Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 7, 1960 f M agyarország \ TAVASZAZUJSZÖVETKEZETEKBEN Félegyházán öntöznek, szántanak és zöldell már a saláta — Sándor falván a brigádokat szervezik. — Hogyan választottak mégis asszonyokat a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet vezetőségébe Sűrű eső permetez. A viz először sáros, később ■ csak sárgás, aztán szépen kitisztul. Babonás emberek megijednének a színváltozástól, de a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz emberei örülnek. A sokszínű eső ugyanis nem valódi, nem kell «rész alá állni előle. Most próbálják ki az esőcsináló gépet, mert 50 holdjukat öntözésre rendezték be. ' A szövetkezetben sok az uj tag, valamennyien serényen dolgoznak. Kivétel nélkül mind rjészt vesznek már a tavaszi munkában. A permetező berendezéstől nem messze traktorok szántanak. Odébb azon tűnődünk, mi lehet az, ami már olyan szépen zöldell a földeken. — Saláta — adja meg az egyszerű magyarázatot Héjjá István agronómus. — Néhány hét múlva szeretnénk szállítani a városokba az első tavaszi zöldfélét. “‘Addig innen el nem megyek” Sándorfalván is sok az újonc, aki még csak :most kezdi megizlelni a közösségi munkát, életet. — Sok uj tag, amint felvettük a szövetkezetbe, azonnyomban munkát kért — mondja Farkas János, a Rózsa György Tsz főkönyvelője. —- György András, a felvétele utáni napon beáliitott a tsz- udvarba kocsival, lóval és azt mondta, hogy addig ' el nem megy, amig meg nem kapja a beosztást s munkához nem láthat. Kineveztük fogatosnak. Azóta is szorgalmasan dolgozik, nem lehetne áttenni más munkára semmi pénzért. — Elég nehéz feladat most az uj tagoknak azon ■ hal munkát adni — folytatja Farkas János. — Eddig ugyanis 180-an voltunk, most pedig 700 családot számlál a Rózsa Ferenc Tsz. Tulajdonképpen olyan ez, mint egy uj szövetkezet. Most alakítjuk ki a munkaszervezetei, szervezzük a • brigádokat, a munkacsapatokat, amelyek élén sok uj tag áll. Ne gondolja senki, hogy zökkenő nélkül megy az' élet még ilyen munkaszeretet és lendület mel• lett sem, mint amit Sándorfalván tapasztaltak — mondja Török munkástárs, a szegedi járási tanács tsz-csoport vezető je. — A régi szemlélet sok kárt okoz. Előfordul, hogy a régi tsz-tagok azt mondják: “Mi már 6—8 éve a közösben gazdálkodunk, ami nehéz volt, mi végeztük, kikapartuk a sültgesztenyét másoknak, azok meg most kényelmesen beséltálnak a készbe, sőt nyomban a vezetésben is részt akarnak venni.” Az önzést a kapun kívül kell hagyni — Mit tehetünk ilyenkor? — folytatja eltűnődve a járás egyik vezetője. — Magyarázunk a megértésről, egymás megbecsüléséről és arról, hogy nem egyszerre érik meg minden emberben az elhatározás. És ha a tiirelmetlenkedők ilyenkor is fújják a maguk nótáját, újra magyarázunk, mert olyan ember nincs aki a többszöri bes"élgc- tés után sem értené meg, hogy a közös gazdaságban a kapun kívül hagyjuk az önzést. A felvilá- gositó munkában azonban a legtöbbet a munkások segíthetnek nekünk, az ő érveik ugyancsak hatásosak, szívesen hallgatnak rájuk a tsz-tagok. Szegedtől nem messze, a Tisza kanvarsós partján, Tápé községben kötünk ki. Hát bizony, a népi együtteséről országszerte, gyékényfonásáról pedig külhonban is hires Tápé népe furcsa dolgokat produkált. — Az uj Tiszatáj Tsz tagságának döntő többsége asszonyokból áll — mondja egy ugyancsak dolgát értő, helyre asszony, név szerint Csetei Istvánná, a tápéi közsfgi tanács titkára. — Még sem akarták, hogy asszony kerüljön a vezetőségbe. A Tiszatáj alakuló közgyűlésén ha a jelölő ■bizottság- egy asszony nevét olvasta, nyomban azt kiabálták: nekünk egy asszony se parancsoljon, mind menjen a főzőkanál mellé. — Hát akkor mégis hogyan került két nő a vezetőségbe, kettő a szociális bizottságba? — kérdezzük csodálkozva. — Úgy — szólal meg váratlanul a zsibongássál teli szoba mélyén a tanács kis adminisztrátora —, hogy a titkárnő a sarkára állt. Óriási hahota kiséri a lány őszinte, talán nem is az újságíró fülének szánt megjegyzését. Az asszonyok csak kapáljanak? — Úgy történt, ahogyan Cseteiné mondja és úgy- is, ahogyan a kislány megjegyezte -— magyarázza nevetve Szanka Antal, a Tiszatáj elnöke. — Amikor már nagyon asszonyellenes volt a hangulat, a titkárnő a dobogó szélére állt és azt mondta: “Mondják csak emberek, eliátcm-e én úgy a munkámat a tanácsházán, mint két férfikartársam, az elnök, meg a helyettese?” — “El hát!” — kiabáltak vissza öten-hatan. “Már pedig, ahogy maguk itt vélekednek, nekem most le WVMWWMVVMtVVVVMVWWWWímUHm««» így dolgoznak a vaszari tsz-ben Naponta 3 vagon cukorrépát indítottak útnak a vaszari állcmásról a Petőházi Cukorgyárba. Máté Gyula és a többi kocsis bőségesen gondoskodott utánpótlásról Egyetlen üres hely sem maradt a szövetkezet 100 férőhelyes, uj istállójában Kevés uj szövetkezetnek van akkora sertésállománya, mint a vaszari tsz-nek. Hatszáz hízója ipar az idén is növeli a jövedelmet, s 110 anyakoca szaporulatából kerülnek ki a jövő évi hízók.. — Teiszler József ki-ki- hajtja a legelőre a gyönyörű állatokat kell mondanom a funkciómról, mert én is asszony vagyok és nem lehetek vezető ebben a faluban”. Izgatott morajlás volt a válasz, de Cseteiné folytatta: “A kukoricát el kell majd vetni, kelés után megkapálni. Maguk szerint ki kapálja meg?” — “Az asszonyok!” — kiabáltak vissza többen a terem mélyéiül. “Szóval az asszonyok arra jók, hogy dolgozzanak, de arra, hogy a vezetőségben részt vegyenek, már nem. Tudják mit? Akkor a kapálást is végezzék el maguk.” — No, volt erre sok hozzászóló — folytatja Szánka. Antal. — Legtöbben kimagyarázták, hogy nem kell olyan komolyan venni a közbekiabálásokat, mint Cseteiné. És egyszerre csak felállt a főkiabáló és azt mondta, igaza van a titkárnőnek, ő javasol is két asszonyt a vezetőségbe. Be is választotta a tagság. Cseteiné, aki most előadásokat szervez, hogy az uj tsz-tagok megismerkedjenek jogaikkal és kötelességeikkel, a munkaegység-számitással, aki előadásokat tart az asszonyok uj helyzetéről, aki jogászokat pedagógusokat és közgazdászokat mozgósít, hogy segítsenek a falu életének kialakulásában, nem valami különleges lény. Néhány évvel ezelőtt egyszerű gyári munkásasszony volt Szegeden. A gyári munka, a háztartás és a gyereknevelés mellett esti tagozaton leérettségizett és elvégezte a tanácsakadémiát. És a szegedi munkásnő most mint a tápéi tanács végrehajtó bizottságának titkárnője harcol a parasztasszonyok jogaiért, uj, szebb, gondtalanabb életéért. Lendvai Vera Oie^ygnSiafmiiiió forintot juttattak éneknek az exportfejlesztési alapból 1957 április elsején uj elszámolási és uj anyagi ösztönzési rendszert vezettek be a külkereskedelemben, amely többek között azt tartalmazza, hogy az exportból származó nyereség egy részéből a külkereskedelmi vállalatok exportfejlesztési alapot képezhetnek, és ezt az összeget műszaki fejlesztés céljára a gyáraknak átadhatják. Az exportfejlesztési alap felhasználásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Bakos György, a külkereskedelmi minisztérium pénzügyi és revizori főosztályának helyettes vezetője. A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy az anyagi ösztönzésnek ez a módja bevált. Évente körülbelül 100 millió forint áll a vállalatok rendelkezésére. Ebből olyan gyorsan megtérülő kisebb beruházásokra juttatnak pénzt, amelyek elsősorban a gyártmányfejlesztést, a korszerűsítést; a minőség javítását, a választék bővítését és a termékek önköltségének csökkentését szolgálják. Az előző évi eredmények alapján tavaly 93 millió forintot juttattak a vállalatok az iparnak. Az exportfejlesztési alap 10 százaléka devizában áll rendelkezésésükre és ezért külföldi gépeket, műszereket szerezhetnek be. Az elmúlt évben több mint 100 üzem részesült az exportfejlesztési alapból. Arra törekszenek, hogy ebből a pénzből leginkább gépeket vásároljanak és csak kis hányadát fordítsák építkezésekre. Az idén ismét az előző évihez hasonló összeg, mintegy 100 millió forint lesz az exportfejlesztési alap. 110 iirpsmosoda épül, megkezdik a jifszáféri kerékpár kölcsönzés! A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat már több mint 12,000 különböző közhasználati cikket ad bérbe Budapesten és vidéken. Népszerűek a bér- házakban próbaképpen felszerelt törpemosodák. A háziasszonyok itt csekély bérleti díjért tökéletesen elvégezhetik a kis- és nagymosást, sőt, a száritó helyiségbekben a ruhát is száríthatják; még az idén 170 házban rendeznek be ilyen bérelhető törpemosodát. Rövidesen megnyílik a fővárosban a vállalat kulturcikk-kölcsönző boltja, ahol a lakosság táskarádiót, lemezjátszót, magnetofont, Írógépet, fényképezőgépet és örökvakut vehet bérbe. Újdonság lesz a bérelhető magnetofon-müsorsza- lag. Tavasszal és nyáron több budapesti és vidéki játszótéren megkezdik a gyermekkerékpárok kölcsönzését. A nyáron továbbfejlesztik a Balaton partján is a kölcsönzési hálózatot. VW WW V\WW%\W\WWXW\VMVVWMWMWMWWW Iíánya-évkonyv jelenik meg a hegyaljai bányászkodás több száz éves történetéről. A könyv legrégibb adata 1580-ból származik; korabeli okmány tanúskodik arról, hogy abban az időben Sárospatak határában malomkőüzem. működött.
