Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-07 / 14. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 7, 1960 f M agyarország \ TAVASZAZUJSZÖVETKEZETEKBEN Félegyházán öntöznek, szántanak és zöldell már a saláta — Sándor falván a brigádokat szervezik. — Hogyan választottak mégis asszonyokat a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet vezetőségébe Sűrű eső permetez. A viz először sáros, később ■ csak sárgás, aztán szépen kitisztul. Babonás em­berek megijednének a színváltozástól, de a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz emberei örül­nek. A sokszínű eső ugyanis nem valódi, nem kell «rész alá állni előle. Most próbálják ki az esőcsi­náló gépet, mert 50 holdjukat öntözésre rendez­ték be. ' A szövetkezetben sok az uj tag, valamennyien serényen dolgoznak. Kivétel nélkül mind rjészt vesznek már a tavaszi munkában. A permetező berendezéstől nem messze trakto­rok szántanak. Odébb azon tűnődünk, mi lehet az, ami már olyan szépen zöldell a földeken. — Saláta — adja meg az egyszerű magyaráza­tot Héjjá István agronómus. — Néhány hét múl­va szeretnénk szállítani a városokba az első tava­szi zöldfélét. “‘Addig innen el nem megyek” Sándorfalván is sok az újonc, aki még csak :most kezdi megizlelni a közösségi munkát, életet. — Sok uj tag, amint felvettük a szövetkezetbe, azonnyomban munkát kért — mondja Farkas Já­nos, a Rózsa György Tsz főkönyvelője. —- György András, a felvétele utáni napon beáliitott a tsz- udvarba kocsival, lóval és azt mondta, hogy addig ' el nem megy, amig meg nem kapja a beosztást s munkához nem láthat. Kineveztük fogatosnak. Azóta is szorgalmasan dolgozik, nem lehetne át­tenni más munkára semmi pénzért. — Elég nehéz feladat most az uj tagoknak azon ■ hal munkát adni — folytatja Farkas János. — Eddig ugyanis 180-an voltunk, most pedig 700 családot számlál a Rózsa Ferenc Tsz. Tulajdon­képpen olyan ez, mint egy uj szövetkezet. Most alakítjuk ki a munkaszervezetei, szervezzük a • brigádokat, a munkacsapatokat, amelyek élén sok uj tag áll. Ne gondolja senki, hogy zökkenő nélkül megy az' élet még ilyen munkaszeretet és lendület mel­• lett sem, mint amit Sándorfalván tapasztaltak — mondja Török munkástárs, a szegedi járási ta­nács tsz-csoport vezető je. — A régi szemlélet sok kárt okoz. Előfordul, hogy a régi tsz-tagok azt mondják: “Mi már 6—8 éve a közösben gazdálko­dunk, ami nehéz volt, mi végeztük, kikapartuk a sültgesztenyét másoknak, azok meg most kényel­mesen beséltálnak a készbe, sőt nyomban a veze­tésben is részt akarnak venni.” Az önzést a kapun kívül kell hagyni — Mit tehetünk ilyenkor? — folytatja eltű­nődve a járás egyik vezetője. — Magyarázunk a megértésről, egymás megbecsüléséről és arról, hogy nem egyszerre érik meg minden emberben az elhatározás. És ha a tiirelmetlenkedők ilyenkor is fújják a maguk nótáját, újra magyarázunk, mert olyan ember nincs aki a többszöri bes"élgc- tés után sem értené meg, hogy a közös gazdaság­ban a kapun kívül hagyjuk az önzést. A felvilá- gositó munkában azonban a legtöbbet a munká­sok segíthetnek nekünk, az ő érveik ugyancsak hatásosak, szívesen hallgatnak rájuk a tsz-tagok. Szegedtől nem messze, a Tisza kanvarsós part­ján, Tápé községben kötünk ki. Hát bizony, a népi együtteséről országszerte, gyékényfonásáról pedig külhonban is hires Tápé népe furcsa dolgo­kat produkált. — Az uj Tiszatáj Tsz tagságának döntő több­sége asszonyokból áll — mondja egy ugyancsak dolgát értő, helyre asszony, név szerint Csetei Istvánná, a tápéi közsfgi tanács titkára. — Még sem akarták, hogy asszony kerüljön a vezetőség­be. A Tiszatáj alakuló közgyűlésén ha a jelölő ■bizottság- egy asszony nevét olvasta, nyomban azt kiabálták: nekünk egy asszony se parancsoljon, mind menjen a főzőkanál mellé. — Hát akkor mégis hogyan került két nő a ve­zetőségbe, kettő a szociális bizottságba? — kér­dezzük csodálkozva. — Úgy — szólal meg váratlanul a zsibongássál teli szoba mélyén a tanács kis adminisztrátora —, hogy a titkárnő a sarkára állt. Óriási hahota kiséri a lány őszinte, talán nem is az újságíró fülének szánt megjegyzését. Az asszonyok csak kapáljanak? — Úgy történt, ahogyan Cseteiné mondja és úgy- is, ahogyan a kislány megjegyezte -— ma­gyarázza nevetve Szanka Antal, a Tiszatáj elnö­ke. — Amikor már nagyon asszonyellenes volt a hangulat, a titkárnő a dobogó szélére állt és azt mondta: “Mondják csak emberek, eliátcm-e én úgy a munkámat a tanácsházán, mint két férfi­kartársam, az elnök, meg a helyettese?” — “El hát!” — kiabáltak vissza öten-hatan. “Már pe­dig, ahogy maguk itt vélekednek, nekem most le WVMWWMVVMtVVVVMVWWWWímUHm««» így dolgoznak a vaszari tsz-ben Naponta 3 vagon cukorrépát indítottak útnak a va­szari állcmásról a Petőházi Cukorgyárba. Máté Gyula és a többi kocsis bőségesen gondoskodott utánpótlásról Egyetlen üres hely sem maradt a szövetkezet 100 fé­rőhelyes, uj istállójában Kevés uj szövetkezetnek van akkora sertésállománya, mint a vaszari tsz-nek. Hatszáz hízója ipar az idén is növeli a jövedelmet, s 110 anyakoca szaporulatából kerülnek ki a jövő évi hízók.. — Teiszler József ki-ki- hajtja a legelőre a gyönyörű állatokat kell mondanom a funkciómról, mert én is asszony vagyok és nem lehetek vezető ebben a faluban”. Izgatott morajlás volt a válasz, de Cseteiné foly­tatta: “A kukoricát el kell majd vetni, kelés után megkapálni. Maguk szerint ki kapálja meg?” — “Az asszonyok!” — kiabáltak vissza többen a te­rem mélyéiül. “Szóval az asszonyok arra jók, hogy dolgozzanak, de arra, hogy a vezetőségben részt vegyenek, már nem. Tudják mit? Akkor a kapálást is végezzék el maguk.” — No, volt erre sok hozzászóló — folytatja Szánka. Antal. — Legtöbben kimagyarázták, hogy nem kell olyan komolyan venni a közbekiabálá­sokat, mint Cseteiné. És egyszerre csak felállt a főkiabáló és azt mondta, igaza van a titkárnőnek, ő javasol is két asszonyt a vezetőségbe. Be is vá­lasztotta a tagság. Cseteiné, aki most előadásokat szervez, hogy az uj tsz-tagok megismerkedjenek jogaikkal és kötelességeikkel, a munkaegység-számitással, aki előadásokat tart az asszonyok uj helyzetéről, aki jogászokat pedagógusokat és közgazdászokat mozgósít, hogy segítsenek a falu életének kiala­kulásában, nem valami különleges lény. Néhány évvel ezelőtt egyszerű gyári munkásasszony volt Szegeden. A gyári munka, a háztartás és a gye­reknevelés mellett esti tagozaton leérettségizett és elvégezte a tanácsakadémiát. És a szegedi munkásnő most mint a tápéi ta­nács végrehajtó bizottságának titkárnője harcol a parasztasszonyok jogaiért, uj, szebb, gondtala­nabb életéért. Lendvai Vera Oie^ygnSiafmiiiió forintot juttattak éneknek az exportfejlesztési alapból 1957 április elsején uj elszámolási és uj anya­gi ösztönzési rendszert vezettek be a külkereske­delemben, amely többek között azt tartalmazza, hogy az exportból származó nyereség egy részé­ből a külkereskedelmi vállalatok exportfejleszté­si alapot képezhetnek, és ezt az összeget műsza­ki fejlesztés céljára a gyáraknak átadhatják. Az exportfejlesztési alap felhasználásáról tájékoz­tatta a sajtó képviselőit dr. Bakos György, a külkereskedelmi minisztérium pénzügyi és revi­zori főosztályának helyettes vezetője. A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy az anyagi ösztönzésnek ez a módja bevált. Évente körülbelül 100 millió forint áll a vállala­tok rendelkezésére. Ebből olyan gyorsan megté­rülő kisebb beruházásokra juttatnak pénzt, ame­lyek elsősorban a gyártmányfejlesztést, a kor­szerűsítést; a minőség javítását, a választék bő­vítését és a termékek önköltségének csökkenté­sét szolgálják. Az előző évi eredmények alapján tavaly 93 millió forintot juttattak a vállalatok az iparnak. Az exportfejlesztési alap 10 százalé­ka devizában áll rendelkezésésükre és ezért kül­földi gépeket, műszereket szerezhetnek be. Az elmúlt évben több mint 100 üzem részesült az exportfejlesztési alapból. Arra törekszenek, hogy ebből a pénzből leginkább gépeket vásárol­janak és csak kis hányadát fordítsák építkezé­sekre. Az idén ismét az előző évihez hasonló összeg, mintegy 100 millió forint lesz az exportfejleszté­si alap. 110 iirpsmosoda épül, megkezdik a jifszáféri kerékpár kölcsönzés! A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat már több mint 12,000 különböző közhasználati cikket ad bérbe Budapesten és vidéken. Népszerűek a bér- házakban próbaképpen felszerelt törpemosodák. A háziasszonyok itt csekély bérleti díjért tökéle­tesen elvégezhetik a kis- és nagymosást, sőt, a száritó helyiségbekben a ruhát is száríthatják; még az idén 170 házban rendeznek be ilyen bé­relhető törpemosodát. Rövidesen megnyílik a fővárosban a vállalat kulturcikk-kölcsönző boltja, ahol a lakosság tás­karádiót, lemezjátszót, magnetofont, Írógépet, fényképezőgépet és örökvakut vehet bérbe. Új­donság lesz a bérelhető magnetofon-müsorsza- lag. Tavasszal és nyáron több budapesti és vidé­ki játszótéren megkezdik a gyermekkerékpárok kölcsönzését. A nyáron továbbfejlesztik a Bala­ton partján is a kölcsönzési hálózatot. VW WW V\WW%\W\WWXW\VMVVWMWMWMWWW Iíánya-évkonyv jelenik meg a hegyaljai bá­nyászkodás több száz éves történetéről. A könyv legrégibb adata 1580-ból származik; korabeli ok­mány tanúskodik arról, hogy abban az időben Sárospatak határában malomkőüzem. működött.

Next

/
Thumbnails
Contents