Amerikai Magyar Szó, 1960. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1960-09-08 / 36. szám

Thursday, September 8, I960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ í Széljegyzete Melyik a szigorúbb büntetés? — Hihetetlen világrekord. Árulkodó eszes gépek. — A kisebbs égi pártok Irta: GERÉB JÓZSEF Ha valami felkelti érdeklődésemet, igyekszem, azt minden oldalról megvizsgálni, hogy tiszta ké­pet nyerjek róla. Bevallom, ez nem mindig sike­rül. Midőn a U-2 kémrepülőgép pilótájának tárgya­lását megkezdték Moszkvában, President Eisen­hower az újságíróknak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy ő és az Egyesült Államok kor­mánya NEM KERÜLHET A VÁDLOTTAK PAD­JÁRA Francis Gray Powers pilótával, mint aho­gyan az oroszok azt feltüntetni igyekeztek, mert az adatokat gyűjtő “intelligence” szolgálatokat minden ország folytatja, amire különösen nagy szükség van az oroszok titkolódzása következté­ben, igv Kruscsev miniszterelnöknek semmi oka sem volt a nagy felháborodásra. Mondjuk, hogy igaza van, végre is mi megértő emberek vagyunk és az ilyen nyilatkozatokat az ember úgy magyarázza, amint éppen érzelmei diktálják. Az ember agyát sokszor az érzelmei irányítják. Az angoloknak van is erre egy spe­ciális kifejezésük, a “wishful thinking”. A matematikában azonban nem sok helyet kap a “wishful thinking”. Ha hármat meg négyet összeadok, minden kívánságom ellenére sem lesz 8, vagy 6, hanem csak .7 marad. És az is matema­tikai igazság, hogy a 30 is jóval nagyobb a 10-nél. Azért nem tudom megérteni Eisenhower elnö­künket, aki — midőn hirülvette, hogy a szovjet bíróság 10 évi fogságra ítélte Powers pilótát,— James Hagerty sajtófőnök révén ezt a nyilatko­zatot tette közzé: “Az elnök elítéli, hogy a Szov­jetunió propagandára használta fel ezt az ügyet és ily rendkívüli szigorú Ítéletet szabott ki Po­wers pilótára. President Eisenhower őszinte szimpátiáját küldte a Powers családnak.” De mit mond a matematika: Hiszen 1957-ben egészen hasonló (kémkedés) vád alapján az Egyesült Államok bírósága HARMINC évi fegy- házra Ítélte a még jelenleg is börtönben sínylődő Rudolf Ivanovich Abel orosz ezredest. Ha 10 év NAGYON SZIGORÚ büntetés az ilyen fajta bűn­tényért, akkor mit mondjunk a 30 évre? Csak nem azt akarta mondani az elnök, hogy iámig az oroszok részéről a 10 év is szigorú ke- ' gyetlenség, az Egyesült Államoktól 30 év is csak gyöngéd figyelmeztetésnek számit? . VILÁGREKORD Sorsdöntő nagy események korát érjük! — harsogják felénk a közinformációt szolgáló intéz­mények összes ágazatai. Az előretörtetés hevé­ben egymásután döntik meg az évtizedek óta fennálló rekordokat. Még alig jött vissza az első radár-visszhang sugár a holdról, máris műholdak száguldoznak az űrben s egyik-másikban már ál­latok is turista-kirándulásokat tesznek. Mindezen rekordokat az újságok és a televízió rendkívül harsány hangon adja tudtunkra. Ezért nagyon csodálkoztam, hogy a rekord­hajsza ilv korában a világtörténelem kétségkívül legnagyobb rekordját alig érdemesítették szóra. Pedig ehhez hasonló még igazán soha sem történt és kétlem, hogy ezt az uj rekordot valaha is meg fogják törni. És erről a hihetetlenül nagy világ­rekordról csak ebben a párszavas UPI hírben ér­tesültünk : WASHINGTON. — Thomas S. Gates honvé­delmi miniszter levelet intézett a szenátus többségének vezéréhez, Lyndon Johnsonhoz, amelyben arról értesítette, hogy a kongresszus jelenlegi rövid ülésszakában ne szavazzon.meg ' semmiféle összeget honvédelmi célra, mert a katonai intézménveknek máris jóval TÖBB PÉNZ ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE, MINT AMIT ELKÖLTENI TUDNAK. . . Hát ez kérem igazán világrekord! Soha ed­dig még hadügyi hivatal (akár itt, akár másutt) azt nem mondotta, hogy MÁR TÖBB PÉNZT KAPTAK. MINT KELLENE. Itt valami félreértés lehet, hiszen ez ellenkezik a militaristák jellemrajzával. Avagy az amerikai militaristák már annyira elpuhultak, hogy a pénzköltés is kifárasztja őket? IGAZ, 43 billió dollár elköltése meglehetősen fárasztó dolog, de mégis katonai vezetőtől azt hallani, hogy már nem bírom a pénzköltést, nem vártuk volna. De az is lehet, hogy csak a katonai költekezés­re épített prosperitást támogató kongresszust akarta kipróbálni, hogy mikor tudja kifárasztani az amerikai militaristákat a billiók elköltésében? A SZÁMOLÓ GÉP Pedig a militaristák jól értik a pénzköltést. Akárki jelentkezik náluk a legképtelen eszmével is, azonnal finanszírozzák a kísérleteket, HÁTHA LESZ BELŐLE VALAMI. És ha nem lesz, ak­kor csak a sikertelen kisérletek számlájára megy az igy elköltött pénz. A privát vállalatok kísérleteinek finanszíro­zása viszi el a 43 billió dollár jelentékeny részét, így finanszírozták például a Baltimore, Md. vá­rosban székelő Martin Compániát is, amely a táv- lövegekhez használt számológépekkel kísérletezik. Kísérleteit az Army részére végzi. A Navy és az Air Force részére más társulatok folytatnak ha­sonló kísérleteket. . A haderő három ága aztán versenyez egymással, hogy melyiknek a privát vállalatai fedeznek fel használhatóbb, de egyben költségesebb műszereket, vagy fegyvereket. Mint mondottuk a Martin Co. számoló gépeket készít, méghozzá valószínűleg elég jókat, mert ez a gép még azt is kiszámolta, hogy Martin Co. TÍZ MILLIÓ DOLLÁRRAL TÖBBET SZÁMÍ­TOTT. MINT KELLETT VOLNA. Ezt a tiz mil­lió dollárt aztán a cég vissza is fizette az Army pénztárába. A New York Times rövid hire nem mondja meg, hogy kik kezelték a számológépeket, ami­kor azok kimutatták a tiz milliós tuiszámitást? Mert ha ezek a gépek csak úgy, minden külső kérdezősködés nélkül kezdtek árulkodni a meg­teremtőjükre, akkor szégyent hoztak a gépek egész családjára. Hiszen nem jó madár az, amely a saját fészké­be piszkit, — mondja a közmondás. KISEBBSÉGI PÁRTOK ▼ t-tt’t rT’rrrT'TT^-y’T^ : APRÓSÁGOK i ■ ► < < i . Kovács Erzsi rovata < . ^ - ^ ^ ^ ^ ^ a a : Osak a léféle hétféle... Hát végre ezt is megértük. Sokáig tartott, ne­héz volt kivárni, de végre megtörtént. Végre megértük. Ki hajasan, ki kopaszon, ki soványon, ki kövéren, de megértük, hogy azért szidják Ma­gyarországot, mert túl gazdag a koszt, túl sokat ádnak enni, túl zsírosán főznek, túl sokféle étel van az étlapokon. Hát nem gyönyörűség ez? A kedves EHN kollega a mulkori rovatában igen meg van ijedve, hogy mi lesz Magyarorszá­gon, ha ez igy folytatódik? Félti a kedves honfi­társakat a szívbajtól, az idegbajtól, a ráktól, meg mindenfajta betegségtől, amiket mind a tultáp- lálkozástól lehet szerezni. Egyebeket is hallottam e héten, mert sokan jönnek most vissza magyarországi látogatásból és bizony sok-sok panasz elhangzik. Élvezet hall­gatni. “Igaz, hogy a rokonaim szépen laknak — mondja az egyik clevelandi ismerősöm — enni is van bőven, de tudod, hogy egy asztalnál ülnek a cseléddel?” (Rémes!) A másik panaszkodik, hogy minden, de minden rossz az óhazában. Azt az egyet meg kell adni,— mondja kérdéseinkre — hogy a tanitás az ingye­nes és ki is használják a fiatalok, mert ott min­denki tanul. De, hogy mi lesz azzal a sok okos, tanult emberrel, azt nem tudom? (Rémes!) Azt is meg kell adni — mondja tovább, — hogy szó­rakozás és kultúra van bőven. Mindenki színház­ba jár, mindenki moziba, meg hangversenyre megy. Alig tudtunk hozzájutni egy7-egy színház­jegyhez. Képzeljétek, a szakszervezetek felvásá­rolják a munkásoknak a jegyieket! (Rémes!) De azt meg kell adni, — adja be tovább a derekát — hogy7 az emberek egészségére vigyáznak. Ingyen orvos, ingyen kórház, patika jár mindenkinek. (Rémes!) Ne busulyon azon, kedves EHN kollega, hogy Egy régebbi törvény értelmében, Tia a televízió vagy rádióállomások ingyen időt adnak valamely politikai jelöltnek, akkor a Federal Communica­tions Act értelmében a többi pártok hasonló je­löltjei is követelhetnek ugyancsak annyi időt programjuk ismertetésére. Tekintettel arra, hogy igen sok kisebb párt jelentkezik, különösen el­nökválasztások idején, a TV és a rádió vonako­dott, hogy a jelöltek bármelyikét is mikrofon elé állítsa. Azért az idén törvényt hoztak, hogy a jelenlegi választási korteskodások idejére ezt a törvényt felfüggesztik. Ezzel lehetővé tették a Kennedy-Nixon “nagy vita” folytatását. Az eddigi jelekből Ítélve valamit tenni is kel­lett, mert a közönség még mindig nagyon lagy­matagon veszi a két nagy párt politikai heccelő- dését, a kisebbségi pártoktól meg alig hallani bármit is. Pedig az AP adatai szerint jelenleg 16 ilyen kisebbségi párt jelöltjei “dobták be ka­lapjukat a gyűrűbe,” vagyis hirdetik, hogy mi­lyen alapon kívánkoznak az elnöki székbe ülni. A New York Times Carl L. Sulzberger nevű munkatársa listát készített ezen kisebbségi pár­tokról és ebből megtudjuk, hogy a fontosabbak közöttük a következők: States Rights Party, amely a “fehér protestánsok felsőbbségi ural­mát akarja; az amerikai fasizmus képviselője. Prohibitionist Party, az italtilalom pártja. The American Third Party, amelynek vezére a New Jersey korcsmáros, aki a jövedelmi adó beszün­tetését és a “free beer”-t hirdet. Greenback Party leegyszerűsített programja “minden nemzettel való barátság.” A Socialist Labour Party küzd “szocializmussal az életért, ellentétben a kapitalizmussal, amely a katasztró­fát hozza.” (Persze, nem ismeri el szocializmus­nak a népi demokráciákat vagy a Szovjetuniót). A Vegetarians Party platformja igen komplikált, mert hivatkoznak Buddhára, Krisztusra, Plátóra, Szokrátesre, George B. Shaw-ra és sok más híres­ségre, akik igen különböző politikát és filozófiát képviseltek életükben. Sulzberger nem említi a Peoples Rights Par­ty-!. amely nem állít ugyan elnökjelöltet, hanem csak törvényhozókat, akik a Kommunista párt tagjai, ami persze programjukat is megmagya­rázza . . . olyan sokféle étel van egy-egy étteremben. Van itt a legutolsó koszos kafetériában legalább 100- féle étel, csak egyet sem lehet belőlük megenni. Nem is olyan régen, — már az én időmben — bizony nem soknak jutott Magyarországon zsí­ros étel, sokféle hús, tészták főzelékek. Nem volt nagy választék, örömmel láthatta volna, hogy tyúkot csak akkor evett a szegény ember, ha vagy a tyuk volt beteg vagy ő. Mindenki em­lékszik, hogy mi volt a mi időnkben otthon és örömmel olvassuk, hogy most az a kifogás, hogy túl jól főznek otthon, és kihizzák a csinos ruhái­kat a turisták. Ha ugv főznének, ahogy maga szeretné kedves Barátom, akkor a budapesti Gellért szálló meg a többi vendéglő étlapja a New York Times első oldalán lenne minden nap. Igv csak a 20-ik olda­lon írják meg ott járt újságíróik, hogy olyan; kosztot, mint Magyarországon ettek, nem lehet kapni az egész világon. Nyugodjunk bele, hogy túl sok a választék, túl dús az étel, nyugodjunk bele, hogy a cseléd­del egy asztalnál kell enni és nyugodjunk bele, hogy ingyen kórház, ingyen orvos jár mindenki­nek. És főleg nyugodjunk bele abba, hogy ez még mindig jobb és jobb lesz. A VILÁG legmagasabb hídja épül Ausztriában, Innsbruck közelében. A 800 méter hosszú hicl 190 méter magasságban feszül a Sill völgye fö­lött. ' . i ' MEGJELENT——» GERÉB JÓZSEF VÁLOGATOTT ÍRÁSAI a Geréb József Jubileumi Bizottság kiadásá­ban. • A könyv fedőlapját Gellért Hugó, kiváló rajzolómüvész készítette. A 131 oldalas könyv Geréb József 16 kitűnő Írását tartalmazza és ára csupán egy dollár. Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street New York 3, N. Y. ’

Next

/
Thumbnails
Contents