Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-17 / 46. szám
G AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 17, 1960 LATIN-AMERIK A Terjed a forradalmi mozgalom Közé p- és Dél-Amerika államaiban. Az ország közlekedését megbénító sztrájk Brazíliában, Felkelések Nicaraguában, Costa Ricában és Guatemalában ötszázezer munkás, akik a kormán/ kezelésében lévő vasutakon, kikötőkben és ha jó járatokon dolgoznak november 8-án sztrájkba léptek. Ez az egész országra kiterjedő munkabeszüntetés a legnagyobb Brazília történetében. A munkások az igen alacsony munkabérek miatt léptek sztrájkba. Jelenleg a havi fizetések a közlekedési ipar dolgozóinál 40-től 75 dollárig terjednek. Jucselino Kubitschek elnök, a kormány nevében súlyos intézkedéseket -léptetett életbe a sztrájkolok ellen. Egyedül Rio de Janeiroban 109 szakszervezeti vezetőt tartóztatott le a rendőrség. Mindazokat a munkásokat akik nem jelentkeztek munkahelyükön elbocsátással fenyegették meg. „ A munkásság nem hátrált meg a fenyegetések elől, és azért a Kongresszusban sokan a kormány intézkedései ellen foglaltak állást. Ez adja magyarázatát annak, hogy a következő napon már a hatóság is engedékenyebb hangot ütött meg. így kilátásba helyezte, hogy a Kongresszus elé terjeszti azt a törvénytervezetet, amely a közlekedés dolgozóinak átlagban 40 százalékos fizetésemelést ad, vagyis béreiket a fegyveres erők szintjére emeli. Ugyanekkor megígérte a letartóztatott szakszervezeti vezetők szabadon bocsátását. 57 sztrájkolót ki is engedtek a börtönből, de a fizetésemelést azzal halasztották el, hogy a “Kongresszus ahogy lehetséges cselekedni fog."’ Ezt az Ígéretet a munkások nem tartották elégségesnek, mert 10-én újból sztrájkba léptek. Kubitschek elnök kormányának tagjaival való tanácskozás után ismét drasztikus módszerekhez nyúlt, hogy letörje a közlekedési dolgozók mozgalmát. Géppisztolyos rendőrökkel vetette körül a fémmunkások szakszervezetének székházát, ahol a sztrájkvezetőség ülésezett, hogy a távozó vezetőket letartóztassák. Több olyan vezetőt akiket korábban szabadon engedtek, most ismét letartóztattak. A kormány azzal fenyegetődzik, hogy ha a munkások nem mennek vissza a munkába, kihirdeti az ostromállapotot. Ez lehetővé teszi a kormánynak rögtönitélő bíróságok felállítását. A pártok küzdelme Kolumbiában Az 1957 december 1-i népszavazás óta a konzervatív és a liberális párt együttesen kormányozza az országot. Ezt a népszavazást az 1957 május 10-i sztrájk és katonai felkelés előzte meg, amikor megdöntötték a szélsőjobboldali Jo- jas Panilla tábornok uralmát és öttagú katonai junta vette át a hatalmat. A népszavazást követően 1958-ban Alberto Lleras Camarco elnök került a köztársasági elnöki székbe. Az uj elnök miniszterei felerészben a liberális és felerészben a konzervatívok soraiból kerültek ki. Lleras elnök hivatalba lépése óta most negyedszer változtatja meg kormányát- A Konzervatív Párt-ban ugyanis szakadás állt be. A párt egyik része “elvhii konzervatívoknak” nevezi magát és dr. Laureano Gomez, volt elnök köré tömörült, míg a másik rész dr. Mariano Os- pina és dr. Gilberto Alzate vezetőket követi. Újabban az Ospina és Alzate által irányított frakció szerezte meg a konzervatív szavazatok többségét. Lleras köztársasági elnök most megpróbálta az egymással szembenálló csoportokat kibékíteni, hogy az alsóház megbénult törvényhozói munkáját lehetővé tegye. Ezért az uj kormányt ugv állította össze hogy két ‘elvhü konzervatívnak ’ juttatott fontos tárcát — az államiniszteri és kulturális tárcákat —. mig a másik csoporthoz tartozóknak 4 kisebb jelentőségű miniszteri funkciót adott. Az utóbbiak körében azonban elenségeskedés tört ki, mert a 4 uj miniszter Ospinát támogatja és az Alzate csoport mellőzve érzi magát. Az egyes csoportok közötti ellentét most azért élesedett ki jobban, mert 1958-ban még, a Konzervatív és a Liberális Párt megegyezett abban, hogy minden négy évben az elkövetkező 12 év fölvamán a pártok elnökei felváltják egymást. Tehát jelenleg a liberális Lleras az elnök, de az 1962-66-os ciklusban konzervatív pártinak kell betöltenie ezt a funciót. Megfigyelők szerint, ha az elnök kisérlete kudarcot vall, hogy kiegyensúlyozott kormányt hozzon létre, akkor lemond. Elnökségi időszakának hátralévő részére egy baloldali liberálist fog kinevezni, dr. Carlos Lleros Restrepo személyében, akit az “elvhü konzervatívok” máris élesen támadnak. A pártok között kiélesedett harc a néptömegek elégedetlenségét fejezi ki a jelenlegi kormánykoalícióval szemben. A nép befolyásától félnek a konzervatívok és ezért fenyegetődzik Lleros elnök, hogy ha lemond, követője egy baloldali politikus lesz. Salvadorban bíróság elé állítják a régi rendszer urait. Lapunk korábbi, számában megírtuk, hogy a népi felkelés megdöntötte a reakciós Lemus elnök uralmát és egy 6 tagú junta vette át a hatalmat. A tömegek radikális változást akartak. Ennek első lépéseként követelték a Lemus kormány vezető tagjainak a megbüntetését, akik számos népellenes intézkedésért felelősek. A Salvadorból érkező jelentések szerint, egyenlőre csak kivizsgálják a vádolt személyek ügyeit és tárgyalásra ezután fog csak sor kerülni. Különösen azok ellen folyik az eljárás, akik ez év áprilisban megtartott községi választások alkalmával az akkori kormány megbízásából visz- szaéléseket követtek el. De ezen kívül számtalan más népellenes vád is felmerült a volt kormány tagjai és a rendőrség vezetői ellen. Felkelések Közép-Amerika államaiban A múlt hét végén felkelések robbantak ki Közép-Amerika három államában. Az érintett három állam Costa Rica, Nicaragua és Guatemala. Mind három ország kormányát reakciós politikusok tartják kezükben, akik külföldi segítséggel megdöntötték a korábbi demokratikus rendszert, amelyet a népi felkelés juttatott hatalomra. NICARAGUABAN tartja a reakció legrégebben az uralmat. A 10 évig tartó nemzeti felkelést, 1924 és 1934 között, a népellenes Chamorro kormány ellen, az USA tengerészgyalogsága verte le, A külföldi támogatással hatalomra segített rendszer azóta egyik reakciós intézkedést a másik után hozta és részt vett a szomszédai elleni intervenciós hadműveletekben is. így 1954- 55-ben támogatta az akkori demokratikus gua- temalai kormány elleni katonai intervenciót és ugyancsak elősegítette a Costa Rica-i liberális rendszer megdöntésére irányuló sikertelen akciót. Most abban az országban forrong tehát a lakosság, ahol legerősebbnek hitte magát a szélsőjobboldali reakció. Jinotepe és Diriamba nevű városokat, a fővárostól, Managuatól délre elfoglalták Ä felkelők. A koránycsapatoknak később sikerült visszaszorítania a felkelőket, akiknek nem volt elégséges felszerelésük a harc megvívására- Hivatalos jelentések szerint, amit a kormány bocsátott ki, Diriamban, egy iskolába szorították be az elszántan harcoló kormányellenes erőket. A forradalmi mozgalmat a Nicaragua! Hazafias Ifjúság nevii szervezet vezeti Somoza elnök népellenes uralma ellen. A felkelést'— úgy látszik — a túlerőben lévő kormánycsapatok ellenére sem sikerült leverni, mert élénk tevékenységet fejtenek ki Nicaragua déli részén, a Costa Rica határ mentén. COSTA RICA-ban ugyancsak nyugtalanságról érkeztek jelentések. Az északi határ közelében harcok voltak, amelyek során Alfonso Monge ezredes életét vesztette. A kormány erősítéseket volt kénytelen küldeni a helyszínére, a mozgalom leverésére, ahol Mario Echandi Jimi- nez elnök maga irányítja a Costa Rica-i hadsereg egységeit. A Nicaraguában lejátszódott események nem maradtak hatás nélkül GUATEMALÁBAN sem. Itt 1944-ben a népi forradalom által hatalomra jutott rendszer 10 évig állt fenn. 1954-ben az amerikai United Fruit Company támogatásával, reakciós katonatisztek megdöntötték a demokratikus kormányt és a szélsőjobboldali erők szerezték meg a vezetést. Ezeknek népelnyomó politikája ellen kelt fel Guatemala népe. A nov. 13-án kirobbanó felkelés Ydigoras Fuen- tes elnök reakciós uralmát akarja megdönte- ni. Az ország hasonnevű fővárosában Guatama- lában, a Metamoris erődben tört ki a harc a felkelők és a kormány csapatai között, A harcok során megöltek egy kormányhü ezredest és egy századost. A kormány először azt jelentette, hogy a “lázadást” elfojtotta. De ennek a jelentésnek ellentmondott az a közlemény, hogy a gua- temalai légierő bombázta a felkelőket az ország észak-keleti részén. A felkelés nem szorítkozott ugyanis csak a fővárosra, hanem attól 150 mérföldre észak-keletre Puerto Barriosban ugyancsak fellángolt a küzdelemA kormány a legdrasztikusabb eszközöktől sem riad vissza, hogy uralmát megőrizze. így légiereje gépfegyverezte és bombázta Puerto Barriost és környékét. Elrendelték az ostrom- állapotot az egész országban. Minden újságot és táviratot cenzúráznak. Este 9-től reggel 6-ig ki- menési tilalmat rendeltek el. A hadsereg által kiadott jelentés szerint a felkelők elfoglalták Puerto Matias de Calvezt és az ottani rádióállomásról felhívást intéztek az ország egész lakosságához a zsarnokság elleni harcra. Említésre méltó még az a tény, hogy mindhárom országban, az uralkodó osztály képviselői a kubai forradalom iránti rokonszenwel vádolják a felkelések vezetőit. Szovjet újítás Moszkvában a Lvov cipőgyár 3. számú üzemét a Kommunista Munkavállalat címmel tüntették ki. Ezt azzal érdemelte meg, hogy ott a munkamenet és a munkások egymáshoz és a munkához való viszonya a határtalan öntudat és becsületesség magaslatára emelkedett. Az üzemben nincs idő-, vagy munkaellenőrzés, sem ruhatáros, sem pénztáros. A fizetés úgy történik, hogy a munkások fizetéslistáját kifüggesztik a falra, a végösszegnek megfelelő pénzmennyisé; ''+ pedig kirakják az asztalra pénzegységként ősz tályozva. A munkások megnézik a listán, hogy mennyi pénz jár nekik, aláírják és az asztalról annak megfelelő összeget vesznek magukhoz. A Szovjetunióban megcáfolják Freud és más pszichiáterek tanítását, akik lebecsülik a társadalom és a környezet jellemnevelő hatását, mondotta dr. Milton J. E. Senn, a Yale Egyetem gyermekgyógyászat és pszichológia osztályának tanára, aki 1958-ban a Szovjetunióban tanulmányozta a gyermeknevelés módszereit. Tapasztalatairól a Child Study Association of America gyűlésén tartott előadásán számolt be. Kijelentette, hogy a hazánkbáan elhangzott követelések, oktatási módszerünk megváltoztatására, hogy ver senyezzünk a Szovjetunió tudóskiképzésének ered ményeivel, bebizonyítja, hogy mennyire nem értjük meg a gyermeknevelés szovjet megközelítését. Ennek a megközelítésnek alapköve — mondotta dr. Senn — az a megerősített meggyőződés, hogy a gyermek a szovjet társadalom legmegbecsültebb tulajdona. A gyermek tanulmányozása és gondozása elsőfokú feladat. Minden gyermek, azok is, akik bármily fogyatkozással rendelkeznek, kiterjedt tanulmány tárgyát képezik. A szovjet gyermek specialisták nagyobb hajlandóságot mutatnak minden gyermek megsegítésére — nemcsak a tehetséges vagy a visszamaradt gyermekekre —, mint az amerikaiak, mondotta dr. Senn. Az olasz választás a balolodali pártok erejét növelte Olaszországban a lefolyt országos községvezetőségi választásokon megnőtt a baloldali pártok szavazataránya. A Kommunista Párt az összes szavazatok 27.9 százalékát szerezte meg és a baloldali szocialisták 17 százalékot, összesen a szavazatok 44.9 százalékát. Ezzel szemben a kormánypárti Keresztény Demokraták csak a szavazatok 40.8 százalékát kapták és a velük együttműködő középpártokkal együtt sem érték el az 50 százalékot. Róma 80 tagú városi tanácsában a baloldalnak 30 képviselője van. A közép és jobboldali pártok Összesen csak 38 taggal rendelkeznek és csak úgy szerezhetnek többséget, ha megalkudnak az uj-fasiszta párttal.
