Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-14 / 28. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 14, 1960 • Äz ídegensziiletésüek szervezete uj támadás alatt A Subversive Activities Control Board (SACK) junius 27-én regisztrálásra utasította az Amerikai Idegenszülecésüeket Védő Bizottságot, valamint állítólagos “lecsatlakozott szerveit”, mint ‘kommunista frontszervezetet”. Célja nyilvánvalóan a7, hogy a bizottságot elhallgattassa és nemes munkájában gátolja. Az Amerikai Birottság bejelentette, hogy az SA.C B határozatát megfellebbezi a Washington, D. C.-i szövetségi fellebbezési bíróság előtt. A nyolc éve tartó kihallgatások során több mént 7,100 oldalt kitevő kihallgatási anyag és 610 jogi okmány halmozódott fel. A kormánytanuk közül 10 az igazságügymi- ms-tórium, vagy az FPT alkalmazásában lévő po- 1 ti ni besúgó volt, akiknek tanúvallomásait az fjACB hiteleseknek minősítette, figyelmenkivül 'hagyva azok következetlenségeit és a rájuk bizonyított hamis eskütételt. Azokat a tiszteletreméltó tanukat viszont, akiket a bizottság felvonultatott, mint prof. Louise Pettibone Smith, prof. Anton J. Carlson, Rev. Charles A. Hill, Bishop Arthur W. Moulton, az BACB meg se emiitette, mintahogy más fontos bizonyítékokat is mellőzött, mint pl. azt a tényt, hcgv Roosevelt elnök 1940 márc. 2-án a következőkben üdvözölte a bizottságot: “örömmel üdvözöljük azt a munkát, amit önök a külföldi születésűek jogainak érdekében kifejtenek.” Vagy olyan kiváló egyének dicsérő nyilatkozatait, mint Harold L. Ickes volt belügyminiszter, Frank Murphy, a felsőbíróság tagja, Philip Murray, a CIO volt elnöke. Wendell L. Willkie, a republikánus párt volt elnök jelölt je és másokét. Abner Green, a bizottság elhunyt titkára a következőket mondta a megtartott kihallgatások befejeztével: “Az egyetlen, amit az igazságügyminisztérium be tudott bizonyítani, 30 napos kihallgatásai során az, hogy az Amerikai Bizottság 1933-ban történt megalakulásának első napjától kezdve következetesen védelmezte a külföldi születésű amerikaiak jogait.” Az Amerikai Bizottság munkájára még mindig szükség van. Az igazságügyminisztérium folytatja a nempolgárok és a honosított polgárok üldözését a fajüldöző és demokrácia-ellenes Walter- McCarran-törvény felhasználásával, amint azt a Hazel Wolf, William Niukkanen, Csont Péter és mások ellen folyamatban levő ügyek bizonyítják. Az Amerikai Bizottság kampányt indított, hogy a kongresszus fogadjon el törvényt az ötéves elévülési határidőt illetően, vagyis, hogy öt év elmúltával állandó amerikai lakost ne lehessen deportálni és honosított polgárt ne foszthassanak meg polgárságától. Az Amerikai Bizottság dolgozni fog egy ilyen törvényhozás érdekében és az ídegensziiletésüek alkotmányos jogaiért. Az igazságért és demokráciáért folytatott küzdelmében a Bizottság a nagy amerikai iró, Henry David Thoreau szavait teszi magáévá: “Azok szeretik a törvényt és rendet igazán, akik fenntartják a törvényt akkor is, amikor a kormány megszegi azt”. i szólásszabadság újabb korlátozása A demokratikus egyenlőség egy újabb követelése kerül a papírkosárba. A szenátus elfogadott egy javaslatot, amely hatályon kívül helyezné a Fed. Communication Comm, azon rendeletét, hogy a rádió és televizió iparok a politikai pártok részére a választási kampány idejére egyenlő szabad adást engedélyezzenek. A kirívó diszkrimináció ebben a javaslatban a-7, hogy mig a két nagy párt elnök jelöltjeinek jogát a szabad adáshoz elismeri és az alelnökjelöl- te'Vét némileg korlátozza, addig a kisebb pártok jelölt.ieit egyszerűen nem veszi tekintetbe. Nyilvánvaló, hogy ezzel az intézkedéssel mag akarják akadályozni azt, hogy amerikai ellenzéki, fő'eg kommunista párti jelölt képes legyen a nép eH homi választási programját és álláspontját a különböző politikai kérdésekben. A képviselőházban ezt a szabadságkorlátozó javaslatot augusztusban szándékoznak megtárgyalni. iengale megszökött Hivatalos -szóvivő közlése szerint az argentin kormány hajlandó teljesíteni a bonni kiadatási kérelmet és dr. Mengele, volt auschwitzi gyűjtő- tábori orvost, a hírhedt náci háborús bűnöst kész kiadni a Német Szövetségi Köztársaságnak — ha elfogják. A háborús bűnös eifogatásáról szóló korábbi hir ugyanis hamisnak bizonyult. Mint a DP A tudósítója jelenti, az argentin hatóságok letartóztatási parancsot adnak ki Mengele eilen, akinek jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Nvugat-Németország először 1959 júniusában kér te Mengele kiadatását pontos Buenos Aires-i címének feltüntetésével, de a kérelmet álluólag formai hibák miatt az argentin hatóságok visszaküldték. — Mengele pedig eltűnt Buenos Aires- ből. A Reuter-iroda meg nem erősített hírek alapján kö di, hogy Mengele áO'.óíag Chilébe szökött. Áz argentin hatóságok — min; ismeretes — tilta,kozta c Izrael kormányánál, hogy Eichmann Adolf náci föbünöst előzetes bejelentés nélkül eltávolította Argentínából. Eichmannak nem volt ideje megszökni. ü “szabadságjoguk kiterjesztése” PRETORIA, Dél-Afrika. — Francois Erasmus igazság ügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben “kiterjeszti” azoknak a szabadságjogait, akiket elítéltek a szegregációs politika ellenzése miatt. A rendeletből megtudjuk, hogy a vádlottakat büntetésük egy részének kitöltése után szabadon engedik, de azontúl, kötelesek “betartani az esti 8 és reggel 7 óra közötti zárlatot, vagyis ezen időközben kötelesek lakásaikban tartózkodni. Kötelesek továbbá naponként jelentkezni a rendőrségen, nem hagyhatják el engedély nélkül azt a rendőrségi kerületet, amelyben a lakásuk van, nem érintkezhetnek hasonló politikai vádlottakkal, nem vehetnek részt politikai gyülekezetekben, stb.” Erasmus bejelentette, hogy a jelenlegi korlátozó intézkedéseket a közeljövőben újból “enyhíteni” fogják. Ez a miniszteri rendelet eléggé mutatja ,hogv a délafrikai köztársaság milyen szabadságtipró rendőrállam lett. ß kongresszus így közelii! meg a békét Eldugva .a N. Y. Times 18-ik oldalán, a Society hírek között húzódott meg a jelentés arról, hogy Eisenhower elnök aláírásával szentelte fel a “védelemre” kiutalt 39 milliárd, 996 millió, 608 ezer dollár összegről szóló kongresszusi rendeletet. Ez a hatalmas összeg 661.608.000 dollárral több mint amit az elnök kért az eredeti költség- vetésben. Ebből 244,000,000 dollár a Bomarc B távlövegprogramnak van szánva, de ha ezt a nrogramot abbahagyják, .akkor 109 millió dollárt harci repülőgépek fejlesztésére használhatnak. 293 millió dollárt utaltak ki egy repülőgép- anyahajóra, 241 millió dollárt a Polaris vizalatti távrakéta kifejlesztésére, többet mint amennyit a Navy kért erre a célra és további 50 millió dollárt a tengeralattjárók elleni háborúskodás kutató munkájára. A Kongresszus nagylelkűen a hadsereg állami rendőrségének és tartalékának javára is többet engedélyezett a kért összegnél. A Kongresszus bőkezűsége határtalan, amikor háborús kiadásokról van szó. ül tudóit MasniiIfan a 0 2 kémrspüiésekroí? Az angol alsóházuan heves vita folyt az amerikai kémrepülésekről és a Pentagonnak a “Polaris” rakétákkal kapcsolatos' terveiről Macmillan miniszterelnök és a munkáspárti ellenzék vezérei közt. Macmillan tagadta, hogy tudta nélkül U-2-es amerikai kémrepülőgépek szálltak volna fel angol támaszpontokról. Nem volt hajlandó azonban megmondani, vajon az angol kormány felhatalmazta-e az Egyesült Államokat ilyen kémrepülésekre , angol területről, illetve, hogy valójában történtek-e ilyen repülések. A miniszterelnök a munkáspárti képviselők dühös közbeszóló sai közepette kijelentette, hogv az Egyesült Államokkal kötött megállapodás értelmében az amerikai légierő gépei a rendkívüli helyzetben használhatják az angol támaszpontokat. ' Warbey munkáspárti képviselő megkérdezte, hogy ilyen “rendkívüli helyzetnek” minősül-e a Szovjetunió területe fölött végzett felderítő repülés? “Ez a körülményektől függ” — válaszolta Macmillan. Healey, a Munkáspárt külpolitikai szakértője megkérdezte, van-e tudomása a miniszterelnöknél', arról, hogy az amerikai szenátus különbizottságában olyan értelmű kijelentések hangzottak el, amelyek szerint U-2-es repülőgépek már több ízben is felszállottak angliai támaszpontokról. Vajon ez az angol kormány jóváhagyásával történt- e és ha nem, tilt okozott-e a miniszterelnök? — kérdezte Healey. Macmillan — akárcsak a korábbi sarokba szorító kérdéseknél — azt válaszolta, hogy “nem isme) i a szenátusi különbizottság jelentését”, s hozzáfűzte, ha előzetesen Írásban teszik fel a kérdést, akkor majd válaszol rá. Gaitskell a munkáspárti ellenzék vezére hangsúlyozta, súlyos aggodalmat keltett az a hir, hogy az Egyesült Államok “Polaris” rakétákat ajánlott fel a nyugatnémet hadseregnek.' Vajon Washington az angol kormánnyal egyetértésben hozta-e ezt a döntést ? — kérdezte Gaitskell. Macmillan ismét azzal tért ki a válasz elől, hogy kérte, terjesszék elő a kérdést Írásban. Watkinson hadügyminiszter írásban közölte az alsóházzal, hogy Anglia és Nyugat-Németor- szág nukleáris töltetekkel ellátható rakéták közös gyártásának tervével foglalkozik. A közlemény szerint tárgyalások folynak erről a kérdésről a NATO-on belül. Megállapodás még nem jött létre. A DÉL-AFRIKAI gyárosok a “délafrikai gyártmány” megjelölés nélkül kezdik exportálni cikkeiket, hogy kijátsszák a Dél-Afrikai Unióból származó áruk európai és ázsiai bojkottját. Érvénytelennek tekinti a ‘biztonsági szerződést” Tokióban megtartották a Japán Szocialista Párt Központi Bizottságának plénumát. Aszanu- ma, a párt elnöke, kijelentette: a “biztonsági szer ződés”, amelyet a Kishi-kormány erőszakolt Japánra, érvénytelen papirronggvá vált a japán nép harcának eredményeképpen. A Kishi-kormány, amely a nép hozzájárulása nélkül ratifikálta a szerződést, elszámitotta magát és e számítási hiba miatt be kellett jelentenie, hogy le fog mondani. Aszanuma hangsúlyozta: a szocialista pártnak tovább kell folytatnia harcát a kormány haladéktalan lemondásáért, a parlament feloszlatásáért és az általános választásokért, Ezután Eda, a párt főtitkára megtartotta beszámolóját. A planum megvitatta a beszámolót és jóváhagyta a párt programját. A program megállapítja, hogy a japán nép harca a japán— amerikai “biztonsági szerződés” ellen országos jelleget öltött. Az országban 2009 harci tanács alakult, méreteit tekintve még soha nem látott iltakozó mozgalom bontakozott ki a nép támogatásával tömegméretű politikai sztrájkokat rendeztek. a ncptcmegék tudatára ébredtek erejüknek. Ez a harc megingatta az ázsiai országok amerikabarát rendszereit, megs^dárditotta a sem legességért harcoló erők önbizalmát, ROSNER SÁNDOR, lapunk ügyvezetője Magvarországon tölti szabadságát. Tapasztalatairól az Országos Lapkonferencián is be fog számolni lapunk olvasóinak. Amerikai Magyar Szó “ublished every week by Hungarian Word, Inc. 130 Kast 1 fit ti Street, New York 3. N. Y. Telephone: AL 4-039' >fi/eirs! ara« New ¥orh varosában, ax USA-b»» *«i Kanadában egy évre S7.00 félévre $4 00. Minden nás külfö.di országba egy évre $10 00, félévre $5.(1# Sierkesztőség és KiadóhlvatJtl: > tM East ISth Street, New York i, N V Telefon: AL 4-0397 84
