Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-21 / 29. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 21, 1960 A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GÉPIPARÁNAK FEJLŐDÉSE Magyarország felszabadulása után, amióta népgazdasága a szocializmus útjára lépett, hatalmas eredményeket ért el gépipara fejlődésében. Gépipara nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is fejlődött, lépést tartva. legtöbb ágazatában az élenjáró technikával. Ezt nagymértékben segítette a szocialista munkamegosztás, a tudományos-műszaki együttműködés és a testvéri kölcsönös segítségnyújtás. Ez jellemző a szocialista táborba tartozó ösz- szes országok iparának fejlődésére. És mert a szocialista népgazdaságok rohamos fejlődése mind több munkaeszköz üzembe helyezését tette szükségessé, ezért az egész népgazdaságon belül és az iparon belül is, gyorsabban fejlődött a munkaeszközöket előállító ipar, a gépipar. Növekedés 1950-től 1960-iff százalékban ejrész ipar ezen belül a gépipar Bulgária 392 824 Magyarország 292 386 NDK 295 392 Lengyelország 322 695 Csehszlovákia 294 442 A gépipar gyorsabb iitemü fejlődése az egész iparon belül érvényesül a távlati tervekben is. Jgv, az eddig ismeretes előirányzatok szerint, a Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1959 —1965. években megközelítően 80 százalékkal emelkedik, ugyanakkor a gépgyártás teljes termelése majdnem kétszeresére nő. Mig a Lengyel Népköztársaság iparának teljes termelése az 1959—1965 évek alatt megközelítően 76 százalékkal emelkedik, addig a gépiparé 112 százalékkal. Az NDK ipara 1965-ben 1958-hoz viszonyítva 90 százalékkal emelkedik, ezen belül a gépipar több mint kétszeresére. A háború utáni években a szocialista országokban a meglevő gépipari ágazatok mennyiségi fejlődése mellett a gyártmányok összetétele is lényegesen megváltozott, és uj gépipari ágazatokat is hoztak létre. A többi között újólag épült ki a hajóipar Bulgáriában, az NDK-ban és Lengyelországban ; autó- és traktoripar Lengyelországban és Romániában; energetikai berendezések gyártása Lengyelországban és az NDK-ban; erősáramú gépgyártás Bulgáriában és Romániában; gördü- lőcsapágy-gvártás Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiában; műszeripar Magyarországon és Lengyelországban; hengerelt berendezések gyártása az NDK-ban. A gépipari ágazatok közül ezen országokban legjobban fejlődött a szerszámgépipar, amely magát a gépipart látja el munkaeszközökkel, és meghatározza annak műszaki színvonalát; az energetikai, az erősáramú és a kohászati gépgyártás, amelyek biztosítják a villamositás és a kohászat fejlesztését; a műszer- és a híradás- technikai iparágak, amelyek elősegítik a termelés gépesítését és automatizálását; a hir- és távközlés korszerűsítését. A gyors fejlődés és a kapacitások jobb kihasználása következtében lényegesen növekedett a legfontosabb gépek és berendezések gyártása a részvevő országokban. 1958-ban, 1950-hez viszonyítva: forgácsoló szerszámgépek kibocsátása több mint kétszeresére, gőzturbinák 2.5-szeresé- re, erőátviteli transzformátorok 2.9-szeresére, teherautók több mint 1.5-szeresére, személyautók csak 2.3-szeresére, traktorok 2-szeresére, gabonakombájnok 1.5-szeresére, fővonali dieselmozdonyok 7.7-szeresére, fővonali villanymozdonyok több mint 3.7-szeresére, személyvagonok kétsze- resése, gördülőcsapágyak több mint 3.7-szeresére növekedett. Ma már több fontos gépipari cikkben a világtermelés jelentékeny hányadát adják a KGST-országok. így például 1956-ban a világ traktorgyártásának 21 százalékát, a gabonakombájnok 58 százalékát, tehervagonok termelésének 23 százalékát, forgácsoló szerszámgépek 25 százalékát, fővonali villamos-mozdonyok 40 százalékát tehergépkocsik 77 százalékát termelik. A gépgyártás gyorsabb iitemii fejlődése a többi iparágakhoz viszonyítva növelte a gépipar százalékos részarányát az egész iparon belül. Az eddig ismeretes adatok és az előzetes számítások szerint ezt biztosítani fogják a jövőben is. A gépipar százalékos részaránya az egész ipari termelésben 1950 1900 1965 (tervezett) Bulgária 9.2 13.— 19.9 Magyarország 19.— 26.8 28.3 NDK 34.— 33.3 35.7 Lengyelország 9.3 21.6 23.7 Románia 13.3 23.8 26.3 Csehszlovákia 20.2 32.5 36.2 A szocialista tábor országainak mind jobban szélesedő és elmélyülő tudományos műszaki és gazdasági együttműködése következtében a gépipari gyártmányok termelése növekedésének üteme az elmúlt években csaknem háromszor magasabb volt, mint a főbb kapitalista országokban elért fejlődés. De nemcsak több gépet gyártottak a szocialista országokban, hanem a kibocsátott gépek és berendezések műszaki színvonal és korszerűség szempontjából is megfeleltek a követelményeknek és igy segítették, hogy a szocialista táborhoz tartozó országok összes iparágaiban nagymértékben növekedett a munka termelékenysége. A gépipar gyors fejlődése következtében a gépek és berendezések részaránya a KGST-ben részt vevő országok teljes exportjában jelentős mértékben megnövekedett, és az elkövetkező időszakban még tovább fog emelkedni. így Magyarországon az 1950. évi 23 százalékról 1960-ban 39.4 százalékra várható a gépexport részaránya; az NDK-ban ugyanígy 28.0 százalékról 57.9 százalékra, Lengyelországban 1.8 százalékról 28.2 százalékra, és Csehszlovákiában 26.4 százalékról 43.8 százalékra. Hasonló nagyságrendben emelkedett a gépek és berendezések importja mind a szocialista táborból, mind a kapitalista országokból is. A KGST-ben részt vevő országok kölcsönös szállításai mellett a gépipari export jelentős hányada a szocialista táborhoz tartozó Kínai Népköztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és más ázsiai országokba irányul. Főleg kohászati, gépipari, vegyipari, nyersolaj feldolgozó, erőmű, bánya és dúsító berendezések érkeznek az említett országokba, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, az NDK-ból, Lengyelországból és Magyarországból. Az utóbbi években a Kinai Nép- köztársaság iparának rohamos fejlődése eredményeként a gépipari gyártmányok exportja Kínából ezen országok felé mind jelentősebb. így Magyarország is importál Kínából szerszámgépeket, A Jones & Laughlin Steel Corp. elnöke, Avery C. Adams megnyugtatta a vállalat részvényeseit, hogy a hónapról-hónapra csökkenő acéltermelés el lenére az első félévben elég profitra tettek szert ahhoz, hogy a kötelező osztalékot kifizethessék. Ez részvényenként évi $2.50-et tesz ki. Mr. Adams azt állítja, hogy az acéltermelés átlagos esésével szemben a Jones & Laughlin cég termelése volt a legmagasabb. így is julius hónapban üzemképessége 50 százaléka fog csak működni, de augusztusban már 68 százalékra számit, mig átlagosan csak 60 százalékos termelést várnak az iparban. Sőt Mr. Adams számit arra, hogy 1960 kilenc hónapi termelése eléri és az egész évi termelés pedig meghaladja az 1959-es sztrájkkal megzavart profit összegét, ami 29,485,000 dollár volt, vagyis részvényenként $3.58 osztalék. A munkából elbocsátott acélmunkásokra is valószínűleg balzsamként fog hatni Mr. Adams derülátó kijelentése. textilipari berendezéseket stb. A külkereskedelem és a kölcsönös szállítások ilyen mértékű fejlődése a KGST ajánlásai alapján az országok közötti gépipari gyártmányok gyártásszakositásának és kooperálásának kiszélesítésével volt elérhető. Nem teljes adatok alapján már 1958-ban megközelitően a gyártás szakosításából eredő kölcsönös szállítások az országok teljes termelésének több mint 5 százalékát képezték. A gyártás szakosítása lehetővé teszi, hogy a kis- és középszériáról a nagy szériák gyártására térhessenek át, korszerű gyártástechnológia bevezetésével a termelést gazdaságosabbá téve, korszerű, magas műszaki színvonalú gyártmányok kerüljenek kibocsátásra. Legjobb példa erre a gördülőcsapágy-gyártás országok közötti szakosítása és kooperálása. A gyártás előtt a használatos tipusméretek 47 százalékát gyártották csak egy országban. A többi tipusméreteket két-három sőt négy országban is gyártották; jelenleg már 55 százalékát és 1965-ben több mint 66 százalékát fogják csak egy országban gyártani, s ezek az országok fogják kielégíteni a többi ország szükségletét ezekben a tipusméretekben. Ennek következtében a gyártássorozat darabszáma kétszeresére emelkedik. Az ilyen irányú fejlődés lehetővé teszi a gyártás jelentős gépesítését és automatizálását —■ azaz a leggazdaságosabb gyártás bevezetését. A gyártás szakosításánál figyelembe veszik, hogy az országok, amelyek valamely gép- és berendezésfajtát gyártanak, azt a legkorszerűbben, magas műszaki színvonalon állítsák elő és szállítsák a többi országnak. A szocialista országok közötti tudományos-műszaki és gazdasági együtt működés, a szocialista kölcsönös segítség, a gépgyártás országok közötti szakosításának és kooperálásának kiszélesítése és elmélyítése biztosítani fogja a népgazdaság további fejlődését minden országban, a szocialista tábor országai előtt- álló hatalmas feladatok teljesítésére. L. A. BERLIN. — Nvugat-Berlin legnagyobb újságja, a “BZ” független napilap állítása szerint Berlin halálra Ítélt város, amelynek uj vérre van szüksége. Berlin lakossága 1958-ban 2 millió 200 ezer volt és annak ellenére, hogy állítólag nagyon sokan menekülnek Nyugat-Berlinbe a keleti Német Népköztársaságból, a lakosság száma ma 1,760,- 000, a veszteség tehát 440,000, vagyis 20 százalék. Berlin rendőrfőnöke, Joachim Lipschitz, azt ajánlja, hogy azok részére, akik Berlinbe akarnak menni állandó tartózkodásra, jneg kell könnyíteni az engedély megszerzését, ami most igen körülményes és csak sok utánjárással lehet megszerezni. ALEXANDRIA kikötőigazgatóságának három darab 800 lóerős tengeri vontatóhajót adott el a magyar külkereskedelem. Láng-motorokkal, s a legmodernebb távvezérléssel látják el a hajókat. A rudabányai vasérctelepen a mélyebb rétegekben javarészt már csak szide- rit található. E kis vastartalmú ércet csak megfelelő előkészítés után tudják felhasználni. Ezt szolgálja a Rudabányai Vasérc tömörítő, amelynek több részlegét hamarosan üzem behelyezik. Képeink: A hatalmas csővezeték a generátorgázt szállítja a pörkölőbe és Czékmány Sándor, a Vertsz villanyszerelője, a higanygőzös, egyenirányítókat szereli AZ OSZTALÉK A FONTOS A “haldokló város”
