Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-29 / 39. szám
\ Thursday, Sept. 29, 1960 AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE (Folytatás a 2-ik oldalról) zabadságot, hogy népeik szabadon kifejezett karaténak és óhajának megfelelően építhessék Ját nemzeti államukat. A gyarmati rendszert, gyarmati közigazgatást összes formáiban telje- meg kell szüntetni, hogy az ilyen területek saját maguk határozhassák meg sorsukat mik igazgatásának formáit, züntessék meg a gyarmati rendszer összes .pontjait, az idegen területeken levő birto- •s bérbeadott területeket. kormányok az államközi kapcsolatokban m és hiánytalanul tartsák be az ENSZ mányának és a jelen nyilatkozatnak lcivé- iélkül valamennyi állam egyenlőségére, szu- •rén jogai és területi sérthetetlensége tiszteletin tartására vonatkozó tételeit, ne tűrjék meg kolonializmus semmilyen megnyilatkozását, '-Kk állam semmiféle kizárólagos jogát vagy 'L más államok rovására.” felszabadult cári gyarmatok Ezután Kruscsev számadatokkal mutatta be, >gy mennyire visszatartotta a népek fejlődését , hogy gyarmati sorban tartották őket. Össze- ■ymlitotta ezt azokkal az eredményekkel, ami- 5 a régi cári gyarmati népek elértek a szocia- ita forradalom által való felszabadulásuk óta. ;ek a közép-ázsiai nemzetek ma már sok vonatzásban túlhaladják a fejlett európai kapitalis- államok eredményeit. leszerelés problémája A leszerelés kérdésének jelentőségét különösen rhuzta beszédében a szovjet miniszterelnök: k‘A szovjet kormány, amely következetesen és hatatosan folytatja békeszerető politikáját, íin- pélyesen kijelenti az ENSZ-közgvülés jelen [sszakán, hogy a Szovjetunió csakis olyan fegy- res erőkkel rendelkezik, amelyek hazánk védel- ít, valamint szövetségeseinkkel és barátainkkal miben fennálló kötelességeink teljesítését szol- Iják arra az esetre, .ha agresszió éri őket. A pvjetunió — mohdotta Kruscsev — csak azért nvtélén hadsereget'fenntartani, mert az általá- s és teljes leszerelésről szóló javaslatainkat nd ez ideig nem fogadták el. Minden tőlünk hetőt megteszünk, hogy az általános és teljes zerelés megvalósuljon, hogy az emberiség meg- tbaduljon a fegyverkezési versenytől és egy ibb pusztító háború rémétől.” A nyugati hatalmi — folytatta Kruscsev — “a maguk részéről an javaslatokat terjesztettek elő, amelyek sem alános, sem teljes leszerelést nem irányoztak , s egyáltalán nem beszéltek a leszerelésről, ha- ;n csak a fegyverzet ellenőrzésére vonatkozó ézkedéseket tartalmaztak. Tehát: ellenőrzést iitványoztak leszerelés nélkül. Ezzel szemben ■etetlen nem látni, hogy ellenőrzés bevezetése zerelés nélkül egyértelmű lenne egy nemzetkö- émkedési rendszer megteremtésével, és nem .tené elő a béke megszilárdítását. Sőt ellenke- eg, megkönnyithetné, hogy az esetleges ag- szor megvalósítsa a népekre nézve veszedelmes veit. Mi sohasem fogunk beleegyezni a fegy- zet ellenőrzésébe leszerelés nélkül, mert ez azt intené, hogy ösztönzést adunk az agresszornak. ni célunk a tartós béke biztosítása, ezt pedig k a fegyverzet és a fegyveres erők szigorú nzetközi ellenőrzés mellett történő megszűnésével lehet elérni. Mi most a többi között — emelte ki a minisz- dnök — arra gondolunk, hogy az általános teljes leszerelésnek már az első szakaszában kell számolni az atomfegyver célbajuttatására gáló összes eszközöket; részletesen ki kell dőlni minden szakaszban a hatékony nemzetközi nőrzést szolgáló intézkedéseket; tekintetbe kell ni egyes nyugati hatalmaknak azt a kivánsá- hogy már a legelejétől fogva irányozzuk elő igyveres erők létszámának és a hagyományos yverzetnek a csökkentését.” tékés együttélésről népek békés együttélésének alapelve, hogy más beliigyeibe való beavatkozás nélkül, a há- j teljes kiküszöbölésével fejlődjenek. Példá- emlitette a szovjet miniszterelnök, a szoeia- országok kapcsolatát az uj gyarmati iga alól abadult államokkal. Ezek ha technikai segit- nyujtanak a gyarmati államoknak,;.nem ki- k cserébe függetlenségüket, nem szólnak be- k belügyeibe. lönöa fontosságot tulajdonított -Kruscsev, a AMERIKAI MAGYAR SZÓ szovjet-amerikai viszony megjavításának. ‘‘Korunkban óriási esztelenség lenne, ha a világ két legnagyobb hatalma nem tudna megegyez ni. Meg kell egyezni, már csak azért is, mert a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya óriási jelentőségű a béke sorsára. A szovjet kormány kész a jövőben is mindent megtenni, hogy javuljanak a kapcsolatok hazánk és az Egyesült Államok között.” Javaslat a UN megreformálására A UN munkáját bírálva, a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a jelenlegi főtitkár a kongói kérdésben teljesen a gyarmattartók érdekét képviselte. “Hamarskjold főtitkár ur a gyarmattartók csupán formai elítélésének álláspontjára helyezkedett, de valójában, a gyakorlatban a gyarmattartók irányvonalát követi. Szembehelyezkedik a törvényes kongói kormánnyal és a kongói néppel.” Hogy a jelenlegi hiba ne ismétlődjön meg, Krus csev a következő indítványt terjeszti elő: “Ésszerűnek és helyesnek tartjuk, hogy a UN végrehajtó szerve ne egyetlen személyben, a főtitkár személyében testesüljön meg, hanem a UN bizalmával övezett három olyan személyben, akik a 1. nyugati hatalmak katonai tömbjeit ; 2. a szocialista országokat és a 3. semleges államok csoportját képviselnék.” A UN székhelyének áthelyezése “A gyakorlat bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok korlátozza és megnyirbálja különböző államok képviselőinek jogait — mondta Kruscsev. —- Ismeretesek például olyan tények, hogy a fiatal afrikai és ázsiai államok képviselőit az Egyesült Államokban faji megkülönböztetésnek vetették alá, sőt, mi több, banditatámadások érték őket. “Felvetődik a kérdés, nem kellene-e gondolkodni azon, hogy más, olyan helyet válasszunk ki az ENSZ székhelyének, amely jobban elősegítené e nemzetközi szerv eredményes munkáját? Ilyen hely lehetne például Svájc vagy Ausztria. Teljes felelősséggel kijelenthetem, ha célszerűnek tartják az ENSZ székhelyének a Szovjetunióban való elhelyezését, mi a legjobb feltételeket biztosítjuk munkájához, szavatoljuk a teljes szabadságot és biztonságot mindenkinek függetlenül politikai és vallási meggyőződésüktől, bőrük színétől, mivel országunk nagyra becsüli minden állam szuverén jogait, valamennyi nagy és kis nép egyenlőségét.” Beszédének befejezésében ezeket mondta Kruscsev : “Cselekedjünk hát ug.v, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 15. ülésszaka ne csak a reményeknek, hanem a remények valóra váltásának is az ülésszaka legyen. A szovjet kormány kész megtenni mindent, hogy már ma ösz- szeomoljék a gyarmati rabság, hogy a leszerelésre már ma konkrét, érdembeli megoldást találjanak.” Castro beszéde Szeptember 26-án Fidel Castro miniszterelnök tartotta meg 4 és fél óráig tartó nagy beszédét. Beszédének, amelyet egyetlen papírlap alapján mondott el, csak lényegét ismertetjük. Bevezetőben megemlékezett arról a megalázó eljárásról amin Kuba delegátusainak keresztül kellett mennie. Nem akartak szállodát a rendelkezésükre bocsátani és minden módon akadályozták elhelyezkedésüket itt az Egyesült Nemzetek székvárosában. Kuba gyarmati kizsákmányolása Ezután a miniszterelnök rátért annak történelmi ismertetésére, hogyan zsákmányolták ki az országot amerikai vállalatok és tőkéscsoportok az 1898-as spanyol-amerikai háború után. Ezek koncessziókat szereztek Kuba földjeire és bányáira, valamint kereskedelmére. Azok a kormányok, akik ezeket az engedményeket adták — mondta Castro —. a külföldi monopóltőkések embereiből tevődtek össze, a legreakciósabb rétegekből. Ezek semmit nem törődtek a kubai néppel csak a monopóliumok hatalmát. Felszámolta annak követ- tént meg az, hogy Batista kormányzása alatt 600 ezer munkanélkülje volt ezzenek a kis országnak. Az uj, forradalmi kormány megszüntette a monopóliumok hatalmát. Felszámolta annak következményeit, amit a korábbi reakciós kormányok á koncessziókkal a nép számára okoztak. Ez idézte fel — mutatott rá Castro — az amerikai újságok haragját és igy kommunistának bélyegezték kormányát. Ezután következtek azok a gazdasági megtorló rendelkezések mondta — az USA kormánya részéről, amik még jobban kiélezték a feszült helyzetet. Az amerikai flottatámaszpont De nem elégedtek meg a-gazdasági intézkedésekkel. Számtalanszor berepültek Kuba légterébe — folytatta a miniszterelnök — amerikai repülők. Azonkívül a szigetország területén, még a korábbi kubai kormányok politikájának következtében egy amerikai teugerészeti támaszpont is található. Ez a támaszpont elősegíti a háborús hisztéria felkeltését — mondta Castro. Ahogy ez a támaszpont veszélyeztetni fogja Kuba békéjét és belső biztonságát, a forradalmi kormány minden intézkedést meg fog tenni, hogy a nemzetközi jog alaján ezt az amerikai támaszpontot eltávolítsa. Erőszakot nem fog alkalmazni, nehogy ezzel ürügyet szolgáltasson az intervencióra. Nem Kuba az első és nem is az utolsó — mondotta —-, aki szenved az Egyesült Államoktól. Itt felsorolta azokat az afrikai, közép-keleti és latinamerikai nemzeteket, amelyek áldozatai voltak ilyen beavatkozási kísérletednek. De ha minket megtámadnak — tette hozzá Kuba fiatal miniszterelnöke — nem leszünk egyedül a támadóval szemben. Felhívása az amerikai közvéleményhez Hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére sem téveszti össze az amerikai kormányt és a monopolistákat, az Egyesült Államok tehetséges és derék népével. Kérte az amerikai közvéleményt, hogy személyes tapasztalat utján győződjön meg arról, hogy milyen óriási fejlődésen ment keresztül az országa az alatt a húsz hónap alatt, amióta forradalmi kormánya uralmon van. Saját szemükkel vizsgálják meg — kérte Castro — azokat az intézkedéseket és rendeleteket, amit a nép érdekében és jólétének előmozdítására tettek. Újabb ásatások Pompejiben Pompeiben még mindig érdemes ásatásokat végezni, noha már évszázadok óta foglalkoznak feltárásával. Egyébként még ma is egész városnegyedek alusszák álmukat a hamutakaró alatt. Az olasz kormány uj útépítési programja most szépen hozzájárult Pompeji feltárásához. Olaszországnak idegenforgalmi okokból széles, uj au- tóutakra van szüksége. Az idei útépítési program egyik útszakasza Pompejin vezet keresztül. Emiatt most nyolc négyzethektár területet kívánnak feltárni.. Ebből 2,5 négyzethektár a régi város falain belül húzódik. Mivel a kormányzat az ásatásokra mindig kevés pénzt juttat, Amadeo Mauri, az ásatások vezetőbe, lelkesen fogadta a tervet. A kijelölt területen a hamuréteg 10 méternél is vastagabb. Ez nem mind eredeti Vezuv-hamu- lerakodás, hanem az első ásatások ‘kibányászott’ és félredobott hamuja, amit annak idején nem szállítottak el Az útépítési és feltárási munka körülbelül egy évig tart és eközben 700,000 köbméter vulkanikus hamu megmozgatására kerül sor. Minthogy ebben jól fejlődnek a főzelékfélék, a tervek szerint a hamu zömét — 500,000 köbméternyit — elszállítanak, hogy egy sziklás talajú uj település kertgazdaságát javítsák meg vele. Az újabb ásatásokkal Pompeji déli része kerül napvilágra. A fő útvonalát fél km hosszúságban már régebben helyreállították. Az utmenti házakat, amenyire csak lehetett, eredeti állapotukban rekonstruálták. A cserép ereszek ismét védik a boltok bejáratát, és még a kapuk kopogtató eszközét is elkészítették a lávában vagy hamuban talált lenyomatok segítségével. A mulfc századbeli ásatások alkalmával történt, hogy a munkások a kemény hamütömegben léghólyaghoz hasonló hézagot találtak. Az ásatások vezetője folyékony gipszet öntetett az üregbe s amikor a megkeményedett anyagot kiásták, négy vo- nagló emberi test “szobra” került elő: a halál elől menekülő pompejibeliek gipsz másai, amelyek az agónia pillanatát örökítették meg. Azóta több száz ilyen pompejibeli alak-mást öntöttek ki. Az üj ásatások során feltehető, hogy számos sir és “villa” is kerül elő a falakon kívüli területen. Amikor Pompejit a Vezúv hamuja eltemette, a Városiasodásnak abban a szakaszában volt, amidőn a tehetős emberek és az arisztokrácia a “zöldbe”, a város szélére költözött. A “belvárosi” házakban a kevésbé tehetős kereskedők laktak. T- . _______12.
