Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-17 / 46. szám
2 m. *-» iwi ■— ■» X A rák és 2 cigaretta Az orvosok egyharmada az Egyesült Államokban meg van győződve arról, hogy a cigarettá- zás rákos megbetegedést okozhat, illetve a tüdőrákért nagyrészben a cigarettázás a felelős. Az orvosok egy másik 31 százaléka is valószínűnek tartja ezt. Az “American Cancer Society” 587 orvos véleményét kérte ki és ennek alapján állapította meg a fentieket. Az eredményt az orvosi szövetség newyorki gyűlésén hozták nyilvánosságra két héttel ezelőtt. Az ország minden részében kampányt kezdtek az iskolákban és ifjúsági csoportoknál, hogy felhívják figyelmüket a cigarettázás veszedelmére. Több mint 10,000 filmet és rengeteg ábrát osztottak szét az elmúlt nyolc hónag alatt a cigaret- tá^ás veszélyéről. Szeméiládábói szedik az ennivalót BATON ROUGE, La. — 23,000 gyermek számára nincs ennivaló Louisiana államban. Igen, jól olvasta, akit érdekel, ez itt az USA-ban történik 1960-ban és nem valami ázsiai, vagy afrikai országban. Az állam főügyésze úgy döntött, hogy nem kaphat segélyt a kiskorú eltartottaknak járó alapból az a gyermek, akinek anyja városi segélyen élt, miután törvénytelen gyermeke született. T. i. ilyen törvényt hozott Louisiana állam törvényhozó testületé, legutóbbi ülésén. Fruge szenátor, aki ezt helytelenítette, úgy nyilatkozott, hogy Evangeline Countyban, ahová egyházkerülete tartozik, “olyan éhesek a gyermekek, hogy a szemétládákból szedik ki az eldobott ennivalókat”. Nov. 14-én tárgyalásokat tartottak Washingtonban annak megállapítására, hogy a népjóléti minisztérium megvonja-e az alapot, Louisiana államtól a szövetségi “aid-to-dependent children” programra, az ebben az államban hozott törvény alapján. Ez leginkább a néger gyermekeket érintené, mert főképpen ők szorulnak segélyre. Jamary Adcock, Monroe megye szenátora kijelentette, hogy “ez a legnagyszerűbb törvényhozás, amit valaha is megszavaztak.” Majd igy folytatta :V ‘Tmádkoztam és reméltem, hogy megszabadultunk ettől a segélyprogramtól.” Mrs. Mary Evelyn Parkér, az állami jóléti bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra a veszély re, hogy a szövetségi kormány minden segélyt megvonhat az államtól, mely esetben 55,000 gyermek segítség nélkül marad. A 23,000. éhező gyermek egyrészét, akiktől előzőleg megvonták a segélyt, visszahelyezték a segélylistára a megye népjóléti bizottságának nyomására. A PRÁGAI ÁLLAMI MUZEUM több mint 100 eredeti fényképfelvétel másolatát küldte meg a budapesti Legujabbkorí Történeti Múzeumnak, A magyarországi deportálásokról készült képek többségét nálunk eddig nem ismerték. Amerikai Magyar Szó | Fcbllshed every week by Hungarian Word, Ine. »• East l«th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 WWWMWHWWWWWWWWWHWHW Előfizetési árak: New York városában, as USA-baa 4n Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden SRá* külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.00 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: ISO East 10th Street, New York X, H. Y. I Telefon: AL 4-0397 84 \wepíkái magyar GZó Az amerikai választások történetében ritkán fordult elő, hogy egy jelölt ilyen kicsiny szavazattöbbséggel nyerje el az elnöki tisztséget, mint John F. Kennedy, aki kb. 322,000-el vagyis az ossz szavazatok alig fél százalékával győzött Nixon felett. A választási módszer különlegességéhez tartozik az, hogy az Electoral College-ban — az elnökválasztás döntő fóruma — Kennedy szavazata 300 volt a Nixon 185 szavazatával szemben. Az 1956-os elnökválasztási év 61 és félmillió szavazatával szemben 1960-ban 66 és félmillió polgár szavazott. Ez meg hazudtolja azt a feltevést, hogy a népet nem érdekelte az idei választás. A választási törvények igazságtalanságai legalább 20 millió felnőtt amerikai polgárt fosztottak meg szavazati jogától. A Demokrata Párt előretörését nem ez a 322,000 többség jelzi, ha nem inkább az, hogy mig 1956-ban a Republikánus Párt több mint 35,500,000 szavazatot kapott a Demokrata párt 26 milliójával szemben, jelenleg a Republikánusok szavazata 33 millióra csökkent, mig a demokratáké 33,400,000-re, tehát több, mint 7 millióval emelkedett. Más feltevéseket is megdöntött a most lefolyt választás. Ezeknek egyike Eisenhower személye köré mesterségesen felépített “népszerűség”, amely valójában nem létezett és pedig azért, mert az Eisenhower adminisztráció nem követett népszerű politikát. Az amerikai népnek most volt alkalma Nixon személyén keresztül visszautasítani az Eisenhower adminisztráció hidegháborús, dullest háborús meredek, U-2 provokációs, gazdasági hanyatlást előidéző, polgári jogokat megtagadó politikáját. Nixon mindezt a politikát magáévá tette és megtetézte saját mc carthysta hátterével, és a háborús fegyverkezés növelésének Ígéretével. Bár a béke és leszerelés terén Kennedynek sem volt határozott és megfelelő programja és a fegyveres erők növelését ő is kilátásba helyezte, a szavazók nagy táborának reményét életben tar tóttá előbbeni demokratikus kijelentéseivel, mint pl. a U-2 provokáció elitélése s hogy Eisenhower ezért magyarázattal tartozott Kruscsevnek. Kennedy a polgárjogok kérdésében is tett Ígéreteket és Martin Luther King letartóztatásakor, azonnal tiltakozását fejezte ki. A néger nép többsége Kennedyre szavazott főleg az északi államokban és délen is ott, ahol szavazhattak. A munkások, az idős polgárok is őt támogatták, mivel úgy Kennedy, mint a de-v mokrata párt) programja problémáinak megoldására tett ígéretet- Remélték, hogy visszahozza a roosevelti “New Deal” liberális szellemét és enyhíteni fogja az újra komolyan fenyegető gazdasága válságot. Kennedy megválasztásában az amerikai munkásosztály fontos tényező volt. Ezt bizonyítja az, hogy a keleti parti ipari államokban, főleg New Yorkban és más ipari centrumokban jelentős többséget kapott. A béke öntudatosabb harcosai, akik a kampány előtt Adlai Stevenson köré csoportosultak, a demokrata párt jelöltjére szavaztak. A vallás kérdése Kétségtelen, hogy Kennedy vallása erősen befolyásolta a szavazat alakulását. Tényként kell elkönyvelni, hogy egy római katolikus elnök megválasztása a demokrácia szempontjából jelentős eredmény; megtörte azt a fanatikus bi- gottságot, ami az elnökválasztásnál mindig nyilt szerepet játszott és amely alapot szolgáltatott' a mindenkori reakciónak a valláskülönbséggel való visszaélésre minden téren. Más kérdés az, hogy az egyház miként szándékszik a maga előnyére felhasználni ezt az uj tényezőt és az amerikai nép és szervezeteinek éberségétől függ, hogy ezt meggátolja. Nixon is kihasználta ezt a helyzetet. A középnyugat bigott protestáns többségű államait ezzel sikerült maga mellé állítani, pedig Kansas, Iowa, Nebraska, North és South Dakota demokrata erősségek voltak a múltban. Utah, Idaho, Montana államokban a katolikusellenes mormon egyháznak van erős befolyása. Kentucky- ban, Tennesseeben is vallásos propagandával szerezte meg a republikánus párt a visszamaradott hegyvidékiek támogatását, Ohióban Kennedyre szavazott az ipari munkásság nagy többThursdav, Nov. 17. 1960 sége és Nixonra a vidéki protestáns lakosság. A de,i ultra kaiolikusellenes államok nagyré- szében Kennedy kapott többséget. Ezt Lyndon B. Johnson, a megválasztott alel nők sikeres manőverezéseinek tulajdonítják, aki megígérte, hogy a déli politikai álláspontok változatlanul maradnak a kongresszusban. Ezt arra alapozhatta, hogy a legtöbb kongresszusi bizottság vezető pozíciója továbbra is a reakciós déli törvényhozók kezében marad. A kongresszus uj összetétele A választás egyik érdekes megnyilvánulása, hogy a szavazók megosztották szavazatukat, vagyis nem a pártra, hanem egyénekre szavaztak. Ennek következményeként a képviselőházban 22-vel nőtt a republikánus képviselők száma és két uj republikánus került a szenátusba is. Bár mindkét testületben még mindig a demokraták vannak többségben, a republikánus és reakciós demokrata koalíció megerősödésére lehet számítani. Számos demokrata képviselő az elmúlt ülésszakban visszaélt a munkásság bizalmával bár ezek segítették őket megválasztani. A mostari választáson közöttük néhányan kri buktak. Kormányzói téren a demokraták egy államban hoztak létre változást és jelenleg az 50 állam kő u 34-ben vezetik az állami törvényhozást. Kennedy nagyban növelhette volna szavazat- többségét-, ha őszintén és nyíltabban vesz tudomást az amerikai nép követeléseiről és szükségleteiről, ahelyett, hogy a reakció megfélemlítéseinek engedett volna. Sok változásra és kezdeményezésre van szükség ahhoz, hogy az Eisenhower adminisztráció kül- és belpolitikai hibáit helyrehozza, hogy az ország kontroverziális “presztízsének”, a nemzetközi viszonyoknak és az amerikai nép jólétének javulását létrehozza. A legfontosabb feladat az, hogy az Egyesült Államok uj és jóhiszemű megközelítést kezdeményezzen a béke és a leszerelés ügyében. Ez világ követelmény. A fejlett tudomány és technika vívmányait irányítsák a világ népei jólétének és egészségének emelésére nem pedig egy uj végzetes háború előkészítésére. Ez vonatkozik saját népónk helyzetére is, akik közül milliók kerülnek a munkanélküliség és reménytelenség árnyékába az emberi magasfoku teljesítmények helytelen alkalmazása következtében. A hanyatló népgazdaságunkat fenyegető krízist csak a hidegháború felszámolásával tudjuk meggátolni. Nem hátráltatni, hanem elősegíteni kell a világ még elnyomott népeinek felszabadulását, a gyarmati és félgyarmati rendszer teljes felszámolásával. Országunknak e téren is van tartozása. Ugyanakkor saját határainkon belül a néger nép teljes egyenrangú politikai, gazdasági és társadalmi jogait kell helyreállítani. Az ország népének egészségügyi ellátásáról kell gondoskodni. a murikanéküliséget, a növekvő drágaságot kell orvosolni, a népjólétet és a vele kapcsolatos szükségleteket kell kielégíteni. A amerikai nép feladata John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson megválasztott elnök,- illetve alelnöknek tudomására hozni, hogy ugyan azzal a szorgalommal és erőfeszítéssel dolgozzanak ezeknek a minimum követelményeknek megválósitásán, mint amilyent megválasztásuk érdekében kifejtettek a hosszú választási kampány alatt. Az adófizetők pénzén Az Automobile Workers Union kérdésessé tette Rockefeller kormányzó azon jogát, hogy az állam költségén postázzon pártos politikát tartalmazó irodalmat. Emil Mazey, az AWU titkár-pénztárosa Rockefellernek küldött sürgönyben érdeklődött aziránt, hogy a Kennedyt támadó és Nixont támogató beszédének nyomtatott példányait New York állam adófizetőinek pénzén terjesztette? És ha igen, törvényes jogavan-e erre? Nem megsértése ez a Corrupt Practices (tisztességtelen üzelmek) törvényének? Rockefeller jogi tanácsosa válaszolt Mazeynek és azzal védekezett, hogy a beszéd “mindenkir érdeklő gazdasági kérdésekkel foglalkozott” és főleg hírszolgálati intézményeknek küldték ki fel- használásra, továbbá, hogy nincs tudomása olyan törvényről, ami ezt tiltaná. A választások kiértékelése
