Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-08 / 36. szám

Thursday, September 8, 1963 AMERIKAI MAGYAR SZÓ büvölten bámultak izgalmukban. Nem értették teljesen a történteket. Az idősebbek egy csoport­ban álltak, összeszoritott ajkakkal, és feszülten figyeltek. A szőke fiú hirtelen keresztet vetett. A láda elejét tartó mentő gyakorlott könnyed­séggel a csípője és combja közé támasztotta ter­hét, miközben egyik kezével kinyitotta a mentő­kocsi ajtaját. Aztán mindketten szó nélkül neki­feszültek, felemelték nehéz terhüket és betolták a kocsiba. Az ajtó becsukódott, a két mentő kö­zömbös arccal szállt a kocsiba- A motor megin­dult, a mentőkocsi eltűnt. A csend hirtelen megtört. A járdán, ahol a gyerekek álltak, egy kislány labdázott. Gyakor­lott ügyességgel dobta át a labdát felemelt lá­ba alatt és neki-kezdett a játéknak: — A^Anna B^Béla, C Cili... — Mintha ez is csak olyan nap lenne, mint a többi és mi sem történt volna. A kócos fiú vadul felkiáltott és sebesen magya­rázni kezdett valamit. AZ UTCA közepén egy csomóban álló idősebb fiuk még mindig hallgattak. Arcukon ott tükrö­ződött a korábbi pillanatok izgalma. Zsebretett kézzel ácsorogtak. — Jaj mamám — morogta a szőke fiú — ezt is elvitték. Újabb hulla kerül a pokolba! A vastag köpött egyet. . — Ez a dolog rendje. — Ki akar focizni? —kérdezte a Szeplős csen­desen. — Oké — morogta egy másik. — A mindenségit, odanézzetek! — kiáltott fel a szőke fiú és a ház kapujára mutatott. — Ez se pazarolja az idejét, mi? A szobaasszony táblát akasztott a kapu üveg­lapja mögé. Ez állt rajta: “Szoba kiadó”. Az olasz srác összecsapta a kezét. — Porból leszünk és porrá válunk.. . porból leszünk és porrá válunk... \ A szőke fiú köpött egyet és szelíden nevetett. Aztán kezdtek labdázni . Fordította: Sz. Bársony Erzsi V"C í 'l C CL ÉNEKELNI TANULOK Én most énekelni “is” tanulok. (Hetvenharma- dik szakma, rövid harminc év alatt; indok: mai élet, rohanó idő.) Már azért is kellemes dolog az énektanulás, mert némely ember úgy üvölt, mint az állat, s amint ez lelépett a színről, a helyébe jön egy uj csillag,sugaras hangokat ontva, s jön egy uj Kiepura, aki úgy beszél az Operáról: “Majd megbánja még ezt áz Ot>era!” Hogy mit bán meg az Opera? Azt majd csak akkor tudja meg, ha Salzburgból közvetíti őt a rádió, ha a washingtoni Fehérházban elénekelte az Indián dalt, ha a diplomata estélyen nem Giglit vagy Volpit, hanem őt hallgatják meg a Gyöngyha­lász-áriával. Ezek a kész, közismert énekiskolai hangula­tok, tudom- De azért még van valami, ami olyan mulatságos, furcsa és különös az éneklésben. Én már régen megtanultam kimondani az “i”-t és az “á”-t és az “ü”-t. S most az énekbeszédben nem akar menni. Például nem tudok “i”-t mondani a fogaim között; se megfeszített figyelemmel, se lazán. Minden módon csak “é” lesz belőle. Az “ti” gyakran “ő” és párcsere. Az egyik óra után sokat vesződtem az “ő”-vel. Az “ő”-t kimondom nibátlanul, szépen, még a magas “c”-nél is jobban. — ő — mondom és kifordulok az Eötvös ut­cából. — Ő — folytatom, miután macskát egeret játszottam egy rám rohanó autóval. Már a “gé” fölött vagyok, s az “á” magasság “ő”-je jönne, amikor félálomban észreveszem az Erzsébet körút sarkán a gömbölyű almákat. Az­előtt kutyába se vettem az almát, de mióta hal­lottam, hogy Caruso, Fleta, Kiepura néhai Ney —-________—________________ü_ Dávi I is almával ápolta a hangját: megennék minden almát, és minden álmom: egy almakert. tsak’ drága kérem éz az'alma! És ődös ez az alma — mondom “á ’ magasságban a gyümöl­csös embernek “ő”-zve. — Möbe jön öz az alma — folytatom a “b’-n^ — ödös uram — mondja nököm a gyümölcsös ömbör — maga szögödi? — Szögödi az ur? — kérdi a honfitársak olyan örömével, mintha a Szaharán találkozna két magyar. — Öhöm — fölölöm szögödiesen — hát mibe gyön az ődös alma? — Magának? — mondja — a fölö pizbe. Ó megvettem volna mind — csak a pénzöm. gátolt ebben. — Ösmeri az ur a Bözsi nénit? — kérdezte az: almásos a vásár után. — Mölyiket? —- kérdeztem a Iá szögödi. — A csámpásabbikat — mondta az árus. — Szóval nem azt a legesleges legcsámpásab- bikát? — ártatlankodtam­— Hát azt is ösmeri az ur? — A Jolánt, az Al­sótanyákról ? — Ögön — feleltem “cén”, a magas “cén”, s mivel egyelőre nem szabad a tenorommal feljebb- mennem: elbúcsúztam az embertől, az almámba haraptam, és tele szájjal “őre” és “Szögödre” képtelenül elvitorláztam a legközelebbi kávéház­ba, följogyözve őzt a dolgot, mint ölső passzu­sát: “ög.v közdő önökös ömlékiratainak.” Jövő héten az “ü”-t fogom gyakorolni — kije­lentem, hogy szeretném, ha valami hentes lenne, aki az “ü” hangzóimra “fül”, tiz helyett tizenöt deka fütt kolbászt ad s hozzá ingyen müstárt és tiirmát. (1936 december) Gelléri Andor Endre Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! Abner Green emlékezete A Bevándoroltakat Védő Amerikai Bizottság tisztelettel adózik Abner Green emléké­nek, halálának első évforduló­ján. Abner Green, aki 1959 szep­tember 5-én távozott az élők sorából az amerikai nép leg­haladóbb és ledemokratikusabb rétegét szimbolizálja. Amerikai születése és nevelése feljogosította volna, hegy tehet­ségét és energiáját anyagi elő­nyök és széleskörű elismertség megszerzésére használja fel. Ehelyett azonban az idegenszü- Jetésü amerikaiak védelmét tűz­te ki céljául és 25 éven át .adott vezetést és irányítást a Bevándoroltakat Védő Amerikai Bizottságnak. Ez a 25 év az amerikai nép demokráciáért és békéért folyó küzdelmeinek leg­fényesebb éveit foglalja magá­ban. Kitűnő munkálkodása az amerikai bevándoroltak jogai­nak érdekében megerősítette a nép demokratikus védőbástyá­ját az Egyesült Államokban. Green halálának évforduló­ja alkalmából a bizottság újból fogadalmat tesz, hogy a fárad­ságot nem kiméivé dolgozik to­vább a bevándoroltak érdekében s ugyanakkor felhív minden szabadságszerető amerikait, le­gyen segítségére Abner Green álmainak megvalósításában. FLORICH WILLIAM j Elizabeth, N. J.-ben résztvett a ! munkás dalárdában. Asztalos volt és épületeken dolgozott. 35 évet élt szerető feleségével, aki jóban rosszban kitartott mellette. Rajta kivül egy nővé­re gyászolja Miskolcon. Feleségével együtt hűséges ol- ; vasója volt a magyar munkás sajtónak és elhunytéval egy jó . harcos dőlt ki a sorból. Emlékét mindig megőrizzük. S^LAIJBYIJLA Lapunk hűséges olvasója Szá­lai Gyula julius 16-án 84 éves : korában South Bend, Ind.-ban elköltözött az élők sorából. Szalai munkástrásat, aki ré­gebben a Bérmunkás lap olva­sója volt, felesége Erzsébet gyá­szolja. Egy őszinte harcos dőlt ki a sorból Szalai Gyula el- hunytával. Emlékét mindig megőrizzük. GAAL VILMA Mimin III II II lllllMllllllllillllllWIIIIIMIIlll.it Juius 13-án Farmingdale, N. J.- ben elhunyt lapunk régi, hűsé­ges olvasója, Florich William. Nyolc éve betegeskedett, amiből az utolsó 14 hónapban sokat szenvedett a szörnyű betegség következtében. Szerető felesége, Teréza ápolta őt utolsó pilla­natáig. 1902-ben jött ki Amerikába Florich William, amikor 16 éves volt az Abauj megyében lévő Abaujszántóról. Bridgeporton s Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a Miami-i Magyar Ameri­kai Kultur Klub egyik köztisz­teletben és közszeretetben álló i tagja, Gaál Vilma julius 31-én : 85 éves korában elhunyt. Aradon született, 1875-ben és 1906-ban jött ki Amerikába. Miamiba 12 évvel ezelőtt köl­tözött. Az uihazába érkeztekor csat­lakozott a haladószellemü tá­borhoz; élete végéig résztvett minden megmozdulásban a szebb és jobb jövő megteremté­se érdekében. Olvasója vöir a haladószelle­mü magyar sajtónak és mint öntudatos munkásnő segítője, j támogatója a Magyar Szónak. A Kultur Klub tagsága sze- | rető testvért vesztett el benne. ! A Lithgow Funeral Centerben l tartott végtisztességen a gyá- I szolók nagy számban vettek részt. Márky István mondott mélyreható búcsúbeszédet a Kultur Klub és a magyar mun­kássajtó nevében. Itthagyta unokahugát, aki Buffalóbol jött, hogy résztve- gyen a temetésen; itthagyta számos jó barátját, ismerősét. Búcsúzunk tőled szeretett Vil­mánk, a nagy munkáscsalád nevében, melynek hűséges gyer­meke voltál. Pihenj békében, legyen álmod csendes. Emléked örökké megőrizzük. Fehér Lajos tudósitó A DETROITI KONFERENCIA LAPUNKÉRT !N MEMÓRIÁM Phillips Alex. elhunyt 1956. szept.-ben Farrell, Pa.-ban Erben János, elhunyt 1955 szept.-ben Clevelandon. Szabó Kálmán, elhunyt 1955. szept.-ben Clevelandon. Csorba Mihály, elhunyt 1955. szept.-ben Clevelandon. Funtig József, elhunyt 1954. szept.-ben Clevelandon. Still Mária, elhunyt 1954. szpet.-ben Clevelandon. Hajdú Eiek, elhunyt 1955. szept. 9-én Bethlehem Pa.-ban Varga János, elhunyt 1959. szept. 11-én Clevelandon. Balogh Mihály, elhunyt 1959. szept. 12-én Clevelandon. Ondó Károly, elhunyt 1954. szept. 11-án Franklyn, NJ.-ben. Bodnár András, elhunyt 1954 szeptember 13-án Warren, O.- ban. Tóth Lajosné, elhunyt 1953. szept. 14-én Schenectady, NY- ban. A Detroiti Petőfi Kör Gyűléseit tartja minden hó­nap második vasárnap d. u. 3 órakor 8124 Burdeno St. alatti helyiségében. Ugyan­akkor lehet tagsági dijat be­fizetni, valamint a lap-hátra­lékot is rendezni Chicagóból Chicagói lapbarátok $250., Bo­ros János Chicago 25. Californiából Los Angeles és Elsinore $1220. Miamiból Miami a laphoz küldött $170. 49 Király által a konferencián át­adott listán: M. Tischler $5., P Gyetko $5., Hemm $5., Király a Gb. könyvre $1., Király és ne­je $10., Szalai $20., Steve Ko­vács $5. Gress $5. Hybraun $1. B. Fonder $10, Fuchs Kálmán $10, Matolcsi István $10; össze­sen $87.00 South Bend a konferencián át­adott $100., Ígéret nov.-ig $100G CieVelandból Cleveland Ea-t $200, N. N. aki most volt Magyarországon $10C Cincár -által, Cincár Gyula $20 Baber Emma $10, D.lbóék $20 Parpék $10. Ohio vegyes V5rb Mike $25., Ak,-"n Canton $100 Haus Akron $10. Youngslown-N’iles: Báthorvék összejöveteléből $12. St. Turner $3. St. Virág $3. An­dy Hauser $5., John Futkos $5. Egy olvasó $5., Mrs. Bodnár Niles $1., Mrs. A. Garéb a Geréb könyvért $2., Báthory a Geréb könyvért $3., Fodor Mi­hály Niles $5., Elizabeth Bod- nár Weirton $1. i Connecticut Bridgeport-Fairfield lapbarátok $50., Pente Bálint $25. Takács Pál $20. New Yorkiak Petrás András szeretett bátyja I Pál emlékére $100., Leffler Lí­dia $100 Magyar Védelmi Bi­zottság $30., Fodor Erna $25., ; Csorba Pál és neje $10., Ros- | ner Sándor $10., Sallay Steve $5 Roth Ernő $10., Mautner Bandi $5., New Jersey Abloncy Pál $25., Bakos József ! és neje1 $10., Bound Brook igé­! ret, $500. Milwaukee $50. Ígéret. ; Pittsburgh környéke Soltész Sándor $5., Mrs. Rosa: Ganyu $5., Mrs. Mary Nyegre $5., I Pável Gyula $Í0., Kivárdai $5., I Takács B. József $10., Sütő Ist­ván $5., Szánd Ferenc $5., Ta- j másik József és neje $5. Horváth Ernő Sharon $10., F Ganyi $5. í Alex Buday Alabama $20. Detroit városából: Detroiti régi harcosok $150. Magyar Munkás Női csoport $25., Detroit lapbarát a M. Sz. $20., P. B. egy negyven éves lapolva­só $100., Nagy Géza $25., Józsa I I$Stván $20., Krucsayék $20. Ve— I rés Tamás $20., Kocsisék $20., Rose Pavloff $20., Kissék s Sző- kéék $40., Szerdi András és ne­je $10., Szerdi A. és neje koszo­rú megváltás Ficsorné emléké­re $5., Geréb könyvre $5., Ba­rak Mihály és neje $25. Kovács Mihály $10., és Geréb könyvre $5., Mike Papp $10., Csont Áron $10., Szász $10., Mager György s neje $10., Simko L. P. $10., Gom- borék $10., Halvax $10., Illés Pé­ter $10., Gombásy $10., Tatá­rok $10., Andy és Joe Heck $10., Imry $10., Joo Mihály $10., Szi­lágyi Dezső prímás $10., Király Pál $10., Kissné $5., Kiss Mihály és neje $5., Kopcsek és neje $5. Lemákné $5., Ágopcsa $5., Ri- bicsék $5., Vecseyné $5., Piros • János $5., Tischler Lajos $5.. I Csikós $5., Papp $10., Tóth La— | ios $10., Fekete Bálint $5., Had- I házi $5., Bodányi $5., Nyakas $5 Czogány $5., Dési Gyula $5., Fi- csor $5., Simkó $5., és Geréb könyvre $2., Nagy Sándorné $5. Anna Major $5., Tizedes $5., Or­bán $2., Borotvái József és ne­je $5., Gb könyv $1., Kávács Já­nos $5., Gb. könyv $1., Frank Rigó $5. Veres Gb.könyvre $3., Gombásy Gb. $2. Bódog A. $50.

Next

/
Thumbnails
Contents