Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-17 / 46. szám
KENNEDYRE VÁRÓ FELADATOK A választási izgalmak lassan elcsendesednek és a Kenne- dy-győzelem kis aránya többsége feletti vita helyét elfoglalja a s|>ekuláció afölött, hogyan fogja az uj elnök megoldani az előtte tornyosuló problémákat? Szükebb körben persze a várható kabinet kinevezések és a többi fontos és mindenképpen jól jövedelmező állás betöltése okoz izgalmakat. Eltekintve attól, hogy a demokrata elnökkel együtt a republikánus haszonélvezők helyét demokraták fogják átvenni a kormányhivatalokban — és nem kevesen vannak, akik szolgálataik ilyenforma jutalmazását elvárják —, a pozíciókba kinevezett egyéniségek bizonyos útmutatást szolgálnak Kennedy politikai álláspontjáról, hogyan készül a népnek tett Ígéretei beváltására, milyen reményekkel várhatja tőle az amerikai nép a nagy problémáknak, jövőnk biztonságának megoldását. A fontos kinevezésekre még nem került sor. Két embert azonban már biztosított arról, hogy zavartalanul folytathatják eddigi — úgy kül-, mint belügyi téren káros hatású — munkájukat. Allen W. Dulles, a központi kémszervezet igazgatója az egyik és J. Edgar Hoover, az FBI vezetője a másik. Mindkét szervezet tevékenysége azonban attól függ a jövőben, hogy a Kennedy-kormány a kül- és belpolitika milyen irányát fogja követni. Nemzeti problémák A kül- és belpolitika egymásra ható ereje szétválaszt hatatlan, vegyük először szemügyre az ország belügyi kérdé-! seit. Ezek elsősorban gazdasági, azután polgárjogi és társa- j dalmi problémák. Mindenki előtt világos, hogy országunk gazdasági helyzete nem jó. A munkanélküliség nem hagy alá, ellenkezőleg, az év olyan időszakában emelkedett 200.000-el, amelyben máskor ugyanannyi munkanélküli tudott elhelyez- kedni munkában. A munkaügyi minisztérium gondosan visz- j szatartotta a kellemetlen hirt, nehogy a választásnál katasztrofális hatása legyen á republikánus jelölt szempontjából. Az ipari munkásságnak azonban nem volt statisztikára szüksége, tisztában van az Eisenhower-Nixon adminisztráció munkásellenes nemtörődömségével. Az acélipar termelése az év első két hónapja óta állandóan hanyatlik, úgyhogy most az 50 százalékon alul van. Ezen még az autóipar őszi szezonja sem segített. Ez is hamarabb ért véget, mint más évben és az eladatlan kocsik száma fe- ] lülmulja az egymilliót. Gazdasági szakértők azt jósolják, hogy mire Kennedy elfoglalja az elnöki hivatalt januárban, a munkanélküliek száma további 200,000-el fog szaporodni. Kormányunk sajnálta a pénzt a gazdaságilag sújtott területek ipari fellendítésére, a munkanélküli segély összegének emelésére, középitkezésekre, közegészségügyre és más köz- j szükségletekre, de nem sajnálta a dollárok milliárdjait a meddő fegyverkezésekre, népszerűtlen külföldi kormányok támogatására, hidegháborús politikájának támogatására kétes barátok megvásárlására. Nemcsak rosszul vezetett népgazdaságunkat gyengítette, hanem megerősítette gazdasági vetélytársait Nyugat-Némeíországban és Japánban, anii továbbá növelte a gazdasági problémát és a dollár értékének csökkentését is létrehozta. Az alkotmányos polgárjogok megvédéséhez a washingtoni kormány eddig csak jelképesen nyúlt hozzá. A néger nép joga a szavazáshoz, az egyenlő iskoláztatáshoz és más létfeltételhez még egészen kezdeti stádiumban van. A legjelentéktelenebb eredményt is csak keserves küzdelem árán éri el. Most gyűjtik az adatokat a választások alatt a néger szavazók ellen elkövetett visszaélésekről. Az iskolák integrálása körül elkeseredett harcok folynak. Hasonló diszkriminációban van részük másmemzeti kisebbségeknek és az idegen- születésüeknek is. Az ország egészségügyi ellátása a munkásosztályra nehezedik súlyosan. Az orvos, a kórház és a gyógyszer ára elérhetetlen arányokat öltött. De még az idős nyugdíjazottaknak is a kormány csak a legszükösebb módon volt hajlandó segítséget nyújtani. Ezek a legkiütközőbb problémák, de ezeken kívül még sok más vár az uj adminisztráció megoldására. Nemzetközi problémák Nem felületes megállapítás az, hogy a nemzetközi viszonyok kiegyensúlyozása képezi jövőnk biztosításának alapját, ami meghozza a többi problémák megoldásának a lehetőségét is. Kulcskérdés az általános leszerelés és a világbéke megerősítése. A háborús veszély kiküszöbölése, népek békés egymás mellett élésének gyakorlatba vitele, az alapvető gazdasági kérdések orvoslását eredményezné és megteremtené az alapot minden más probléma békés és jóakarata megoldására is. Túl egyszerűnek hangzik ebben a komplikált világhelyzetben? Lehet, de az emberiség számára más ut nincs a boldogulás felé, mert a másik ut a rettegett atombombák útja, amely halált és pusztulást jelent. Az is lehet, hogy vannak, akik ezt az utat jelölik ki a Kennedy-adminisztráció számára. Fegyvergyárosainkon kívül Adenauer német kancellár politikája számítható ebbe a kategóriába. Máris tanácsadói szerepben pózol a nálánál félannyi idős Kennedyvel szemben. Kennedyt milliomos származásánál fogva az elnyomó osztályhoz sorozhatjuk. Választási kampánya alatt azonban jól tudott igémi, bár egyes kijelentéseivel megmásította előbbi álláspontját. A tanácsadások már megindultak, hogy befolyásolják jövőbeni politikáját, önzetlen önuralomra, igazság Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y. j Vol. IX. No. 46. Thursday, November 17, 1960. NEW YORK, N. Y. Integrálási harc Louisianában Louisiana állam törvényhozó testületé, a fehér felsőbbrendűséget hirdető kormányzó, Jimmie H. Davis kívánságára 28 szakaszból álló törvényjavaslatot fogadott el a múlt héten, hogy megakadályozza a New Orleans-i iskoláknak szövetségi bíróság által elrendelt integrálását. A kormányzó Baton Rouge-ban rendkívüli ülésszakra hívta össze a törvényhozó testületet, amely az országos választás napján is gyülésezett. Az iskoláknak ugyanis már november 14-én meg kell kezdeniük a néger és fehér tanulók közös oktatását. Az uj állami törvény alapvető pontja feljogosítja a louisianai törvényhozást hogy a szövetségi kormány és az állam lakossága közé álljon. Vagyis, ha bármely szövetségi törvényt alkotmányellenesnek minősít, azt egyszerűen nem ismeri el az államra kötelezőnek. Az uj törvény többek között megszünteti a helyi iskolaszéket és az iskolák irányításával egy törvényhozói bizottságot biz meg. Felhatalmazza a kormányzót, hogy zárja be azokat az iskolákat, amelyekben közös tanítást rendeltek el. Megvonja az elismerés és az ingyenes tankönyveket azon iskoláktól, ahol az integrálást bevezették, Megtagadja az érettségi vizsgát és továbbmenetelt az integrált iskolákban végzett tanulóktól, a közös tanítást végző ipari iskolák működését is megszünteti. A józanabb szenátorok felszólaltak a törvény egyes pontjai ellen. “Nem akarunk egy másik Little Rock-ot”, mondotta az egyik, “Nem tehetjük tönkre iskolarendszerünket, ez a demokrácia alapja és ezt nem szüntethetjük meg’’. A szövetségi kormánynyal való ellenszegülést sem ! helyeselték. Szülök tüntető felvonulást rendeztek a gvülésteremben.! Feliratokon követelték, hogy ! az iskolákat hagyják működni. “Louisiana 28 százalékos | Írástudatlanságát a törvényhozók 100 százalékossá akarják tenni”, volt az egyik felirat szövege. A fajgyűlölő törvényhozók j többsége a törvényjavaslat ■ mellett foglalt állást. Csak new-orleansi szenátorok szavaztak egyes pontok ellen. A “statesright” a reakció fegyvere Heffőre valóságos hadiállapottá fejlődött ki a helyzet New Orleansban az állami és szövetségi hatóságok között. A városi iskolaszék hajlanló v°lt életbe léptetni a jelképes integrációt azzal, hogy öt néger leánykát fehér iskolába helyez át. Hogy ezt megakadályozza, Shelby M. Jackson, az állami iskolaszék elnöke hétfőre iskolaszünetet rendelt el. A törvényhozó testület ezt ki akarja terjeszteni egész hétre, s miután pénteken egy heti Thanksgiving szünetre úgyis bezárnák az iskolákat, ez két heti időt adna a fehér fajvédőknek a közös tanítás megakadályozására. Skelly Wright szövetségi biró tiltóparancsot bocsátott ki, hogy az állami szerveknek nem szabad beavatkozni az integrálás megakadályozására. Ennek értelmében és az NAACP szervezet folyamodására, a tiszteletlenség vádját emelte Jackson ellen. Pénteken fog kihallgatást tartani az ügyben New Orleansban. Davis kormányzót is beidéz ték egy háromtagú szövetségi bíróság elé, amely az integráció ellen hozott uj állami törvények alkotmányossága felett fog dönteni. Davis kormányzó is a tiltóparancs hatálya alatt áll és William J\ Rogers, főállam ügyész figyelmeztette a kormányzót, hogy ha nem hagyja abba az integ(Folytatás a 16-ik oldalon) EGYRE TÖBB ÁLLAM KÖVETEL! KONGÓ FÜGGETLENSÉGÉT Az afrikai ázsiai népek szolidaritási konferenciája a Lumumba- kormány mellett foglalt állást A libanoni Beirutban ült j össze az Afrikai—Ázsiai Népek Szolidaritásának konferenciája. A 27 tagállamot képviselő szervezet delegátusai, 4 napos tanácskozás után elfogadták azt a határozatot, hogy egyedül Lumumba miniszterelnöknek van ioga kinevezni küldötteket az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, Kongó Köztársasága részéről. Ugyanebben a határozatban a Kongresszus élesen elitéli az. Egyesült Államokat, hogy támogatta Ivasavubu követelését az Egyesült Nemzeteknél a kongói képviselet betöltésének jogára. Kormányunk egyre inkább elszigetelődik a kongói kérdésben tanúsított merev magatartásával. Ma már az Egyesült Nemzetek tisztviselői is elismerik a tények kényszerítő hatására, hogy a kongói parlament és a törvényes kormány, Lumumba miniszterelnök vezetése alatt, fő alkotmányos hatalom az országban. Az indiai Dayal jelentése lerántotta a leplet azokról az erőkről, amelyek az Egyesült Nemzetek égisze alatt, visszacsempészték a belgákat az országba. A leleplező jelentések hatására, maga Hammarskjöld főtitkár is kénytelen volt megcáfolni korábbi állításait és elismerni, hogy a .volt gyarmatosítók ismét beleavatkoztak a függetlennek n y i 1 v ánitott Kongó belügyeibe. Az ENSZ jelentése elismerte, hogy Mobutu ezredes katonai uralma a belgák támogatását élvezi. A State Department tagjai mindezen tények ellenére kitartanak amellett, hogy egyedül Kasavubu elnök dönthet csak Kongó további sorsáról. gos ítélőképességre, emberszeretetre és a helyzet tiszta megértésére lesz szüksége, hogy jó utón haladhasson. A legjobb tanácsadó azonban a nép maga, mely sorsának javulását a béke, az általános leszerelés, a munka lehetőségének biztosításában látja. Kennedy elnöknek ezt a tanácsot kell elfogadnia, hogy az előtte álló feladatok eredményes megoldását biztosíthassaakinek pedig köztudomású a kapcsolata Mobutuval és így a belga gyarmatosítókkal. Az Egyesült Nemzetek tisztviselői, a helyzetet legjobban ismerő afrikai—ázsiai népek Lumumba melletti határozott állásfoglalása miatt, azon az állásponton vannak, hogy meg kell találni a kiegyezést az alkotmányos kongói parlament és Kasavubu elnök között. LEGÚJABB Lumumba miniszterelnök levelet intézett az Egyesült Nemzetek közgyűléséhez. Levelében rámutatott arra, hogy Kasavubu és Mobutu emberei terror alatt tartják a kongói népet. Leleplezte, hogy az Egyesült Államokból származik az a 30' millió frank, amit egy csoportnál találtak Stanleyviile-ben, hogy államcsínyt hajtsanak végre. Javasolta, hogy az ENSZ felügyelete mellett tartsanak vá lasztásokat a Kongóban, és az állam elnöke is követlen választás utján kerüljön a kormány élére. Csak ez a módja az intervenció megszüntetésének. /
