Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)
1960-09-08 / 36. szám
Thursday, September 8, 1960 , J r AMERIKAI MAGYAR SZq AZ UTOLSÓ MAGYAR POLIHISZTOR Az utolsó magyar polihisztornak Herman Ottót tartják. Homéroszt, a nagy görög költőt hét város vallotta magáénak, Herman Ottót pedig hét tudomány: a biológia, a rovartan, a madártan a nyelvészet, a néprajz, az ősrégészet és az irodalom. Ezen felül politikus, lapszerkesztő, igazi közéleti személyiség volt, aki sokféle társadalmi megmozdulást irányított, kezdeményezett.” így kezdődik az a kis dokumentumfilm, amelyet Herman Ottó születésének 125-k évfordulója alkalmával készítettek Magyarországon. Ez alkalommal az egész tudományos magyar világ emlékezett meg a lakatos legényből lett tudósra és hetekig tartott az az előadássorozat, amelyen a “Herman Ottó Társaság” a munkásságát ismertette. Kellett is ennyi idő, hiszen nem kevesebb mint 1140 könyvet, tanulmányt, értekezést irt. Könyvei 2-400 oldalas irodalmi színvonalon megirt tudományos munkák, amelyek adatgyűjtéséhez sok időre volt szükség. Érdekes és érdemes megismerni ennek a tudóssá let autodidaktának regényes életét és munkásságának legalább töredékét. 1835 juniusaDan született. Apja sebész-felcser volt, műkedvelő ornitológus aki fiával megismertette a természetet, az állatvilágot. A fiú alighogy felcseperedett beállt egy lakatosmü- helybe. Meg is tanulta a lakatos mesterséget és az akkori idők szokása szerint, mint mesterlegény neki indult a világnak. Tizenkilencéves korában már egy bécsi üzemben dolgozott, ahol a mestere rájött arra, hogy kivételes tehetségű ifjúval van dolga. Ettől kezdve a lakatoslegény napokat tölthetett a Természettudományi Muzeum “Naturelle Cabinet”-jében, ahol az ekkori idők egyik neves osztrák tudósa — Bruno von Wattenwyl— vette párfogásba és látta el útmutatással. 1857- ben elvitték négy évre katonának és szolgálattételre a gyönyörű dalmát tengerpartra került/ ahol alkalma volt a tenger élő világával ismerkednie. Egyéniségére jellemző, hogy parancsra az osztrák hadseregben szolgált, mihelyt leszerelték beállt Garibaldi hadseregébe, részt vett az észak-olaszországi szabadságharcban, mert igaz ságosnak tartotta az olasz nép harcát az elnyomó Habsburgok ellen. Előbb az olaszok szabadságáért harcolt, majd lelkesen állt be iá lengyel felkelők seregébe, hogy az orosz cár ellen küzdjön. A lengyel felkelés leverése után került haza és sikerült állást kapnia, a Kolozsvári Múzeumban lett állat preparátor. Ez az állás adott neki alkalmat arra, hogy tanulásában el mélyüljön s 1876- 1879 közöt Budapesten már megírja “Magyar- ország pók-faunája” cimü háromkötetes munkáját. Ebben a munkában — Darwint követve — a pókok rendszertannának megalkotásában az élet módot veszi alapul. Megállapítja: hogy az élőlény és a környezet elválaszthatatlan egységet alkot. Könyvének érdekessége, hogy azokat saját rajzaival illusztrálja. Munkássága alapján a Budapesti Nemzeti Múzeumhoz nevezik ki és nyomban megindítja a Muzeum természettudományos folyóiratát: a “Természetrajzi füzeteket. Ragyogó stílusa a népszerűsítés mesterévé avatja. Tudományos müvei mindenki számára élvezhetőek. De nemcsak a tudománynak él, hanem részt vesz a magyar nép politikai harcában. A magyar nép vezérének Kossuth Lajosnak a hive, őt tekinti politikai példaképének. Ebben az időben Kossuth, a levert szabadságharc lelke, már az olasz Turinban él. Ott keresi fel Herman Ottó, aki visszaérkezése után Szegeden képviselőnek jelölteti magát. Kossuth maga irt levelet a szegedi választókhoz, akik képviselővé is választják. Herman Ottót, aki a parlamentben a magyar függetlenségért harcolt. Érdekes, hogy mi mindennel foglalkozott képviselő korában; csak néhányat közlünk ezekből: a magyar halászat fejlesztése, a szőlőket pusztitő filoxeria elleni küzdelem, a difteriaoltás kötelező bevezetése. 1882-ben az ő kezdeményezésére alakult meg az Állatvédő Egyesület. 1880-as évek első felében a halászat vált szívügyévé, 1885-ben jelenik meg az első idevágó munkája: “ősi nyomok a magyar népes halászatban” címmel. Ugyanekkor országos kiállítást rendez a halászat ősi eszközeiből. Ezzel a munkájával uj utat nyitót a magyar néprajzi tudományban. Herman Ottó kezdeménve^ésére 1891-ben Budapesten hívták Össze a II. Nemzetközi Omithológiai Kongresszust. Ebben az időben számos tudományos cikke jelent meg a madártanról. 1888- ban madártani tanulmányútra Norvégiába utazik. Gazdag tapasztalatait később “Az északi madárhegyek tájáiról” cimü könyvében adta közre. Színesen ir a messzi északon milliószámra nyüzsgő madarak életéről. Irodalmi szárnyalással festi le a távoli ország sziklás partvidékét, zátonyait, fjordjait. A ritka állatok életmódját is megfigyelte s leírta. Ezzel a biológia s állattan addig tisztázatlan problémáit oldotta meg. Norvé giai utján behatóan tanulmányozta a finn-ugor népekhez tartozó lappokat. Erről, a magyarságot érdeklő témáról külön tanulmányt irt. Hazatérte után hozzáfogott a magyar madártani kutatás módszeres megszervezéséhez. Munkája eredményeképpen 1893-ban létrejön a Magyar Ornitológiái Központ, amely “Aquila” címen folyóiratot is indított. Az Ornitológiái Köz-, A MAI MAGYAR KÖNYVEK Az 1960. évi magyarországi ünnepi könyvhét eredményei azt mutatják, hogy az irók, könvter- jesztők és a közönség jól vizsgázott. 20 millió forint, több mint egy millió könyv, 25 százalékkal nagyobb forgalom mint az 1959. könyvhéten; ez az ünnepi könyvhét mérlege. A könyv a milliós tömegek közszükségleti cikkévé lett Magyarországon. Eléggé jellemzi e tényt az a statisztikai adat, mely szerint 1959- ben több mint 450 millió forint értékű könyvet vásároltak Magyarországon, vagyis az ország minden lakosára — beleértve a csecsemőket is — mintegy 45 forint értékű könyvvásárlás esett. E hatalmas tömegérdeklödés kielégítését szolgálja a magyar könyvkiadás, amely arra törekszik, hogy az olvasókhoz eljutassa mindazt, ami a magyar és külföldi irodalomban igaz értéket jelent: a klasszikus müveket csakúgy, mint a modern irők és költők alkotásait, beleértve a mai kor mondanivalóját uj formában kifejezni kívánó, merész, kísérletező müveket is. A világirodalom klasszikusai közül a felszabadulás óta 550,000 példányban jelenik meg Balzac müvei, 269.000 példányban Stendhal, 280,000 példányban Dickens alkotásai. Mark Twain müvei 620,000, Thomas Mann Írásai 220,000, Gorkij müvei 950,000, Puskin 350,000, Tolsztoj 412,000 példányban. Természetesen méltó példányszámban adják ki újból s újból a magyar irodalom klasszikusait is: Móricz Zsigmond müvei 2,2 millió, Mikszáth Kálmán írásai 1,7 millió, Jókai Mór regényei 1,6 millió példányban jelentek meg. Klasszikus költőink közül Arany János költeményei 780,000 Petőfi Sándor versei 710,000 példányban jutottak el az olvasókhoz. Az elmúlt évben 132 mii jelent meg ma élő, külföldi szerzőktől: Graham Greene-től Pratoli- niig, Hemingwaytől A. Seghersig, Szatre-tól So- lohovig. Ugyanezen időszak alatt 237 mü jelent meg mai magyar szerzők tollából, akiknek névsorában megtaláljuk a kommunista Illés Bléát csakúgy, mint Németh Lászlót vagy Tamási Áront, a “népi” irók kiemelkedő személyiségeit és hasonlóképpen a katolikus irányzatú Pasuth Lászlót és Rónay Györgyöt is. Az őszi könyvvásár is számtalan meglepetést tartogat. A Szépirodalmi Kiadó kiadásában jelenik meg az 1959. év legszebb novelláiból válogatott kis mü. Egy házasélet problémáit vetíti elénk Fekete Gyula: “A fiatalasszony” c. kötete. A mai Magayrország képe ismerhető meg a “Hazai Kistüköréből, amelyben több mint huszonöt iró, költő ad az ország más és más téjegységéről hirt. Egy ügyeskedő kispolgár izgalmas életútját Írja meg Szentivánvi Kálmán: “Nyugati szivárvány” c. regényében. Kuncz Aladár: “Fekete kolostorén izgalmas olvasmány, amelynek első kiadása 1945 élőt jelent meg. Ugyancsak a Szépirodalmi Kiadó adja ki Móricz Zsigmond: “Rózsa Sándor a lovát ugratja” c. kétkötetes regényét, Mikszáth Kálmán: “Válogatott elbeszélések” c. írásait két kötetben. Ady Endre összegyűjtött novelláit szintén két kötetben, valamint Tompa Mihály válogatott müveit. A Magvető Kiadó kiadásában jelenik meg többek közöt a fiatal Pálfalvi Nándor: “Papirház” c. müve, továbbá Huszty Tamás problémákkal teli regénye: “Akinek padba vésték a szivét” címmel, ezenkívül Kassák Lajos kisregényei, Krúdy Gyula kisregényei, Péchy Blanka Írása Jászai Mariról és egy Móra Ferenc kötet: “Négy u pontban megindult a madarak hasznos vagy káros voltának kutatása is. Ennek eredményét Herman Ottó 1910-ben “A madarak hasznáról és káráról” cimü népszerű tudományos műben tette közzé. Madártani munkássága közben is folytatja a néprajzi kutatását, majd figyelme az embertan felé fordul és antropológiával foglalkozik. Ezekben az években minden szabad idejében bejárja Észak Magyarországot, a Bükk hegységben érdekes ősrégészeti leleteket talál. Ezekről a leletekről ő állapította meg, hogy azok kőkor- szakbeli ember szerszámai. Ezzel döntő bizonyítékot szolgáltatott ahhoz az akkor még vitatott tényhez, hogy Magyarországon is élt ősember. Életének utolsó éveiben nyelvészeti munkásságára akarta feltenni a koronát. Halála évében, 1914-ben jelent meg “A magyar pásztorok nyelvkincse” cimü müvének első kötete. A folytatását már nem tudta megírni.. . Az utolsó magyar polihisztor kezdeményezéseit a magyar tudomány nemcsak kegyelettel őrzi, hanem tovább is fejleszti. J. SL apának egy leánya”, “Hannibál feltámasztása”. ..Ezeken kívül még nagyon sok könyv jelenik meg 1960. karácsonya élőt, amelyeknek ismertetésére még visszatérünk következő számunkban. iX'Ä.JL1*. 1 .d* v Bass Tibor Tovább fejlesztik a magyarországi dolgozok tanulási lehetőségét A Magyar Szó az elmúlt évek folyamán több Ízben ismertette azokat a nagyszerű tanulási le- felsőfoku végzettséget. Ennek következtében több egyetemen a levelezők létszáma jóval nagyobb, hetőségeket, amelyek a magyarországi dolgozók tanulási fejlődését biztosítják. így már ismeretessé váltak azok a módozatok, amelyek elősegítik, hogy szorgalmas, tehetséges fizikai vagy irodai dolgozókból mérnökök, vegyészek, jogászok, stb. váljanak. Minderre az egyetemi oktatásnak két formája, az esti tagozaton történő tanulás, vagy a levelezői tagozaton való í’észvétel ad módot. Ezek a népszerű oktatási formák kitünően beváltak és az évek folyamán bebizonyosodott, hogy az “uj értelmiség” igen jól állja meg a helyét. Ez természetes is, hiszen tanulásukat gyakorlati munka hogy vezető munkakörben már megkívánják a előzi meg. Magyarországon ma már az a helyzet, mint a nappali hallgatóké. A dolgozók tanulási lehetőségének kiszélesítését most uj intézkedésekkel segítik elő. A következő tanévtől kezdve fokozatosan minden oly fakultáson esti és levelező tagozatot létesítenek, ahol a gazdasági élet szükségessé teszi. Ezenkívül több tanulmányi szabadságot biztosítanak azoknak, akik az esti vagy levelező tagozaton tanulnak, hogy módjuk legyen a jobb felkészüléshez, így pl. a levelező tagozatra beiratkozott dolgozók évi 30 nap pótszabadságot kapnak. Ezenkívül a bevezetésre kerülő kötelező foglalkozások látogatására a műszaki s természettudományi karokon további 30, a humán szakokon 18, a tanitó és óvónőképzőn pedig 12 nap pótszabadság illeti meg a dolgozókat. Az esti tagozatok hallgatóinak tanulmányi szabadságát úgy módosítják, hogy a hét három, il- létve négy napján — a szakok követelményétől függően — két-két óra munkaidő kedvezményben részesülnek. Természetesen a dolgozók mind a tanulmányi pótszabadságukra, mind a napi munkaidőkedvezményre is megkapják rendes fizetésüket. —j. s. — AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, küldjenek mutatványszámokat az alanti címekre: Név: ............ Cim: ............ Város, állam:
