sem félt különösebben, hogy amerikaiak vagy angolok kezébe kerül. Mint Ho- ettl a nürnbergi perben elmondta, “sok nácinak volt kapcsolata az Intelligence Servicevei, mások ligy gondolkodtak, hogy csak Hitler -közvetlen környezetét lehet felelőssé tenni”. (A számítás pontos volt: a nyugatra szökött fasiszták jó része azonnal elhelyezkedett a nyugati katonai köz- igazgatás német szektorában. Gehlen tábornok azonnal megkezdte a Gestapo, az SS és az SD embereinek szervezését saját, most már nyugati zsoldban álló, szovjetellenes kémszolgálata számára. A “hősi halottak” feltámadtak és a nyugati megszállási zónában működő “nácitlanitó bizottságok” fehérre mosták a legveszélyesebb tömeggyilkosokat is.) Tollvonással szabadlábra Adolf Eichmannt — még SS egyenruhában — 1945 május 8-án látták Alt-Ausseeben. Feleségével, Vera Liebl-el együtt csomagoltak és Eichmann kijelentette: — A hegyekbe megyek és az utolsó töltényig harcolok. Aztán átöltözött és a civil Eichmann mái- egyáltalán nem volt ilyen harcias. A nürnbergi perben kihallgatott Scheid SS-Obersturmbannführer azt vallotta, hogy Eichmannt később az amerikaiak egy razzia alkalmával elfogták és egy gyüj- tőtáborba vitték. — Két hétig együtt voltam Eichmannal a deg- gendorfi internálótáborban, Felső-Bajorországban — vallotta Scheid. S aztán különös dolgok következtek. Az internálótáborból a jelentős bűnökkel nem gyanúsítható nácikat táboron kívüli munkára vitték. A civilrühás Eichmannról csak a többi internált egy része tudta, hogy a “Judendezernat” több- milliószoros gyilkos vezetője — sikerült tehát MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre a “Kincses Kalendárium”-ot ..........példányban. Ára: $1.00. Mellékelek érte $..............................-t. Név: ..................TT..............„.............................. Cím: ...................................................................... Város, állam: ...................................................... munkára jelentkeznie. Még előbb apró korrektúrát hajtott végre egyetlen magánál hordott okmányán, egy polgári igazolványon. Egyetlen betűt kellett csak javítania — a H-ból K lett — és máris egy Adolf Eickmann nevű “kisnáci” kérte, hogy engedjék dolgozni... A kevéssé őrzött, munkára kiadott foglyok közül Eichmann hamarosan megszökött. Az osztrák lapok Eichmann letartóztatása után megírták, hogy a tömeggyilkost 1949 szilveszterén az ausztriai Grundlsee és Alt-Aussee között látták... A Bormann-rejtély Az Eichmann-ügy, az SS egyik leggonoszabb tömeggyilkosának kézrekeríilése tizenöt évi bujkálás után, egy másik titokzatos eltűnésre is felhívta a figyelmet. Azok az izraeli nyomozók, akik Eichmannt kézrekeritették, kijelentették, hogy a hitleri birodalom egyik súlyos háborús bűnökkel terhelt vezetője, Martin Bormann szintén él “és a hurok egyre szorosabbra zárul körülötte”. Martin Bormann neve ott szerepelt a 24 nürnbergi vádlott listáján. 1941 májusában — amikor Hitler helyettese, az életfogytiglani fegyházra Ítélt Rudolf Hess Angliába repült, hogy megnyerje az angolokat egy angol—német, közös szovjetellenes háborúra — Hitler helyettese lett. Himmler mellett ő volt Eichmann egyik főnöke, ő szervezte meg 1944 koratavaszán a Wehrwolf nevű szervezetet. A Wehrwolf titkos alakulatként szerveződött, tagjait a halálfejes SS-csapatok, a legfanatikusabb nácik közül válogatták és célja egyrészt a hitlerista vezetők védelme volt “esetleges megszállás idején”, s az, hogy megkezdje a harcot “a háború elvesztése után az uj háború győzelméért”. Martin Bormannt csak távollétében ítélhették halálra Nürnbergben — májas első napjaiban eltűnt... Az Eichmannt letartóztató nyomozók szerint Bormann egy ideig Németország nyugati övezeteiben bujkált, majd Dél-Amerikába szökött, ahol a nácivezéreknek minden eshetőségre készen, nagy összegű titkos bankbetétei voltak. A jelentés szerint Bormann Brazíliában, Bahia városában élt, Jósé Possea névre szóló okmányokkal. 1952-ben bukkantak először nyomára, de Bormann értesült a fenyegető veszélyről és több hitlerista társával tovább menekült. (Egyes, meg nem erősített jelentések szerint az álnéven élő, magát zsidónak kiadó Bormannt, egy, a bujkáló nácit felismerő orvos injekcióval megölte, igy hajtva végre a nürnbergi bíróság ítéletét.) Krumeyből békés polgár lesz Eichmann közvetlen munkatársának, a svábhegyi Majesticben berendezett gyilkossági hivatal egyik vezetőjének, Hermann Krumeynek sokkal könnyebben sikerült békés polgárrá vedlenie. A fél Európát végigjárt és végigüzletelt Hermann Krumey a nyugat-németországi Korbach- ban él, nem is rosszul azokból a dollár- és font- összegekből, amelyeket az “élő emberekért áru”- üzlet jutalékaként felvett. Krumey ellen először csak 1957-ben indult eljárás. Akkor néhány heti vizsgálati fogság után szabadlábra helyezték. 1958-ban újra vádirat készült ellene, mintegy 400,000 ember meggyilkolásában való bünrészesség miatt. Ekkor néhány nap múlva “bizonyítékok hiányában” került szabadlábra. Mostani letartóztatása újra mint megbecsült drogistát érte... Ha Eichmann Nyugat-Németországban marad, talán soha nem kerül birái elé. így azonban három kontinensen át kutatták nyomát. Az első nyom a már idézett Alt-Aussee-i, ausztriai értesülés volt. A kérdés az volt: megállapitható-e, ki lakott Alt-Ausseeben? Erre a nyomozás felelt: feleségével és Skorzenynével együtt Adolf Eichmann volt Alt-Ausseeben 1949 Szilveszterén. Itt kapcsolódik össze Eichmann ügye Bormann és más nyomtalanul eltűnt náci háborús főbünö- sök ügyével. Alt-Aussee, a kis osztrák fürdőhely, ahol Kaltenbrunner (Himmler kivégzett helyettese) a náci birodalom utolsó óráiban összegyűjtötte a vezető Gestapo-embereket. Bizonyosnak látszik, hogy itt szervezték meg a titokzatos “eltűnéseket”. Nem lehetetlen az sem, hogy Alt- Aussee volt a IWéhrwolf-szervezet első akcióinak induló állomása. Eichmann legutóbbi tizenöt évének történetét teljes pontossággal most már csak a tárgyaláson sikerül majd összeállítani. Bujkálásának körülményeiről, segitötársairól azonban már jó- néhány adat került eddig is a világközvélemény elé. Mr. Fischer, a “Kathar Office” főnöke Amikor Eichmann megszökött Deggendorfból, az amerikaiak fogságából, egy ideig (az eddigi adatok szerint, Hirtl álnév alatt) erdökitermelési munkán dolgozott. Innen is hamarosan eltűnt s nyomát csak az osztrák—bajor határig tudják jelenleg követni. (A tömeggyilkos ausztriai s bajorországi bujkálásáról másfél évtized után meglehetősen pontos adatokat tudott összegyűjteni egy jelenleg Ausztriában élő lengyel származású mérnök, Simon Wiesenthal, akinek egész családját Eichmann különítményei gyilkolták meg.) A következő nyom egy, a Közép-Keleten tevékenykedő “Kathar Office” nevii kereskedelmi vállalathoz vitt. A vállalat vezetője nemrégiben nyomtalanul eltűnt. Egy bizonyos vékonybajuszu férfiú volt, Mr. Fischer, aki a legszebb hochdeutsch kiejtéssel beszélte a német nyelvet, tudott valamit arabul is. Mr. Fischer valódi neve Alois Brunner volt; a vékonybajuszu férfiú Adolf Eichmann tömeggyilkos különítményének egyik tisztje. Egy időben a “Kathar Office” irodáiban megjelent a társtulajdonos is. Szívesen keverte ős is a német és az arab szavakat és gyakran beszélt érdekes utazásairól. Különös módon más és más néven mutatkozott be különböző üzletfeleinek —- hol Brinkmann, Eckmann, hol Hirth nevet viselt. Ez a társtulajdonos nem volt más, mint Eichmann. Hogy került Brunner és főnöke, Eichmann a Közép-Keletre? Ma már bizonyos, hogy nem sokkal a náci-birodalom összeomlása után, valószi- nüleg, mint a Wehrwolf-szervezet egyik segédcsapatát, vezető Gestapo emberek megszervezték az “SD római segélyakcióját”. Rómában Eichmann egykori kollégája s segítőtársa a tömeggyilkosságban, Rauff, Milánó utolsó Gestapo-főnöke, olasz fasiszták segítségével számos náci-gyilkosnak szerzett hamis okmányokat. Ellátta őket pénzzel és uj búvóhelyet szervezett meg számukra, elsősorban a Közép-Keleten és Dél-Amerikában. Rauff maga is a Közép-Keletre szökött, ahol eleinte fegyverkereskedéssel foglalkozott. Vannak adatok arról is, hogy az elmúlt tizenöt esztendő alatt Eichmann egy ideig mint a nyugatnémet nagytőke jól fizetett közvetítője s képviselője tevékenykedett a Közép-Keleten. Megállapították, hogy ebben a minőségben (s mint a “Kathar Office” társtulajdonosa) többször fordult meg Kuwaitban is. Kuwait uralkodójánál szabad ki- és bejárása volt. Itt a gelsen- kircheni bányarészvénytársaság képviseletében szerepelt (természetesen hamis néven) és amikor Nyugat-Németország az elmúlt esztendőben 148 millió márka értékű kőolajat kapott Kuwaittól, a szállítmányok lebonyolításában Eichmannak és társainak is megvolt a maguk szerepe, de természetesen jutaléka is. Ma még nem állapítható meg pontosan, hogy mikor ért véget Eichmann üzleti tevékenysége a Közép-Keleten és hogyan, kiknek a segítségével került Argentínába. 1952-ben, a Peron-diktatúra idején Eichmann már Argentínában volt, s Tucuman északargentin város rendőrsége beismerte, hogy ebben az esztendőben Adolf Eichmann részére Ricardo Clement névre szóló igazolványt állítottak ki. Ebben az időben utazott el Alt-Ausseeböl Vera Liebl (Eichmanné) és három fiatalember-korban levő fia is. (Folytatjuk) Ha még nem olvasója a Magyar Szónak, rendelje meg most! Kedvezményes előfizetési ár egy egész évre: $5.00, félévre $3.00. — Küldje be az alábbi szelvényt. Ha nem tud most pénzt küldeni, jelezze azt is. Mi megindítjuk a lapot és elküldjük a számlát: .VMMMVWWMÍWVWÍVWWWWWWmVM Név: ..................................................................... Cim: ...................................................................... Város: .......................................... Állam:........ Mellékelve $5.00 □ Félévre $3.00 □ Kérem, küldjenek számlát □
