Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-08 / 49. szám

12 JL AMERIKAI MAGYAR SZú - Thursday, December 8, 1960 '»"'T1 T '▼ T"T T T' T ▼ T 'V T' T"▼ T 'T'T TTTTTr??» j : Magyarország | “A SZOMBATKELYI GYORS NE MEN PERGET KÉSIK...” KÉT VASUTAS HELYTÁLLÁSA SÚLYOS VA SUTt KATASZTRÓFÁT AKADÁLYOZOTT MEG November 15-én este az 1806-os számú gyors­vonat 40 perces késéssel érkezett Szombathely­re. A vonat utasai köziül sokan nem is sejtik, hogy néhány vasutas bátor lélekjelenléte milyen katasztrófától mentette meg őket.. . Autóbusz a vágányokon A hivatalos vizsgálat kiderítette, hogy a so­rompóőr megkapta a jelzést egy tehervonat ér­kezéséről, de az utelzáró sorompót nem, engedte le. Minderről az 1061-es szerelvény nem tudott semmit. Mindenütt szabad utat kaptak, s már arra gondoltak, hogy néhány perc múlva meg­érkeznek végcéljukhoz... A Fővárosi Autóbusz Üzem 14-es jelzésű GA 0676-os rendszemáu autóbuszának utasai sem gondolták, hogy közülük ezen estén jó néhá- nyan a családi otthon helytett a kórházba kerül­nek. Az utasoknak még az sem tűnt fel, hogy autóbuszuk — szabálytalanul — lassítás nélkül robog keresztül a 22. kerületi Budatétény vasúti megállóhely vágányain. A vezető figyelmetlen volt, de talán bízott is, hiszen a sorompó szabad utat adott. A borús, nyálkás időben mereven előrefigyelő Szántó Lajos, a tehervonat mozdonyvezetője a fütő rémült kiáltásával egy időben vette észre a bajt: a 45 kilométeres sebességgel haladó teher­vonat elé egy autóbusz gördült a sínekre. Mind­össze 20 méter volt a távolság. Egy pillanat alatt a gyorsfékhez ugrott, de hiába húzta meg, elkésett. A mozdony elején erős ütődést érzett, s a fékek csikorgásába recsegés, üvegcsöröm­pölés zaja vegyült, A 470 tonnányi súlyú vonat több mint 120 méteren keresztül tolta maga előtt az összeroncsolt autóbuszt. Az összeütkö­zés közben a mozdony is megsérült, eltörött a gőzvezető cső, s a fehér gőz sisteregve vágódott be az összezúzott autóbuszba. A vezető és a fütő először semmit sem látott a ködpára miatt, de a rémült kiáltások mindennél többet mondtak. Meg sem várták, mig a szerelvény teljesen meg­áll, máris az autóbuszhoz rohantak. A kalauz ki­ugrott, utána még néhánvan azok közül, akik legközelebb álltak az ajtóhoz- A mentés lázas sietséggel kezdődött. Közben kigyulladt az au­tóbusz motorja is. Hogy a mentéssel és az oltás­sal mennyi idő telt el, pontosan senki sem tudja. Arra azonban Szántó Lajos mozdonyvezető már jól emlékszik, hogy valaki tele topokból kiáltot: ta: “Emberek! Szemben is jön egy vonat!” Vész jelek az éjszakában Valóhan a szomszédos vágányon, amelyre át­nyúltak az autóbusz roncsai, egy vonat robogott feléjük. Egy pillanatra megdermedt mindenki, tehetetlenül figyelte a gyorsan közeledő vesze­delmet. A távolság mindössze 600 méter lehetett. Az­tán már csak 400... Az emberek, akik az autó­busz utasait mentették, rémülten rohantak le a vágányokról. Csak ketten maradtak ott; a moz­donyvezető és a vonatkísérő. Szántó Lajos két- három ugrással a mozdonyon termett, megra­gadta a gőzsip karját, s mozdonyvezetői műkö­dése óta először — vészjeleket adott. Élesen sí­polt a gőz, hogy értesitse a szembejövő vonatot a veszélyről. Túl sok gondolkodásra nem volt idő,, Szántónak mégis eszébe jutott, mi lesz ak­kor, ha a szembejövő vonatot nem sikerül meg­állítani, és az kisiklik és a veszteglő tehervonat- ba rohan. Kitartott elhatározása mellett: folya­matosan adja a vészjeleket, s csak a legvégső esetben ugrik le a mozdonyról. És a gyorsvonat megáll Közben a vonatkísérő Magyarosi Sándor szin­tén a vész elhárítására törekedett. Jelzőlámpájá­val integetve a sinek között futott a 70 kilomé­teres sebességgel száguldó gyorsvonat elé. Az erős futásban kifulladt, bukdácsolt a sötétben, de nem állt meg, adta a jelzéseket —tudta, hogy meg kell állítani a vonatot. vezető mondja el: — Nemrég indultunk el a Kelenföldi pályaud­varról Szombathely felé, talán 18:30 óra lehe­tett. Áthaladtunk Budafok—Hároson, mindenütt zöld utat kaptunk. Arra lettem figyelmes, mint­ha a távolban lámpafények mozognának a sinek között. Először azt hittem, tévedek és csak az országút villanyfényeit látom. A sebességszabá­lyozót mindenesetre lekapcsoltam, és úgy hagy­tam futni a vonatot. Alig tettünk meg 200—300 métert, figyelőfütőm, Pungor József is figyel­meztetett, hogy a sinek között valaki lámpával “megálljt” jelez. Ekkor már hallottam a vészje­leket, a sípszót is. Meghúztam a gyorsféket, s FulSeljssiük vállalásaikat a bányászok A magyar szénbányászat november 21-ig évi termelési tervének 90.5 százalékát teljesítette. A dolgozók 571,000 tonna szenet ajánlottak fel terven felül, ebből eddig 540,000 tonnát már ki­bányásztak. A biztató termelési eredmények a termelékeny­ség emelkedésének jelei. Következetes műszaki fejlesztéssel, a fejtési acéltámok elterjesztésé­vel, a szénjövesztés, rakodás, szállítás növekvő géppesitésével elérték, hogy a termelékenységi terv teljesítése 102,1 százaléknál tart. Körülbe­lül ez a szám várható az év végére is. Ezeket az adatokat erősitik az üzemekből érkezett követ­kező jelentések: A Komárom megyei bányákban, az oroszlányi, a tatabányai és a dorogi szénmedencében az idén hónapról hónapra egyenletesen növekedett a termelékenység. Oroszlányban például a Bányá­szati Kutató Intézettel közösen sok uj gépet ál­lítottak munkába. A megye három szénmedencéjében évi átlag­ban minden egyes bányász műszakonként a ter­vezettnél 15—20 kilóval több szenet termelt. A termelékenységi terv túlteljesítésével az idén már 86,000 tonna szenet küldtek felszínre ter­ven felül. Nyolc és fél millió forint többletjövedelem a szén fütőértékének javításával Nógrádban. Az általában közepes minőségű barnaszenet adó nógrádi bányákban, a mennyiségi tervek túl­teljesítésén kiviil, a szén fütőértékének javítása a munkaverseny, célja. Egyes bányászok kezde­ményezésére már az év elején fontos műszaki intézkedéseket foganatosítottak. Megszigorítot­ták az ellenőrzést, jutalmakat tűztek ki a leg­jobb szenet termelő csapatok és brigádok részé­re. A szocialista munka brigádja cim elnyerésé­nek is legfőbb feltétele a kitermelt szén kalória­értékének javítása. A szén minősége jelentősen javult a nógrádi tröszt egész területén. A kalóriaterv túlteljesí­tésével az év elejétől máig 8.5 millió forirft több­letjövedelemhez jutott a tröszt. Borsodban túlteljesítették a legfontosabb gazdasági mutatókat, a szén minőségén azonban még javítani kell. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói a terven felül vállalt 100,000 tonna szénből több mint 98,000 tonnát már felszínre szállítottak. A mennyiségi terv teljesítésének az utóbbi hóna­pokban “szépséghibája”, hogy a hónap első 20 napjának elmaradását rendszerint az utolsó 10 napban rohammunkával pótolják. így volt ez novemberben is. Leszürefeliek Tokajon Az elmúlt hetekben befejeződött .a szüret a világhírű Tokaj-hegyalján. Az öreg pincékbe idén sajnos kevesebb uj bor kerül, mint az elmúlt évek ben, mert mostoha volt az időjárás. Szerencsére soktizezer hektoliter tavalyi és még régebbi bor van a hordókban, igy az idén is ki lehet elégíteni a hazai és a külföldi igényeket, jövőre pedig jobb néhány méteren belül megálltunk. Alighogy megcsillapodtak a kerekek, egy vasutas egyenru­hás férfi ugrott a lépcsőre és felkiabált, hogy szerencsétlenség történt, elütöttek egy autó­buszt. A 424-es mozdony személyzete is leugrott és együtt rohantak a szerencsétlenség színhelyére, ahol akkor már a buszból az összeütközés áldo­zatait emelték ki: kilenc súlyos, hat könnyebb sebesültet és a halálos áldozatot: özv. Bakos Mi- hálynét. A szombathelyi gyors személyzete is az elsősegélynyújtók közé állt, s csak amikor is­mét mozdonyra szálltak, az első ijedelem után döbbentek rá, hogy ők maguk is milyen nagy ve­szélyben forogtak. A gyorsvonat kivilágított kocsijai mindössze 200 méterrel álltak meg a szerencsétlenség szín­helyétől, és ha a két önfeláldozó vasutas nem nyeri vissza kellő időben lélekjelenlétét, ki tudja, mi történhet velük és a vonattal. Ha a nagy se­bességgel haladó gyors az autóbusz roncsain ki­siklik, a 10 méter magas töltésről magával ránt­hatja az egész szerelvényt, amelyen 400 utas volt. Mindez 200 méteren és a két kötelességét tudó, bátor vasutason múlott. . . ről-évre sok uj szőlőt telepítenek a hegyalján. Mint ismeretes, ezt a rekonstrukciós munkát múlt Század kilencvenes éveiben pusztított L- loxera járvány tette szükségessé. A szőlő-vész szinte teljesen kipusztitotta akkor a 12,000 hol­das telepítést. A század elején, az újratelepítés­kor csak 8,000 holdat hoztak rendbe, s azt is a völgyekben ültették, pedig a tokaji bor igazi tü­zet a hegytetőkön, 600—700 méterrel a tenger­szint felett kapja meg. A két világháború között a nagybirtokosok szinte semmit sem tettek Tokaj-hegyalja fejlesz­tésére, a kistermelőket pedig tönkretették a gaz­dasági válságok. A népi Magyarországra várt az a feladat is, hogy ezt a nemzeti kincset nemcsak megmentse a pusztulástól, hanem tovább gazda­gítsa. Ötezer holdat kell újból betelepíteni, három­ezer holdon pedig ki kell cserélni a terméketlenné váló, 40—50 éves tőkéket. Az elmúlt tiz évben már szép eredmények szü­lettek: nagyrészt felújították a kivénhedt tele­peket, ezenkívül 2,500 hold uj telepítés terem már, vagy lesz hamarosan termővé. A korszerű­en gépesített állami és kísérleti gazdaságok tele­pítenek különösen sokat és felállítottak nagytel­jesítményű anyaoltvánv-szaporitó telepeket is, amelyek milliószámra adják a furmint és a hárs­levelű venyigéjét. Emelkedett az életszínvonal Magyarországon A magyar lakosság életszínvonalának emelke­dését szemléltetően mutatja a belkereskedelmi forgalom alakulása is. Az elmúlt nyolc évben a Tágulom megduplázódott és különösen gyors volt az emelkedés például a husforgalomban, amely csaknem 200 százalékkal, a bor-eladásban, amely 220 százalékkal, a butoreladásban, amely több mint 250 százalékkal emelkedett. A hivatalos statisztikák szerint egyedül az elmúlt esztendő­ben 11 százalékkal nőtt a lakosság vásárlóereje s a “számok” mutatják, hogy e növekedés megha­ladta az országos átlagot a fejlett szocialista me­zőgazdasággal rendelkező megyékben, igy példá­ul Győrben, Veszprémben és Szolnokban. Az emel­kedő forgalommal párhuzamosan szinte napról- napra bővítik, korszerűsítik az állami és a szö­vetkezeti üzlethálózatot. Bevezetik a nemzetközi­leg is legkorszerűbb eladási formákat: az előki- választást és az önkiszolgálást. Egy év alatt ezernél több self-service üzlet nyílt Budapesten csak úgy, mint a vidéki váro­sokban, sőt a nagyobb községekben is. A fővá­rosban különösen sokat tesznek a 8—10 éve Bu­dapesthez csatolt peremkerületek modern bolt­hálózatának megteremtéséért. Erzsébeten, Kis­pesten, Csepelen, Tétényben, Újpesten, stb. idén pl. több mint 250 üzletet nyitnak. A közeljövőben Magyarországon is meghonosít jak a szupermar­keteket : Az első tavasszal nyílik Tatabányán, a következők Sztálinvárosban és Budapesten. ■■■■■■■■»■■■■■■■■■■«■•■■■■■■■■■■■■■ma Bécsben 69 éves korában meghalt Richard Flat­ter, az ismert Shakespeare-kutató és fordító. A nagy angol drámairó tragédiáin kívül a Szonette­két is lefordította és több tanulmányt irt Shakes­peare müveiről. S hogy eközben mi játszódott le a szombát- helyi gyorvonaton — azt Tóth Zoltán mozdony­termesre számítanak. 1961-ben ugyanis már több száz hold uj telepítésű szőlő is termőre fordul, s ez ezután minden esztendőben igy lesz, mert év-

Next

/
Thumbnails
Contents