Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-07 / 27. szám
Thursday, July 7, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az elnöknek ez a nyilatkozata — kibúvó, félintézkedés, és nem jelenti az agresszív politika hibás voltának beismerését. A repülések szüneteltetéséről szólva mintegy kegyet gyakorolnak a Szovjetunióval szemben. Nekünk azonban nincs szükségünk könyöradományra, nem fogadtunk el és nem is fogadunk el a jövőben sem soha ajándékot az imperialisták kezéből. Nemcsak országunk biztonságáért, hanem minden szuverén állam biztonságáért harcolunk. A Szovjetunió követeli, hogy a szuverenitást a világ minden állama tartsa tiszteletben és senki se merészelje azt megsérteni. Az elnök felfüggesztette a repüléseket. És mit kell tennünk akkor, ha hatálytalanítja rendeletét és a repülések újra megkezdődnek? Mi le fogjuk lőni a repülőgépeket és lesújtunk azokra a támaszpontokra, ahonnan felszállnak. De azt szeretnénk, ha az Egyesült Államok kormánya megértené, amikor kémrepülésekre tették tétjüket — ez kaland volt; s az ilyen repülések — a Szovjetunió és más államok ellen irányuló agresszív cselekedetek. Ezért is követeltük annak beismerését, hogy ez a cselekmény helytelen, hogy bocsánatot kell kérni, meg kell büntetni a bűnösöket és biztosítékokat kell adni arra, hogy mindez a jövőben nem fog megismétlődni. Minden szuverén állam, ha nem csatlósia az Egyesült Államoknak, hasonlóképpen cselekedett volna. Nincs szándékunkban. hogy engedjünk a provokációknak, és letérjünk külpolitikánk alapvető irányvonaláról, amelyet az SZKP 20. kongresszusán határoztunk meg, és amelyet megerősített a kommunista pártoknak 1957-ben a Nagy Októberi "Szocialista Forradalom 40. évfordulója megünneplése idején elfogadott nyilatkozata. Ez — az egymás mellett élés politikája, a béke megszilárdításának, a nemzetközi feszültség enyhítésének politikája. Elvi kérdések A békés egymás mellett élés politikájával közvetlenül összefügg pártunk 20. és 21. kongresz- szusán kinyilatkoztatott azon tétel, hogy napjainkban a háború nem elkerülhetetlen. Az imperializmusról szóló lenini tételek érvényben maradnak és számunkra, elméletünkben és gyakorlatunkban most is és a jövőben is a vezérlő csillag szerepét töltik be. Ne feledjük azonban, hogy az imperializmusról szóló tételeket Lenin évtizedekkel ezelőtt állította fel és fejtette ki, midőn sok olyan jelenség még nem létezett, amelyek ma a történelem fejlődése, az egész nemzetközi helyzet szempontjából döntő jelentőségüekké váltak. Az imperializmusról szóló lenini tételek közül némelyek abból az időszakból származnak, midőn még nem létezett a Szovjetunió, midőn még nem jelent meg a többi szocialista állam. Most növekszik és erősödik a hatalmas Szovjetunió, óriási gazdasági és katonai potenciáljával: növekszik s erősödik a nagy szocialista tábor, amely ma több mint egymilliárd embert számlál; megnövekedett a munkásosztály szervezettsége és öntudata, azé a munkásosztályé, amely magukban a kapitalista országokban tevékeny harcot viv a békéért. Most olyan tényezők működnek, mint a béke híveinek átfogó mozgalma. Növekszik a népek békéjéért küzdő államok száma. Meg kell még jegyezni, hogy az imperializmus ma nem rendelkezik olyan hátországgal a gyarmati rendszerben, mint az előtt. Ezenkívül, elvtársak, nem lehet ma e tekintetben mechanikusan ismételgetni azt, amit Vlagyimir Iljics Lenin sok évtizeddel ezelőtt mondott az imperializmusról, és erősködni, hogy az imperialista háborúk elkerülhetetlenek, mig csak az egész világon nem győzött a szocializmus. Ma olyan korszakban élünk, amikor a szocializmus erői egyre inkább növekszenek és erősödnek, amikor a dolgozók egyre nagyobb tömegei állnak a marxizmus—leninizmus zászlaja alá. A történelemben bekövetkezhetnek olyan idők, amikor a kapitalizmus csak kevés államban marad fenn, és ráadásul még lehet, hogy csupán olyan kicsi-, nyékben, mint például a kabáton a gomb. És mi lesz akkor? Ilyen körülmények között is meg kell nézni a könyvben, hogy mit mondott Lenin — a maga korában teljesen helyesen —- és egyszerűen ismételgetni, hogy a háborúk elkerülhetetlenek, mert vannak kapitalista országok ? Magától értetődik, hogy a kapitalizmus lényege nem változik még akkor sem, ha csak kis országokban marad is fenn. Ismeretes, hogy a farkas ugyanolyan vérszomjas ragadozó, mint az oroszlán vagy a tigris, jóllehet lényegesen, kevesebb az ereje. Mégis, az ember lényegesen kevésbé fél attól, hogy. farkassal találkozik,, mintha tigrissel vagy oroszlánnal találkoznék. Persze, a kis ragadozók,is tudnak harapni, a természetük azonos. De a lehetőségük különbözőek, nem képiviselnek akkora erőt, könnyebb őket ártalmatlanná tenni. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján nekünk magunknak kell gondolkodnunk, mélyen tanulmányoznunk az életet, elemeznünk a jelenlegi helyzetet és levonnunk azokat a következtetéseket. amelyek a kommunizmus közös ügyének javát szolgálják. Nemcsak olvasnunk kell tudni, hanem helyesen meg is kell értenünk az olvasottakat és alkalmaznunk kell annak az időnek a konkrét viszonyaira, amelyben élünk. Számításba kell vennünk a kialakult helyzetet, a reális erőviszonyokat. A politikus, aki ilyen módon jár el, bebizonyítja, hogy nemcsak olvasni tud, de alkotó módon alkalmazni is tudja a forradalmi tanításokat. Ha nem ezt teszi, hasonlít az olyan emberhez, akiről a nép igy beszél: “Néz a könyvbe, de fügét lati” Mindez elegendő arra, hogy magabiztosan kijelentsük: a jelenlegi viszonyok között nem elkerülhetetlen a háború. Aki ezt nem érti, nem bízik a munkásosztály erejében és alkotó lehetőségeiben, lebecsüli a szocialista tábor hatalmát, nem bízik a szocializmus nagy vonzóerejében, amely szemlátomást bebizonvitotta fölényét a kapitalizmussal szemben. Az imperialistáknak számolniuk kell az egész szocialista tábor hatalmával Vajon kizárt az á lehetőség, hogy az imperialisták háborút robbantanak ki a jelenlegi viszonyok között ? Nemegyszer megmondtuk és megismételjük: nem, ez nem kizárt dolog. Az imperialista országoknak azonban számolniok kell a Szovjetunió hatalmával, az egész szocialista tábor hatalmával. Érthető: az imperialisták nem akarnak háborút kirobbantani azért, hogy ők maguk égjenek el benne. Az imperialisták szeretnék a szocialista országokat megsemmisíteni. Ezért most. még az imperialista körök ostoba, szenilissé vált képviselői is elgondolkoznak, bizony többszer is elgondolkoznak rajta, mielőtt háborús kalandba bocsátkoznának: mekkora a mi erőnk. Még iá megszállott Hitler sem hozott volna olyan esztelen döntést, hogy háborút indít hazánk ellen, ha tudta volna, hogy a Szovjetunió ellen indított háborúja a fasiszta hordák szétzúzásával ér véget, s ő maga a háború ötödik esztendejében, a berlini pincében megbújva, golyót röpit a fejébe, Ez világos! A japán nép becsapta az ajtót a hivatlan vendég előtt A továbbiakban Eisenhower elnök meghiúsult japáni útjáról a többi között a következőket mondta: Nos, most csak sajnálhatjuk őt: Megértjük, mit érezhet ilyen nyilvános pofon után. De amint a közmondás tartja — ki mint vet, úgy arat. Az Egyesült Államok kormánya egyelőre csak a háború magvait hinti el. Az amerikai elnök japáni látogatását Kishi miniszterelnök támogatásául szánták, aki SOS-jeleket adott le, hívta az amerikaiakat, hogy mentsék meg kormányát. Eisenhower miniszterelnök japáni látogatásával mintegy mentőövet akart dobni Kishi miniszterelnöknek. Az Egyesült Államok elnöke és kormánya mindent elkövetett, hogy megerősítse az ame- rikabarát japán kormányt, amelyet nem a japán nép érdekei vezérelnek, hanem az Egyesült Államok imperialista politikájának uszályában vonszolódik. Az eredmény azonban távolról sem az lett, amit Kishi és Eisenhower várt. A japán nép becsapta az ajtót az Egyesült Államokból elindult hivatalos vendég előtt és az egész világ előtt kinyilvánította az Egyesült Államok imperialista politikájával, szintúgy japáni csatlósukkal, Kishi miniszterelnökkel szemben táplált gyűlöletét. Mindebből levonhatjuk az egyedül helyes következtetést : továbbra is kitartóan harcolni kell az imperializmus ellen, a háború ellen. Küzdeni kell az agresszív katonai tömbök ellen, kitartóan törekedni kell a leszerelésre, a külföldi katonai bázisok felszámolására. Minél hamarább felismerik a népek, milyen szörnyű veszélyt jelentenek az országaik területén levő idegen támaszpontok, minél kitartóbban törekszenek e támaszpontok felszámolására, annál hamarabb biztosit hatják maguk számára a békét és a biztonságot. A nemzetközi feszültség egyik fő forrása a Japánba katonai támaszpontokat telepítő amerikai- militaristák Szovjetunió és népi Kioa-ellenes politikája. A japán nép a területén létesített-külföldi támaszpontok ellen harcolva, a nemzetközi feszültség enyhitéséért, a hidegháború megszüntetéséért harcol. Azt kívánjuk a japán népnek, hogy-vívja ki azoknak a nem egyenjogú szerződések és egyezményeknek a megszüntetését, amelyeket ráerőszakolnak. Kívánjuk, hogy a japán kormányt népének létérdekei, s ne más, imperialista államok érdekei vezessék. Szilárdan bizunk a szocialista rendszer erejében A Szovjetunió békepolitikát folytatott, midőn egyedül állt szemben az imperialista államok hatalmas táborával. Ma is ezt a politikát folytatjuk, mikor a békeszerető erők kétségbevonhatatlan fölényben vannak a háború és az agresszió erőivel szemben. Ez a politikánk abból fakad, hogy szilárdan bizunk a szocialista rendszer erejében, saját rend szerünkben, s ezért nyugodtan tekintünk a szocializmus jövőjében! A szocialista eszmék világméretű győzelméhez nincs szükség világháborúra. Ezek az eszmék győzni fognak a szocializmus országainak a kapitalista országokkal folytatott békés versenyében. Megegyezés a ciprusi angol támaszpontok kérdésében Julian Amery angol gyarmatügyi államtitkár, Makariosz érsek és dr. Kücük, a ciprusi törökök vezetője tárgyalt a szigeten levő angol támaszpontok kérdéséről. Mint a Reuter és az UPI jelenti, a tárgyaló felek megegyezésre jutottak a támaszpontok kérdésében és sikerült rendezni a független Ciprus polgári közigazgatásának kérdését is. Jugoszlávia újabb amerikai kölcsöne A Tanjug-hirügynökség jelentette, hogy Washingtonban a Nemzetközi Gazdasági Fejlesztési Alap és a jugoszláv kormány képviselői egyezményt Írtak alá, amelynek értelmében Jugoszlávia 14,800,000 dollár kölcsönt kap amerikai gőz- mozdonyok vásárlására. Ilyenformán az idén aláirt egyezmények értelmében Jugoszlávia három amerikai kölcsönt kap, összesen 56,600,000 dollár értékben. Az imperializmus bérencei követlék el a merényletet Venezuelában A múlt héten bombamerényletet követtek el Romulo Betancourt, Venezuela elnöke ellen, aminek következtében három ember meghalt, egy megsebesült. Meghalt Betancourt fősegédtisztje, egy testőre és sofőrje. Megsebesült az elnök, továbbá a hadügyminiszter s felesége, Betancourt orvosa s egy motorkerékpáros, akit válságos állapotban szállítottak kórházba. Augusto Dubuc belügyminiszter kijelentette, hogy a merényletet Perez Jimenez, volt venezuelai diktátor hívei, valamint “külföldi ellenségek, nevezetesen Trujillo dominikai diktátor” szervezték. Mint ismeretes, Jimenez hívei és Trujillo mögött az Egyesült Államok áll. Venezuela Kommunista Pártja nyilatkozatban határozottan elítélte a Betancourt ellen elkövetett merényletet. A párt felszólította a népet, legyen éber minden olyan kísérlettel szemben, amelynek célja a demokratikus rend felszámolása. Hasonló felhívással fordult az ország dolgozóihoz a Venezuelai Szakszervezeti Szövetség, amely felszólította a munkásokat és parasztokat, álljanak készenlétben mindenféle esetleges ellenforradalmi államcsíny leverésére. Bonni miniszterek és csehszlovák I emigránsvezelők titkos tárgyalásai A csehszlovák lapok beszámolnak a bonni re- vansista körök és a csehszlovák áruló emigráció vezetőinek titkos tanácskozásairól. Strauss hadügyminiszter június 4-én és 5-én Münchenben Prchala “tábornokkal”, továbbá Ferdinand Durcanskyval és dr. Tisóval, a fasiszta “szlovák állam” volt minisztereivel tárgyalt. A megbeszéléseken dr. G. Boch, a bonni külügyminisztérium képviselője is részt vett. A titkos tanácskozáson, hir szerint arról is szó volt, miként lehetne megmenteni Eiehmannt, és megakadályozni Nyugat-Nómetországban élő cinkosainak leleplezését. A HADSEREG kísérlet levezetését tervezi, hogy a Nike-Zeus távlöveg-ellenes löveggel megsemmisítsen a légíjrben egy Atlas távlöveget. A Pentagon szerbit a Nike-Zeust a Kwajáléin szigetről 4.800 mérföldre az Atlas elindításától fogják célozni. ' ‘ ' _ 13
