Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-26 / 21. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 26, 1960 Budapest. — Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézet igazgatói /szobája. Személyek: Dr. Molnár Imre, igazgató. Mama, 40 év kői üli, kissé robusztus asszony. Kisleánya, Piriké, tízéves, finom arcú, félszeg gyerek. Ujságiró (egészen a háttérben). Az igazgató a gyerekkel barátkozik és kérdez: — Milyen iskolába jársz? — Az általános iskola IY. osztályába. — Milyen volt a bizonyítványod? A gyerek kissé felhúzza a vállát, töpreng, hogy mit is feleljen, végül megoldja a problémáját: — Lehetett volna sokkal jobb is. — Melyik tantárgyakat szereted ? — A történelmet, meg az éneket. — Miből volt rossz jegyed? — Nyelvtanból és olvasásból. — Kik a legjobb barátaid? A kisleány igyekszik készséggel felelni, de a beszélgetés mégsem ilyen zökkenőmentes, mert a mama minduntalan figyelmezteti. — Hangosabban beszélj! Már megint gyáya vagy! Ne félj! Még egyideig tart a kérdezés-felelet, utána a gyereket átkisérik az orvosi rendelőbe, s mig a kislányt vizsgálják, az igazgató a mamával beszél. — Mondja - asszonyom, mindig ilyen erélyesen figyelmezteti a gyerekét? A mamát meghökkenti az igazató kérdése. — Én erélyesen szóltam ? A legszebben figyelmeztettem, pedig de sokat bossziankodtam miatta. Egy ilyen nagy leány és tessék elképzelni, vele kell tanulnom minden leckét, a végén az iskolában mégis elfelejti, úgy megijed, amikor feleltetik. A beszélgetés során kiderül, hogy a mama sokkal rosszabb tanuló volt gyerekkorában, mint a Piriké. így indul el a Magyar Tudományos Akadémia Gyermeklélektani Intézetében a gyermek vizsgálata. — Sajnos igen gyakran megtörténik — mondja az igazgató —, hogy a szülővel, nagyszülővel legalább annyit kell foglalkoznunk, mint magával a gyerekkel. Persze a gyerekek sokkal könnyebben nevelhetők, mint a szülők. Piriké az orvosi vizsgálat után a pszichológushoz kerül, aki már hosszabban foglalkozik a gyerekkel. (Az igazgató a jelentkezők elirányítását intézi.) A pszichológussal való barátkozás után a gyereket a játékszobába vezetik át. A játékszobában néhány asztal, pad, nagy fali tábla, rengeteg játék, az egyszerű kockától a komplikáltabb forgókerékig. Az asztalok előtt térség azon gyermekek számára, akiknek nipcs türelmük a , padban ülni. A terem sarkában egv pszichológusnő ül, előtte füzet, megfigyeléseit jegyzi. — A gyerek magatartását attól a pillanattól figyelemmel kisérem — magyarázza —,, amint belép az ajtón. Már az első mozdulatok elárulják a gyerek egyéniségét, jellemét, de különösen meg ismerjük abból, ahogyan játszik, ahogyan a többi gyerekkel viselkedik. A gyerekek egyrésze nemcsak azért van itt, hogy diagnosztikáijuk, igen soknál az itteni játszás a iherápiás kezelés. De nemcsak játékszoba van, hanem játékkészi- tő miihelv is. Itt is egy pszichológus figyeli a gyerekeket és segíti őket ahhoz, hogy félszegsér- .güket, vadságukat levessék, hogy képességük kibontakozzon és magatartásuk kifogástalan le-. . gyen. Rajta kívül egy ezermester asztalos is dolgozik itt, ő tanítja a gyerekeket a fúró-faragó szerszámok kezelésére. A műhelyben, akárcsak a . játékszobában, nemcsak a gyerek lélektani vizsgálata folyik, hanem a kezelése is. — Ha szükséges, hónapokon át foglalkozunk eg.v-égi', gyerekkel — mondja Molnár igazgató — de persze nemcsak a kis paciensünkkel, hanem a környezetével is. Munkástársaink eljárnak a gyerekek otthonába, felkeresik az iskolát, ahol tanulnak, igyekeznek megismerni mindenkit, aki a * környezetükben él. Teljes képet csak mindezek ismeretében tudunk kapni és tudjuk a gyereknél“' a lka Imazandó nevelést mejfállapitani, hogy hfMi^ illetve hiányosságai eltűnjenek. A Gyermeklélektani Intézet rendelője nemcsak ilyen esetekkel foglalkozik. Többek között a bíróságok olyan esetekben kérik ki az Intézet véleményét, amikor nem tudják eldönteni, hogy az elvált szülök gyerekét az apának, vagy anyának ítéljék oda. Például a jogszokás szerint a fiúgyermeket hatéves kora után a törvény rendszerint az apának ítéli oda. Ha azonban a Gyermeklélektani Intézet pszichológusai — a bírósági megkeresés alapján — úgy látják, hogy a gyermek szempontjából helyesebb, ha az anyánál marad, véleményüket figyelembe veszik. Gyakran előfordul, hogy a gyermek ártalmára van, ha az elvált apát vagy anyát ritkán vagy éppen ellenkezőleg, gyakran látja. Ilyen esetekben a gyámhatóságok meghallgatják az Intézet véleményét. Mindez a feladat a rendelőre hárul, de ugyanakkor széleskörű kutatói munkát végeznek a pszichológusok. Az Akadémia Gyermeklélektani Intézetének feladati köre kettős: tudományos kutatás C3 gyakorlati rendelői munka. Ennél az uj tipusu intézetnél a két munkakört személyileg nem választják ketté, amennyiben a kutatók a rendelő munkájában is résztvesznek. Régebben ez két elhatárolt munkakör volt, a kutató pszichológus kiválasztott személyeken vagy megfelelő csoportokon végezte a kutatást. Az Intézetet tulajdonképpen 1902-ben alapították. Megalapítója Renschburg Pál volt, aki a lélektannak a 20. század első évtizedében világviszonylatban is elismert kiváló tudósa volt. Az első évtizedekben kizárólag kutató munkával foglalkoztak; 1927-től inkább gyakorlati feladatokat igyekeztek megoldani, amennyiben pszichopata és neurópata gyermekek tanácsadói, valamint orvosi és pszichológiai terápiái munkát végeztek. A későbbi időben az Intézet munkássága általában a neveléslélektan és pedagógiai lélektan területére esett. Majd működésük egyre inkább kiszélesedett; 1953-ban több évre központi kutatási alaptervet dolgoztak ki és a rendelőintézetet (laboratóriumot) korszerűsítették. Az Intézet tudományos munkájának kimélyité- se és a pszichológiai vizsgálatok fontossága folytán 1955-ben a Tudományos Akadémia keretébe került. Ma az Intézet szervezetileg az Akadémia Pszichológiai Osztályához tartozik. Az Intézetben négy kutatóosztály működik: Általános lélektan, Fejlődéslélektan, Gyermek és neveléslélektan, Klinikus lélektan. Az általános lélektani osztály területén folyó kutatások között igen érdekes a szokáscselekvések kialakításának és az átállítások törvényeinek felismerése. Ennek résztanulmányait a kutatás vezetője, dr. Molnár Imre már az Akadémia “Pszichológiai tanulmányok” kötetében közreadta. A Fejlődéslélektani Osztály munkájából kiemeljük dr. Lénárt Edit “A rendszeralkotás közben folyó gondolkodás” és dr. Baranyai Erzsébet: “Gondolkodás a közmondás értelmezésében 9—18 éves korig”, vizsgálatait. Várnagy László az idegen nyelv tanulásának és tanításának tárgykörében olyan metodikát dolgozott ki, amely az önálló nyelvtanulás keretében az eddigi módszereknél eredményesebben alkalmazható. A Klinikus Lélektani Osztály kutatásaiból megemlítjük Mezei Árpádnak a tbc és dr. Mester Zoltán és Zoltánnénak az epebetegek pszichológiai vizsgálatát, dr. Katái Zoltánnénak a játék- therápia terén való vizsgálatait. Dr. Édervári Istvánná a pehezen nevelhetőség hátterében meghúzódó organikus ártalmakat kutatja. Ezzel kapcsolatban mintegy háromezer gyereket vizsgáltak meg és hallgatták ki hozzátartozóikat. HirschJ Margit “Gyermekkori neurózisok megelőzésének és thefápiájának kérdéseihez” cimü munkájához végez kutatást. Mindez csupán kevósnyi adalék a Gyermeklélektani Intézet átfogó kutató munkájából, amelynek közleményeit nemcsak az Aka‘démia és más magyar kiadók jelentetik meg, hánem külföldön is napvilágot látnak. Az Intézet munkássága “mindebben nem merül ki. hiszen az. országnak ez az egyetlen gyermek- létektől»' Intézete é» 8mkséges, hogy' a gyermekpszichológiai tudományt és gyakorlati alkalmazását közreadják. Ennek érdekében az Intézet munkatársai az iskola szakorvosi, védőnői, pedagógusi, ifjúsági felügyelők továbbképző tanfo- main, a Szabad Egyetemeken, a rádióban, a gyermekvédelmi ankéteken, stb., stb. rendszeres előadásokat tartanak. Többek között tanácsadói működést fejtenek ki a gyermekfilmeknél, gyermekek részére készülő bábjátékoknál, ifjúsági kiadványoknál és minden olyan területen, amelynél fontos a helyes gyermeknevelés. Az Intézet ilyen felépítése és működése lehetővé teszi, hogy a gyermeklélektani kutatás terén nemcsak elméleti, hanem gyakorlati eredményeket érjenek el Magyarországon állami támogatással. Ják Sándor 320 éves az Eöivüs Lorißd Egysem Most ünnepelte alapításának 325. évfordulóját az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Története ellentmondásokkal és vargabetűkkel teli ut volt. 1635-űen Pázmány Péter az egyre erősödő protestáns főiskolák ellensúlyozására alapította Nagyszombaton a jezsuita szellemű egyetemet, s az másfél évszázadig valóban a “sötétség iskolája” volt. De a magyarországi felvilágosodás, majd a reformkor friss szele már nem kerülte el és 1848—1849-ben a diákokat és a professzori kar egy részét ott találjuk a szabadság védelmezői között. A szabadságharc után, ha voltak is megtorpanások és visszaesések, mégis egyre sokoldalúbb, gazdagabb lett az egyetem tudományos élete. Az oktatás színvonalát Semmelweis, Eötvös Loránd, Korányi Frigyes, Jendrassik Ernő, Beke Manó neve fémjelzi. A társadalomtudományi tanszékekén azonban mind kevesebb haladó gondolkodó kapott tanári katedrát. A Tanácsköztársaságnak sok tennivalója volt az egyetemen, hiszen nemcsak az oktatás tartalmát kellett megreformálni, nem csupán az egyetem kapuját kellett szélesre tárni, hanem a tanári kart is fel kellett frissíteni. Az egyetemnek a Tanácsköztársaság ideje alatt volt a legtöbb tanulója. A tanulásból eddig kizártak szinte elárasztották a Marx—Engels Munkásegyetemét. Az ellenforradalmi rendszer azonban még a Tanácsköztársaság előtti szerény vívmányokat is félredobta. A második világháború tetemes károkat okozott az egyetem épületeiben, felszereléseiben, de a felszabadulás után a “Munkások a tudósokért” akció keretében megkezdődött újjáépítése. A MÁ- VAG dogozói például 40 ezer óra társadalmi munkát végeztek az egyetem helyreállításánál. Részt vettek benne a csepeli munkások és más üzemek dolgozói is. S ebben az is kifejezésre jutott, hogy az egyetemet a munkások most már magukénak tekintették, és joggal elvárták, hogy végre fiaik is helyet kapjanak padjaiban. S alig öt-hat év múltán a régi két-három százalékról 50 százalék fölé emelkedett a munkás- és pa- rasztszármazásu hallgatók aránya. Fellendült a tudományos élet is. Az egyetem története azt bizonyítja, hogy a felsőoktatás e jelentős intézménye mindig a haladással karöltve tudott számottevő eredményeket felmutatni. Most az állam sokkal bőkezűbben gondoskodik az egyetemi oktatás gyorsiránvu fejlődésének feltételeiről, mint azelőtt a leggazdagabb patronusok. Az ünnepi ülésszakon a tudományos eredményekről szóló beszámolók ezt is dokumentálják majd. Az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem nappali és levelező tagozatán több ezer hallgató tanul. Nagytudásu, hivatásukat odaadóan szerető szakemberekre van szüksége az országnak. A szenvedélyes hivatástudatot az egyetemen kell elmélyíteni a fiatalokban. Ez nem kisebb feladatuk az egyetemi, állami és társadalmi szerveknek — s mindenekelőtt a tanszékeknek—, mint a szak- tudományok megismertetése. £★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* l Magyarország í LÁTOGATÁS EGY GYERMEKLÉLEKTANI INTÉZETBEN MAGYAR SZÓ 130 Estót 16th Street New York 3, N. Y. llérem küldjék meg részemre a “Régi jó világ" $1.25. — “Forog a kerék” $2.50„— “Októberi vihar” $2.50. — “Vihar után” $2.50, 'cimü könyvet. • ' V, - = t ' Név.í* . :*V . '.'i ■ A Í ... *•-.. í ■« r.rim. •••. V: ‘
