Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-11-10 / 45. szám
Thursday, November 10,1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 Kisértetjárás Burgenlandban ni. Erről az uj taktikáról mondta Johann Kop- nig a bécsi parlamentben: “Esterházynak savanyú a szőlő, nem sikerült a bérlőket kiűznie a földjeikről. Ezért most egv megkerülő manőverbe kezd, a bérletek felülvizsgálatába, s igy kísérli meg soraik megritkitását, kiűzésüket a bérletekből.” Röviden az egyezményt követő fejleményekről: az uradalom, a tizes bizottságok teljes egyetértésével, a bérleti dijakat kétszeresére, háromszorosára emelte fel, s kötelezte a bérlőket az addig részben fizetett állami, községi adók és járulékok teljes megfizetésére. A kisparasztok nem tudták a felemelt bérleti dijakat megfizetni. Látták: tönkremennek, keserves munkájukkal csszekuporgatott értékeiket is elkótyavetyélik, ha vállalják- Nem vállalták. S ekkor meggyorsult a földek tömeges visszavétele. 1958 julius 10-ér, az osztrák parlament formálisan ismét meghasszabb'itóttá egy esztendővel 1959. okt. 31-ig, a bérleti szerződések érvényét, de megadta a felhatalmazást, hogy adott esetben, ha a “gazdasági érdekek úgy kívánják”, 1958. okt. 31-én megszüntethető a bérleti viszony. Az uradalom élt a felhatalmazással, és felszámolta a kisbérieteket, kisemmizte a kis- és középparasztokat a tiz év óta birt s müveit földekből. A Donnerskiieben, Schützen am Gebirge és Purbach parasztjaitól elvett földeken az uradalom maga szervezett egy majort, és itt alapította meg nádfeldolgozó üzemét. (A fertői nádbirtoknak— amely majd egészében a hercegé — csak morzsányi töredékét használják itt fel. A javát bérbeadták, a legnagyobb részét a gráci Mager- cégnek, amely évi 700 ezer schillinget fizet a bérletért az uradalomnak. A többi bérletnek és az uradalmi nádíizemnek a jövedelmével Esterházy egymillió schillinget kap évente a nádból anélkül, hogy egy nádszálat is arrébb rakott volna.. Ráadásul adót is alig fizet, mert az osztrák törvények szerint a nádas “terméketlen terület,” igy adója is alig van.) Esterházy á visszavett kisbérieteket nagybé- 17-nek — Ratzenböck, Patzenhofer, Wetschka, Kastler, Pinterits stb. valamennyi régi, hírhedt nagybérlő — juttatta. Először csak a holdak százait, aztán ezreit kapták bérbe az uradalomtól. Ratzénböck ül már a Frauenkirchen melletti “Paul-Hof” ezer holdjaiban- Tadtenben Kastler és a Viagyparasztok osztozkodtak 2.000 ka- taszfrális holdon. Az apetloni kisbérlők földjei- • bői ilOO katasztrális holdat a MIAG-nak (Milchindustrie AG), a bécsi tejipari vállalatnak adott bérbe a herceg. (Apetlon határában , Mexikó- pusztával szemben, üres az uradalmi major. A hozzátartozó földeket bérbe adták a MI AG-ak, a cselédlakásokat, tisztilakokat, istállókat, színeket a szél járja, eső veri, méteres gazba hullatják vakolatukat. De még ebből a halódó majorból is jövedelmet húz az uradalom. Az erdészházban vadásztanyát rendezett be a' herceg. Az erdész napi 45 schillingért köteles — maga szerzi oe a hozzávalót -— ellátni és kiszolgálni otthon és a vadászaton a vendégeket. A herceg viszont a “vadászjogért” 200 schillinget kap. Az utóbbi hónapok vendégkoszorujából: Liechtenstein herceg, Hohenlohe herceg, Trautmannsdorf gróf és sok nyugatnémet vendég. Közvetlenül a magyar —osztrák határon.) Esterházy mellett ma már a nagybérlők az urak az uradalmi majorokban, a “Hof’’-okban— Burgenland hetvenegynéhány érdekelt községéből hosszan sorolhatnánk az adatokat —, s már ritka az olyan község, mint Wallern, ahol a bérlők még tartják a kisbérietek egy részét, és megkísérlik a lehetetlent vállalják a kockázatot és a bizonytalan jövőt. Megkezdték a földeladást is. Egy hektár föld árát 20 ezer schillingben állapították meg. Egy 5 hektáros birtok kereken 100 ezer schillingbe került volna a burgenlandi kisparasztnak. Ennek megfizetésére sem a kisparaszt, de még a közép- paraszt sem volt képes. Így a tőidet, amelyet egy évtizeden át bérelt, müveit, trágyázott, feljavított, amely életének és gyarapodásának alapja volt, nem vehette meg, és mert nem vehette meg kihúzták a lába alól. Ki vett mégis földet? Néhány, nagyon kevés, kis- és középparaszt, akinek állatai, értékei eladásával, kölcsönökkel sikerült egy-két hektárra valót összekaparnia- Túlnyomó többségben azonban a tőkeerős nagyparaszt vásárolt. Érvényesült a koalíciós politika: a nagyparaszt s a nagy bérlő erősítése. Ez volt a földvásárlás “irányításának” célja és éi'telme. Igaz: a reményeket nem váltotta be maradéktalanul a földeladási akció. Az eladásra szákit 16 ezer hektárnyi földből mindössze 5.000 hektár talált gazdára. e .Hallgatom az apetloni parasztokat. A család már befejezte az esti munkát a ház körül, .az asszony is, a gyerekek is behúzódnak a szobába, figyelik a beszélgetést. Ezen a vidéken nincs parasztház, ahol mostanában másról beszélnének, mint á TOidrőlt a bérletekről.-— Mit hoz a jövő? — kérdem. — Visszaesünk oda, ahol voltunk — válaszolják, egymás szavába kapva. — Akik cselédek voltak, mehetnek vissza a cselédsorba ,ha kapnak egyáltalán munkát; mi kisparasztok, visszaszorulunk is földünkre, de abból nem élhetünk meg. I incs más ut: itt kell hagyni a földet az asszonyra,^boldoguljon vele, ahogy tud, mi meg vesszük a vándor botot, és megyünk munkát keresni Bécsbe, Alsó-Ausztriába. Itthon már nincs munkaalkalom. Régen kévés volt Apetlonban a munkaerő -.máshonnan hoztak bérmunkásokat a szorgos munkaidőben. Ma két autóbusz hozza- viszi hét elején s vegén azokat a községbelieket akik máshol kényszerülnek dolgozni. A számuk egyre szaporodik, most vágj* százan tervezik, hogy ősszel elvándorolnak munkára. Ha akad itthon is valami munka, nem tart tovább néhány napnál, bizonytalan, mert a nagygazda, ha napszámost fogad, csak egy-két napig dolgoztatja, mert a kilencedik nap után be kellene jelenteni a betegpénztárba, és ezt nem vállalja a gazda, nem fizeti a járulékotBurgenland szegény iparban, az nem ad munkaalkalmat. A mezőgazdaság gépesítése — bár Burgenland a többi osztrák tartományhoz képest ebben is elmaradt — a tőkés mezőgazdaság, a nagybirtok hasznát szaporítja; a kapitalista társadalomban visszaüt a kisparasztra. Ha magának van gépe, keskeny kis parcelláin nem tudja kihasználni, fenntartása, üzemeltetése megemészti jövedelmét. Egy apetloni paraszt mondta: “Tudja mire használom a traktoromat? Hogy kimenjek vele, mint egy autóval a földemre. Pedig az állataimat adtam el és 8 százalékos kölcsönt vettem fel, hogj* megvehessen*). Bár ne vettem volna meg.” — Ha meg nincs gépe, a géptulajdonos nagyparaszt kiszolgáltatottjává válik. Ráadásul: csökkentették a munkaalkalmat. Ezért szaparodott meg az utóbbi években a vándormunkások száma Burgenlandban. A tartomány déli részéből a stájerországi, északi részéből az alsó-ausztriai iparvidékre húzódnak, vágj' Bécsbe. A burgenlandi parasztlányok százai vándorolnak ki Svájcba háztartási alkalmazottnak. Az 1,500—1.600 lakosú Schattendorfból egyszerre 70 falubeli lány volt Svájcban háztartási alkalmazott. Sok burgenlandi Ausztráliában, Kana-* dában, az Egyesült Államokban próbál szerencsét. 1929-ben Glazingnak, a kis délburgenlandi községnek 340 lakosa volt. Ma mindössze 170. Harminc év alatt a felére csökkent- Ötven házából most is kilenc üresen áll. Valamennyi eladó vagy kibérelhető. Milyen járvány pusztította ki ezt a kis községet? A kivándorlás. Glazing szomorú falu lett. Utcáin az iskolaköteles gyermekeken s az öregeken kiviil alig lézeng néhány- fiatal. A hivatalos statisztikák szerint az utóbbi 80 évben 146 ezer burgenlandi vándorolt ki a tartomány- ból( a lakosság az 1957. évi népszámlálás szerint: 276,000). A háború befejezése óta Dél- Burgenlandban 30 százalékkal csökkent a lakosság. Glazing ezeknek a statisztikai adatoknak keserű szemléltető ábrája. • ...Figyelem az apetloni parasztok szavát. Szavukból, hangsúlyukból, gesztusaikból, ahogy mondják érezni: tudják, sorsuk mezsgyéjén állnak. A mezsgye egyik oldalán az elmúlt tiz esztendő áll: a fellendülés, a gyarapodás évtizede, az a tiz esztendő, amelyben a régi béklyók alól felszabadulva megizlelték az emberibb élet izét, A mezsgye másik oldalán: visszahullásuk a régmúltba, a szertefoszló remények,, a cselédsors, a kisparaszti krajcáros gondok minden örömet megemésztő sivárságába. ’A herceg “visszatért”. A kisértetek élnek Burgenlandban.. . Koncsek László Vége AR'ftN-YF m . I rhán Ernő, aki a “Kutyaszorító” c. kisregényt irta (1959-es naptárunkban közöltük) ismét egy kis remekművel lepte meg az olvasókat. “Aranyfüst” a könjrv cime s már kapható kiadó- hivatalunkban. Uj könyvéről a következőket mondja maga az iró: “. tulajdonképen detektivregénj7, egy látszólag teljesen értelmetlen, végső kétségbeesésben elkövetett orgyilkosság okainak és körülményeinek drámai kbontakozása. Főalakja egy dunántúli “pógárt”, élelmes és alapjában véve jobb sorsra érdemes “aranyparaszt”, aki 1955 végén a “Haladás” proletárszövetkezet reklámelnökségét vállalja el, s úgy lesz égj7 ördögien okos, talpraesett üzletasszony szeretője és engedelmes kiszolgálója, majd az ellenforradalom alatt és után oly ügyesen árulja el és teszi a kettejük pereputtyának vállakózásává a “Haladás”-t, hogjr még dicséretet is kap érte.” Amikor azonban a kevesek ügyéből közügj*, igazi népmozgalom lesz a “Haladás” szövetkezet ügye. akkor elbukik; az asszony is elrúgja magától. Ilj'en állapotban dördül el a vadászpuska, mellyel soha még égj' verebet sem puffantott le. A történet szálai a, faluból egész Budapestig nj'ulnak. s közben az 1955-56-os valamint 1958- as esztendők nagy kérdései is jelentkeznek a könyvben. S végül arról is fellebbenti a leplet az iró, hogy mi történt 1959 tavaszán, mi volt az oka annak, hogy* az addig makacsul ellenálló birtokos parasztság tömegesen lépett be a termelő- szövetkezetbe ? Érdemes lesz mindenkinek elolvasni Urbán Ernő könyvét, mely $1.60-ért, valamint 25cent postaköltségért megrendelhető a kiadóhivatalunkban. Egy külsős politikai válság háttere (Folytatás az 5-ik oldalról) 17 esztendővel ezelőtt készült, s amelyen ő maga együtt látható a titkárnővel, a vőlegényével ás a nagj’bácsival... Érthető, hogy a leleplezések nyomán Hellasban az amúgy is borult politikai égbolton egj*szeriben cikázni kezdtek a villámok. Igaz — a görög hivatalos körök természetesen rögtön valóságos cáfolathadjáratba kezdtek. Ennek azonban az érdekelt görög politikusok több kárát látták, mint hasznát. Mert amig a cáfolatok a nemzetközi közvélemény figyelmét csupán még jobban fe’hiv- ták a Merten által elmondottakra — add’g a cáfoló érvek csupán lényegtelen mellékkörülmények re vonatkoztak és semmiképpen magukra a vádpontokra. .Tgy azután a görög parlament mostani ülése példátlanul feszült légkörben folvik. Az ellenzék vezérei a kormány lemondását követelik, s polgári politikusok egész sora tesz fel az ügygyei kapcsolatban olyan kérdéseket a miniszter- elnöknek és a belügj'miniszternek, amelyekre azok vajmi nehezen tudnak válaszolni. Sőt, athéni pólusai megfigyelőd jelentései arról számolnak be, hogy a mind szélesebb korban gyűrűző politikai botrányt és a parlament viharos szócsatáit az Egyesült Államok athéni követségén növekvő nyugtalansággal figyelik. S ez nem is csoda. Hiszen alig néhány száz kilométerrel távolabb, a törökországi Yassi-szigetén most folyik egy per, amely súlyos csapást mór az Egyesült Államok tekintésére. Ebben a perben a vádlottakat — a volt elnököt, miniszterelnököt, minisztereket; az amerikai kívánságok legkészsegesebb kiszolgálóit — a legsulyoaa b bűncselekmények egész sorával vádolják. 3 Washingtonban — ahol Ktira- manlisz neve már régóta egyet jelent a görög politika NATO-orientációjával és a görögországi amerikai rakétatámaszpontokkal — a mostani görög politikai válság folyományaitól, kormány- válságtól tartanak és attól félnek, hogy ezek az események veszélyes következményekkel járnának a NATO egész délkelet-európai szárnvára vonatkozóan... V. P. Huszonöt dolláros nyakkendő Úgy látszik, hogy azért a magas adók még sem ártanak mindenkinek. A Wall Street Journal jelenti, hogy arany nyakkendő, 24 karátos arany kélhiéhől kerül a piacra idejekorán ahhoz, hogy, a .karácsonyi vásárlókat kielégitse. Ára darabonként 25 dollár.
