Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-10 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ A NYOLCADIK CSODA “KESERVESEN” A nyárvéget Karcag-Berekfiirdőn töltöttem. Pihenésre, fürdőzésre igen alkalmas hely ez, és az ország különböző tájairól, de elsősorban a környékbeli városokból, községekből sok ezren jönnek ide évről évre pihenni és élvezni a kitűnő meleg forrásvizet- A legutóbbi esztendőben a vendégek nagyobbik része termelőszövetkezeti tagokból és családtagjaikból tevődött össze. A karcagi, kisújszállási, kunmadarasi, tiszaszentimrei, bucsai termelőszövetkezetekből állandóan vannak itt vendégek. Uklár Sándor bácsi az ecseg- falvi tsz-ből öt idősebb' parasztasszonnyal már második hete üdült itt, a kunhegyesi “Vörös Csillag“ Tsz-ből, pedig az egyik igen meleg napon 4 teherautóval érkeztek fürdőzni, pihenni a szövetkezeti parasztok. Befejezték a cséplést, termésük elég jó volt, és az idősebbik megelégedéssel, a fiatalabbak pedig vidáman lubickolva töltik a megérdemelt pihenő napot. A Berekfürdőn eltöltött hetet én is pihenésre szántam ugyan, de közben csak módját ejtettem egy kis határjárásnak is. A nagy kiterjedésű; mintegy hetven ezer holdas karcagi határ legjobb földjei a Berek körül vannak. Nem szükséges hát messze menni annak, aki jól megművelt földeket, gazdag terményeket, és kiváló állatokat akar látni. It vannak a közelben a “Lenin” és a “Béke” Termelőszövetkezetek remek terményei, szép állatállománya, és ezekben igen sűrűn gyönyörködnek nemcsak a megye, hanem az ország más vidékeiről érkező küldöttségek. De nem ritka itt a külföldi vendég sem. Mi azonban Bajti Jánossal, a karcagi városi tanács v. b.-elnökével másfelé, a határ kevésbé ismert és látogatott részére indulunk A bereki és a tilalmasi jó földek mellett bőven van a karcagi határban szikes, gyenge minőségű talaj és ezek közé tartozik a “Hattyus” és a “Kesei'ves” is. Ide mentünk el megnézni, vajon meg tudtak-e birkózni a karcagi parasztok a szikkel. Aki ismeri a Nagykunság szikes, agyagos talaját, az tudja, hogy ezeken a területeken milyen nehéz jó termést elérni. Kemény munkát és sok leleményességet követel meg ez a föld. Évről évre újra és újra meg kell “hóditani” különben sivár puszta lesz belőle. Ha személyesen nem teheti, keresse fel szülőfaluját közvetve GERÉB JÓZSEF KÖNYVÉVEL Aki már átolvasta a könyv értékes és nagyerejü 16 cikkét, annak nem kell kihangsúlyoznunk. hogy milyen fontos küldetést végez ez a könyv szülőhazánkban is, ahol az ittenihez hasonlóan kedves fogadtatást nyer. EGY DOLLÁRÉRT ELKÜLDJÜK A KÖNYVET BÁRMELY CÍMRE ÉS MELLÉKELÜNK EGY KÁRTYÁT EZZEL A FELÍRÁSSAL: Geréb József emlékkönyvét szeretettel küldi szülővárosa (faluja) könyvtárába: Név: ........................................:....................... Cim: .... ............................................*... Város, állam: .................................................. Aki ...................................... városban (faluban) született ............................................. Vegye fel újra az összeköttetést rég otthagyott szülőfalujával. Kérem küldjék el Geréb József Emlékkönyvét erre a címre: ........................................................ város, falu könyvtára részére. A küldő neve: .................................................. Cime:................................................................. Születéshelye és dátuma: .............................. Kérjük a nevek, címek és a dátumok olvasható kiírását. A “HATYYUS”-ban egy Polgári-Szabó nevű nagygazdának volt többszázholdas birtoka és amikor tiz esztendővel ezelőtt termelőszövetkezetet alakítottak itt a parasztemberek, gúnyosan mondta Polgári-Szabó a , termelőszövetkezet alapítóinak: Nem kenyeret, de cipót sem esztek tik itt.” De jóslása nem vált be, mert azokon a földeken, ahol a Polgári-Szabók holdanként 3—4 mázsát termeltek búzából, a “Lenin” Termelő- szövetkezet tagjai évről évre 10—13 mázsás termést takarítanak be. A hajdani szöcskelegelők helyén pedig gazdagon termő rizstelepeket létesítettek. Sertéseket, szarvasmarhákat nevelnek s hizlalnak, néhány holdon még szőlőt is telepítettek. Nemcsak kenyerük van bőven, hanem a lágy kenyérhez szőlő is. Hasonlókat láttunk a “Keserves”-! dűlőkben is, ahol a ’‘November 7” Termelőszövetkezet tagjai szorgalmaskodnak. “Hét csoda volt a világon — mondogatták régen a karcagi parasztok — s az lesz a nyolcadik, ha a “Keservesen” is jó tengerit törünk. S mióta. Karcag termelőszövetkezeti város lett., és a nagykun parasztok a szikkel való birkózásban a közösség erejét használják, az egykor nyolcadik csodának vélt dolog évről évre megismétlődik. Nemcsak a Tilalmason, hanem a Hattyuson és a' Keservesen is elég bő termést ad a kukorica. Persze, a föld megművelése is alaposan megváltozott. Ló- ökör- és tehén fogatok helyett traktorok szántanak és 25—32 centiméterre forgatják meg a talajt, legnagyobb részben a nyári és kora őszi hónapokban. Műtrágyát használnak, és ha késik az eső, öntözik a kapásnövényeket. Nem csoda az, amit elértek, hanem annak gyümölcse, hogy csodavárás helyett a karcagi parasztok a szövetkezésben rejlő nagy erővel, a tudomány és technika vívmányainak alkalmazásával birkóztak és birkóznak a szikkel, és a természet nehézségeivel. Az összefogás erejével, a tudomány és technika segítségével értek el elég jó termést a leggyengébb minőségj) földeken is gabonából, kukoricából, cukorrépából és sok más terményből egyaránt- Nánási Magyar dolomit a kohászatban A kohászati üzemek martinkemencéit a legtöbb helyen külfödről beszerzett magnezit tűzálló anyaggal bélelik a Lenin Kohászati Müvekben és néhány más vállalatnál azonban megállapították, hogy Magyarországon fellelhető sok dolomit igén jól helyettesíti a külföldi anyagot. Ff/ért a Lenin Kohászati Müvek vezetősége nagy teljesítményű dolomitfeldolgozó üzemet létesít a Helvőcsabai Cement- és Mészmü egy használaton kívüli, forgódobos kemencével ellátott részlegében. A munkákat már megkezdték; előreláthatólag még ez év decemberében megindulhat a kísérleti termelés. 1962-re már az ország más kohászati üzemeit is hazai égetett dolomittal láthatják el. A magnezitimport csökkentésével évente több mint tízmillió forintot takarítanak majd meg. Készül a friss szaloncukor A Budapesti Csokoládégyár 1959-ben 10 százalékkal több szaloncukrot készített, mint az előző évben. Képünkön: Szaporán csomagolják a gépek a szaloncukrot Thursday, November 10, 1060 H!IOIII!llllllll!IIIIIIIIill!llllllllll!llll!li:illllllllll!l!l!lllllll!HIIII RÖVID HÍREK |l|llllllllllllllllllll!l!lli:ill!!lllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllir 53 FEJÉR megyei termelőszövetkezet évi 160 ezer forintos ösztöndíjat biztosit négy évig, hogy a termelőszövetkezeti tagok gyermekei közül a székesfehérvári Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban számviteli szakembereket neveljenek. • 1800 ÉVES urnatemetőre bukkantak Zalalövö községben utépités közben. Az időszámítás utáni II. századból származó sírokból kiemelt urnákat a zalaegerszegi Göcseji Múzeumba szállították. • “EGY SÁNTA ÖRDÖG” címmel Goda Gábor a világhírű Lesage-regény párhuzamaként megírta, mit látott a budapesti háztetők alatt. A szatirikus mü a Magvető Kiadónál jelenik meg. • DEBRECENBEN 1061-ben — a várossá nyilvánítás 600. évfordulója alkalmából — munkás- mozgalmi emlékművet emelnek. A tizméteres szobrot, Kiss István szobrászművész alkotását, Debrecen most épülő uj sugárutján, az egyetemet és a kollégiumot összekötő Tanácsköztársaság utján állítják fel. • DR. MEZÖSSY KÁROLY, a kiskunfélegyházi Kiskun Muzeum igazgatója a jászkunterületi, valamint az Országos Levéltárban megtalálta Petőfi édesatyja, Petrovics István vagyoni bukásának peres iratait. Apja latin nyelvű kérvényeit Petőfi Sándor irta; az okmányok között van az eredeti császári pecsétes elutasító irat is. NEM CSÖKKEN a hévízi tó hőmérséklete — állapították meg a 36 méter mélységbe leereszkedett “békaemberek”. A Magyar Hidrológiai Társaság könnyübuvárcsoportja negyedóráig tartózkodott a tóban; a televízió számára viz alatti filmet. készítettek, s értékes tudományos vizsgálatokat végeztek. • EZER óra társadalmi munkát vállaltak a KISZ kongresszus tiszteletére a Kőbányai Gyógyszer- árugyár ifj usága. t/WWWN/W\SWlSWWU%SW-«WtAA«WVWV/VWWW* BUDAPESTI ÚJDONSÁGOK Minap két újabb színfolttal gazdagodott a főváros. Délután két órakor a látogatók birtokukba vették a November 7. téri Abbázia Bisztró Éttermet. Az étteremben egyszerre 200 ülő és 100 állóvendéget tudnak kiszolgálni Megnyílt a Roosevelt tér 5. szám alatt, a volt Gresham-palotában a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal uj helyisége. A kényelmesen és minden igényt kielégitően berendezett helyiség falát képek és neves művészek kerámiai díszítik
