Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-07 / 27. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 7, 1960 Mazey békeminiszférium létesítéséért Emil Mazey, az automobil munkások szakszer­vezetének titkár-pénztárosa, a detroiti 600-as lo­kál taggyűlésén a béke érdekében szólalt fel és számos gyakorlati lépésre tett ajánlatot, amelyek elősegítenék az előrehaladást e téren. Ma?ey rámutatott arra, hogy az Egyesült Álla­mok ma annyi felhalmozott nukleáris gyilkoló fegyverrel rendelkezik, hogy minden férfire, nőre és gyermekre 10 tonna dinamitnak megfelelő robbantó anyag jut. Ismertette a H-bomba végte­len pusztító erejét, ami minden bombánál négy­millió tonna dinamitnak felel meg, vagy több mint a 2. világháborúban felhasznált bombák együttes ereje. A nukleáris fegyverek veszedel­mét megsokszorozza laz a bizonytalan helyzet, hogy egyszerű félreértés a radar jelzőkészüléken, vagy egy felelőtlen parancsnok intézkedése meg­indíthatja a rettegett háborút. Egyetlen bomba nagyarányú emberi pusztuláshoz vezethet, a sze­les októberi időszakban pl. 50 millió halottat és 120 millió súlyosan sérültet eredményezhet. Ennek elkerülésére a következő intézkedése­ket ajánlotta: 1. Leszerelési konferenciák létesítését. 2. Határozott leszerelési ajánlatokat. 3. Nukleári fegyverkísérletek megszüntetését. 4. A létező nukleáris fegyverkészletek elpusz- titását. 5. Megfelelő intézkedéseket a nukleáris erő- felépitésének megakadályozására. 6. Békehivatal felállítását minisztériumi szín­vonalon. 7. Az Egyesült Államok változtasson eddigi po­litikáján Kínával szemben. Mazey rámutatott arra is, hogy mialatt sok­billió dollárt költünk háborús készülődésre, sem­mit sem fordítunk a béke megerősítésére. A külpolitika nemcsak a politikusok felelőssége, mondotta Mazey, midőn felszólította az autómun­kásokat, hogy foglalkozzanak figyelmesen a kér­déssel, emeljék fel szavukat, követeljék a kor­mánytól, hogy a háborús veszedelem elkerülése érdekében munkálkodjon a tartós béke létrehozá­sán. dollárra korlátozta a felállítandó alapot. Abban még nem állapodtak meg, hogy a munkások mi­lyen körülmények között és mennyi kárpótlást húzhatnak az alapból. Egyelőre úgy néz ki, hogy a szakszervezet elvi szempontból csinált problé­mát a kérdésből, hiszen ez nem az első, sem az utolsó eset, hogy amerikai cég külföldön alapit gyárat. Az amerikai imperializmus ereje a kül­földi befektetéseken és a külföldi éhbérrel fize­tett munkások kizsákmányolásán alapszik. Ebből csinálják az úgynevezett Super-profitot és az amerikai gazdasági pangást egyrészben ez a te­vékenység idézi elő. Vajon hogyan fogja Mr. Dubinsky ellenőrizni, hogy hány tucat ruhát szállítanak he Írország­ból? Néger munkás az első áldozat A termelés automatizálásának a néger munká­sok lesznek a legnagyobb áldozatai, jelentette ki dr. Jrwing Sobel, a Washington-egyetem gazda­sági tanára. A Fisk-egyetem 17-ik évi Faji Vonatkozások konferenciáján azt mondotta, hogy “azok a mun­kakörök, amelyeket a néger munkások hagyomá­nyosan betöltenek, a leggyorsabban tűnnek el az automáció következtében”. Ilyenek a kézi nap­szám-munka és a szakképzetlen munkásokat igénylő munkakörök. Amikor a néger a szakkép­zett, ia hivatásos vagy az ügyvezetői munkakör­höz közeledik, akkor olyan nehézségekkel néz szembe, mint a gyakorlat, tudás és műveltség hiánya, a szakszervezetek korlátozásai és a mun­káltatók vele szembeni kedvezőtlen álláspontja, ►vvwwvwwvwwwwwvvwwwwwwvwvvvvw* NEM SIKERÜLT a Discoverer XII. műhold pályába állítása a Vandenberg légierő telepről, Kaliforniában. A műhold olyan műszerekkel volt ellátva, amelyekkel információt továbbíthatott volna arról, hogy miért nem sikerült eddig visz- szatériteni azokat a tokokat, amelyek hasonló műholdakról a légürben leváltak. Tovább esik az acéltermelés Az American Iron and Steel Institute becslése szerint az ország acélgyáraiban az átlagos acél- termelés e héten újabb mélypontot ér el. A meg­rendelés alapján várható teljesítmény a termelő­képességnek csupán 54.8 százaléka lesz. Ez az utóbbi 2 év legalacsonyabb szintje, kivéve a ta­valyi nagy acélsztrájk időszakát. A folyamat természetesen újabb üzemek lezá­rását és a munkanélküli acélmunkások számának növekedését hozza magával. A termelés arány­száma kerületenként változó s amig a nyugati ke­rületekben 63 százalékra számítanak, Detroitban 80 százalékra, addig Youngstownban a legalacso­nyabb, 42 százalék lesz a termelés. A pittsburghi kerületben az Edgar Thompson üzemek Braddok, Pa.-ban “ideiglenes — de bi­zonytalan időre” lezárták összes kohóikat- A chi­cagói kerületben az Inland Steel az Ind. Harbor üzem mind a 43 martin kemencéjét üzemenkivül helyezi az ünnepi weekend idejére. Ilyen eljárás­ra a világháború óta nem volt szüksége. Jones & Laughlin Steel hasonlóan cselekszik Pittsburgh ban és egyik szószólója azt mondta, hogy “nem tudom mi lesz a további lépés”. Bethlehem Steel 1,800 munkást bocsátott el az utóbbi hónapban. A művezetők megegyeztek abban, hogy julius “beteg hónap” lesz az acéltermelés tekintetében. Egyesek azt véleményezik, hogy a termelés az 50 százalékos átlagnál “ki fog simulni”. Augusz­tusra a rendelések növekedését remélik, főleg az automobil ipar fellendülésével járó acélszükség­letből kifolyólag. Szlovák háborús bűnös kitiltáséi kérik A B’nai B’rith szervezet Rágalmazás-elleni Li­gája felszólította az Egyesült Államokat, hogy tiltsa ki területéről dr. Ferdinand Durcansky-t, aki a volt szlovák köztársaság külügyminisztere volt 1939—40-ben, amikor az ország a német ná­cik ellenőrzése alatt volt. A Liga a deportálási eljárást azon az alapon kéri, hogy Durcansky a nácikkal együttműködő háborús bűnös és mint ilyen kitiltható az országból. Arnold Foster, a li­ga ügyvédje azt mondja, hogy a csehszlovák kor­mány távollétében bírósági tárgyaláson halálos ítéletet hozott Durcansky ellen. Durcan'sky per­sze mindent tagad. rmmn KRITIZÁLJA A KORMÁNYT Bányaszerencsétlenség Angliában, Elitélte Eisenhoiverék kétbalkezes és ügyefogyott politikáját 45 halott Robbanás és bányaomlás 45 angol szénbányászt temetett el a Wales határhoz 'közeli Six Bells szénbányában. A robbanás 1,000 láb mélységben történt. A holttesteket megtalálták. 700 bányász tartózkodott a. tárnában a robbanás idején, de a 45-ön kivíil mind megmenekült. Négyen megsebe­sültek. A robbanás hangjára anyák, feleségek, gyermekek százai siettek a bányabejárathoz, ahol kétségbeesett csöndben figyelték a mentési mun­kálatokat, amiben a megmenekült bányászok is részt vettek. Erzsébet királynő részvéttáviratot küldött. Különös sztrájk a nőiruhakészitő iparban Az International Ladies Garment Workers Un­ion egy eddig szokatlan alapon vitte sztrájkba a Kenrose Manufacturing Co. négy üzemében dolgo­zó 1,200 munkást Virginiában. A cég Írországban nyitott női ruhát gyártó üzemet és a szakszer­vezet vezetői biztosítékot követeltek, hogy a vir­giniai munkások nem szenvednek majd anyagi károsodást az írországi nagyon alacsony munka­bérek következtében. A verseny lehetősége fenn­áll, mivel az ir munkások órabére 25—40 cent között van, a virginiai szervezett üzemekben 1.50 dollár az átlagos órabér. Pár heti sztrájk után megállapodás jött létre a cégvezetőség és a szakszervezet között. Esze­rint a cég kötelezi magát egy pénzalapot terem­teni a munkásai jövedelmének megvédésére, amelyhez 30 centtel járul hozzá minden egy tucat Írországi gyárából az Egyesült Államokba im­portált ruha után. A cég ugyan ragaszkodott ah­hoz, hogy Írországi üzemét nem amerikai beho­zatalra állitotta fel. A szakszervezet eredetileg egy 100,000 dolláros alapot akart; a cég* 2.000 dollárt ajánlott , fel, a végső megállapodás 30,000 A szenátus Külügyi Bizottsága Fulbright, Ar­kansas állam demokrata párti szenátor elnöksége alatt már június 2-5-én nyilvánosságra hozta je­lentését a U-2 üggyel kapcsolatban. Ez a jelen­tés az Eisenhower-kormányt hibáztatta a csúcs­konferenciát meghiúsító kémrepülésért, valamint az ezt követő, egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatokért. A szenátor az elmúlt hét kedd­jén adta át a Külügyi Bizottság jelentését a Sze­nátusnak, beszéd kíséretében. Ebben a beszédben a jelentésnél jóval élesebb hangot használ Eisen­hower elnök politikáját illetően és maró kritiká­val illette a kormány ügyetlen intézkedéseit. Fulbright azzal kezdte beszédét, hogy a jelen­legi adminisztráció kapkodó és ügyefogyott politi­káját tette felelőssé azért, hogy az Egyesült Államok presztízse és befolyása a világ ügyeinek intézésére “mélypontra jutott”. Egyáltalán nem tartja indokoltnak az elnök optimizmusát a legújabb nemzetközi eseménye­ket illetően. Itt az elnök június 2-i beszédére utalt, mikor távolkeleti útjáról hazatérve azt mondta, hogy “nem szabad azon hibába esni, hogy magunkat okoljuk olyan dolgokért, amit a kom­munisták követtek el”. Erre a kijelentésre céloz­va, Fulbright leszögezte ,hogy “addig nem nyer­hetjük vissza megfelelő helyünket a világban” amig: “ki nem józanodunk abból az önámító szoká­sunkból, hogy a vereségekre mint győzelmekre nézzünk és baklövéseinket mint zseniális ötle­teket hirdessük.” Bírálta az elnököt, hogy az események irányí­tását kiengedte a kezéből és .jóváhagyta -azokat a kormányintézkedéseket, amelyek abból a súlyo­san hibás felfogásból eredtek, hogy jogunk van kémrepülést végezni a Szovjetunió területe felett. A kormány és az elnök hibás politikájának meg­bélyegzésében, .az Arkansas állambeli szenátor még súlyosabb szavakat használt, mint Adlai E. Stevenson május 19-i nyilatkozatában, mikor ki­jelentette, hogy kormányunk adta Kruscsev mi­niszterelnök kezébe a “feszitővasat és kalapá­csot”, hogy a csúcskonferenciát zátonyra juttas­sa. Fulbright leszögezi: “Még tovább is mehetnek és azt mondhatják, hogy mi kényszeritettíik Kruscsevet, hogy zátonyra juttassa a konferen­ciát saját ostobaságunk alapján.” Május l-ér>, tehát 15 nappal a kitűzött párizsi csúcskonferencia előtt, parancsot adni a U-2 re­pülés folytatására, igen súlyos hiba volt — foly­tatta Fulbright — amit csak azzal lehet magya­rázni, hogy egyáltalán nem is vették tekintetbe ennek következményeit. A kormányszervezet azt állítják, hogy abban az időben mikor a kémrepülés folytatását elrendel­ték, különleges értesülés megszerzését remélték, de megtagadták ennek a különleges értesülésnek a megnevezését. Még a vezetőségi ülésen is ra­gaszkodtak titkukhoz. Abból a tényből, hogy visszautasították az ál­taluk említett titkos értesülés mibenlétének bizal­mas közlését a Bizottság előtt Fulbright szená­tor arra a következtetésre jut, “hogy az állítólagos különleges fontossága en­nek az információnak a kormány ‘leleplezési története’ saját súlyos kárt jelentő hibájának eltakarására”. “Elfogadhatatlan lett volna bármely állam számára az a helyzet, amibe kormányunk hozta a Szovjetuniót az elmúlt hónapban.” Fulbright szenátor tehát nyíltan a kormányt teszi felelőssé a párizsi csúcskonferencia össze­omlásáért. Sokat beszélnek a kormányon belüli együttműködés kudarcáról — mondja a szená­tor. de nem annyira az együttműködés hiány­zik, mint az irányitás. “Nem a gépezet az, ami annyit hibázik, hanem azok az emberek, Jtkik kezelik”. , y Vy y ft rrr t t ^ w ^ v w w r yr w w w 'kr'w Munkásmozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents