Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-08 / 49. szám

Thursday, December 8, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Magyarországi élményeimről Kovács Mihály, a Miami, Fla.-i Amerikai Magyar Kultur Klub elnökének a klubban tartott beszámolója Régi vágyam volt, hogy mégegyszer láthassam szülőföldemet; kiváncsi voltam Budapestre is, a- melyet nem láthattam, mielőtt kijöttem Ameri­kába. Olyan sok szépet hallottam és olvastam ró­la, hogy végre személyesen akartam megtekin­teni. De még jobban érdekeltek a magyar nép jelenlegi életkörülményei. Junius 17-én New Yorkból egy olasz hajóval indultam Triesztnek; 53 évvel ezelőtt ugyanezen h vonalon jöttem Amerikába. Most újból élvez­tem az ut szépségeit. Két óránk volt Nápoly meg­tekintésére. Triesztből Bécsig, majd Budapestig vonattal mentem. Hegyeshalomnál félórát időz­tünk, s amikor a vonat elindult, egy határőr megnézte útlevelünket, s amikor mindent rend­ben talált, kellemes utazást és szórakozást kí­vánva távozott. Nemsokára jött egy másik, aki a bőröndjeinket vizsgálta meg; tudni akarta, nincs-e gyarmatárunk, és válaszunkra' jó szóra­kozást kívánt és távozott. Azután jött a valuta­ellenőr, aki megkérdezte, mennyi magyar, vagy más pénzt viszünk magunkkal. Erre azért van szükség — mondotta —, hogy a távozásnál ne le­gyen fennakadás. Adott egy igazolványt, me­lyen feltüntette a bevitt összeget és ha dollárt vált be az ember, erre a lapra Írják, igy a hi­bák ki vannak zárva. Úgy hiszem ez óvintézke­dés a feketézés ellen. Budapesten a legjobb szállodában helyeztek el és annyi élelmijegyet kaptunk, hogy el sem tudtuk fogyasztani. De sem a szálloda, sem a jegyek felhasználása nem kötelező. Az el nem fogyasztott jegyeket forintban visszaváltják. Mély benyomást tett rám Budapest, amely ta­lán szebb, mint ahogy hallottam. Ami meglepett, az a tisztaság. Egy gyufaszálat sem dob el sen­ki. mégis többször naponta felmossák az utcá­kat. A művészies épületeken még látszanak a harcok maradványai, melyeket igyekszenek el­tüntetni. Széles főutcák 20—25 láb gyalogjáró­val, tágas terekkel, melyek telve vannak szebb­nél szebb virágokkal. Itt jegyzem meg, hogy a vidéki állomások körül is parkok vannak, szép húgokkal, ami kellemes benyomást tesz a lá­togatóra. Az autóforgalom nem nagy, de annál nagyobb a személyforgalom. A villamosok, három is' egy­beakasztva, egymást érik és mind tele vannak. Úgy láttam, hogy a nép megélhetése jó. Statisz­tika szerint is Európában az elsők között áll az életszínvonalban, sőt a kaloria-fogyasztásban is. A mulatóhelyek úgy Pesten, mint a falun tele vannak. A ruházatukról sem látszik meg a hi­ány, habár ez elég drága a keresetükhöz viszo- nyitva. Ugyanakkor a házbér, viteldij, telefon, kenyér s az orvosi kezelés nagyon olcsó, ez utób­ól ingyenes. Nem hiányzik más — mint mond­ják — csak az automobil. Én azt mondtam nekik, logy addig lesznek boldogok, amig az nincs. Munka van elég, sőt munkáshiány van, pedig inkán járnak a falvakból a városba dolgozni. Bu­tapestről Debrecenbe vitt az utam. Kimentünk i nagy erdőbe és megnéztük a nagy egyetemet, i most épülő, de már működő vurstlit. Egy fut- oall-meccset is végignéztünk. Szép város Debre­cen; a nép megélhetése a városokban ugyanaz, le talán a lakások tágasabbak a vidéken. Innen Girincsre mentem, amely a Szerencs és vliskolc közötti Bernáth-Német-i állomáshoz van cözel. Az állomástól autóbuszon tettem meg az itat vagy öt falun keresztül Girincsig, amely izép kis falu. Nevezetes a falu végén lévő kas- élyról, melyet Dőrv báró épített 1708-ban. Ba- •okk stilusu műemlék, a második világháború ■lőtt Serényi gróf tulajdona volt; Rákóczi Fe- enc is itt tartotta egy ideig hadiszállását. Most íagyban tatarozzák, iskola lesz belőle és lakoszt­ályok visszamaradt beteg gyermekek számára, in is laktam a kastélyban, miután rokonomat gazgatónak nevezték ki ebbe a gyermekiskolába, íz is igazolja, hogy a magyar kormány mennvi- e gondját viseli még a nyomorék gyermekeknek r Innen a tanítóval és kisfiával elmentünk az vggteleki Csepköbarlanghoz autóbuszon, Miskol- on keresztül, ahol alkalmunk volt a város meg- ekintésére. A esepkőbarlangban csak egy órás urát vehettünk, mert az esőzések nedvessé tét- ék a barlangot. A rendes túra 5 óra hosszat art. Nekem ez is elég volt, hogy régi vágyam teljesüljön és megláthassam ezt a természeti cso­dát, amit leírni nem lehet, mert látni kell. Úgy ezen a vidéken, mint másutt, az autóbuszok és vonatok telve vannak. Ugylátszik a népnek van pénze utazni és vásárolni is. Majd Békés megyébe utaztam a falvakba, ké­sőbb Sopron, Moson, Győr megyékbe. Beszámo­lómban egybeveszem a falvakat, mert a helyzet majdnem egy és ugyanaz mindenütt. A földmű­vesek egy uj rendszer előtt állnak. Noha eddig is voltak földműves szövetkezetek, de nem so­kan ismerték azokat. Január óta majdnem mind­annyian beálltak a szövetkezetekbe. Sokan nem meggyőződésből, hanem mert szégyeltek kint maradni. A véleményük megmarad: “elvették a földet, meg a lovat.” A fiatalok akik nem men­tek a városba dolgozni, azt mondják: “ne saj­nálja. édesapám, már nem kell négy órakor fel­kelni a lovakat etetni és pucolni.” Nem dolgoz­nak 12—16 órát a falusiak, mégis megvan a sa­ját házuk, egy hold veteményes föld, gyümöl­csös és egy hold bevetett kukorica. Megvannak a házkörüli ’épületek. Tarthat disznót, tehenet, api ójószágot, amennyit akar. A szövetkezetben annyit dolgozik, amennyit akar, a férj, feleség és ha van fiú vagy lány is. Hogy mit kapnak, ha a szövetkezetben dolgoz­nak? Itt van egy kis cikk, melyet a budapesti Népszavából vágtam ki: “Gazdagodik a Nagy- bánhegyesi Tsz.” Közvetlen az ellenforradalom után csak 14 család gazdálkodott közösen 174 holdon, most már termelőszövetkezeti község Nagybán'hegyes. A Zalka Máté Tsz. több, mint 4000 holdas közös területén 692 család talált megélhetést. Okosan gondolkoznak a szövetke­zeti tagok. Nagy gondot forditanak az állatte­nyésztésre. Már tenyésztésbe állítottak 224 ko­cát mig a szarvasmarhák száma megközeiti az ötszázat. Nekiláttak a baromfi közös tenyész­tésének is. Az idén előreláthátólag 16 ezer ba­romfit értékesítenek. A hozzáértő, a helyi lehe­tőségeket hasznosító gazdálkodás eredményekép­pen úgy tervezik, hogy 62 forintot fizetnek majd áz idén munkaegységenként. Nemcsak az osz­tásra gondolnak azonban, hanem igyekeznek mi­nél többet saját erőből beruházni. Ebben az év­ben már süldőszállást, sertésfiaztatót, tehénis­tállót, csibenevelőt, stb. építettek. Három trak­tort és egy teherautót is vásároltak saját élő­ből. Saját téglavetőjük is van, amely nagy mér­tékben e’ősegici és olcsóvá teszi az építkezést:.” F>evet a dolgokat szeméi vesen volt szeren- cs'm lá+ni. a gyakorlatban. Az egyik öcsém bri­gádvezető ebben az Tsz.-ben. A munkásegység egyenlő a darabszámos munkával. Meg van szab­va. V.OW mennyi munkát mennyi idő alatt lehrt eWezni. Vau eset, hogy egy és fél munkaegy­séget is be lehet tenni egy 81—9 órás nap aiatt. Nem ritkaság, hogy 400 munkaegységet is be­tesz valaki egy év alatt. Készpénzben keresnek annyit mint egy gyári munkás, vagv többet. Minden hónapban kapnak 20 forint előleget egy- egv munkaegységre. Annyi búzát, kukoricát és tüzelőt szállítanak házukhoz, amennyit kérnek. Mindezeket az évi leszámolásnál levonják. a kor­mány által megállapított áron? ami sokkal ol­csóbb. mint a szabad piaci ár. Ez nagyjában a falusi helyzet. Sokan -bejárnak dolgozni a vámos­ba, mert még nem értik meg a nagybani gazdál­kodás e’őnyeit. Az “én földemet és lovamat” si­ratják. Kell egy két év. hogy saiátmaguk is meg­győződjenek az uj rend előnyeiről. Ugyancsak a budapesti Népszavában láttam egv pályázati hirdetést, amely arra hivia fel az illetékeseket, hogy ki tud legjobb ajánlattal elő­jönni a falu modernebbé tételére. Ezen ajánlatok köpött legyen köves ut, gyalogjáró, niodernebb lakások, villamosítás, vízvezeték, központi fű­tés, fürdőszoba, stb. Ez mutatja, hogy milyen modern átalakulásokat vesznek tervbe a jövőt ilr letöleg. Persze a falun a fantázia tovább halad. Már közös konyhával, stb. ijesztgetik egymást. Nem mulasztottam el megnézni a magyar ten­gert, a Balatont sem. Igaz, hogy már a szezon vége volt, azért még mindig lehetett látni kü­lönösen kisebb és nagyobb diákok csoportjait, akik énekelve járták be a Balaton-i nyaralóhe­lyeket. Siófokra érkeztünk vonattal, utána Ba­la tonfüredre mentünk át hajóval. Itt az árva gyermekek szórakoztattak bennünket 3 tanítónő felügyelete alatt, ők is a Balaton szépségeit jöt­tek megnézni. Aki Balatönfüredre megy, ne mu­lassza el felkeresni a Halászcsárdát, ahol olyan halászlét és kirántott halat kaphat, mint sehol a világon, leöblítve egy kis badacsonyi borral. Kiváncsi_ voltam a tihanyi visszhangra is, me­lyet 4 sikerült? kipróbálnom és mondhatom, hogy tökéletes. Újból Budapestre mentem, s mivel volt még egy hetem, két kíváncsiságomat akartam kielé­gíteni. Alkalmam volt meglátogatni az Ország­házat. Egy csoporttal mentünk, vezetőnk a fő előteremben megállította a csoportot, s kis ma­gyarázatot alott: 1885-ben kezdték építeni és 1904-ben fejezték be, 35 millió aranykoronába került és ötmillió értékű aranyat használtak fel a belső díszítésekre. A tágas terem falain min­den magyar uralkodó szobra ott látható. Majd a képviselők pihenő és dohányzó folyosójára és termébe mentünk, ahol sok rábeszélés és megal­kuvás folyt a múltban. Majd beléptünk a képvi­selők gyiiléstermébe, ahol mindenki helyet fog­lalt, egy-egy székben a szónoki emelvény körül. A vezető sorba mutogatta azokat a székeket. a- hol a miniszterek és a magasabbrangu kormány­tagok ülnek. Mi éppen ezekben ültünk. Több ne­vezetes eseményről tett említést, ami ebben á teremben folyt. Többek között 1911-ben, amikor Tisza az osztrák hadsereg részére újabb tör­vényjavaslatot akart keresztülerőszakolni, há jól emlékszem, egy Kovács nevű képviselő revolver­rel rálőtt, de nem találta el. A golyó helye még mindig látszik a szónoki ‘emelvényen. Majd látni akartam a budapesti színházak elő­adásából amennyire időm telt. Csak valakinek a jóakaratából kaphattam három előadásra jegyet, mert a pénztárnál'2—3 hónapra előre árulnak je­gyeket. Láthattam' a margitszigeti szabadszin- padon a “Pest megér egy est”-t, az Operaszínház­ban a “Szép Helénát” és a “Három Tavasz”-t. így azután teljesen megelégedve távozhattam Budapestről, mert még ilyen előadásokat nem láttam. Még csak annyit, hogy amint a beutazásnál nem volt akadály, úgy a kiutazásnál sem. Meg­kérdezték mit viszünk a bőröndünkben, van-é magyar papirpénzünk, amit nem szabad kivinni, mennyi amerikai pénzünk van? Mert egyezni kell a bemondott, elköltött és megmaradt pénz­nek. A szavunknak teljesen hiteit adtak. örggsk napfa Budapesten A Nőtanács és a Vöröskereszt VI. kerületi szervezetei műit héten rendezték meg az öregek napját. Ebből az alkalomból a két szervezet ak­tivistái meglátogatták a Benczúr utcai ' é-’> á Csengeri utcai kórházban kezelés alatt álló idős- betegeket, és apró ajándékokkal kedveskedtek a kerületi szociális otthon lakóinak is. ■ v A délutáni órákban a Nőtanács és a Vöröske­reszt aktivistái uzsonnán látták vendégül a .ke­rül 2t sok idős lakóját. A VI. kerületi Nőtanács és a Vöröskereszt szervezetei elhatározták, hogy az idős dolgozók iránti tiszteletből ezentúl minden év november közepén megrendezik az öregek napját. üegfTjfüt Szegeden a Jsahísz ©?u!a Szahadegveltm Szegeden megnyílt a Juhász Gvula Szabad- egyetem. A városi tanács művelődési osztálva, a pedagógU":szakszef,vezet és a szegedi felsőfo­kú oktatási intézmények által rendezett magas színvonalú ismeretterjesztő tanfolyamon az idén pedagógiai és művészeti tagozatot szerveztek. A szabadegyetem mindkét tagozatán országos: hirti szakemberek, neves képzőművészek tarta­nak előadásokat. (MTI) MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tiszlelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $............................. -< Név■ .a,,.,«..,,....-1* fiiül: ......... ....................................................

Next

/
Thumbnails
Contents