Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-16 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 16, 1960 «ja I Magyarország f AZ IPARI MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON Még élénken emlékezetes az a jelentős siker, amelyet a magyar ipar a brüsszeli világkiállításon aratott- A magyar ipar termékei nemcsak minőségükkel vívtak ki tetszést, hanem szép és Ízléses formájukkal is. Az azóta is rendezett nemzetközi vásárokon, kiállításokon ez az elismerés csak fokozódott. Megállapították, hogy a magyar ipari tárgyak formakialakitása érdekes, kulturált és annak ellenére, hogy összeségében nem egyszintű összképet mutat, igen komoly színvonalat képvisel. Az ipari-formaképzésnek nem volt könnyű idáig eljutni, hisz az ország felszabadítása előtt az iparilag fejletlen Magyarországon csak a kézműiparnál lehetett iparmüvészetről beszélni. A gyáripar termékeit Magyarországon a világháború előtt egyszerűen nem tekintették iparművészeti alkotásnak, igy az indusztri művészet nem támaszkodhatott semmiféle régi hagyományokra. A szocializmust építő Magyarországon az uj élet- . stilus kialakítása, a dolgozók széles tömegei Ízlésének fejlesztésére, igényei újszerű kielégítésére való törekvés tette múlhatatlanul szükségessé az ipari művészet kibontakozását. Ennek érdekében létrehozták az Iparművészeti Tanácsot. Ez az intézmény felügyelet szempontjából a művelődésügyi minisztériumhoz került. Az Iparművészeti Tanácsnak vált feladatává, hogy irányt adjon, szakmai, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson az ipari művészet kialakításához. Ez az intézmény dolgozta ki azokat az irányelveket, amelyek a legfontosabb iparágakban a sorozatgyártás művészi megformázásához . szükségesek. Az Iparművészeti Tanács — tárcaközi szerv — elnöke a művelődésügyi miniszter, tagjai: a Könnyűipari-, Kohó- és Gépipari-, az Építésügyi-, a Kiil- és Belkereskedelmi, valamint'a pénzügy- miniszter kiküldötte. Ezenkívül az Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége, a Földmüvesszö- vetkezetek Országos .Szövetsége, a Képző- és Iparművészek Szövetsége és az Építőművészek Szövetségének képviselői. A Tanács plénumának összetételéhez hasonló an koordinált szervek azok a szakbizottságok is, amelyeken keresztül a Tanács gyakorlati munkáját végzi. Ezeknek a szakbizottságoknak feladata az egyes részletproblémák elemzése és megoldása. A szakbizottságok foglalkoznak elsősorban •azokkal a gyártmánytervek, illetve modellek bírálatával, amelyeket a Tanácsnak nyújtanak be. Ilyen szakbizottságok működnek a gépek, készülékek, használati tárgyak, belső építészei, bútor-- Készítés, finom kerámia, üveg és ötvösművészet, a szövött, nyomott és kötöttáruk forma tervezése terén. Az Iparművészeti Tanács különösen a gépek és készülékek formatervezési területén ért; el nagy sikereket, jóllehet ez az ágazat a régi Magyarországon teljesen ismeretlen voU. A Tanácsnak sikerült elérnie, hogy a gépek és készülékek tervezői, gyártói ma már rendszeresen foglalkoznak a termékek művészi tényezőivel és igen szívesen működnek a művészekkel együtt. Ma már természetessé vált, hogy a gyárak, vállalatok, kisipari szövetkezetek mielőbb bármilyen tárgyat legyárthatnának az Iparművészeti Tanácshoz for dúlnak tanácsért, illetve az uj termékek esztétikai megtervezéséhez megfelelő művész ajánlásáért, illetve kijelöléséért. Ilyen alapon történt meg bizás alapján alakította ki például Bozzay Dezső ipari formatervező művész a híressé vált Rajky- féle gabonaszeletelő gépét, Karmazsin László művész a külföldön is ismertté vált magyar fogá szati széket és készüléket, stb. stb. Csupán 1959- ben több százra emelkedett azoknak a gépeknek * és készülékeknek száma, amelyeket az Iparművészeti Tanács, illetve annak szakbizottságai támogatásával alkottak. Ha nagyobb, bonyolultabb tervről van szó, a formatervezést nem egyesek, hanem kollektívák végzik, amelyeknek sorában konstruktőrök, technikusok, modellezők, szakértők, stb. foglalnak helyet. A Tanácsnak ez a munkája ma már a termelési ágaknak egész sorát érinti. A Tanács közre- -ánüködése a tetszetős kávédarálók formakialakitásától kezdve az Ikarus autóbuszokig, a fizikai kutatóeszközökön, hiradástechnikai készülékeken stb. át igen jól megmutatkozik. A Tanács tevékenysége nemcsak a tárgyak esztétikus kiállítását hanem az üzemi funkcióját is kedvezően befolyásolja. Az Iparművészeti Tanács megrendezte “Művész az iparban” kiállítást, amelyről a külföldi szaklapok is elismerően számoltak be. Ezen kiállítás iránt nemcsak a szakemberek, hanem a közönség is élénken érdeklődött és ez fokozta az ipari művészet iránti igényeket. Az Iparművészeti Tanács ez évben másodszor tünteti ki a különböző szakmák legszebb tonnáinak elkészitőit. A Tanács számos tevékenysége közül kiemeljük azt a kiadványát, amelyet a közeljövőben kíván megjelentetni; ebben a legszebb ipari fonnák látnak képekben is napvilágot. Nagy eredményeket ért el rövid évek alatt a Tanács, bár a megalakulás előtt még gyakorlati ismereteik nem voltak a nehézipar, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, tervezői és művészet- esztétikai problémáiról. De amikor 2—3 évvel ezelőtt az Iparművészeti Tanács az ipar és kereskedelem vezetőivel és az érdekelt művészekkel, ankétot rendezett, már határozott célokat tűzhettek ki a hiányosságok megszüntetésére és a még jobb eredmények elérésére. Ezen a megbeszélésen Juhász László, az Iparművészeti Tanács titkára többek között ezeket mondta: “A művészeknek, az ipar és kereskedelem vezetőinek legfőbb feladata, hogy a szocialista átalakulás mielőbbi létrejöttét, megvalósítását elősegítsék. Ha ennek a feladatnak nem tudnak eleget tenni, az uj túlhaladja őket és az átalakulásban előbb-utóbb elmaradnak vagy elvesznek. Az uj életforma kialakulása és eszközeinek fejlődése egymással kölcsönhatásban történik. Az ipari forradalom uj eszközei előbb csak mennyiségileg szolgálják a szükségletek nagyobb mérvű kieléMagyar automata vasútbiztosító Az Ut- és Vasútépítési Tervező Vállalat mérnökeinek terve szerint az ÉM. Budapesti Villany- szerelő Vállalat és a Telefongyár dolgozói különleges automata vasútbiztosító berendezést készítettek a Kínai Népköztársaságnak. Magyar szakemberek irányítják a helyszíni szerelést is. A berendezés mintegy 8 kilométer hosszú, több száz sinpáras rendezőpályaudvar forgalmát irányítja önműködően. Ez az egyik legnagyobb ilyen berendezés a világon. Az automatikus vezérlőszerkezet emberi beavatkozás nélkül szabályozza hogy a pályaudvaron áthaladó vonatok kikerüljék az álló szerelvényeket. Ha minden sínpár foglalt, akkor nem fogadja, s a nyílt pályán leállítja a vonatot. Összeütközés még akkor sem történhet, ha az automatákat működtető hálózati áram megszakad. Több mint féléves munka után most már befejeződött az erősáramú vezetékek és az önműködő kapcsolók, berendezések szerelése, s a napokban visszaérkezett Budapestre a Villanyszerelő Vállalat két kiküldöttje, Nagy Gyula elektromérnök és Szeifert Frigyes villanyszerelő. Munkájuk elismeréseként kinai kormány kitüntetéssel jutalmazta őket Csőn En-laj, a Kinai Népköztársaság miniszterelnöke. Bővülnek a magyar-argeniin gazdasági kapcsolatok Jun. 1-én érkezett vissza argentínai útjáról a magyar kormányküldöttség. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter, a kormányküldöttség vezetője, hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának : — A magyar kormányküldöttség az Argentin Köztársaság kormányának meghívására utazott Argentínába, hogy részt vegyen a spanyol elnyomók elleni függetlenségi harc, a májusi forradagitését, hamarosan bekövetkezik azonban fejlődésüknek az a foka, melyben a formai minőség is javul, a szükségletek nagyobb kielégítése minőségben is tökéletesedik. A forma kifejezi a funkciót, az anyagot, a konstrukciót, a szükségletet.” Majd megállapította, hogy: “Az ipari művészeti tevékenység: művészet, kultúra és termelés is egyszerre. Célja éppen az, hogy szép formában és éppen a célnak megfelelő formában fejezze ki mindazon anyagi, termelési, társadalmi, kulturális elemet, melyek azok előállításában, létrejöttében közreműködtek.” A megbeszélésen elhangzott megállapítások és elvi célkitűzések a magyar ipari művészeknél termékeny talajra találtak s az iparformatervezők hivatásuk magaslatán állva végzik a helyesen irányított alkotó munkájukat. A fejlődést némileg gátolja, hogy nincs elég magyar ipari formatervező művész. A budapesti Iparművészeti Főiskolán csupán hat évvel ezelőtt állították fel az ipari formatervező tanszéket, akkor is csak kísérleti jelleggel. Két-három év óta, a kialakult tapasztalatok alapján már teljes fel- készültséggel foglalkoznak a formatervező művészek kiképzésével. Az Iparművészeti Főiskola négy éves, az ötödik évben a hallgató már a diploma munkáján dolgozik. Az első évben a növendékek általános oktatásban részesülnek, második évben azonban már a választott szaktárgyat hallgatják. Természetesen több tantárgy, igy pl. általános rajz és plasztika, művészettörténetem, stb. valamennyi hallgató számára ugyanaz. Az iparformatervező tanszéken a hallgatók olyan plasztikai tanulmányokkal foglalkoznak, amelyek elősegítik, hogy az étet törvényszerű forma alakítását megismerjék. Ennek alapján tanulnak meg logikusan formát alakitani. Ebben az időszakban már kisebb funkciót igénylő kis szerszámokat, apró közszükségleti tárgyak formatervezését is elsajátítják. A harmadik-negyedik évben kerül sor a nagy háztartási gépek, ipari gépek formatervezésére. Igen gyakran megtörténik, hogy üzemek kérik a tanszék hallgatóinak közreműködését egy-egy gép esztétikai megformázásához. Az iparformatervezői tanszéken többek között technikát, mechanikát, technológiát, gyártásmii- veletet, stb. tanulnak. Ez tehetővé teszi, hogy a Főiskola valóban jól képzett művészeket adjon az országnak, ahol célkitűzés: minél jobbat, minél szebbet nyújtani a dolgozó népnek. Ják Sándor lom 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A magyar kormányküldöttség argentínai útja igen hasznos volt. Látogatása során elmélyítette az Argentínával fennálló kedvező gazdasági kapcsolatokat. Delegációnkat külön is fogadta Fron- dizi elnök, azonkívül megbeszélést folytattunk a küliigy-, a pénzügy-, a közmunkaügyi és a közlekedésügyi miniszterrel. Ezeken a megbeszéléseken kölcsönösen kifejezésre jutott az a vélemény, hogy a két ország gazdasági kapcsolatait tovább bővíthetjük. Egyébként, mint ismeretes, mostanában kapott Magyarország 12 millió dollár értékben vasutikocsi-megrendelést és 2 millió dollár értékben gépekre vonatkozó megrendelést Argentínától. Igen jelentős beruházási tervek végrehajtására gondol Argentina a következő években is — különösen a vasút-, a kikötőépités és*a gyári berendezések területén. Ezekhez a gépi berendezéseket többségében impoi’tálni akarja. — Hasznos volt küldetésünk útja azért is, mert az argentin vezetőkkel való megbeszéléseken kívül, számos dél-amerikai, ázsiai és európai ország küldöttségével folytathattunk elsősorban gazdasági vonatkozású tárgyalásokat. A magyar áru- összetételnek megfelelően a dél-amerikai államok közül Argentina után mindenekelőtt Uruguay-al látunk nagyobb tehetőségeket a gazdasági kapcsolatokra — mondta befejezésül Incze Jenő külkereskedelmi miniszter. Zsidó aggmenház Némsfországban NEUSTADT, Nvugat-Németország. — A Reuters hírügynökség jelenti, hogy a német kormány felépítette a második világháború utáni első zsidó aggmenházat Nyugat.-Németországban. — Ezt ugyanoda építették, ahol hasonló aggmenház állott, melyet a nácik elpusztítottak 1938 november havában, a “kristály éjszakán”, amikor igen sok zsidó lakását rombolták le és a zsidók közül igen sokat összevertek.
