Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
Thursday, April 7, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 FOGY AZ ARANY... Külkereskedelmünk apadása és a külföldi segélyek címén elpazarolt billiók veszedelmesen apasztják aranykészletünket. — Noha nincsen készenlétünk, úgy van felépítve, hogy minden perc milliókat emészt. — Igazi barátaink nincsenek, természetes szövetségesünk csak a szovjet blokk lenne, — ha okosabbak lennénk Irta: PÉTER TAMÁS Noha az Egyesült Államok tragikus, csaknem elkeseredett arcot mutat a világnak és úgy viselkedik, mintha az elkövetkező percekben uj Pearl Harbor támadásokat várna a szélrózsa minden irányából, a nemzetközi világ nem látszik észrevenni a háborúk szimatját, hanem békésen kereskedik, exportál és importál s természetesen iparokat fejleszt. Minden ország érzi, hogy minél több a kivihető iparcikk, annál többet lehet behozni arany vagy drága valuta ráfizetések nélkül, mert az arany igen féltett kincs minden országban, a nehéz valutákat pedig igen körülményes megszerezni s minden ország kincstárnoka váltig töri a fejét, hogy miért is nincs valami megegyezés a valutacserék kérdésében? Hiába állítják a történetírók, hogy a világháborúk azért törtek ki, mert a nyugati piac le akarta törni a német és japán külkereskedelmet, amelyek veszedelmes konkurrensként jelentkeztek; ezt a tételt meghazudtolni látszik az a tény, hogy úgy az első, mint a második világháború után, pontosan a német és a japán iparok kaptak lábra leghamarabb és leglendületesebben, még pedig az Egyesült Államok gigantikus méretű hivatalos támogatásával. Mihelyt az Egyesült'Államok térdre kény szeri tette a németeket és a japánokat, nemcsak nem volt baj, hogy ezek versenyeztek velünk a belföldi és a világpiacokon, ha^- nem szinte amerikai érdekké vált utat törni termékeiknek, sőt a megszálló katonai hatóságaink voltak az első propagandistái a volt ellenségek áruinak. Azóta milliárdokat költöttünk a német és japán iparok fellenditésére és nagyrészt az amerikai támogatásnak köszönhető, hogy amerre csak nézünk, minden boltban, minden pulton ott találjuk a német és japán árukat, amelyek most mái- Amerika hivatalos támogatásával és védelme alatt, hallatlan tömegekben árasztják el piacainkat. Sőt nemcsak a külföldi piacokat, ahonnan hovatovább kiszorítják az amerikai árut, hanem az eddig féltékenyen védett belföldi piacot is, ugv, hogy most saját iparaink egyre csökkentik gyártásaikat és szélnek eresztik munkásaikat e félelmetes verseny miatt. — Hát miért mentünk bele két világháborúba, — jajgatnak most az amerikai exportőrök — hiszen most magunk dolgozunk a konkurrens német és japán ipar keze alá s mi magunk emeltük őket a magasba, valósággal a fejünk fölé. — De minden sopánkodás hiába, vezetőink most se nem látnak, se nem hallanak, csak várják, lesik az uj Pearl Harbort, aminek szerintük muszáj jönni, mert igv volt ez a múlt háborúban is és tisztára csak ámító becsapás, hogy a Szovjetunió, amelyet szövetséges baj társból hirtelen és minden ok nélkül ellenségnek neveztek ki, semmi hajlandóságot sem mutat holmi háborúzásra, békét és barátságot hirdet, sőt még hadosztályait is szétkergeti, csakhogy bevezethesse az uj korszakot, a béke és barátság korszakát. így azután csaknem természetes, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege kifejezetten a hanyatlás képét kezdi mutatni. Mialatt az egész világon emelkedni látszik a külkereskedelmi forgalom, a UiSA külkereskedelmi mérlege egyre kedvezőtlenebb. A statisztika azt mutatja, hogy a korábbi évek nagy amerikai exportja folyton zsugorodik. 1959-ben például már csak nehezen tudtunk egyensúlyt tartani bevitel és kivitel között. Kivitelünk $16.3 billió dollár volt, behozatalunk majdnem ennyi, vagyis 15.2 billió. Csak kis híja tehát, hogy külkereskedelmünknél is igénybe kellett vennünk aranytartalékunkat, hogy arannyal fizessünk a behozott árukért. ' De az aranykészletünk igy is fogy, még pedig aggasztóan. Fogy pedig azért, mert az Egyesült Államok csaknem világszerte költséges bázisokat, katonai alakulatokat, és folyton készenlétben lévő légi erőket kénytelen fizetni az egyedül elfogadható módon — aranyban. Igenis, most amikor nincs háború, mindennap, minden órában úgy fecséreljük az aranyat, mintha háborúban lennénk. Még az a szerencsénk, hogy a Szovjetuniónak vagy szövetségeseiknek eszük ágában sincs támadó háborúkat kezdeni, mert különben, felfegyverzettségíink dacára is, már nem lenne pénzünk a háborús gazdálkodásra, eltekintve attól, hogy ebben az atombombás korszakban, emberanyag sem igen maradna a földön, lakosságunk, városaink, gyáraink mind elpusztulnának találatok, robbanások, vagy halálos sugárzások következtében. De most hagyjuk az akut háborúzás kérdését, hisz a békére a világ népei, beleértve az amerikai népet is, ügyelnek és ezek bizony nem bánnak könnyelműen sem természeti kincseikkel, sem emberanyagukkal, de még csak aranykészletükkel sem. A világkereskedelem sem igen látszik törődni az Egyesült Államok pazarló gazdálkodásával. A világforgalom statisztikája igen kedvező képet mutatott 1959-ben. A kereskedelmi kamara kimutatása szerint az összes országok kiviteli kereskedelme összesen 100 billió 600 millió dollárt tett ki, mig 1958-ban csak 92 billió dollár körül mozgott a világforgalom. Az összes behozatal? 105 billió volt, mig az előző évben csak $97 billió körül mozgott. Ugyanez a statisztika megállapítja, hogy 1956 óta Nyugat-Németország, Franciaország, Hollandia és Japán évről-évre emelték kiviteli kvótájukat és több árut vittek ki, mint amit behoztak. Ezek az országok tehát évről-évre növelik aranykészleteiket és minden bizonnyal hatalmas aranyszállitmányokat kapnak a becses, sárga aranyrudakból, a kansasi Fort Knoxból. Dacára tehát a temérdek kiadásainknak és két világháború és a koreai kaland esztelen tékozlásainak, vérveszteségeinek, nem sikerül sokáig védenünk Amerika aranyfölényét, mert a sárga folyam kiárad az országból. j5s mihelyt az aranyfölény odavan, az Egyesült Államok mostani nemWASHINGTON. — Atomtudósok egy csoportja a kongresszus előtt beszélt az atomenergia által létrehozható csodákról. Az atommal kikutathatjuk, aláaknázhatjuk az "óceán fenekét, állomásokat létesíthetünk a Holdon, ia Marson, vagy eltávolíthatjuk vele a városok tisztátlan levegőjét — mondták a tudósok. Megjósolták, hogy az atombombák segítségével több ezer tonnás laboratóriumokat küldhetünk a világűrbe. Az atomreaktorok segítségével televíziós leadásokat eszközölhetünk az egész világ számára, vagy la levegőt és vizet trágyává változtathat uk. E jóslatokról a Capitol épületében, a régi fő- birósági szobában esett szó, a kongresszus egyesült atomenergia bizottsága előtt. A jelentéseket hírneves atomtudósok szolgáltatták. Megváltoztathatják az időjárást A tudósok arról tárgyaltak, hogy az atomha- s.itással, vagy összeolvasztásával uj területeket hozhatnak létre a földön és a világűrben a következő évszázad folyamán. A képviselők érdeklődéssel hallgatták a jelentéseket és helyeslésüknek adtak kifejezést. Dr. David B. Hall, a los-alamosi tudományos laboratórium munkatársa rámutatott, hogy az atommal hajtott tengeralattjárók miképpen kutathatják ki az óceánok fenekét, vagy hogyan HA ÖN RÉGI VAGY UJ AMERIKAS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdckfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunkban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcképeit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár S______________________r zetközi tekintélye is lecsökken. Mostani barátaink csak két alapon ragaszkodnak az Egyesült Államokhoz. Először, mert Uncle Sam mérhetetlenül gazdag — gondolják —, másodszor, mert — a folytonos, drága fegyverkezés alapján — a legerősebbnek vélik. Ha tehát az Egyesült Államok néhány pontot el fog veszíteni eddigi — amúgy is csak látszólagos — fölényéből, mostani barátai seregestől el fogják hagyni. Nem is tehetnek mást, mert önérdek, haszon, ajándékok, tartották fenn a ragaszkodásukat. De ebbén a — máskülönben nem kívánatos esetben, ki fog derülni, hogy az Egyesült Államoknak igenis van, természetes és önzetlen szövetségese — a szovjet blokk. Ez a barátság a geográfia, a tudomány és az emberiség közös szolidaritásán fog alapulni, nem pedig aranyon.. Csak a Szovjetunió és szövetségesei becsülik majd meg Amerika (az igazi Amerika) hatalma szerepét a világ békéjének megóvása körül. Csak ezek vállalnak majd testvériséget a népjóléti, a kulturális, a valóban demokrata Egyesült Államok valódi életcéljával, a népeinek nyújtandó magas élet és műveltség színvonallal. Ezek, és csak ezek fognak majd féltékenyen vigyázni az amerikai integritásra. Az aranyon alakuló szövetségek helyett egyedül ezek a nemzetek ajánlhatnak Amerikának a népek jólétén és elégedettségén alapuló barátságot és békét. Addig is azonban Wall Street bódult vezetői, szünet és meggondolás nélkül fogják pazarolni hazánk embererejét, természeti kincseit s még aranyát is. így tesznek, mert igy vannak nevelve, így tesznek, mert főérdekük a haráosolás, a vagyongyűjtés, a családi dinasztiák erősítése a nép érdekei helyett és minden vonalon, mindenfelé a sáp, a sáp. A közvagyon, a néperőben rejlő igazi vagyon, nem fontos nekik. Csakhogy az amerikai nép sem sokáig nézheti tétlenül ezt a fecsérlést. És ha a nép felébred. . . Mai önző és szipolvoró aranylesö barátaink helyét akkor a világ legerősebb második blokkja fogja elfoglalni s Unfcle Sam is boldogan fogja felfedezni, hogy itt van a természetes, az igazi helye. S akkor nem lesz fontos mennyi aranyunk van eltemetve, Fort Knox földalatti kazamatáiban. változtathatják meg egyes körzetek éghajlatát az atomenergia segítségével. Atomenergiával például elhajthatjuk a városok fölötti, a petroleum gázok által okozott ‘smog’-ot. Az atom védelmet is nyújthat “Nincg messze az idő”, mondta dr. Hall, “amikor az atom megvédi természeti kincseinket a szenet, olajat a földben és megszabadít bennünket a rengeteg karbondioxidtól, ami ma a levegőbe kerül az égések, illetve tüzelések által.’’ Dr. B. I. Spinard, az Argóimé National Laboratorium tudó a szerint az atomhasználat egyik legizgatcbb fázisa nem csupán a reaktorok használata a világűr állomásain, vagy az űrhajók kilökésénél, hanem az a lehetőség, hogy hatalmas, állandó bázisokat állíthatunk fel a Marson vagy a Holdon. Semmi lehetetlent nem lát abban, hogy ez előbb utóbb elérhető legyen. Egy oívan nukleáris gépfegyver lehetőségét is látja, amely az űrhajót viszi, illetve hajtja és vegyi elváltozásokat hozhat létre a földön. Dr. Bernard Manowit7, a long-islandi Brook- haven National Laboratorium tud'sa szerint az atomreaktorokat fogják felhasználni az iparban szükséges vegyészeti cikkek előállitására. Például lehetséges egy olyan vegyi-atom üzem előállítása, amely ammonium nitrátot állítana elő a levegőből és vízből. Ennek előállítása, amely a földet megtermékenyítené, forradalmasíthatná a mezőgazdaságot az elmaradt országok területén. Abban mindnyájan megegyeztek, hogy ti a az emberiség el akar jutni a világűrbe, zt csak nukleáris erővel ellátott jármüvek segítségével érheti el. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG hatályon kívül helyezte a National Labor Relations Board ama döntését, amely törvénytelennek minősítette az unió visszaállításáért folyó piketelést. A pikete- lés a Curtis Brothers bútorüzlet ellen folyt 1954- ben és a NLRB a Taft-Hartlev-törvény alapján hozta döntését. A nyertes a “Teamsters” unió 639-es lokálja. Az atom csodái
