Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-06 / 40. szám

2 AMEPIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 6, 1980 (Folytatás az első oldalról) ba név szerint: India, Indonézia, Mexikó, Ghana és az Egyesüli Arab Köztársaság. A javaslat le­vél formájában került a közgyűlés delegátusai­hoz, amit Kruscsev miniszterelnök irt alá. Gomulka, a Lengyei Kommunista Párt első tit­kára szólalt fel még ezen a napon. Beszédében rá­mutatott arra, hogy a világ egy maroknyi ember könyörületére van bízva, axixnek még egy óra sem áll a rendelkezésükre, hogy szükség esetén döntsenek; Ezért ennek kiküszöbölésére — mon­dotta — a nukleáris fegyverek megsemmisítését javasolja. Kijelentette, hogy a szocialista orszá­gok megteszik mindazokat az intézkedéseket, amik ennek eléréséhez részükről szükségesek. Kritizálta a UN tevékenységét a Kongóban. Üdvözölte az uj afrikai népek bebocsátását a UN- be. Rámutatott arra, hogy a nyugatnémet had­sereg feltámasztása milyen veszélyeket rejt ma­gában : “A felélesztett német militarizmus a va­lódi és legnagyobb veszély, ami veszélyezteti a békéi Európában,” A hatalmaknak el kell ismerni — mondta —, hogy két különálló német állam létezik és “a vég­leges jellegét a jelenlegi lengyel határnak, mint megmásíthatatlan tényt. Geheorge Gheorghiu-Dej, a Román Kommunis­ta Párt, első titkára kiemelte beszédében, Gomul­ka felszólalásához csatlakozva, hogy a legfonto­sabb teendő ma a Iszerelés elérése, ő is támogató ta a szovjet javaslatot ezzel kapcsolatban. A román megbízott pártolta azt a szovjet ja­vaslatot, hogy az Egyesült Nemzetek székhelyét tegyék át egy másik államba. New York város légköre nem alkalmas arra — mondta —, hogy barátságos nemzetközi kapcsolat alakuljon ki. Ezt egyrészt a hatóságok zaklatásai és megkülön­böztetést okozó intézkedései, másrészt az u. n. tüntetők idézik elő. Az utóbbiak “vagányokból, utonállókból, fasiszta menekültekből és törvény­szegőkből állnak, akiket óra- vagy napszámra bé­relnek fel”. Thanat Khoman, Thaiföld külügyminisztere nagyobb figyelmet igényelt a kisebb népek szá­mára. Megjegyezte, hogy országában az a mon­dás járja, hogy “valahányszor két elefánt küzd egymással, összetapossák a füvet maguk alatt”. Szeptember 28-án a UN közgyűlés egyhangúlag felvette tagjai sorába a két nyugat-afrikai álla­mot: Szenegált és Malit (a korábbi Francia Szu­dánból). Előzőleg a 11 tagból álló Biztonsági Ta­nács szintén egyhangúlag felvételre javasolta őket. Ezen a napon szólalt fel Panama küldötte. Bí­rálta az Egyesült Államok részéről a Panama- csatorna övezetében megnyilvánuló megkülönböz­tetési nolitikát az alkalmazottak fizetésével kap­csolatban. Dánia külügyminisztere a keleti s nyugati szö­vetségek egyenlő területének kölcsönös ellenőr­zését javasolja. Ennek a kölcsönös ellenőrzési egyezménynek keretében felajánlotta, hogy Grön­land hatalmas területét megnyitja az ellenőrzés számára. Uruguay megbízottja országának aggodalmát fejezte ki az uj európai közös paic és az “uj egyez ményeknek” létrejötte miatt, mert attól tartanak, hogy ezek súlyos kárt okozhatnak a latin-ameri­kai gazdaságnak. Todor Zhivkov, a bolgár delegáció vezetője Hammerskjoldot kritizálta, hogy a “gyarmatosí­tók ügynökének szerepét” tölti be. Rámutatott az USA “agresszív cselekedeteire Kubával kapcso­latban, és kijelentette, hogy a UN semmit nem tett ennek megakadályozására. Segni, Olaszország külügyminisztere, felvetette HiuiiiiimnniiiiiiiHiiiinmiiui Amerikai Magyar Sző ! Published every week by Hungarian Word, Ine, 13b East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 tWWWWVHWWWWWWUWWSUtWWW Sldfisetésl árak: New York városában, ai DSA-baa én Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden náa külföldi országba egy évre $10.00, félévre $3.00. Szerkesztő ség és Kiadóhivatal: ISO Kast lCth Street, New York S, N. Y. ^ Telefon: AL 4-0307 «<^»84 “Tirol kérdését”. Ausztria önkormányzóságot kö­vetel e terület számára. Olaszország nem ellenzi a kérdés felvetését, de hibáztatja Ausztriát, hogy “dramatizálja” a problémát azáltal, hogy a UN közgyűlése elé hozza a kérdést. Olaszország már kétszer javasolta a probléma megtárgyalását egy Nemzetközi Döntöbiróság előtt. Afganisztán küldötte, Mohamed Naim, a lesze­relést sürgette, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, különös figyelemmel ugyanakkor a nuk­leáris fegyverekkel kapcsolatban. Szeptember 29-én került sor Macmillan brit miniszterelnök beszédére. (Erről a beszédről a jö­vő héten részletes beszámolót Írunk.) Macmillan beszéde nevezető részében hangsú­lyozta a 15. közgyűlés történelmi jelentőségét, majd rámutatott: azért jött, hogy közvetítsen az ellentétes vélemények között. Ezután sorra vett néhány nemzetközi kérdést. A párizsi értekezlet megszakadásával kapcsolat­ban azt mondotta, hogy ezt mindkét fél csak idő­legesnek tekinti. Mind a Szovjetunió, mind a nyu­gati hatalmak kifejezték azt a kívánságukat, hogy előbb-utóbb folytathassák a tárgyalásokat. A beszédnek ennél a pontjánál Kruscsev közbe­szólt. Azt mondta: “Ne küldjenek U-2-es gépe­ket. Szüntessék meg az agressziót, mert agresszió okozta a párizsi csúcsértekezlet meghiúsulását”. Macmillan után Bruno Kreisky osztrák külügy­miniszter szólalt fel. Kreisky rövid beszédében a déltiroli helyzettel foglalkozott és felkérte a UN-t, segítse elő Dél- Tirol németajkú kisebbsége problémájának meg­oldását. Amikor Kreisky beszélni kezdett, Segni olasz külügyminiszter kivonult az ülésről. Délután Zulfihar Batto pakisztáni küldött szó­lalt fel. Felszólította a nagyhatalmakat, ha nem képesek megegyezni a teljes leszerelésben, akkor késedelem nélkül lássanak hozzá a részleges lesze­relés megvalósításához. Javasolta, hogy a köz­gyűlés kísérelje meg elvi megállapodás létrehozá­sát Kelet és Nyugat között az amerikai és a szov­jet fegyveres erők létszámának egyenlő szintre csökkentéséről. Az algériai kérdésről szólva hazájának rokon- szenvéről biztosította a szabadságáért hősiesen küzdő algériai népet. A kongói kérdést tárgyalva Zulfihar Batto bi­zalmáról biztosította Hammarskjöld főtitkárt, hangoztatta azonban, hogy kormányát nyugtala­nítja a Kongóban kialakult helyzet. Szerinte nem szűnt meg a nagyhatalmak egyoldalú beavatko­zásának veszélye, és a UN tevékenysége egyma­gában még nem tarthatja távol Afrikát a hideg­háborútól. Beszéde nagy részében a pakisztáni küldött az elmaradt országok gazdasági fejlődésének prob­lémájával foglalkozott. Ezután Jósé Chiriboga, ecuadori külügyminisz­ter szólalt fel. Hangoztatta, a megoldásra váró két legsürgősebb kérdés a Iszerelés, és a gyarma­ti rendszer felszámolása. Sürgette, hogy a köz­gyűlés oldja meg végérvényesen a leszerelés prob­lémáját. Szeptember 30-án Szukarno Indonézia elnöke és Nehru indiai miniszterelnök egy öthatalmi ha­tározatot nyújtott be a közgyűlésnek. Ebben a határozatban, amit még Ghana, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia küldöttei tá­mogatnak, találkozást javasolnak Eisenhower el­nök és Kruscsev szovjet miniszterelnök között. Ez az első lépés lenne a nemzetek közötti feszült­ség levezetésére. Nkrumah ugyanezen napon az Egyesült Nem­zetek szervezetének olyan formában történő át­alakítására nyújtott be javaslatot, hogy létesít­senek a Hammerskjold által betöltött főtitkári hivatal mellé egy 3 tagból álló helyettes főtitkár­ságot. A három helyettes a nyugati hatalmak, a szocialista országok és a semleges államok képvi­selőiből alakulna. A nap szenzációi közé tartozik még, hogy Su­karno és Saud Arábia küldötte Ahmad Shukairy javasolták az Egyesült Nemzetek szervezetének áthelyezését egy másik országba. James .1. Wadsworth, az USA delegáció feje szombaton, okt. 1-én határozati javaslatot terjesz tett a UN nagygyűlése elé, amelyben arra kérte a gyűlés tagjait, hogy vessék el a Szovjetunió ja­vaslatát a Kínai Népköztársaság felvételéről az őt megillető helyre, Chiang Kai-shek követe he­lyébe. Kínát azzal vádolta, hogy saját uralma alá akarja hajtani az afrikai államokat és különösen Kongót. Ezt Peng Chen Peking polgármestere be­szédének idézésével magyarázza a következőkép­pen: “Az Egyesült Államok imperialistái ismét fegy­veresen avatkoztak be az Egyesült Nemzetek égi­sze alatt Kongó ügyeibe, ez fényt deritett arra a meztelen igazságra, hogy a US imperializmusa a leggonosszabb ellensége a nemzeti függetlenségi mozgalomnak Afrikában.” Wadsworth azért a kijelentéséért vádolja Kí­nát, hogy azt állította: Hammerskjold azt teszi, amit USA diktál neki. Támadása azért irányul Kínára, mert ez felhívta Dél-Ázsia népeit, hogy keljenek fel kormányaik ellen. Wadsworth ebből azt a következtetést vonja le, hogy Kina nem bé­kés szándékú. Legjobban azért haragszik, mert a Red Flag, az egyik kínai napilap azt merte ír­ni, hogy Kina népe nem fél a hidrogén bombától. “Ha háború jön, az eltemeti az imperialistákat el­sősorban és a győztes nép ezerszerte magasabb civilizációt épit, mint a kapitalista rendszer és gyönyörű jövőt biztosit a népnek”. Wadsworth nem látja fontosnak, hogy 650 mil­liós nép képviselve legyen a UN-ben. Agresszív­nek mondja Kínát, “amely fanatikus gyűlölettel van eltelve minden nép iránt, amelyet nem ural­hat.” Kruscsev miután végighallgatta Wadsworth támadását Kina kormánya ellen, azonnal szót kért, hogy megválaszolja Wadsworth vádjait. Kruscsev rámutatott arra, hogy Wadsworth beszéde valótlan és sértő a kínai népre. Kihang­súlyozta, hogy itt az ideje, hogy a Kínai Népköz- társaságot felvegyék a UN tagságába. Kina rész­vétele nélkül lehetetlenség az atomháború ször­nyű veszedelmét elhárítani. A lefegyverzés kér­déséről képtelenség beszélni Kina bekapcsolása nélkül. “Nem lehet komoly munkát végezni a UN- ben, Kina bevonása nélkül”, mondta. “Mi lenne a világszervezettel, ha a kommunis­ta országok kivonulnának és külön Egyesült Nemzeteket alakítanának?” kérdezte Kruscsev. A Szovjetunió azonban támogatja a UN-t jelen­legi formájában, de olyan szervezetet óhajtana, amely valóban világszervezet és egyesiti a nem­zeteket bármilyen politikai rendszer alatt is él­nek”. Rámutatott, hogy USA milyen barátságos a spanyol nép hóhérával Francoval szemben, sőt katonai bázist is tart fenn Spanyolország terüle­tén. Boland, a gyűlés vezetője rendre ákarta uta­sítani Kruscsev miniszterelnököt, amiért Francot megtámadta, de Kruscsev nem hagyta magát és tovább folytatta beszédét. Említette az USA má­sik volt szövetségesét Syngman Rhee-t is a koreai nép elnyomóját, akit végre kiebrudalt a koreai nép és ma az USA vendégszeretetét élvezi Ame­rika népének költségén. Kruscsev kihangsúlyozta, hogy nem veti alá magát Boland utasításának, mert az kétkulacsos politikát engedélyezne a UN részére. Boland el­tűrte, hogy USA képviselője becsmérelje a Kínai Népköztársaságot és vezetőit, igy neki is joga van véleményét nyilvánítani. Harc a faji megkülönböztetés ellen NEW ROCHELLE, NY. — A “National Asso­ciation for the Advancement of Colored People” követelte, hogy a New Rochelle-i közoktatási hatóságok tárgyalják meg velük a helyzetet, amely ismét szegregáció-ellenes tüntetésre ve­zetett. Herbert C. Clish, az iskolaszék feje, úgy nyi­latkozott, hogy a szülők elsősorban is küldjék vissza gyermekeiket az iskolába. Azután lesz idő a tanácskozásra. A Lincoln-iskola 50 tanulójá­nak szülei egy héttel elhalasztották a fehér Roo­sevelt iskola elleni tüntetésüket. A régi Lincoln iskola helyett szép, uj iskola építését határozták el a néger gyermekek részé­re, de a szülők azt követelik, hogy gyermekeiket helyezzék el a fehér iskolákban- Az uj iskola ugyanis csak “kromiummal díszített palota lesz” a szegregáció további fenntartása érdekében, mondták a szülők. >$♦ ♦♦♦ *$♦ «j# «$♦ * «j* *$» »$* «J* «J* *•!« «5* «5* *5» *5* *5* *í* *í* *♦* SOK virágmagot, palántát exportál az idén is a Szegedi Kertészeti Vállalat. Több mint 300 ezer tulipánhagymát szállítanak Svédországba, Fran­ciaországba, Ausztriába és a Szovjetunióba. Ang­liából nemesitett buzavirágmagot rendeltek a sze­gedi vállalattól. • MÁSODSZOR is ki virágzott a jázmincserje Pénzes Lajos bodajki bányász kertjében. A ritka természeti jelenségnek sok csodálója van. fi HÉT ESEÜHYEf I U.N. NAGYGYŰLÉSEN

Next

/
Thumbnails
Contents