Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-28 / 17. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A “lökhajtásos” eke legyőzte a kétkedést és az ellenállókat A Mosonmagyaróvár környéki szántóföldön in- dulásra készen áll a traktor, mögötte egy jelenleg használatos közönséges szántóeke. A traktor meg indul. Első sebesség— minden rendben. Második sebesség — minden rendben. Harmadik sebesség — a motor dohog, kihagy, sűrű füstöt ereszt, majd harminc méternyi kínlódás után leáll. Újból indulásra készen áll ugyanez a traktor, de mögötte már Szabó István görgős ekéje áll. Ez az eke nem az ekenádra, hanem az azt helyettesítő ekenád-görgőre támaszkodik és a kormány- Jemez helyén is görgőket látunk. A traktor megindul, méghozzá azonnal 3-as sebességgel. Láthatóan könnyen szalad. A görgők nagyszerűen vágják, hasítják, morzsolják a földet. A szántás olyan gyors, hogy a traktor mellett futó emberek egyhamar leszakadnak. Parasztok, traktorosok, üzemi vezetők, minisztériumi vezetők elégedetten nézik a látványt. Ezzel az ekével a szántás ötezer éves módszerét változtatták meg. A találmány a gyakorlatban is bevált. Az uj eke mintegy husz-harminc százalékkal nagyobb teljesitményü a réginél. Magyarország szántóterületének felszántása — ha csupa görgős ekével dolgoznak — az eddiginél 20—30 százalékkal kerül kevesebbe. A megtakarítás nagyon sok millió forint, akik eddig nem hittek a találmányban vagy túlságosan nagy óvatossággal kezelték — meggyőződtek arról, hogy a műszaki kétkedésnek, a túlzott óvatosságnak, az ellenállásnak többé nincs helye. Ezt bizonyítják az újságírónak adott nyilatkozataik is. Benkö, a KGM iparigazgatója: — Nagyon biztatóak a mai eredmények. Brett, a KGM iparigazgatósági főmérnöke: — A lehető leggyorsabban megindítjuk a gyártást. Rab, a minősítést végző intézet helyettes igazgatója: — A minősítést gyorsított ütemben elvégezzük. Bagi, a gyártásra kijelölt Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója: — A minősítés ideje alatt felkészülünk a nagyüzemi gyártásra. Amennyiben a Műszaki Gumigyár vállalja a görgők gumianyagának elkészítését, ez év őszéig ezer görgős ekét gyártunk. Csató, a gumigyár főmérnöke: — Az ezer ekéhez szükséges görgőgumi gyártását örömmel vállaljuk. S ezzel — legalábbis ami a kezdetet illeti — a görgős eke sorsa révbe ért. őszre ezer ilyen eke hasítja a földeket. A további feladat, hogy gondosan előkészüljenek arra, hogy 1961 őszéig minden traktor után görgős ekét kapcsoljanak. Az anyagi lehetőség l«\\\VWVWW\WWWVW*WWVVVVVVVWWV\VVWW\VW« Szaporodnak az öregek A népesség kormegoszlási adatai nyomán a felszabadulás óta első ízben kerül sor kiterjedt gerontológiai kutatásra. A Statisztikai Hivatal szakembereinek becslése szerint Magyarországon több mint 20,000 a 85 éven felüliek száma, legfeljebb 4,000 a 90—100 év közöttieké, mig az 1860 előtt születettek száma száz körül mozog. A pontos adatok értékelése után a 100 éven felülieket nyomban felkeresik az adatgyűjtők, s különféle kérdésekre kérnek tőlük választ: mennyi a vizsgált öregek alkoholfogyasztása, dohányoznak-e, milyenek az életkörülményeik, nyugdíjra, vagy ellátásra szorulnak-e, milyen a környezetük, kikkel élnek egy háztartásban, hányán és hogyan gondoskodnak róluk családtagjaik? Mennyi a gyermekeik, unokáik, dédunokáik száma. Milyen idős korukban haláloztak el szüleik, nagyszüleik, stb. ■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■a Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! erre megvan. De biztosíték erre a bemutatón résztvett vezetők jelenlegi meggyőződése és a három éve tartó huzavona tanulsága is: előbb vagy utóbb, de inkább előbb érdemes bátran, kez- deményezően megvalósítani a kiváló magyar találmányokat. Uj gyógyszerészek Több mint 100 fiatal gyógyszerészt avattak a napokban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A fiatalok elhelyezéséről az egyetem gyógyszerészi kara tájékoztatót adott ki. Az uj gyógyszerészeket megfelelő munkahely várja. A gyógyszerészjelöltek egyetemi tanulmányaik befejezése után fél évig gyógyszertárakban, esetleg gyárakban dolgoznak, hogy némi gyógyszerészi gyakorlatot szerezzenek; csak ezután tehetnek államvizsgát és nyerhetnek oklevelet. Az oklevél megszerzése után a fiatal gyógyszerészeknek — az orvosokhoz hasonlóan — kétéves kötelező szakmai gyakorlatot kell folytatniuk azokon a munkahelyeken, ahol jelöltekként dolgoztak. A dolgozók színvonalas egészségügyi ellátása és különösen a mezőgazdaság szocialista fejlődése szükségessé teszi, hogy az uj gyógyszerészek zöme vidéken dolgozzék. A városi születésű fiatalok általában idegenkednek a vidéki elhelyezéstől. Amikor azonban államvizsgára jönnek, legtöbben igen kedvező tapasztalatokról számolnak be: jól érezték magukat munkahelyükön és többnyire szívesen mennek vissza oda végzett gyógyszerészként. Üzemi próbák az első magyar argongáz-gyárban A magyarországi alumíniumipar fejlődését mindeddig nagymértékben gátolta az aluminium- lemezek hegesztésekor, egybeillesztésekor nélkülözhetetlen argongáz hiánya. GyártásánaK megoldására a Péti Nitrogénmüvek szakemberei vállalkoztak. Elgondolásuk szerint a műtrágyagyártásnál keletkező, úgynevezett lefújt gázból megfelelő vegyi berendezésekkel aránylag olcsón argont nyerhetnek. A Nehézipari Minisztérium a tervet elfogadta, csaknem egyévi munkával a péti gyártelepen csarnoképületet emeltek, s ide helyezték el a szükséges gépi berendezéseket. A több emelet magas gázgyárban már megkezdték az üzemi próbákat. A gyártásnál 99.9 százalékos tisztaságú, nemes argon keletkezik majd, amely kiválóan alkalmas ipari célokra. Évente 163,000 köbméter gázt állítanak elő Péten. Ez a menyiség bőven fedezi a hazai üzemek szükségletét, sőt még exportra is jut. A tervek szerint május közepén kezdik meg Üzemszerűen a termelést, s folyamatosan szállítják majd a palackokba zárt argont. w vwvwvwwwwwwvwvwwvwwwwvwwvww BÉKÉSCSABA története képekben címmel, érdekes dokumentum-diafilm készült, amely bemutatja a többi közt a viharsarki munkásmozgalom, s a Tanácsköztársaság Békés megyei emlékeit. A diafilmet a Békéscsabai Városi Tanács 200 példányban készíttette el. • A DEBRECENI népi együttes 10 éves évfordulóját ez év nyarán ünnepli táncfesztivál keretében amelyen 18 együttes lép fel, köztük több külföldi együttes. • MENYECSKE-KÓRUS működik a Hajdu-Bi- har megyei Polgár községben, igen szép sikerrel. A menyecskék valamennyien tsz-tagok és már több nagysikerű előadást tartottak a kulturott- honban. • ÉLÉNK A ZENEI ÉLET Pest megye legnagyobb termelőszövetkezeti városában, Cegléden. Rendszeresen tartanak hangversenyeket a tsz- ekben, csoportosan látogatják a budapesti opera- előadásokat. Az idén ismét megrendezik a zenei napokat: az előadásokra már minden bérlet elkelt. Thm-cdqv. A TYrB öt szocialista ország 1200 mezőgazdasági műszert mutat be Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a sajtót a május 10-én megnyíló nemzetközi mezőgazdasági müszerkiállitás- ról. Elmondotta, hogy ez lesz a negyedik vándorkiállítás, amelyen a KGST-ben együttműködő államok bemutatják legkorszerűbb mezőgazdasági gépeiket, ismertetik ezek alkalmazását. Ily nagy müszerkiállitás Magyarországon még nem volt: a Szovjetunió 402, Csehszlovákia 225, az NDK 176, Lengyelország 154 és Magyarország 242 műszert mutat be. Az anyagot nem országonként elkülönítve, hanem hét szakterületnek megfelelő csoportosításban mutatják majd be, hogy a szakemberek érdeklődési körüknek megfelelően tanulmányozhassák a műszereket. A kiállítás a mezőgazdasági kutatás és a műszergyártás szakembereinek nagy tapasztalat- cseréje is lesz, neves szakemberek számolnak majd be az országaikban alkalmazott legjobban bevált kutatási módszerekről és az azokhoz használt műszerek kezeléséről. Ezenkívül “nemzeti napok” keretében az egyes országok mezőgazda- sági tudományos akadémiáinak vagy kutatóintézeteinek vezetői tartanak előadásokat országuk mezőgazdaságának helyzetéről. Gazdag filmprogram is várja a részvevőket: a külföldi országok eddig 25 oktató- és dokumentumfilmet jelentettek be. Száz ismeretlen Móra-levél Móra Ferencnek csaknem száz, eddig ismeretlen levelével gazdagodott a szegedi Irodalmi Muzeum. Az értékes irodalmi emlékeket dr. Domonkos László bocsátotta a muzeum rendelkezésére, aki az 1900-as évek elején Mórával együtt volt újságíró a Szegedi Naplónál. A Móra életére vonatkozó érdekes és uj adatokat tartalmazó leveleket dr. Madácsy László, az Irodalmi Muzeum vezetője rendezi sajtó alá. A tervek szerint a közeljövőben a Szegedi Tudományegyetem egyik tudományos kiadványában teszi közzé a nagy iró eddig ismeretlen leveleit. Áprilisi humor Pesten Több mint húsz éve kisinas koromban egy. tavaszi reggel igy szólt hozzám az egyik segéd: — Fiam, szedd a lábad, menj át a Lübeckhez, kérd el a nikkelezett körvinklit. Siess nagyon, mert már akkor is késő lenne, ha itt lenne. Nyakam közé kaptam a lábam s loholtam Lübeckhez. Néhány szusszanás után ott aztán kinyögtem, hogy mi kellene nekem. Előbb csak néztek rám, aztán enyhén szólva nevetni kezdtek s a naptárra mutattak: április elseje volt. Arról talán beszélnem sem kell, hogy milyen hahota fogadott, amikor üres kézzel visszatértem. Szóval alaposan rászedtek. Vigasztalni csak az vigasztalt, hogy aki engem rászedett, az más ugratásának lett az áldozata. így, ha nem is én lőttem vissza, egy-egy lett az eredmény. E kis történetet azért mondom el, mert ma sokan veszik majd kézbe a telefont, hogy április bolondját járassák valakivel. Ezért jó előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ezen a napon ne hívja a 228—029-et, még akkor sem, ha azt üzenetként meghagyja valaki, mert nem az Élelmiszerkiszerelő anyagraktárosa, hanem az Állatkert jelentkezik majd a vonal túlsó végén. A 164—640 számon sem a minisztérium panaszirodai tisztviselője veszi fel a kagylót, hanem egy más rendeltetésű intézmény telefonközpontosa. Nagyon kell tehát vigyázni! Senki ne higyje el, ha kollégái gratulálni akarnak öttalálatos lottó- szelvényéhez, hogy rámosolygott a szerencse, addig, amig az újságban saját szemével meg nem győződött a számok azonosságáról. Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik szemfüles munkatársa elleste heti szelvényének számait s most egy kicsit ugratni akarják, hogy aztán jót nevessenek, amikor kiderül, hogy a másfélmillióból semmi sem igaz. Persze, a bosszúság még nagyobb, ha esetleg előre ittak is a medve bőrére, ha csak fejenként egy duplát is. Én is vigyázni fogok! Különben is nehéz lesz engem beugratni, hiszen elutazom. Tegnap kaptam táviratot, hogy menjek Szegedre, mert egy amatőr régész megtalálta Attila sírját. Senki mást nem értesítettek erről, csak engem. Indulok tehát, hiszen sajátkezüleg segítek majd leemelni a hármas koporsó fedelét, micsoda tudósítás lesz, micsoda szenzáció! — R— I Magyarország | A SZÁNTÁS ÖTEZER ÉVES MÓDSZERE VÁLTOZOTT MEG
