Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-05 / 18. szám
Thursday, May 5, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ lAJud&rnáuruf ás tachnikxx AUTOMATIKUS VÉRSEJTSZÁMLÁLÓK A vérsejtek számlálása eddig is az egyik leggyakoribb orvosi vizsgáló módszer volt. A radioaktiv sugárzásoknak kitett személyek számának növekedésével erre a jövőben még gyakrabban kerül sor. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a különböző országok müszergyárai egymásután jelentkeznek automatikus sejtszámláló készülékeikkel. Eddig azt a módszert alkalmazták, hogy a vért felhígították, egy cseppet belőle ismert térfogatú lapos kamrába tettek és mikroszkópon át megszámolták, hogy az hány vörös vérsejtet tartalmaz. Az egyik gyár ugyanebből a megoldásból indult ki. A hígított vért olyan — ismert köbtar- talmu — lapos kamrába helyezték, amelyben a vörös vérsejtek csak egy síkban helyezkedhetnek el. A vörös vérsejtek számát mikroszkóp közbeiktatásával egy elektromos készülék számolja meg, olyképpen, hogy a mikroszkóp lencséje elvonul a felhígított vér felett; az áteső fényt a sejtek elnyelik és ezt a mikroszkóp szemlencséje felett elhelyezett elektronikus berendezés észleli. Egy másiK megoldásban kiküszöbölik a mikroszkópot és a sejtek elektromos töltését használják fel mérésre. Egy harmadik készülékben megmarad a mikroszkóp, elhagyják azonban a kamrát és ehelyett a tárgylencse elé fuvófejből kifújják az oldatban hígított vérsejteket. A sötét látótérben a sejteken megtörik a bebocsátott fény, és a felvillanást számlálják elektronikusan. Az automatikus sejtszámlálás előnye a nem automatizált felett, hogy pontos, hibahatára kicsi. és a számlálás gyors. Például az utolsónak emlitett készülék egy-egy mérést 10 másodperc alatt elvégez. A készülék kezelését könnyebb elsajátítani, mint a vérsejtszámlálás szokásos mód- Síserét.^, ‘ vr.'rr •• • Műanyag védőruha radioaktiv sugárzás ellen Angliában a radioaktiv por érintése és behatolása elleni védelmid buváröltözékre emlékeztető légelzáró védőruhát készítettek. Anyaga “Geon” PVC, lágy kivitelben, kettős légcirkulációval. A fejet üvegszerü sisak fedi, amely minden irányban szabad mozgást és tiszta látást biztosit. A védőruha bármilyen füstös, poros vagy gázos környezetben is használható. ságos munkát vesz igénybe, szerény életkörülmények mellett és sokszor eredménytelennek látszik. Így a társadalom és a család iránti kötelezettség érzé. e kényszeríti még az idealista, igen tehetséges embert is a gyakorlati haszonnal járó munkára. 2. Az amerikai tudomány pénzforrásai elsősorban a közvetlen, azonnali gyakorlati eredmények í endelkezésére állnak. Az ipar kb. 1.6 billió dollárja az ipar felgyorsítására törekszik; a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy a konkurrens túlszárnyalja őket. Az állam által adott támogatás katonai, nemzetvédelmi célokat szolgál és ezért az Atomenergia Bizottság elméleti célokra alig adhat anyagi támogatást. A Kongresszus igen szigorú szeme állandóan figyeli ezt és igy a tiszta elméletre kiadott összeg csak 7.3 százaléka volt az egésznek, mig a zöme, 92.7 nem mehetett a komoly tudomány céljaira. Az amerikai betegség-kutatás adomáuvo’-bál táplálkozik. Az Infantile Paralyzis, Rákkutatás, vagy a Szívbaj Kutató Jótékonysági Egyesületek szintén gyors eredményeket követelnek, különben megszűnnek az adományok. Amerika talán elég pénzt költ a tudományra, csak hogy azonnali gyakorlati eredményeket követel. amely állandóan.nyugtalanítja a tudósokat. Emellett a pénz legnagyobb része az ipari vállalatoktól jön, amelyek pedig felépítésüknél fogva sem fordíthatnak sok időt és pénzt esetleg eredménytelen, tiszta elméleti tudományokra. Ezalatt pétiig a Szovjetunió gyors ütemben termeli a tudósait és hagyja, hogy.azt tegyék, amit akarnak. A FÉRFIAK SZIVE — A NŐK EPÉJE A női és a férfi szervezet nagymértékben hasonlít, és azt lehetne hinni, hogy a szív, tüdő, gyomor, vese máj, epehólyag, stb. megbetegedései férfiakon és nőkön nagyjából egyforma arány ban fordulnak elő. A gyakorlatban ez nincs igy. Megállapították, hogy az epekövek és egyéb epe-rendellenességek “női betegséginek mondhatók, minthogy túlnyomó százalékban nőkön fordulnak elő, mig férfiakon a szivbántalmak a gyakoribbak; az angina pectoris és a szívinfarktus is férfiakon fordul elő többször. Ellenben a szivbillentyü-hibák férfiakon és nőkön körülbelül egyforma arányban találhatók. Azonban itt is van különbség: nőkön többnyire a szív két hegyű billentyűjében, férfiakon pedig az aortabillentyü- ben mutatkoznak inkább rendellenességek. A betegségek nemek közti eloszlásáról nemrég H. Franke és J.; Schröder würzburgi professzorok statisztikát készítettek mintegy 10,000 beteg adatainak felvétele alapján. A statisztika bejáró betegekről készül, és ezért az idős korosztályok kevéssé szerepelnek; a kormegoszlás mindkét nemben nagyjából egyforma volt. Bár Nyugat-Németországban a nők a lakosság 52 százalékát teszik ki, a megvizsgált betegeknek csak 48 százaléka volt nő. A statisztika azt mutatta, hogy csak 6 betegség oszlott meg egyenlő arányban a két nem között : a funkcionális szivbántalom, a magas, vagy alacsony vérnyomás, a gyomor savszegénysége, a gerincoszlop kopása és az elhízás. A többi be tegség esetében a betegek túlnyomó többsége — sokszor 90 százaléka — egyazon nemhez tartozott. A nőkön leggyakrabban előforduló betegségek a következők voltak: epebántalmak, pajzs- mirigyrendellenességek, vegetativ neurózis, vér- szegénység. Férfiakon — a már emlitett sziv- bántalrnakon kívül :— különösen a tüdő- (bronchitis tbc), gyomor (fekély, rák) és májbántal- mak (főleg a májzsugor), valamint vesekövek. A betegségek megoszlása csak részben vezethető vissza foglalkozási különbségekre. A tüdő- bántalmak esetében szerepelhetnek egyes foglalkozási ágak, amelyekben túlnyomóan férfiak dolgoznak, a májbántalmak esetében számbajöhet az, hogy férfiak közt több az alkoholista, mint a nők között. Sok betegség tekintetében azonban még nincs kellő magyarázatUJ ELJÁRÁS VÍZFEJŰSÉG GYÓGYÍTÁSÁRA A Münchenben megtartott sebészkongresszus egyik előadása beszámolt arról, hogy a vékonybelet — azonkívül, hogy uj nyelőcsövet formálnak belőle az elpusztult helyett — más módon is felhasználhatják a sebészetben. Legújabban a “hydrokephalus”, a vízfejűség gyógyításában alkalmazzák. A vízfejűség esetében a koponyában rendkívül sok folyadék halmozódik fel, s nagy nyomást gyakorol a teljes agyállományra. Ez a nyomás kisgyermekek még össze nem nőtt koponyacsontjait szétfeszíti, eltávolítja egymástól. A vízfejűség lehet születéskori, de lehet későbbi, az agyfolyadék normális termelődését és elszivárgását megzavaró ok következménye. Az uj eljárásnak az a lényege, hogy az agyfolyadéknak lefolyási lehetőséget biztosítanak. E célból a hasban a beteg vékonybelének egy darabjából tasakot képeznek, melyet a vékonybél többi részétől elszigetelnek. Finom, vékony mü- anvascső segítségével megteremtik a kapcsolatot a “folyadéktároló” és az agykamrák között, és igy a kononvaüri folyadék túlnyomását b vezetik. A vékonybél nyálkahártyája ugyanis nagy meny- nyiségü folyadék felszívására képes, és azt a vérkeringésig továbbítja.. A vízfejűség g' ógvitá- sának ez az uj módja már túljutott a kísérleti stádiumon — alkalmazói szerint jól bevált. A köröm növekedése T>r Sibinga több férfi és nő körméről naponként fényképfelvételeket készített. így állapította meg, hogy a köröm átlagos napi növekedése 0.105 mm. Azonban a növekedés a kanyaró és a vese bizonyos betegségei esetében csökken, sőt egy időre szünetelhet is. Ismeretes, hogv a köröm és a haj az ember halála után is nOtÁ megfigyelések szerint az első 2—3 napon a növekedés olyan, mint az élő emberen, majd lassul. A köröm növekedésében is van, termásatttese»,- egyéni eltérés- A vizsgálatok szerint a növekedés üteme egyazon egyénen egész életén keresztül változatlan jellegű. ........................................................—ía Uj vasút és közút a Nagy-sóstón Az Utah államban levő Nagy Sóstón uj vasúti pálya és közút épült. A Nagy-Sóstó 1800— 2500 méter magas hegyek között Í280 m. magasságban terül el. Vize 22 százalékában sótartalmú, halak nem is élnek benne, csak néhány vizi pók és rovar. A tavon keresztül Salt Lake Citytől 50 km-re északra már 1902-ben épült egy falábazatu, rácsos szerkezetű hid, amelyen egyvágányú vasútvonal haladt át. Ez a hid azonban már nem felelt meg a jelenlegi követelményeknek. A nehéz teher- és gyorsvonatok nem is haladhattak át rajta, hanem egy kb. 70 km-es kerülőt kellett megtenniük. Az uj közút és vasúti pálya építését az 1956-os tűzvész is siettette, amikor a faépítmény egy része elpusztult. A tűz rombolása meglepetésként hatott, mert sokan úgy vélték, hogy a sösviz miatt nem fog tüzet a fa. Az uj, 22km. hosszú autóut és vasúti pálya a régi mellett épült. Voltaképpen egy hatalmas gát, amelynek koronája 12 m. széles, az alapozása a tó változó mélysége 7—27 m. szerint 150 m.-ig szélesedik. Az alapozáshoz kb. 10 millió köbméter anyagot kotortak ki a tó fenekéről, mig •elérték a teherbíró szilárd agyag- vagy sóréteget. A vágányokat és a végleges útburkolatot csak a gát ülepedése után készítik el. UJ VIZIUT A VOLGA ÉS A BALTI-TENGER KÖZÖTT A Szovjetunió hétéves terve keretében uj vizűit épül a Volga és a Baltitenger között. A Volgát, Európa legnagyobb hajózható folyóját, az 1810-ben épült csatorna köti össze az Onega tóval. A nagyobb hajók azonban ezen a szűk szakaszon nem közlekedhetnek. A tervezett uj hajózó csatorna üzembehelyezése után a forgalom ezen a szakaszon megtízszereződhet. Az uj csatornarendszer az Onega tavat a Volga ribinszki víztárolójával köti össze- Hossza,361 km. lesz. Az uj csatornarendszerben több nagy víztároló, erőmű, kilenc zsilip és 17 kikötő létesül. Az épitkezés már megkezdődött, és a földmunka felét elkészítették. A csatorna első szakaszát 1960-ban adják át a forgalomnak. Sztedoszkop helyett sztetofon Az orvost a szív- és tüdőhangok vizsgálata sokszor nehéz feladat elé állítja, különösen ha nagyon halkak, vagy e jellegzetes hangokat más hang elnyomja. Hát még ha az orvos hallása az átlagosnál gyengébb! Az újfajta hallgatókészülék, a sztetofon kis erősítője révén a másképpen alig észlelhető hangok és zörejek is hallhatóvá erősödnek, anélkül, hGgy jellegzetességük megváltozna. Hangerő tetszés szerint szabályozható Frekvencia-szűrő segítség ével bizonyos szív- s egyéb te3thangok, melyek a lehallgatásnál zavaróan hatnak, elnyomhatok, a lényeges hangok és zörejek pedig erősíthetők. Ezáltal az orvos megbízhatóbban ellenőrizheti azokat a szív- és mellkashangokat, amelyek a kórmegállapitás szempontjából fontosak. Ilyen hangot idéznek elő például a nem felületen fekvő beszürődések (infiltrációk). Ezek a sztetofonnal jól kivehetők, lokalizálhatok. Azonkívül felerősíthetek azok a mélyhangok is, amelyeket az emberi fül egyébként már nem érzékel, holott a szívbetegség diagnózisa szempontjából szerfölött fontosak. A sztetofon használata ugyanolyan, mint a csöves sztetoszkópé. A különbség külsőleg csupán '"mm. hogv közbeiktattak egy kisméretű erősitőcsövet, amely a zsebben elhelyezhető. Az áramot egy szokásos kivitelű szárazelem szolgáltatja, amely az erősitődobozban van. Ezt a különleges készüléket Ausztriában nemsokára árusítják. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető!
