Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-16 / 24. szám

Thursday, June 16, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ II FELADATOK ÉS EREDMÉNYEK A DDDAPESTI KÍSÉRLETI ORVOSTUDOMÁNYI INTÉZETDEN A magyar orvostudományt már sok évtized óta kiilföldszerte is elismerik, hiszen reprezentálói értékes felfedezésekkel, uj gyógymódokkal gazda­gították az emberiséget. Ahhoz, hogy a magyar orvostudomány ilyen elismert eredményeket ér­jen el, komoly kutatómunkára volt szükség. Ezek a kutatások Magyarországon mindezideig az egyetemi tanszékeken (klinikákon) folynak. A korszerű kutatás további fejlesztése érdekében azonban létrehozták a Magy. Tudományos Akadé­mia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetét. A Magyarországon végbement társadalmi átala­kulás, a Tudományos Akadémia célkitűzéseiben is alapvető változásokat idézett elő. Az Akadémia feladatává vált a tudomány és technika terén ku­tatási terveket kidolgozni, irányítani, ellenőrizni és mindehhez anyagi alapról is gondoskodni. A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt tiz év alatt mintegy harminc önálló kutató intézetet hozott létre, ezek egyike a “Kísérleti Orvostudo­mányi Kutató Intézet.’’ Ezzel kapcsolatban az Intézet igazgató helyettese, dr. Stark Ervin, az orvostudományok kandidátusa a következőket mondja: — Az orvostudomány gyors fejlődése ma olyan kérdéseket is felvet, melyek megoldása a hagyo­mányos tanszéki kutatás keretein belül, részben a tanszéki kutatás szervezeti sajátosságánál fog­va, részben az orvosképzéssel járó fokozott fel­adatok miatt — nehézkes. — A korszerű kutatás komplex módon törté­nik. Ezért a magyar orvostudomány továbbfej­lesztése érdekében létrehívták az önálló — külön­böző osztályokkal rendelkező — kutatóintézetet. Az intézet elsősorban elméleti kutatással foglal­kozik, de emellett fontos feladata, hogy a tudo­mányterület modern módszereit itthon megvaló­sítsa, újakat dolgozzon ki és azokat átadja ha­sonló problémákkal foglalkozó belföldi intézetek­nek. — A tízemeletes intézet — alapos tervezés után — most építik a fővárosban. A jelek szerint az uj intézmény világviszonylatban is jól felsze­relt orvostudományi kutató intézet lesz. De az In­tézet munkássága — noha a központi épület még csak ezután kerül tető alá — 1954 év óta folyik és pedig négy egyetemi tanszéken. Az Intézet négy osztálya: az antibiotikum, gyógyszerkutatá­si, kórélettani és kísérleti morfológiai osztály már évek óta működik, a közelmúltban pedig létre­hoztuk a mikrobiológiai osztályt is. Ezeken az osztályokon dolgozók képezik az önálló intézet törzsgárdáját. A kutatócsoportok tervszerűen foglalkoznak előre meghatározott tudományos problémák megoldásával, ezeket folyamatosan végzik. így a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet munkatársainak sikerült már komoly eredményeket elérniök. Ezekről az eredményekről az igazgatóhelyettes a következőket mondja: — Röviden ismertetem az egyes osztályok munkáját és ezzel kapcsolatban szólok egyik-má­sik megoldott problémáról is. Az antibiotikumok­kal foglalkozó osztály részben uj antibiotikumo­kat termelő törzsek nemesítésével foglalkozik. Ismeretes, hogy az aggteleki cseppkőbarlang rendszerben évekkel ezelőtt uj barlangot tártak fel: a Béke-barlangot. Megállapították, hogy a barlang mikroba flórája igen gazdag. Az antibio­tikumokkal foglalkozó osztály megkezdte a Béke barlang különböző mikroba törzseinek vizsgálata­it. Kiderült, hogy az eddig megvizsgált 169 törzs közül 72 antibiotikum-termelő. Természetes még további kísérletek, vizsgálatok szükségesek ah­hoz, hogy ezeket a mikrobákat a gyógvitásnál használják. De eredménynek kell tekinteni, hogy a “Primycin” nevű antibiotikumot már sikerült az egyik penészfajtából elválasztani és az a klini­kákon történt kipróbálás után gyógyító hatású­nak bizonyult. A “Primycin” évek óta nem záródó és más gyógyszerrel nem befolyásolható tbc-s si­polyok kezelésében bizonyul igen hatásosnak- Egy másik leválasztott antibiotikum gombás fer­tőzések ellen mutatkozik jó hatásúnak. — A morfológiai osztály az orvostudomány számára fontos bonctani s szövettani kérdéseket, elsősorban a betegségek megismeréséhez szüksé­ges normális szöveti működéseket tanulmányozza. Vizsgálja a sejtek szaporodásának bonyolult kér­déseit, melyek az ujraképződési, növekedési, öre­gedési folyamatokban nagy jelentőségűek. Az osztály már eddig is számos komoly kutatást, eredményt ért el. így például kimutatták, hogy a csecsemőmirigy a szöveteket ért különböző beha­tások elhárításában vesz részt, eközben biológiai­lag aktiv anyagot, heparint (alvadás lassító) ter­mel. — A gyógyszerkutatási osztály feladata az el­vileg uj gyógyszerek utáni kutatás a kémiai szer­kezet és a gyógyszertani hatás összefüggésének felderitése alapján. Ennek folyamán nemcsak el­méleti jelentőségű megfigyeléseket tettek, de a gyakorlatban is alkalmazható uj gyógyszereket fedeztek fel. Ilyen a külföldön is elismerést ki­váltott Gastropin, melyet a gyomor és nyom- bélfekélyben szenvedők gyógyítására használnak. A Spiraktin nevű gyógyszer igen hatásos az új­szülöttek légzésbénulásának megszüntetésére, to­vábbá különböző mérgezések esetén. A gyógyszer kutatási osztály közreműködésével állították elő ■a Hibernál nevű gyógyszert, amelynek segítségé­vel egyébként el nem végezhető, vagy nagyon ve­szélyes sebészeti beavatkozások vihetők keresz­tül. — A kórlélektani osztályon a nyirokkeringés szerepét vizsgálják normális és kóros körülmé­nyek között. Rusznyák István professzor, akadé­mikus évtizedek óta foglalkozik a vizenyő kelet­kezésének problémájával és ezen munkája köz­ben terelődött figyelme arra a kérdésre, hogy mi­lyen szerepet játszik a nyirokkeringés az egyes betegségeket kísérő vizenyők keletkezésében. A korábban általánosan elfogadott elmélettel nem lehetett kielégítő módon megmagyarázni például a szívbetegségben szenvedők vizenyőjének kelet­kezését. Számos állatkísérlettel sikerült végre tisztázni, hogy az ilyen betegek vizenyője egyebek mellett azért jön létre, mert a nyirokkeringésük elégtelen. További kísérletek alapján kiderült, hogy a nyirokkeringés elégtelensége a különböző betegségeket kisérő vizenyők létrejöttében általá­nos érvényű törvényszerűség. Más kísérletekben megállapították, hogy' a nyirokér rendszer az egyes szervek normális működésében is fontos szerepet játszik. Érdeklődésre tarthatnak számot azok a vizsgálatok, melyek a vérsej trendszer mü­Uj egészséghál a Fóti Gyermekvárosban Bensőséges ünnepségen adták át rendeltetésé­nek a Fóti Gyermekváros legújabb létesítményét. A Magyar Vöröskereszt több mint két és fél mil­lió forint költséggel egészségházat és orvosi ren­delőt építtetett a Gyermekváros lakóinak. Az avatóünnepségen megjelent dr. Doleschall Fri­gyes egészségügyi miniszter is. A kitünően fel­szerelt tóparti épületben háromágyas szobákban 34 gyermek ápolásáról gondoskodhatnak. A fogá­szati rendelő berendezését, a röntgenfelszerelést a Német Demokratikus Köztársaság ajándékozta a Gyermekvárosnak. Uj kenyérgyárak és sütőipari üzemek épülnek Az elkövetkező években tovább fejlesztik a sü­tőipari üzemeket. A régi, gyakran elavult beren­dezéssel dolgozó pékségek helyett, a mai követel­ményeknek megfelelő kenyérgyárak és sütőipari üzemek építését kezdik meg. Háromszázmillió forintos előirányzattal 11 ke­nyérgyár s 25 sütőipari üzem létesítését tervezik. A Balaton környék kenyérellátását javítja a fo- nyódi sütőüzem: ez napi 40 mázsa kenyér süté­sére lesz alkalmas. Építését jövőre kezdik meg, s 1962-re befejezik. Uj kenyérgyár épül majd Győ­rött, Pécsett, Budapestén s az ország más vidé­kein,. 800 tonna elektroacél terven felül A Lenin Kohászati Müvek elektroolvasztárai- nak az idén mintegy tizedével több acél előállí­tásáról kell gondoskodniuk, mint tavaly. Felada­tukat és felelősségüket jelentősen növeli, hogy az idén mintegy 15 százalékkal több magas ötvözésű értékesebb acélfajták, főként szerszámacélok ké­szítése vár rájuk. Az év elejétől május végéig több mint 900 ton­na elektroacélt olvasztottak terven felül, s jól gazdálkodtak az anyaggal és a villamos árammal ködésének idegrendszeri szabályozásával történ­nek. Egy másik kísérleti utón megállapítást nyert, hogy az idegek átvágását követő fekélyes elváltozások létrejöttében fontos szerepet játsza­nak a mellékvese által termelt hormonok. Továb­bi kísérletekből kiderült, hogy a P-vitamin csök­kenti a mellékvese hormontermelését és ezen ha­tásánál fogva gátolja az idegátmetszéseket köve­tő fekélyek kialakulását. — Hangsúlyoznom kell — mondja dr. Stark Ervin, igazgató helyettes —, hogy az elmondotta­kat kizárólag kísérleti körülmények között figyel­tük meg. — A közelmúltban megalakított mikrobiológiai osztály a mikroorganizmusok életfeltételeit tanul­mányozza. Elsősorban a fertőzéseket okozó mikro­organizmusok életfolyamatát gátló tényezőket kutatja. Arra a kérdésre, hogyan kívánja az intézet más egészségügyi oktató és gyógyító intézetek munkáját segíteni, dr. Stark Ervin ezeket mond­ja: — Úgy tervezzük, hogy az Intézetünk korszerű felszerelése mellett lehetséges lesz a tudományos területeket érintő valamennyi korszerű módszer hazai bevezetése, illetve újak kidolgozása. Mivel ugyanez a feladat az elsősorban oktató vagy gyó­gyító inézetekben nehezebben valósítható meg, ezért munkatársaik kutatásaikat rövidebb vagy hosszabb ideig nálunk folytathatják; mi ehhez minden segítséget megadunk. Természetesen adott esetben az intézetben a gyakorlat által fel­vetett problémák kidolgozásához is segítséget nyújtunk. Az intézet egyik főfeladata, hogy jelentősen hozzájáruljon a magyar orvostudomány utánpót­lásának biztosításához. A tehetséges fiatal kuta­tók egyik tagja maga az intézet helyettes igaz­gatója, dr. Stark Ervin, aki nem egész tiz évvel az orvosi diplomájának megszerzése után került — képessége folytán — a felelősségteljes állásba. A kórélettani osztályon dolgozó dr. Stark Ervin munkásságával fiatalon elérte a tudományos fo­kozatot jelentő kandidátusi rangot. Mostanáig több mint harminc tudományos dolgozata látott hazai és külföldi szaklapokban napvilágot és egyik szervezője a Magyar Tudományos Akadémia Kí­sérleti Orvostudományi Kutató Intézetének. Ják Sándor is: egy tonna acélt az előírtnál 7 kilóval kevesebb anyagból készítettek. mWWVVWWWWVWWMWVWVWWWWWM R ÖV IDÍN Szabó Lőrinc születésének 60. évfordulója al­kalmából a debreceni Déri Muzeum Szabó Lő- rinc-emlékkiállitást rendez. A kéziratokból, fény­képekből, könyvekből és dokumentumokból ösz- szállitott kiállításon megszólaltatják a köOtő hangját is. • Az Iparművészeti Vállalat kiállítási termében bemutatták a kereskedelem képviselőinek a Du- na-kanyar és Esztergom számára készült helyi jellegű ajándék és emléktárgyait. A bemutatón hatvan neves iparművész mintegy 300 munkával szerepelt. • TATABÁNYA újonnan épülő házainak diszi- tésére neves művészektől vásároltak szobrokat és dombormüveket. A város művészeti alkotásokkal való díszítésére 300 ezer forintot költ a Tatabá­nyai 'Szénbányászati Tröszt. • “MŰVÉSZET” címmel a Képzőművészeti Ki­adó uj folyóiratot indít. A lap főszerkesztője Pogány ö. Gábor, szerkesztője Solymár István. Az uj lap gazdag tartalommal julius második fe­lében hagyja el a sajtót. • Zrinyi-korabeli várfal maradványaira buk­kantak a szigetvári várban véglett ásatások so­rán; az ásatásokat a pécsi Janus Pannonius Mu­zeum ii'ányitásával folytatják. • KOSZTOLÁNYI DEZSŐ “Tizenkét inggomb” cimü, eddig ismeretlen novellája került nemrégi­ben napfényre. A költő e miniatűr remeke.az ol­vasó kezébe is hamarosan eljut* MINDEN MAGYAR, AKI HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ!

Next

/
Thumbnails
Contents