Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
Thursday, April 7, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Haragszik a nőkre Tisztelt Szerkesztőség! Két dollárt küldök a naptárért, habár többet is megér, de nálunk, nyugdíjasoknál ki kell számolni ia pénzt. Nagyon szép dolog, hogy van még olyan előfizető, akik meg tudná fizetni az évi 20 dollárt az újságért, de vajon hány olyan előfizető van, aki már 52 éve olvassa a munkásujságot? Mert azoknak az öregeknek nem volt alkalmuk feldolgozni, hogy rendes nyugdijat kapjanak. Én és feleségem pl. 97 dollárt kapunk havonta, de nem panaszkodnánk, ha el nem szednék adóban. Miért kell egy 77 éves embernek 160 dollár iskolaadót fizetni, azonfelül a többi adó! Nagyon szép dolog, ha minden gyermek magas iskolába jár, de ne szedjék el az utolsó centet az öregektől. Mikor a magyar disszidensek ideszialad- tak, egy párnak lakást adott egy öreg pár, amig el nem tudtak helyezkedni és azt mondták nekik, hogy 30 év alatt csak ilyen kunyhót tudtak venni ? Már ők is kitalálták, hogy a kunyhót, amit 30 évig fizettek, három évi adótartozás miatt elveszthetik a tulajdonosaik. Sokszor látom az újságban, hogy az asszonyoknak is kell dolgozni, hogy meg tudjanak a családok élni. Szeretném tudni, hogy ezt maguk igazán elhiszik-e, vagy csak az olvasókkal akarják elhitetni, mert sok asszonynak nem kellene dolgozni. De szeretnek flancolni, hogy még három férfi sem tudja őket eltartani. Mikor én fiatal voltam, a férfi kötelessége volt a megélhetést megkeresni és az asszony dolga az volt, hogy beossza. De most nem úgy van, a nők átvették a férfiaktól a dohányzást, az ivást, a kártyázást, a nadrágot és a munkát, tisztelet a kivételnek. Ma a fiatalembereket leteszik a munkából, de az asz- szonyok ott maradnak, akiknek semmi keresnivalójuk nincs a gyárban. Ha az unió olyan nagy barátja az unió-tagoknak, akkor miért nem néz utána, hogy a családos emberek munkában maradjanak és csak olyan nő maradjon benn, akinek dolgoznia kell. Nézzünk körül mi van a fiatalokkal, mióta a mama is pénzt keres. Itt Amerikában a legtöbb munkás hajt kocsit, legtöbbnek van egy háza, de itt van a legtöbb kiskorú rabló és gyilkos is, mert mindent megvesznek nekik, amit szemük-szájuk kíván s ami dollárért kapható. De amit ingyen adhatnának, az igazi szeretetet, az nincs. Mikor a gyermekek kijönnek az iskolából, beülnek a házba televíziót lesni, s nem jönnek ki másnap reggelig. Milliókat költenek arra, hogy legyen nekik Hol gyakorlatozni, de nyakig érő hó eshetik, s egy lapát havat nem dobnának odébb, mert az munka. Mi 38 éve lakunk az iskolával szemben, valamikor szombat, vasárnap ott korcsolyáztak a gyermekek a patak jegén, de az ma már nem elég finom, ma müjég kell nekik. Egy gyermek sém jön gyalog az iskolába, mind autón hozzák. Ha ennek a jó világnak vége lesz, akkor csúnya világ lesz itt, de mi már azt nem fogjuk megélni. Ha igy megy tovább, sokkal több lesz a gazdag- és még több a nagyon szegény. Hány embernek van most is két munkája, másnak meg egy sem. Egy 56 éves amerikás, Michigan IMnáríüs áletjslt ad Tisztelt Szerkesztőség! Ne haragudjanak, hogy ilyen későn köszönöm meg azt az értékes kalendáriumot, amivel megtiszteltek. Nagyon jó és sok szép, értékes anyag van benne. Nemcsak nekem tetszik, hanem már a harmadik kézben van, s mindenki megelégedéssel beszél róla, nagyon értékelik. A lapról annyit, hogy itt a Selyemréten többeknek odaadom elolvasni és igen szeretik, különösen jól nyilatkoztak az “Aknamező” c. regényről. Én is igen sokat elolvastam belőle, de több része hiányzik, mert amikor rájöttem, hogy milyen jó, már többeknek odaadtam a lapot. Mindenkinek kívánok sok erőt, egészséget, s boldog, békés ujesztendőt. Mo';n >iné, Magyarország *\vwwwv*wvwwv*wv%vwvwwvwvvwwwww*wv» Kanadában m a e^síkanálkiillség A Dominion Bureau of Statistics kimutatása szerint Kanadában az elmúlt hónapban 550,000-re emelkedőn a mun^anpKü]iek száma. Ez a munkások jelenlegi számának, 6,218,000-nek 8.9 százalékát tes'i ki. Febuárban 51,000 csatlakozott a munkanélküliek táborához. A par’’.mentben az 0]|or»7pV finypc! q rl ó -n ti & kormányt az egyre rosszabbodó gazdasági helyzet miatt. UJAMERIKÁSOK ÍRÁSAI Akinek nem inge, ne vegye magára Tisztelt Szerkesztőség! Semmi okot nem látok arra, hogy a tőlem származó, januárban közölt levélre egyesek felhördüljenek és a dolognak nagy feneket kerítsenek. A levél végére odaillett volna, hogy akinek nem inge, ne vegye magára. De elfelejtettem s igy még jobb. A leirt rövid példával egyáltalán nem céloztam magyar asszonyra, sem azon amerikaiakra, akik házon kiviil, vagy háztartásban dolgoznak. Csupán azokra céloztam, akik hanyagok, lusták, mert a televíziós adások előbbrevalók részükre, mint egy kis varrás, mint a gyermekük rendes ápolása, idejében való etetése, stb. Hogy ilyen asszonyok vannak, azt mindenki tudja, s éppen ezért helytelen válaszlevelekben más malomban való őrléssel elkendőzni a dolgot. Tudom, hogy bizonyos kérdések, jelenségek egyeseknek lustaságot, másoknak viszont erélyt jelenthetnek. A mindennapi életben nagyon sok megjegyzés, kritika hangzik el; akiket nem érint, miért veszik magukra? Hogy a langyosnak mondható kritikámmal találtam, arról egyáltalán nem tehetek. Rövid levelemben nem állítottam, hogy a férfiak között is nem akadnak bőven lusták, akik szinte basa módjára uralkodnak a családban. Azt sem állítottam, hogy a munkások jogaiért vívott harcot nem közösen, közös erővel kell kivívni a nőknek és férfiaknak. Legutóbb A. D. aláírással valaki helytelenítette azt a fáradozást, hogy az ujamerikások külön rovatban írjanak lapunkban, mivel a Magyar Szó és olvasói egy jobb élet, jobb világ megteremtésén dolgoznak. Ez kicsit téves elgondolás, mert az ujamerikások írásai, vagy az a tény, hogy jobban és aktívabban működnek és külön rovatban tudnak Írni rendszeresen, nincs ellentmondásban a jobb életért folyó munkával. Nemcsak, hogy nincs ellentétben, de lehetetlen volna mindig több embert, nagyobb tömegeket felvilágosítani, a jobb életért folyó munkába beállítani, ha nincs mindig több segítség, akár öreg-, akár ujamerikások. Tévedésben volnánk, ha azt hinnénk, hogy csak néhányan vagyunk a szocializmus hivei, igazi harcosai, s hogy másokra, akik némely belső intézkedés kivitelezését hajszálnyit eltérően kívánják, már nem kell hallgatni, reájuk nincs is szükség. A tévedés azt eredményezte, hogy egyes hibák miatt a szocializmus szekere egy kis kátyúba futott, ami időt, lehetőséget, alkalmat adott az ellen ségnek a népi hatalomra való lecsapásra. A Magyar Szónak szüksége van minden józan- gondolkodásu emberre; csak azokra, azok munkájára nincs szüksége, akik fasiszták, akik a letűnt rendszereket akarják visszaállítani, akik a jobb életet a kapitalizmusban és nem a szocializmusban látják. E. Horváth P. S. — Szeretném még megjegyezni, hogy helyes lenne a levelekhez, vagy egyes cikkekhez megjegyzést fűzni a szerkesztőség részéről. Vannak esetek, amikor csak hosszabb idő elteltével próbál valaki helyreigazítást tenni, akár jól, akár rosszul. Hogyan keletkezik a fajgyűlölet Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt hónapokban ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. A horogkeresztesek újból lábra kaptak és kimutatták foguk fehérét. Az újságok világszerte különböző megvilágításokban tárgyalták az eseményeket. Filmek és más hírszolgálati eszközök felelevenítették a múlt barbár emlékeit. Tudjuk, hogy a fasiszta támadások középpontjába a maroknyi zsidóság került. Vajon miért? Ki tudna erre válaszolni ? Hatalmas könyvtárak teltek meg könyvekkel, amelyek évszázadokra visszamenőleg foglalkoznak a zsidóság életével és történetével, de hogy mi az oka a zsidógytilöletnek és hogyan keletkezett, erről nem Írtak, vagy ha Írtak, hamis képet festettek róla. Már időszámításunk előtti időkben kezdetét vette a zsidóság üldözése. Jézus Krisztus azt mondta Izrael földjén: “Bizony, bizony mondom nektek, hogy itt kő kövön nem marad”. A sorozatos háborúskodásoknak az lett az eredménye, hogy a zsidóság fogta batyuját és a világ minden táján elszóródott. Eddig azt hittem, hogy a zsidóság elleni gyűlölet nem csupán faji, hanem gazdasági jelleggel is bir. Ha az uj generációt megkérdeznék, mi az oka a faji gyűlöletnek és hogyan keletkezett az, munkásmozgalmi szempontból nagyon kevesen tudnának megfelelni erre. Szeretném, ha ezt a kérdést tisztáznák a lapon keresztül, mert sokan csak annyit tudunk, nogy mennyi zsidót küldtek a gázkamrákba és milyen üldözésen mentek keresztül. Hogyan tudták az idősebb generációban elhinteni a zsidógyü- lölet magját? Viccek születtek, kígunyolva a zsidókat. Hogyan volt az, hogy a Horthy-rendszer- ben zsidóellenes nyomtatványok jelentek meg, holott a gyártulajdonosok nagyrésze zsidó volt? S még nagyon sok olyan kérdés van, amit nem látok tisztán és azt hiszem, hogy sokan az ujamerikások közül éppen igy vannak. Nem ártana tehát ezzel a kérdéssel fogldkoz- ni a lapon keresztül, mert a fajgyűlölet még ma sem ért véget a világon. Anti A könyv, amelynek minden amerikai magyar könyves-polcán kellene lennie Tisztelt Szerkesztőség! Kérem küldjék meg Szabó Miklós “Foglalkozásuk emigráns” c. könyvét, a fenmaradt összeget lapom javára tessék elkönyvelni. • A kapott “Hungary” c. könyv igen jó és minden magyar család könyvespolcán ott kellene lennie egy példánynak belőle. J Huszár RÖVID HÍREK Kínában mai napig is megjelenik a világ legrégibb újságja, amelynek első száma 1596 évvel ezelőtt látott napvilágot. A szerkesztőség most készülődik az 1600 évforduló megünneplésére. • GLASGOW BAN, egy pálinkával telt raktár felrobbant. A hatalmas tűz, amely a robbanást követte, 19 tűzoltó életébe került. A kárt 28,000,000 dollárra becsülik. JAPÁN TUDÓSOK két részből álló rakétát lőttek fel Japán északi részében. A nyár folyamán tovább folytatják a kísérletezést. ROMÁNIA azzal vádolja Nyugat-Németorszá- got, hogy hadi-bázist kér Görögországtól. • ..Befejeződött a nyíregyházi színház újjáépítése, amire 15 millió forintot költöttek. A színházat március 25-én nytották meg ünepélyesen, a debreceni Csokonai Színház Bánk bán operaelőadásával. A színházat Móricz Zsigmondról nevezik el. • A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet négytagú brigádja a Marosban ejtette zsákmányul az év első óriásharcsáját: 210 centiméter hosszú, 70 kilós vizi ragadozót nagy keritőhálóval fogták. A szerencsés halászok előlegként több mint 1000 forintot kaptak kézhez. • A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága a pécsbányai pártházban munkás-or- vostalálkozót rendezett. A Széchenyi- és András- akna bányászai, valamint a pécsbánya városi kórház, s a Baranya megyei rendelőintézet vezető orvosa Pécsbányatelep körzeti orvosa hosszan elbeszélgettek munkás egészségügyi és orvosi rendtartási kérdésekről. • Kapuvár jellegzetes épületének, a háború után pusztulásnak indult ősi várnak helyreállítását befejezték. Az épület emeleti helyiségeiben a járási tanács, a földszinten a Hazafias Népfront, a nőtanács, a járási könyvtár és a múzeum kapott helyet. • Az országos hirü, karcagi Lenin Termelőszövetkezet művelődési házában április 4-én megnyitották a szövetkezet történetét ismertető kiállítást, amely a közös gazdaság állandó jellegű házi múzeuma is lesz. A kiállítás végigkíséri a nagy künsági summások, kubikusok életét, a cselédsortól a teimelőszövetkezeti tagságig.
