Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-17 / 46. szám
Thursday, Nov. 17, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 4 dollár jövője Gazdaságpolitikánk komoly veszélyt támasztott a dollár jövőjét illetően. Nemzeti valutánk megszilárdításának problémája Az Egyesült Államok hatalma és gazdasága közismert az egész világon. Iparunk termelési kapacitása már egy fél század óta az első helyen áll. Mezőgazdaságunk termelése nem csak az ország lakosainak az ellátásához elegendő, hanem már régen problémát okoz az állam számára, hogy a felesleggel hogyan gazdálkodjon. Ásványi kincsekben és az energia források terén ugyancsak az élvonalba tartozunk .Egyszóval fogadott hazánk mindazzal az adottsággal rendelkezik ami egy állam pénzügyi egyensulyáhak fenntartásához szükséges. Az utóbbi időben mégis egyre többet hallhatunk az infláció folytonos növekedéséről. Pénzünk értékének csökkenéséről magunk is meggyőződhettünk, hisz elég ha a kenyér, tej vagy a közlekedés árát összehasonlitjuk a néhány évvel korábbival és már világos eőlttünk, hogy milyen magasra szöktek csak ezeknek a fogyasztási javaknak az árai, nem beszélve a többiekről. Természetesen ez pénzegységünknek, a dollárnak értékcsökkenését jelenti- Sok jel mutat arra, hogy az infláció rémét lássuk a Wall Street falára festve, hogy a találó közmondást a megfelelő helyen alkalmazzuk. A szakértők, akik sokkal mélyebben vizsgálják a dolgokat, úgy látszik még több okot látnak a nyugtalanságra. Az utóbbi időben számos újsághír látott napvilágot, amik arra mutatnak, hogy pénzegységünk jövője nem a legbiztosabb alapokon nyugszik. A londoni aranyvásárlási láz az elmúlt hetekben sok gazdasági szakembert megdöbbentett, mert ebben a dollár iránti bizalom megingásának jelét vélték felfedezni. Ez az aggodalom késztethette a THE NATION cimü folyóiratot is arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel és próbáljon választ találni a súlyos ^problémára. Ez a folyóirat persze a tőkés ’vállalkozások szemszögéből elemzi a helyzetet, de rámutat azokra a jelenségekre, amik a kérdést kiváltották. TÖBB A KIADÁS MINT A BEVÉTEL Az utóbbi években az Egyesült Államok pénzügyi mérlege nagy eltolódást mutat a külföld javára. Ez alatt azt kell érteni, hogy a külföldi dollárkifizetések jelentős mértékben túlszárnyalják azt az összeget, mint ami onnan befolyik országunkba. Vagyis a bevétel, amit főleg az exportból szerzünk meg, összegben kifejezve alatta marad a kiadásoknak. Ezek a kiadások az importból, az amerikai polgárok külföldi utazásából, a fejletlen országoknak nyújtott segélyből állnak. Persze mindezek az összegek még nem érnék el az árukivitelünkből származó bevételt. Ezért a “Nation” is kénytelen hozzátenni, — ami szerintünk a legfontosabb tényező — hogy a magántőke hatalmas beruházásai, amit a külföldi országokban eszközölnek, szintén jelentős pénzmennyiség eltávozását idézik elő, vagyis a kiadásunkat fokozzák, nem beszélve a külföldi katonai támaszpontokról, amik hatalmas dollár összegeket emésztenek fel. Mindezek a kiadások együttesen jelentős mértékben felülmúlják azt a bevételt amit kivitelünk szerez a számunkra. Az alábbi mérleg mely 1960 első 6 hónapját foglalja magába pontosan ismerteti ezt' a különbséget. A KÜLFÖLDRŐL BEFOLYT ÖSSZEGEK (Dollár milliárdokban) Áru exportból és szolgálatokból.......................13.2 KÜLFÖLDI KIFIZETÉSEK Importból és kereskedelmi szolgálatokból 10,3 Kormány kölcsönök (nem katonai) 1,6 Magántőke befektetések külföldön 1,1 Magán átutalások 0,2 Külföldi katonai kiadásaink 1,5 ÖSSZESEN 14/7 A fizetési egyenleg deficitje $ 1,5 ARANYAT VISZNEK KI Mit jelent a deficit a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy a külföldi üzletembereknek jóval több pénzük van az amerikai bankokban, mint ameny- nyit itt nálunk elköltötték vagy elköltenek. Egy része ennek a feleslegnek itt marad az országban és befektetik azt állami kötvényekbe és különböző vállalkozásokba, vagy egyszerűen továbbra is a bankban marad. De egy másik részét a feleslegnek, a külföldi pénzemberek kivonják a US-ből, s ez úgy történik hogy a kincstártól aranyat vásárolnak és az aranyat viszik ki külföldre. 1960 első hat hónapjában $144 millió értékű aranyat vásároltak igy az Egyesült Államok Kincstárától az itt felgyűlt bankbetétek számlájára. Ez a folyamat, hogy a dollárt aranyra váltják, nyár óta meggyorsult. Júliusban egyedül például több arany jment ki az országból, mint az azt megelőző félévben. Azóta is egyre tart a külföldi követelések kivonása arany formájában és a heti átlag eléri az 50 millió dollárt. Ennek az az oka, hogy a rossz üzletemenetel miatt a kamatláb (a kamat mértéke) leesett az Egyesült Államokban, mig Nyugat-Európában még továbbra is magas. Jelenleg még nem fenyeget közvetlenül, az a veszély, hogy a külföldiek “menekülnének” a dollártól. Ez évben 1.4 milliárd dollárral több bankbetétjük és US állami kötvényük van a külföldieknek itt mint egy évvel ezelőtt. A DEVALVÁCIÓ RÉME FENYEGETHET De a jelenlegi helyzet nem mondható egészségesnek. Pénzügyi mérlegünknek ez az állandó deficitje veszélyessé válhat. A külföldiek megunják azt, hogy állandóan több dollár gyűljön itt fel bankszámlájukon, mint amit el tudnak költeni, és különben is jobban fel tudják használni pénzüket otthon, ahol még esetleg jobbak az üzleti feltételek a számukra. Ha megkezdik feleslegük nagyobbméretü kivonását, úgy ennek hire nyomán, az itthoni tőke is megijed a dollár jövőbeni értékcsökkenésétől félve és pánikszerű menekülés indulhat meg az egész vonalon. Ebben az esetben — a “Nation” szerint is—a dollár devalvációjával (leértékelésével) kell az Egyesült Államok kormányának szembenéznie. Kincstárunk nem képes ugyanis egyidőben eleget tenni az összes kötelezettségeinek, ha az előbbi helyzet áll elő, mint ahogy a legerősebb bank is zavarba jöhet, ha az összes betétesei és ügyfelei egyszerre akarják kivenni bankbetétjüket és tőkéjüket. A dollár leértékelése súlyos következményekkel járhat gazdasági életünkre- Aranytartalékunk kimerülhet, ami a defláció folyamatát is magában foglalja a nagytömegű munkanélküliséggel együtt és előidézi azt, hogy kénytelenek leszünk megszüntetni külföldi vásárlásainkat. MILYEN MEGOLDÁST AJÁNLANAK A POLGÁRI KÖZGAZDÁSZOK A “Nation” folyóirat közgazdásza a tőkés gazdálkodás szemszögéből vizsgálja a problémát és igy keresi a választ is a felvetett kérdésekre. Több megoldást is ajánl a krízis elkerülésére, de ő maga is alkalmatlanoknak ítéli aztán őket különböző okoknál fogva. így először is felveti az export fokozását. Tehát a deficitet a bevétel fokozásával akarja eltüntetni. Ezt azzal az ellenérvvel veti el, hogy túl sok időt vesz igénybe ennek a kiépítése és elérése. (A közgazdászok úgy látszik nem vesznek tudomást arról a tényről ogy a tőkés piac felvevő képessége nagyon is korlátozott.) Felmerül a külföldi csapatok csökkentésének a kérdése is. Ezt azzal a kifogással utasítja visz- sza, hogy az amerikai katonai sztratégia átszervezését igényli minden lépés, és az oroszokkal való megegyezéstől függ. A külföldi segélyprogram csökkentése a következő elgondolás. Ez azért nem valósítható meg, mert a fejletlen államok, a nekik juttatott összeg háromnegyed részét amerikai árukra költik, igy a segélyösszeg csökkentésével saját exportunkat is csökkentenénk. A fennmaradó 25 százalék ($400 millió) pedig nem jelentős összeg a kérdés megoldására, viszont — mondja a cikkíró — politikai kihatása sokkal károsabb lehet ránknézve. Felvetődik a vám és az import szabályozásának a bevezetése.. Ez látszik a legkevésbé célravezetőnek. Mert igaz ugyan, hogy csökkentené a Nyugat-Európából és Japánból beáramló importot, de ugyanakkor ezeket az államokat is hasonló intézkedésekre késztethetné, ami viszont exportunkat csökkentené hasonló mértékben. Tehát amit nyernénk a vámon, azt elvesztenénk a réven. Végül arra a következtetésre jut a lap közgazdásza, hogy az egyetlen jó megoldás a terhek áthárítása a nyugat-európai államokra és Japánra. A hidegháború terheinek az áthárításáról van szó. A kimutatások szerint a Nyugat-Euró- pába és Japánba irányuló exportunk 800 millióval múlja felül importunkat ezekből az országokból. Ez nemzetgazdaságunkra előnyös tény. De ugyanekkor 1 milliárd dollárba kerül a számunkra ezekben az államokban lévő katonai bázisok fenntartása. Ehhez még egy fél milliárd dollár hosszúlejáratú magántőke befektetés járul, amit amerikai tőkések utalnak ide az Egyesült Államokból. Itt van tehát deficitünk fő forrása. Az ezen a téren kialakult helyzet egy gazdasági és politikai irányzatnak a következménye. Az utolsó négy évben pl. importunk növekedésének 60 százalékát a Nyugat-Európából és Japánból vásárolt áruk alkotják. így ezen országok tőkéseinek van a legtöbb kintlevőségük az Egyesült Államokban, tehát főleg ők azok, akik arany követeléseikkel előállhatnak. A nyugat-európai államok és Japán gazdasági élete már lassan függetlenné válik az amerikai gazdasági élettől. Az 1958-as gazdasági visszaesés ideje alatt például a Nyugat-Európából és Japánból importált áruk értéke 250 millió dollárral emelkedett, mialatt a más országokból jövő behozatal — főleg a nyersanyagok importja — 260 millióval csökkent. A cikkíró szerint az említett országoknak el kell fogadniuk a terhek egy részének vállalását, mert nincs más választásuk. Ha a devalváció bekövetkezik akkor ez számukra is katasztrofális hatású lehet. Ez ugyanis egyenlő azzal, mintha az amerikai áruk ára csökkenne jelentős mértékben a nemzetközi piacon, külföldi valutában kifejezve. így az Egyesült Államok kiszorítaná őket a külkereskedelemből. Nem beszélve arról, hogy az inflációs jelenség itt Amerikában hasonló hatást váltana ki Nyugat-Európában is és bonyolulttá tenné ezen államok kormányai számára valutájuk értékének fenntartását.. A “Nation” cikke szerint tehát az egyetlen megoldás a terhek egy jelentős részének áthárítása szövetségeseink vállaira. AMIRE EGYÁLTALÁN NEM GONDOLNAK... A problémát közgazdászaink szerint tehát az oldja meg, ha más népek terhét növeljük. Ez persze még nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok népének a helyzete javulni fog ezután, csak igy egy időre sikerülne"elhárítani azt a gazdasági katasztrófát, amibe a jelenlegi kormányzat juttatta az országot és pénzügyét. Azt hisszük a kérdésnek sokkal könnyebb és alapvetőbb megoldása is lehetne. A hatalmas katonai kiadások azok, amik a pénzügyi deficitet előidézték. A külföldi katonai támaszpontok fenntartása, valamint a nukleáris fegyverek nagyméretű • előállítása rengeteg pénzt emészt fel. Ezeket a hatalmas terheket, amik az adófizető polgárok Vállait nyomják és pénzegységünk értékének katasztrofális esését okozhatják, csak egyféleképpen lehet megszüntetni: a lefegyverzés megvalósításával. A fegyverek helyett gyártott fogyasztási cikkek növelhetnék exportunkat. Attól sem kellene tartanunk, hogy nem leszünk képesek piacot találni békés célokat szolgáló termékeink számára, mert kiépíthetnénk kereskedelmünket a szocialista országokkal. A haladó erők már rég hirdetik, hogy gazdasági életünk megerősítésének, pénzügyi helyzetünk megszilárdításának csak ez a módja lehetséges. Csak ez biztosíthatja az egyének jólétét és gazdasági életünk stabilitását. Hogy ezt elérhessük békepolitikát kell folytatnunk. A most lelépő adminisztráció mereven elzárkózott minden reformtól és változástól ezen a téren. Reméljük uj kormányunk megértette a választások után, hogy mit vár a nép tőlük és miért buktatta meg elődjüket. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek -t Név: ............................................. .,.., í fim: ........................................................
