Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
AMERIKAI MAGYAR SZö Thursday, Sept. 29, 1960 mmmtmmm* mmrnmmrntm tmmamtmim mmmmmtamt. Egy évvel a szuezi győzelem után az arab világ reménykedett, hogy sikerül megszabadítani a Középkeletet az imperializmus láncaitól. Ma viszont a demokratikus, imperialista-ellenes erők vannak védekező állásponton. Az arab területeken, a sivatagban is koncentrációs táborokban vannak a kommunisták és a demokraták. 2,000-ren vagy többen sínylődnek Egyiptom börtöneiben, ezi-en Szíriában, másik ezren Jordániában, néhányszázan Szudánban, 3— 4 ezren Irákban, ahol néha egész szakszervezeti vagy parasztbizottságokat is bebörtönöznek. Libanonban nincsenek ugyan politikai foglyok, de részben USA, részben Nasser olyan nyomást gyakorol erre az országra, hogy más arab országok politikai menekültjeit Jordániába vagy Szíriába deportálják. Vége a rengeteg demokratizáló ígéretnek. Nasser, Egyiptom elnöke ezt valamilyen “piramisdemokráciával” helyettesitette, amely a “nemzeti unión”, politikai és gondolatszabadságot elnyomó gépezetén alapszik. Pedig az ellenvélemény szabadságát ígérte még 1957-ben. Még az akkori nemzeti parlament is, bár válogatott egyénekből állt, túlsók önállóságot mutatott, tehát felszámolták, a sziriai parlamenttel együtt a két ország egyesülése idején. Egyiptom rendőrállam lett, ahol elnyomják a szakszervezeteket és a sajtó teljesen a kormány irányítása alatt áll. Szuez idejében hittek Nassernek még azok is, akik rendszerint nem igen bíztak benne. Azóta elvesztették illúziójukat. Sokat reméltek Iráktól, de reményeik nem váltak valóra. Harc az imperializmus ellen Ha Kasssem miniszterelnök megtartotta volna ígéretét, hogy demokratikus politikai pártot létesít, követték volna őt az arab tömegek. Azonban a munkásság, parasztság, a középosztály jórészének, a valóságban a nép többségének, nem adott politikai- jogokat. Tavaly februárban a jobboldali L’Orient szerint, nem engedélyezte a kommunista párt működését. Megtiltotta a nem-kommunistákból álló, de békét óhajtó republikánus párt megalakítását is, ezzel bebizonyitva, hogy semHa személyesen nem teheti, keresse fel szülőfaluját közvetve GERÉB JÓZSEF KÖNYVÉVEL Aki már átolvasta a könyv értékes és nagyerejü 16 cikkét, annak nem kell kihangsúlyoznunk. hogy milyen fontos küldetést végez ez a könyv szülőhazánkban is, ahol az ittenihez hasonlóan kedves fogadtatást nyer. EGY DOLLÁRÉRT ELKÜLDJÜK A KÖNYVET BÁRMELY CÍMRE ÉS MELLÉKELÜNK EGY KÁRTYÁT EZZEL A FELÍRÁSSAL: Geréb József emlékkönyvét szeretettel küldi szülővárosa (faluja) könyvtárába: Név: .................................................................. Cim: ................................................................ Város, állam: .................................................. Aki ..................................... városban (faluban) született .............................................. Vegye fel újra az összeköttetést rég otthagyott szülőfalujával. Kérem küldjék el Geréb József Emlékkönyvét erre a címre:- ......................................................város, falu könyvtára részére. A küldő neve: ................................................. Címe:.............................................. .............. Sziiletéshelye és dátuma: Kérjük a nevek, cimek és a dátumok olvasható kiírását. V_i.____—__■ ■■■■__________________ mibe sem veszi a tömegeket. A KP illegális, de a kormány maga szervezett egy u. n. “Iráki KP”-t egy renegát kommunista segítségével. Követői azonban nincsenek, sajtója a kormány szubvenciójával is megbukott. A nemzeti demokrata párt, amely a burzsoáziát képviseli, a reakciós politika ellenére sem volt képes kommunistaellenes vonalát megtartani és amikor a párt kettészakadt, Kamel Chaderji egységfrontpolitikával vette át a vezetést. A belügyminisztérium tövénytelennek minősítette ugyan ezt a választást, de a legfelsőbb bíróság 12 tagja egvön- tetüleg fenntartotta törvényességét. A nép nyomása azóta sok bebörtönzött, haladó- szellemű egyént is kiszabadított. Gazdag és szegény Az arab világ uralkodó osztálya gazdag kapitalista basákból félfeudális birtosokból áll. Ezeket a nemzetközi olaj kartellek tartják uralmon, a katonai diktatúrákkal szövetkezve. A szegény szegényebb lesz, a lassan előretörő középosztályt állandóan visszaverik. Egyiptomból kiverték ugyan az idegen kapitalistákat és ez valóban forradalmi lépésnek számított. 1950 óta azonban nincs változás az állam osztálytagozódásában. A régi uralkodók ülnek a nyeregben. Az üzleti és pénzügyi élet basái ma is helyükön vannak, s bár már hivatalosan nem használják a basa elnevezést, uralmukat a katonai bürokráciával osztják meg. Valamennyien rokonságban állnak a földbirtokos arisztokráciával. Szíriában viszont az Egyiptommal való egye siilés a kereskedőket, munkásokat és paraszt* kát egyaránt a tönk szélére kergette. Nasser már nem népszerű Négy évvel ezelőtt a tömegek követték Nassen mert ő volt az első arab vezér, aki szembe mer szállni az imperialistákkal. Ma már vége népszt rüségének, mert felhagyott ezzel a küzdelemmé Akik még követik nem látják tisztán a mániái lációit, mert előttük lebegteti a szovjet tán ^ tását. Tény az, hogy az amerikai imperialisták dent elkövetnek, hogy újra rátehessék kezük az olajgazdag, stratégiailag fontos területre. f ért támogatják Nassert, Kassemot is, amig elnyomják a népi megmozdulásokat. A nyílt támogatást nem adhatják meg az Izr, nak tett Ígéreteik miatt. Egyiptom is imperialista terjeszkedésre töret szik, mióta 1957-ben átvette az előzőleg Angii és Franciaország kezében lévő gazdasági közpoi tokát. Ez az, ami kettészakította az egyipton nemzeti mozgalmat, ami meglátszik a többi ara országok viselkedésén. Irákban erős, szervezett baloldali mozgalom fe. lődött ki, amely a parasztságot is bevonta. Ez a első, a főképpen parasztokból álló megmozduló Középkeleten. Messze vannak ugyan még a forrj dalomtól, de már ettől is megijedt az uralkod osztály, mert tudja, hogy ez jelentheti kezdett az alapos változásoknak a világ e részében. Az arab közmondás szerint a hamu alatt tü is van, és bár jelenleg visszaverték a demokn tikus erőket, az imperialistaellenes erők növeket nek és előbb-utóbb uj helyzetet teremtenek. Az Amankai Magyar Szó kitünően tükrözte vissza a magyarországi helyzete Tisztában vagyok azzal, hogy lapunk olvasói elvárják tőlem, hogy a lap hasábjain keresztül beszámoljak magyarországi utamról. Sajnos időm nem engedi meg, hogy minden részletre külön kitérjek, de nem hiszem, hogy erre szükség lenne, mivel lapunk kiváló külmunkatársa, Rev. Gross László, aki ugyancsak ellátogatott a nyáron Magyarországra, terjedelmes cikket készít utjának tapasztalatairól az 1961-es naptárunk számára. Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy utáninak kettős célja volt; először rokonaimat kívántam viszontlátni, másodszor azt kívántam megállapítani, hogy lapunk milyen mértékben tükrözi vissza az óhazai helyzetet. Szükséges volt, hogy necsak a mások szavait idézzük, necsak a mások tapasztalatai alapján Írjunk lapunkban a magyarországi viszonyokról, hanem saját szemünkkel is megláthassuk a magyarországi fejlődést. Úgy hiszem, hogy ezt a célt is elértem látogatásom folyamán. A Magyar Szó szerkesztősége kitűnő munkát végzett a magyarországi helyzet ismertetésében. Olvasóink, akik lapunkon keresztül figyelték az óhaza fejlődését az utolsó 15 évben meglehetősen jó tájékoztatót kaptak. Sajnos magyar-Ameriká- ban csak a magyar munkás sajtó adott tiszta képet a magyarországi helyzetről s ezt ottlétemkor még jobban felismertem, mert lapunk becsületesen visszatükrözte a magyar nép életét és munkálkodását, A Magyar-amerikai polgári sajtó viszont hamis képet ad az óhazai viszonyokról, mert csak féligazságokat ir meg és eltorzított képet ad a szülőhazáról. Nézzük meg pl. a magyar munkás keresetét. Megállapítottam, hogy egy segédmunkás legalacsonyabb órabére 8 frt, ami 64 frt-nak felel meg naponta. A bérek váltakoznak iparok szerint és aszerint, hogy milyen munkát végez a munkás. Az egyik amerikai polgári lao azt irta, hogy a magyar munkás fizetése amerikai dollárba átszámítva $75 havonta. így akarják bebizonyítani, hogy a magyar munkás nem tud megélni a fizetéséből. A dollár és forint arányának a bizonyítására mondjuk az öltöny árát hozzák fel. Egy jó öltöny valóban 1,300 forinttól 1,600 frt-ba kerül, de ez szabó által méretre készített ruha, mig ha ugyanabból az anyagból készenvett öltönyt vásárolnak, csaknem a fele áron megkaphatják. Továbbá azt sem írják meg, hogy a magyar munkás teljesen ingyen kapja munkaruháját az üzemétől. Vegyünk egy másik példát. Egy kg kenyér (valamivel több mint 2 font) 3 forintba kerül, vagyis a magyar munkás egy órai munkabéréből 2-/j kg, majdnem 6 font kenyeret vásárolhat, A minimális órabért ($1) kereső amerikai munkás New Yorkban átlag négy font kenyeret vásárolhat egy órai munkabéréből. Vagy vegyük a lakbéreket. Egy magyar műi kás lakbére átlagban havi keresetének kb. 3-t* 8 százalékát teszi ki. Az amerikai munkás ken setének átlag 20—25 százalékát költi lakbérre. Vegyük az étkezés költségeit. Egy amerik; munkásnak az étteremben minimálisan egy do lárt kell fizetnie a luncháért, mi szendvicsből, k; véből és süteményből áll. A magyar munkás üz< mi ebédje, ami levesből, húsból, főzelékből, sál; tából és süteményből áll, 3 forintba kerül. Mini ség tekintetében megfelel egy két-dolláros ebé* nek. Ha összehasonlítást akarunk tenni a magyj munkás 3 forintos ebédje és az amerikai műnké egy-dolláros luncha között, láthatjuk, hogy ami a minimális órabérért dolgozó amerikai munká nak egy órát kell dolgoznia a luncháért, addig magyar munkás csak 23 percet dolgozik érte. Vagy vegyük a lakásépítés kérdését. Amerik; ban sok lakást építettünk az utóbbi években, c ezek drágák és csak a nagy keresetű emberek ju hatnak hozzá. A munkástömegek itt is lakásh ányban szenvednek. Magyarországon ugyancsa sok lakást építenek, de még ez sem elég egyelői a szükségletek kielégítésére. Bárki megvizsgálhatja ezeket az adatoka mert azok megfelelnek az igazságnak. De az ilye általánosítások ferde képet nyújtanak az itte helyzetről. A dolgozó magyar munkás nem mindent ki ilyen jutányosán, mint ahogy azt itt fent idé tűk. De tény az is, hogy Amerikában sem arar minden ami fénylik. A munkanélküliek, a min műm bérért dolgozók ennek a legjobb tanúi. Legközelebb cikkemben kitérek a magyarorsz; gi panaszokra. Rosner Sándor AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztek Kiadóhivatal! Kérem, küldjenek mutatványszámokat a: alanti címekre: Név: ............ Cim: ............ Város, állam: 12_______ A NASSERIZMUS LEJÁRTA MAGÁT
