Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-21 / 16. szám
Thursday, April 21, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ it MAGAS POLITIKA Mit követelnek az amerikai elnöktől? — A boxolás és a golfozás fontos kvalifikáló tényezők. — Nixon semmit sem ígér Panaszkodik, hogy kevés a nyugdíj, sok az adó, s a gyermekeknek mindenük megvan. Figyelje csak meg drága szülőhazánkat, s a többi testvéri országokat, ott azért dolgoznak, hogy a munkás- osztály részesüljön abból, amit termel és érdem szerint éljen. Az újságban láttam, hogy Texasban egy embernek négyszáz millió dollárja van, a mozicsillagok 30 ezer dolláros ruhákban járnak. Nekünk arra kell törekednünk, hogy ne legyen egynek annyi, hogy meg sem tudja számolni, mig a munkásasszonynak, aki megérdemli, mert megdolgozott érte semmije. Nem is kell tehát messzire menni, hogy megtalálja, ki a hibás a magas adókért. A mi újságunk, melyet 1914 óta olvasok, már régen megtanított engem ezekre a dolgokra. Menjünk tehát előre egy jobb jövőért! M. Tittelbach ,v»vvwwwww*»vw*vw%wvv**wwvvw%vwvvwvww» Amerikai javaslat a genfi alomérfekezleten Kedden, április 12-én ülést tartott Genfben az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet. Az AP és a Reuter jelentette, hogy a keddi ülésen Wadsworth, az amerikai küldöttség vezetnie javasolta: Nukleáris és szeizmikus szakemberekből álló közös kelet—nyugati csoport üljön össze május 11-án és dolgozza ki a föld alatti nukleáris robbantások jobb észleléséhez szükséges kutatási programot. A szovjet megbízottak megegyezésüket fejezték ki az amerikai javaslattal szemben. Az értekezlet üléseit bizonytalan időre felfüggesztették. HÚSVÉTI TÜNTETÉSEK A húsvéti ünnepek bevezetéseképpen pénteken a tüntetők és piketelők nagy tömege lepte el a Fehér Ház környékét Washingtonban. A hires cseresznye liget virágzását látogató turisták ezreinek különleges látványban volt részük a Pennsylvania Avenuen. A hírszolgálat többféle tüntetésről számol be. Az egyik csoport a new-englandi egyetemek diákjaiból alakult, akik a déli néger diákok tüntetéseinek támogatása jeléül a polgári egyenlőséget hirdető és követelő feliratokkal piketeltek. “Kérjük az elnököt, hogy szólaljon fel a polgári jogok érdekében”, volt az egyik felirat. Sajnos az elnök már jóval előb kivette a húsvéti vakációját és Augusta, Georgia meleg éghajlatában golfozott szegregált területen. De az adóhivatal biztosa, Dana Latham sem volt a városban és igy nem fogadhatta azt a csoportot, amely a háborús célokra fordított adófizetés ellen jött tüntetni. Amikor az “adóhivatalt zárva találták, elmentek a Fehér Ház elé piket élni. Ez a csoport a Peacemakers szervezet tagjaiból állott. Egy harmadik piketvonal a Committee for Non-Violent Action nevében tiltakozott a háború ellen és követelte a mérges gázok és háboruscélu baktériumok megsemmisítését. Egy magányos ember feliratával az égitestek magán-bekebelézése ellen tiltakozott. Az idősebbek betegellátása Eisenhower elnök, az adminisztráció és a törvényhozók nagy többségének ellenzése egyelőre megakadályozta azt, hogy a Forand-javaslat, amely bizonyos mértékű egészségügyi szolgálatot nyújtana a nyugdíjon levő idősebb polgároknak, a kongresszus elé kerüljön tárgyalás végett. 219 képviselő aláírására volna szükség ahhoz, hogy a javaslatot a Ház elé kényszerítsék. A javaslat népszerűsége egyre nő az országban. A törvényhozók a levelek áradatát kapják szavazóiktól, hogy támogassák a javaslatot. Joseph S. Clark demokrata és Hugh Scott republikánus szenátorok egymás politikai pártját okozzák a kérdés elszabotálásával. A törvényhozók látják a probléma óriási horderejét ebben a választási évben és számosán igyekeznek valamilyen javaslatot benyújtani legalább látszat megoldására. Maga Arthur S. Flemming, az adminisztráció egészségügyi és jóléti minisztere is bevallotta a televízió adásában, hogy a probléma súlyos. A kormány a magánérdekü Orvosszövetséget és más inézmánveket támogatva, nem hajlandó közszolgálattal megoldani a problémát, inkább magánbiztosítással szeretné az ügyet elintézni. A pénzhiányban szenvedő nyugdíjasok éppen erre nem képesek. Irta: GERÉB JÓZSEF Minél közelebb jutunk a választások idejéhez, az amerikai sajtó annál több teret szentel a korteskodásra, hogy a nép érdeklődését valamennyire felverje. Ez bizony nem valami könnyű dolog, mert a két nagy politikai párt között valójában nagyon kevés különbség van, — mindkettő a fegyverkezésen alapuló “prosperitás” fenntartását hangoztatja s igy ha az emberiség legégetőbb problémájáról, a BÉKÉRŐL álszenteskedő hangon beszélnek is, tetteik az ellenkezőt bizonyítják. Azért a liberális és haladó szellemű polgárok között igen sok azt mondja, hogy “átok legyen mindkettőnek házán” (Plague on both your houses), ami a magyar “egyik kutya, másik eb” közmondásnak felel meg, miért is nem érdemes velük foglalkozni. Én nem vagyok hive ennek a felfogásnak. Végre is itt élünk s nem dughatjuk fejünket strucc- madár módjára a homokba. Ha mindenki a korteskodásokról beszél, nekünk is kell azzal valamennyit foglalkozni, ha mindjárt nem is tömjük tele a lapot vele. Ttt van például most az a nagy kérdés, hogy mi a Jő elnök kvalifikációja. Másszóval mit kel! tudni annak az embernek, aki elnök akar lenni? Igaz, az amerikai alkotmány szerint minden született (vagyis nem polgárosodott) amerikai polgár lehet elnök. Ezt a demokrácia olyan dicsőségének tartják, hogy minden gyereket potenciális (leendőbéli) elnöknek mondanak. Kivételek De ime, most mégis hangoztatják, hogy a katolikus polgár NEM LEHET elnök. Nem az alkotmány tiltja, hanem a katolikusok ellen irányuló ellenszenv. De ugyanígy ZSIDÓ SEM LEHET, az is bizonyos. És nem lehet NÉGER sem. Ezek azonban már annyira messze esnek a lehetőség határától, hogy szóba sem kerülnek. De ez még mindig nem felelet arra, hogy mik az elnök kívánatos kvalifikációi? Szerencsére a napilapok apró híreiben találunk határozottabb válaszokat is. Nézzük csak ezt: WASHINGTON. — Április 10-én meghalt a 94 éves William McKinley Mooney, aki Theodore Roosevelt elnököt (T. R.) boxolásra tanította. Mooney olyan komolyan vette szerepét, hogy gyakorlatozás közben egyszer teljesen leütötte a sportkedvelő elnököt. Mooney egész életén át dicsekedett azzal, hogy ő volt Teddy Roosevelt boxoló mestere. Nyilvánvaló, hogy abban az időben az elnöki tisztség megkívánta a boxoló képességet s általában a sportok kedvelését. Ez mind a mai napig megmaradt, mert az elnök egyik legfontosabb teendője baseball szezon kezdetén kihajítani az első labdát. Szinte el sem tudjuk képzelni hogyan lehetne valaki elnök a labda kidobásának tudása nélkül. Természetesen nem ez az egyedüli kvalifikáció. Harry Truman például úgy gondolta, hogy az Egyesült Államok elnökének a baseball labda kidobásán kívül még goromba leveleket is kell írni. Többször is bemutatta, hogy jól érti azt a dolgot. A golfozás is fontos Ugvlátszik, hogy Eisenhower is visszatolta egy fokkal a labda kidobást, mert nála a golfozás a legfontosabb kvalifikáció. Fel is használ minden alkalmat a golfozás gyakorlására és tani'ó partnerei is mindig a legfrisebb professzionális golfozók. íme ez a kis hirecske, ami a napokban jelent meg a lapokban: AUGUSTA, Ga. — Eisenhower elnök és a “First Lady” 10 napi tavaszi vakációra Georgiába utaztak. Az elnök azonnal az “Augusta National Golf Club” golfpályára ha Hatott, mihelyt sport-inget és nadrágot öltött magára. A golfpályán már várt reá Arnold Palmer, mes- ter-champion golfozó. Majd évek múlva ez a Palmer meg pár más híres professzionális golfozó is azzal fog dicsekedni, hogv ö volt lka tanítómestere és igy járult hozzá, hogy az országnak szakképzett elnöke legyen. Szerencsés fickó Akármennyire vizsgáljuk is a közelmúlt elnökeit, mindegyikre vonatkozólag csak a labdadobás követelményét találjuk. Valószínű, hogy a demokrata aspiránsok is belejönnek abba, ha szükség lesz rá. Egyelőre egymást kritizálva s önmagukat dicsérgetve igyekszenek megállapítani, hogy a szavazattöbbségen kívül mi teszi az elnökjelöltét JÓ elnökké. Richard Nixonnak azonban ebben a tekintetben nagy szerencséje van. Nincs ellenfele s azért a magyar Nagyidai Cigány módjára azt mondja: ‘♦Ki legyen az elnök? ÉN-e vagy ÉN?” Igaz, a labda kidobását máris megtanulta, mutatva, hogy képes lesz az elnöki tisztség betöltésére. A napokban tisztán csak a labda kidobás kedvéért 'Washingtonból Kaliforniába repült s bemutatta képességét. De van más képessége is. Azt Drew Pearson washingtoni rovatiró a “pink sheet” (rózsaszínű papírlap) név alatt említi. Ennek lényege az, hogy az ellenfeleire ráfogja, hogy azok nem elég erélyesek a vörösökkel szemben, vagyis maguk is “rózsaszínűek”, ami a Nixonék szótárában a vörösökkel Való rokonszenvezést jelenti. Ez pedig rettenetes nagy bűn a politikából élő fékerek és az elbolonditott, tudatlan népek szemében. Nixon a “pink sheet” módszerrel került a kongresszusba, amikor Jerry Voorhis képviselő ellen “sugdosó” kampányt folytatott, azt állítva, hogy ellenfele kommunista érzelmű. így lett képviselő 1946-ban. Ezt megismételte 1950-ben, amikor szenátor lett azzal a cselfogással, hogy az utolsó napokban a kommunistákkal való összejátszással vádolta meg ellenfelét. És végre, mint emlékezetes, ugyancsak a kommunisták elleni harc hangoztatásával mentette meg a bőrét az 1952-eß választásnál, amikor nyilvánosságra került, hogy' mint szenátor egy csoport gazdag embertől 18,000 dollárt fogadott el s arról soha el nem számolt. Nincs semmi programja Noha Nixon az egyetlen jelölt a republikánusok részéről, nincs semmi programja, vagy ha van, azt titokban tartja. A labda kidobása után San Franciscoba ment, ahol a Stamford University diákjai és tantestülete előtt tartott igazi Nixon beszédet, — vagyis olyat, aminek semmi értelme vagy pedig am:Y a hallgatók ugv értelmeznek,, amint éppen akarják. Az Associated Press jelentése szerint a san-franciscoi beszéd legfontosabb része igy hangzott: “...Az oroszokkal folytatott küzdelmünkben elmaradtunk, mert átugorjuk a történelmet. Lám az oroszok már 25 évvel ezelőtt meglátták Kínát és 14 évvel ezelőtt Afrikát is, mi meg csak most vesszük ezeket észre, mutatva, hogy történelmileg milyen rövidlátók vagyunk. Mi csak egy évvel nézünk előre. Azért nem tudunk segíteni iparosítással ott, ahol az írástudatlanság magas fokú.” Csak nem akarja Nixon elhitetni velünk, hogy csak az előző (Truman) adminisztráció nem LÁTTA MEG KÍNÁT? Hát ők már hét év óta miért nem lát fák meg? Miért nem ismerték el, hogy a Kina 600 millió népe nam Chiang Kai-shek, hanem a Kínai Népköztársaság kormánya mögött soi'akozott fel. Baj van Nixon úgy tartja és azt akarja elhitetni, hogy ő csak a jó dolgokért felelős, a rossz dolgokat mind a többi tanácsadók szugerálták az elnöknek. Ugvlátszik, hogy Ike maga is megunta ezt a taktikát, mert mint James Reston, a N. Y. Times politikai írója rámutatott, Ike ezt a kijelentést tette: “Nixon alel lök ‘ostoba’ lenne, ha a választási kampányban csak a Eisenhower-adminisztrá- dó rekordjára támaszkodna. Messzebb kell mennie, hogy mi az ő programja”. Ezzel az elnök a szó szoros értelmében a vízbe taszította Nixont, mondván: “Most már ússzál a sajád erődből!” De akárhogy figyelik is az újságírók, Nixon eddig még egyetlen olyan érthető mondatot sem hallatott, ami elárulná, hogv mit is fog ő csinálni, ha esetleg mégis megválasztanák elnöknek. Lehet, hogy ő is csak golfozni fog; Írják a riporterek, hogy már szorgalmasan tanulja. A MAGYAR SZÓI , SZEREZZEN EGY UJ OLVASÓT!
