Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-11 / 6. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 11, 1960 Iskolasegély és a választások A szenátusban vita folyt az iskolák építéséhez és a tanítók fizetéséhez való kormány hozzájáru­lásról. A demokrata szenátorok fel akarták emel­ni azt az összeget, amit az adminisztráció erre a célra kitűzött és többen ilyenirányú javaslatot nyújtottak be. Joseph Clark szenátor (Pa. Dem.) ajánlata úgy szólt, hogy a kormány évente min­den tanuló után 25 dollárral járuljon hozzá, ami az első évben 1,100,000,000 dollárt jelentett vol­na.' Az első szavazásnál a javaslat 44:44 arány­ban eldöntetlen maradt. Nixon alelnökre jutott az a népszerűtlen szerep, hogy döntő szavazatával 45-re emelje a javaslat elleni szavazatot és ezzel megbuktatta az ajánlatot. Másnap Mike Monroney (Okla. Dem.) szenátor javaslata került sorra, amely 2 évi időszakra 1,800,000,000 dollár kormánysegélyt kér az isko­láknak és tanítóknak. Ez a javaslat 51 szavazattal 34 ellenében keresztülment. A republikánusok mindjárt megtámadták a demokratákat hogy a vá lasztási évre való tekintettel voltak ilyen bőke­zűek. Azt is jósolták, hogy ha a javaslat a kép­viselőházban jelentős változás nélkül keresztül­megy, akkor Eisenhower elnök úgyis megvétóz­za (visszautasítja). , 10.000 sztrájkol a General Motorsnál Flint, Michigan-ben a General Motors autóüzem 10.000 munkása leállította a munkát. Azzal vádol­ják az üzemvezetőséget, hogy gyorsított munka­iramot léptetett életbe. A munkások a United Automobile Workers 659. sz. lokáljához tartoz­nak, amely egyezkedni kezdett az üzemvezetőség­gel, de eredménytelenül, mire a munkások pike- telni kezdték az üzemet. A “speed-up”-ot a csiszoló osztályon vezette be az üzemvezetőség és 20 munkást érint. Tagadja ugyan, hogy ez “speed-up”, csupán uj munka- módszernek nevezi, amellyel azonban csökkentette az elvégzéséhez szükséges munkaidőt. Ez uj mun­ka standardot jelent, amit a munkások nem haj­landók elfogadni. Lapzártakor értesültünk, hogy a munkások megnyerték a sztrájkot. «KJtfí - „ .,.••* rave tnff«-«*? * r« i«;» t % tv* NEM HÁBORÚS FEGYVERKEZÉST! NEMZETKÖZI MEGEGYEZÉST, r'-----------------------------------------------------------\ HA ÖN RÉGI VAGY UJAMERIKÁS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdekfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunk­ban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcké­peit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár ^ MIKOYAN LÁTOGATÁSA KUBÁBAN Anastas I. Mikoyan, szovjet helyettes minisz­terelnök nyitotta meg múlt héten Havanában a szovjet kulturális, technikai és tudományos kiál­lítást, ugyanazt, amelyet előzőleg New Yorkban, azután Mexicóban bemutattak. A repülőtéren Fi­del Castro miniszterelnök és a kubai kormány más tagjai valamint nagy tömeg várta érkezését. Akiállitás megnyitása előtt Mikoyan emlékko- szorut helyezett el Jose Marti, Kuba nemzeti hő­se szobra előtt. Röviddel ezután egy 25 tagú egyetemi diákcsoport jelent meg egy másik ko­szorúval és szovjet-ellenes felirattal. Amikor az első koszorút el akarták távolítani a műemlékről, a parkban levő tömeg megtámadta a diákokat. A verekedésre elősiető rendőrök a levegőbe lőttek, hogy a tömeget szétoszlassák. Más irányból is hangzottak lövések. Három könnyebb sebesülés történt, 17 diákot letartóztattak, de másnap sza­badon bocsátották őket. A demonstráció szerve­zőit is letartóztatták. Az Egyetemi Diákszövet­ség két diákot kizárt soraiból. Az incidens nem zavarta m^ a kiállítás hiva­talos megnyitását. Másnap hosszú sorban várták a kubaiak, hogy bemehessenek a kiállításra­Megnyitó beszédében Mikoyan a kiállítást a kubai és szovjet nép jobb megértésének eszköz­ként értékelte. Rámutatott a Szovjetunió hatal­mas fejlődésére, ahol a tervgazdálkodás előnyö­sebb eredménnyel jár mint az Egyesült Államok anarchisztikus termelő módja. "A szocializmus történelmi hivatása a népeket buzdítani a fegy­verkezés megszüntetésére és a háború mindenko­ri eltüntetésére,” mondotta Mikoyan. Raul C. Bonilla kereskedelmi miniszter, aki Mikoyant bemutatta, bejelentette, hogy távirati­lag 345,000 tonna cukorra kapott megrendelést a Szovjetuniótól. A tömeg örömrivalgással fo­gadta szavait. (A newyorki tőzsdén erre a hírre felment a cukor ára. 49,100 tonna cukor cserélt gazdát. A N. Y. Times szerint Mikoyan kubai látogatása sokaknál szivszorulást okoz. Lehetséges, hogy a látogatás a diplomáciai kapcsolatok újra felvéte­lét jelenti a két ország között, amit Batista volt diktátor 1952-ben megszakított. Mikoyan vendégszónok volt néhány ezer textil­munkás nagygyűlésén. Beszédét televízió és rá­dió közvetitette az országban. A kubai forradalom megerősödésére és a kubai szabadság és függet­lenség biztonságára fejezte ki reményét. Kiemel­te a szovjet nép haladását a tudomány terén és a hatalmas teljesítményeket, amelyek a Szov­jetuniót abba a helyzetbe hozták, hogy ereje tu­datában a világbéke megteremtésén fáradozhat. A Varsói Egyezmény tagállamainak értekezlete (Folytatás az első oldalról) fegyveres erőinek nagyarányú csökkentése és a NATO, SEATO és CENTO államok növekvő fel­fegyverzése között fennáll. Kiemeli a Német De­mokratikus Köztársaságot, amelynek összes fegy­veres ereje csupán 90,000 fő és ahol nincsen kö­telező sorozás. Előnyös helyzetként tünteti fel azt, hogy hosz- szu idő óta nem történt atomkisérlet, bár teljes beszüntetésére vonatkozó megegyezés még nem jött létre. A megegyezést az emberiség érdeke megköveteli, nehogy egyetlen próbarobbantás bárki részéről a robbantások veszedelmes lánco­latát vonja maga után. Az értekezlet bőven foglalkozott a német kér­déssel. A tagállamok többször áldozatai voltak a német militarizmusnak és közös érdekük, hogy az ne veszélyeztesse többé szomszédait. Békeszer­ződésekkel kívánják biztosítani a békét- Európá­ban. A német szövetségi kormány ennek határo­zottan ellenáll. Mi ennek az oka? Főleg az, hogy nem akarja elismerni a nácik leverése után létre­jött európai országhatárokat és az alkalmas pilla­natra vár, .hogy azokat visszaváltoztassa. Ez azt jelenti, hogy háborús szándékai vannak. 'A Varsói Egyezmény tagjainak eltökélt szán­déka, hogy a nyugatnémet kormány ezen célja ne valósuljon meg. Közös erejük biztosítja azt, hogy sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem Lengyelország nyugati területei, sem Csehszlová­kia határai ne szenvedjenek sérelmet. Reméli, hogy a Bonn-kormány álláspontját sem szövetsé­gesei, sem a békét kívánó német nép nem fogja támogatni. Az utóbbi már éppen eleget ráfizetett a német militarizmus bűneire. A nyugatnémet kormány azért nem akar béke- szerződést, mert nem hajlandó nyugat-Berlint szabad várossá tenni. Még hozzá azt követeli, hogy ezt a városrészt, amely Kelet-Németország területén fekszik, csatolják Nyugat-Németország- hoz, tartsák állandóan megszállva és legyen to­vábbra is központja a nyugtalanságnak és hábo­rús veszélynek. A békés megoldás érdekében a Varsói Egyez­mény tagjai hajlandók békeszerződést kötni Né­metországgal. A jelen helyzetben két Németor­szággal. Ennek további halogatása a militaristá­kat fogja bátorítani. Ha a két Németországgal való békekötés nem talál támogatásra és ha -a kérdés megoldása halogatást szenved, akkor nem marad más hátra, mint megkötni a békeszerző­dést a Német Demokratikus Köztársasággal és más erre hajlamos országgal és ezúton megolda­ni Nyugat-Berlin kérdését is, szögezi le a nyilat­kozat. i A Varsói Egyezmény tagállamaiban tilos a háborús propaganda. Szívesen tesznek további lépéseket arra, hogy nemzetközi viszonylatban a jóakarat és a bizalom cserélje fel a gyanakvást és a viszálykodást. Alkalmasnak tartják a mai légkört arra, hogy ismételten felajánlják a NATO államokkal való meg-nem-támadási szerződés meg kötését. Az értekezlet résztvevői megelégedéssel veszik tudomásul a közelgő csúcskonferenciát, mert egy ilyen összejövetelben biztosítékot látnak a fegy­veres összetűzések ellen és a béke megszilárdítá­sára. Az államfők tárgyalásainak legfontosabb pontjaiként az általános leszerelés, a német kér­dés és békeszerződés, Nyugat-Berlin szabad vá­rossá tétele, a nukleáris fegyverkísérletek betil­tása és a kelet-nyugati viszony problémáit tekin­tik. Minden ország fontos kötelességének tekintik azt, hogy mindent megtegyenek a csúcskonferen­cia sikerre vitele érdekében. Azt is megelégedéssel veszik tudomásul a Var­sói Egyezmény tagállamai, hogy fáradhatatlan igyekezetük a fegyverkezési verseny és a hideg­háború megszüntetésére támogatásra talál a vi­lág széles néprétegei között és határozott ered­ménnyel jár. Egységes az a véleményük is, hogy manapság egy államnak sem lehet nagyobb és nemesebb feladata, mint hozzájárulni a szilárd világbéke megalapításához.-w v V y v Nem szűnik meg a rágalomhadjárat Magyarország ellen (Folytatás az első oldalról) lomnak hivatalos támogatást próbált biztosítani az angol külügyminisztérium szóvivő­jének nyilatkozata. A hir ter­jesztésével egyidejűleg újabb hidegháborús kampányt kez­deményeztek nyugaton a Ma­gyar Népköztársaság ellen. Ezzel kapcsolatban a követke­zők megállapítását tartom szükségesnek: “A Magyar Népköztársaság kormánya és annak képvise­lői több Ízben leleplezték a magyar és a nemzetközi köz­vélemény előtt is azt a cini­kus játékot, amelyet egyes agresszív körök a nemzetközi feszültség fenntartása érde­I kében a Magyar Népköztár­saságra szórt légből kapott .rágalmak terjesztésével foly- | tatnak. Tavaly a UN 14. köz- ( gyűlésének idején az USA kül ! ügvminis^tériumának sugalla- I tára ifz egyik amerikai tele­lj viziós hálózat kezdte terjesz- i feni a 150 fiatalkorú személy ; állítólagos kivégzéséről szóló t rémhírt. Ez az akció ürügyül \ szolgált ahhoz, hogy az u. n. I magyar kérdést a ÜN köz- j gyűlés napirendjére erősza- i kolhassák. Ugyanakkor meg- 1 felelt ateleviziós társaság ke­reskedelmi érdekeinek is, mert még nem heverték ki a quiz show elnevezésű, a hall­gatókat félrevezető müsorszá­muk lelepleződése okozta bot­rányokat. “Az emlitett rágalom fel- röppenése után illetékes ma­gyar helyről elhangzott a cá­folat is. Egyik budapesti be­szédében Kádár János a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt első titkára leleplezte ezt a koholmányt és figyelmeztet­te a rágalmazókat, hogy nincs messze az idő, amikor a nyu­gati közvélemény felelősség­re vonja majd őket, hogy mi­ért hazudnak. A hivatalos magyar megnyilatkozást még Sir Leslie Munro ur is kény­telen volt örömmel üdvözölni a UN 14. közgyűlése elé ter­jesztett úgynevezett jelenté­sében. “Néhány hónapos-hallgatás után azonban ugylátszik bi­zonyos köröknek érdekében : áll folytatni a cinikus játékot I jobb hijjan a tavalyi rágalom ! nak felmelegítésével. Most az j angol külügyminisztérium rá- : dió és sajtó vállalta azt a dics télén szerepet, hogy hideghá­borús célok szolgálatában a Magyar N é p k öztársaságra [ szórt rágalmakkal igyekez- nek nyugtalanítani a nemzet­közi közvéleményt. “Az Egyesült Királyság , kormányának és propaganda szerveinek tevékeny részvéte­le ebben a UN alapokmányát sértő a Magyar Népköztársa­ság ellen irányuló és a javuló nemzetközi légkört mérgezni kívánó akcióban súlyosan el­ítélendő cselekedet, annál is inkább sértőnek és érthetet­lennek tartja, mert éppen az angol k ii 1 ü gyminisztérium , vendégeiként jelenleg baráti látogatáson az Egyesült Ki­rályság területén tartózkod­nak Budapest fővárosnak és i három jelentős magyar város | tanácsának elnökei. Ez a két­I színű politika mélyen sértő és kártékonyán hat a két ország államközi kapcsolatainak ala­kulására. “Nyilvánvaló, hogy milyen célok vezérlik a hidegháború fenntartására törő agresszív köröket e cinikus játék foly­tatásában. Az otromba mocs- kolódásoknak ma már csak azok adnak hitelt,. akik eze­ket saját kétes értékű politi­kai célkitűzéseik szolgálatába akarják állitani” -— mondja i Várkonyi Péter nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents