Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-07 / 14. szám

Thursday, April 7, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 FOGY AZ ARANY... Külkereskedelmünk apadása és a külföldi segélyek címén elpazarolt bil­liók veszedelmesen apasztják aranykészletünket. — Noha nincsen készen­létünk, úgy van felépítve, hogy minden perc milliókat emészt. — Igazi ba­rátaink nincsenek, természetes szövetségesünk csak a szovjet blokk lenne, — ha okosabbak lennénk Irta: PÉTER TAMÁS Noha az Egyesült Államok tragikus, csaknem elkeseredett arcot mutat a világnak és úgy visel­kedik, mintha az elkövetkező percekben uj Pearl Harbor támadásokat várna a szélrózsa minden irányából, a nemzetközi világ nem látszik észre­venni a háborúk szimatját, hanem békésen keres­kedik, exportál és importál s természetesen ipa­rokat fejleszt. Minden ország érzi, hogy minél több a kivihető iparcikk, annál többet lehet be­hozni arany vagy drága valuta ráfizetések nélkül, mert az arany igen féltett kincs minden ország­ban, a nehéz valutákat pedig igen körülményes megszerezni s minden ország kincstárnoka váltig töri a fejét, hogy miért is nincs valami megegye­zés a valutacserék kérdésében? Hiába állítják a történetírók, hogy a világhá­borúk azért törtek ki, mert a nyugati piac le akarta törni a német és japán külkereskedelmet, amelyek veszedelmes konkurrensként jelentkez­tek; ezt a tételt meghazudtolni látszik az a tény, hogy úgy az első, mint a második világháború után, pontosan a német és a japán iparok kaptak lábra leghamarabb és leglendületesebben, még pe­dig az Egyesült Államok gigantikus méretű hi­vatalos támogatásával. Mihelyt az Egyesült'Álla­mok térdre kény szeri tette a németeket és a japá­nokat, nemcsak nem volt baj, hogy ezek verse­nyeztek velünk a belföldi és a világpiacokon, ha^- nem szinte amerikai érdekké vált utat törni ter­mékeiknek, sőt a megszálló katonai hatóságaink voltak az első propagandistái a volt ellenségek áruinak. Azóta milliárdokat költöttünk a német és japán iparok fellenditésére és nagyrészt az amerikai támogatásnak köszönhető, hogy amerre csak nézünk, minden boltban, minden pulton ott találjuk a német és japán árukat, amelyek most mái- Amerika hivatalos támogatásával és védelme alatt, hallatlan tömegekben árasztják el piacain­kat. Sőt nemcsak a külföldi piacokat, ahonnan hovatovább kiszorítják az amerikai árut, hanem az eddig féltékenyen védett belföldi piacot is, ugv, hogy most saját iparaink egyre csökkentik gyártásaikat és szélnek eresztik munkásaikat e félelmetes verseny miatt. — Hát miért mentünk bele két világháborúba, — jajgatnak most az amerikai exportőrök — hi­szen most magunk dolgozunk a konkurrens német és japán ipar keze alá s mi magunk emeltük őket a magasba, valósággal a fejünk fölé. — De min­den sopánkodás hiába, vezetőink most se nem lát­nak, se nem hallanak, csak várják, lesik az uj Pearl Harbort, aminek szerintük muszáj jönni, mert igv volt ez a múlt háborúban is és tisztára csak ámító becsapás, hogy a Szovjetunió, amelyet szövetséges baj társból hirtelen és minden ok nél­kül ellenségnek neveztek ki, semmi hajlandósá­got sem mutat holmi háborúzásra, békét és barát­ságot hirdet, sőt még hadosztályait is szétkergeti, csakhogy bevezethesse az uj korszakot, a béke és barátság korszakát. így azután csaknem természetes, hogy az Egye­sült Államok külkereskedelmi mérlege kifejezet­ten a hanyatlás képét kezdi mutatni. Mialatt az egész világon emelkedni látszik a külkereskedelmi forgalom, a UiSA külkereskedelmi mérlege egyre kedvezőtlenebb. A statisztika azt mutatja, hogy a korábbi évek nagy amerikai exportja folyton zsugorodik. 1959-ben például már csak nehezen tudtunk egyensúlyt tartani bevitel és kivitel kö­zött. Kivitelünk $16.3 billió dollár volt, behozata­lunk majdnem ennyi, vagyis 15.2 billió. Csak kis híja tehát, hogy külkereskedelmünknél is igény­be kellett vennünk aranytartalékunkat, hogy arannyal fizessünk a behozott árukért. ' De az aranykészletünk igy is fogy, még pedig aggasztóan. Fogy pedig azért, mert az Egyesült Államok csaknem világszerte költséges bázisokat, katonai alakulatokat, és folyton készenlétben lévő légi erőket kénytelen fizetni az egyedül elfogad­ható módon — aranyban. Igenis, most amikor nincs háború, mindennap, minden órában úgy fecséreljük az aranyat, mint­ha háborúban lennénk. Még az a szerencsénk, hogy a Szovjetuniónak vagy szövetségeseiknek eszük ágában sincs támadó háborúkat kezdeni, mert különben, felfegyverzettségíink dacára is, már nem lenne pénzünk a háborús gazdálkodásra, eltekintve attól, hogy ebben az atombombás kor­szakban, emberanyag sem igen maradna a föl­dön, lakosságunk, városaink, gyáraink mind el­pusztulnának találatok, robbanások, vagy halálos sugárzások következtében. De most hagyjuk az akut háborúzás kérdését, hisz a békére a világ né­pei, beleértve az amerikai népet is, ügyelnek és ezek bizony nem bánnak könnyelműen sem ter­mészeti kincseikkel, sem emberanyagukkal, de még csak aranykészletükkel sem. A világkereskedelem sem igen látszik törődni az Egyesült Államok pazarló gazdálkodásával. A világforgalom statisztikája igen kedvező képet mutatott 1959-ben. A kereskedelmi kamara ki­mutatása szerint az összes országok kiviteli ke­reskedelme összesen 100 billió 600 millió dollárt tett ki, mig 1958-ban csak 92 billió dollár körül mozgott a világforgalom. Az összes behozatal? 105 billió volt, mig az előző évben csak $97 billió kö­rül mozgott. Ugyanez a statisztika megállapítja, hogy 1956 óta Nyugat-Németország, Franciaor­szág, Hollandia és Japán évről-évre emelték kivi­teli kvótájukat és több árut vittek ki, mint amit behoztak. Ezek az országok tehát évről-évre nö­velik aranykészleteiket és minden bizonnyal ha­talmas aranyszállitmányokat kapnak a becses, sárga aranyrudakból, a kansasi Fort Knoxból. Dacára tehát a temérdek kiadásainknak és két világháború és a koreai kaland esztelen tékozlá­sainak, vérveszteségeinek, nem sikerül sokáig vé­denünk Amerika aranyfölényét, mert a sárga fo­lyam kiárad az országból. j5s mihelyt az arany­fölény odavan, az Egyesült Államok mostani nem­WASHINGTON. — Atomtudósok egy csoportja a kongresszus előtt beszélt az atomenergia által létrehozható csodákról. Az atommal kikutathat­juk, aláaknázhatjuk az "óceán fenekét, állomáso­kat létesíthetünk a Holdon, ia Marson, vagy eltá­volíthatjuk vele a városok tisztátlan levegőjét — mondták a tudósok. Megjósolták, hogy az atombombák segítségével több ezer tonnás laboratóriumokat küldhetünk a világűrbe. Az atomreaktorok segítségével televí­ziós leadásokat eszközölhetünk az egész világ szá­mára, vagy la levegőt és vizet trágyává változtat­hat uk. E jóslatokról a Capitol épületében, a régi fő- birósági szobában esett szó, a kongresszus egye­sült atomenergia bizottsága előtt. A jelentéseket hírneves atomtudósok szolgáltatták. Megváltoztathatják az időjárást A tudósok arról tárgyaltak, hogy az atomha- s.itással, vagy összeolvasztásával uj területeket hozhatnak létre a földön és a világűrben a követ­kező évszázad folyamán. A képviselők érdeklődés­sel hallgatták a jelentéseket és helyeslésüknek adtak kifejezést. Dr. David B. Hall, a los-alamosi tudományos laboratórium munkatársa rámutatott, hogy az atommal hajtott tengeralattjárók miképpen ku­tathatják ki az óceánok fenekét, vagy hogyan HA ÖN RÉGI VAGY UJ AMERIKAS ÉRDEKELNI FOGJA Szabó Miklós volt emigráns érdckfeszitő leleplező könyve “FOGLALKOZÁSUK EMIGRÁNS” amely korlátolt mennyiségben Kiadóhivatalunk­ban kapható. — Ismerje meg Ön is azok arcké­peit, akik idegen pénzért árulják hazájukat és népüket RENDELJE MEG MÉG MA! Ára: 1.50 dollár S______________________r zetközi tekintélye is lecsökken. Mostani baráta­ink csak két alapon ragaszkodnak az Egyesült Államokhoz. Először, mert Uncle Sam mérhetet­lenül gazdag — gondolják —, másodszor, mert — a folytonos, drága fegyverkezés alapján — a legerősebbnek vélik. Ha tehát az Egyesült Álla­mok néhány pontot el fog veszíteni eddigi — amúgy is csak látszólagos — fölényéből, mostani barátai seregestől el fogják hagyni. Nem is tehet­nek mást, mert önérdek, haszon, ajándékok, tar­tották fenn a ragaszkodásukat. De ebbén a — máskülönben nem kívánatos esetben, ki fog de­rülni, hogy az Egyesült Államoknak igenis van, természetes és önzetlen szövetségese — a szov­jet blokk. Ez a barátság a geográfia, a tudomány és az emberiség közös szolidaritásán fog alapulni, nem pedig aranyon.. Csak a Szovjetunió és szövet­ségesei becsülik majd meg Amerika (az igazi Amerika) hatalma szerepét a világ békéjének megóvása körül. Csak ezek vállalnak majd test­vériséget a népjóléti, a kulturális, a valóban de­mokrata Egyesült Államok valódi életcéljával, a népeinek nyújtandó magas élet és műveltség színvonallal. Ezek, és csak ezek fognak majd fél­tékenyen vigyázni az amerikai integritásra. Az aranyon alakuló szövetségek helyett egyedül ezek a nemzetek ajánlhatnak Amerikának a népek jólétén és elégedettségén alapuló barátságot és békét. Addig is azonban Wall Street bódult vezetői, szünet és meggondolás nélkül fogják pazarolni hazánk embererejét, természeti kincseit s még aranyát is. így tesznek, mert igy vannak nevelve, így tesznek, mert főérdekük a haráosolás, a va­gyongyűjtés, a családi dinasztiák erősítése a nép érdekei helyett és minden vonalon, mindenfelé a sáp, a sáp. A közvagyon, a néperőben rejlő igazi vagyon, nem fontos nekik. Csakhogy az amerikai nép sem sokáig nézheti tétlenül ezt a fecsérlést. És ha a nép felébred. . . Mai önző és szipolvoró aranylesö barátaink helyét akkor a világ legerő­sebb második blokkja fogja elfoglalni s Unfcle Sam is boldogan fogja felfedezni, hogy itt van a természetes, az igazi helye. S akkor nem lesz fon­tos mennyi aranyunk van eltemetve, Fort Knox földalatti kazamatáiban. változtathatják meg egyes körzetek éghajlatát az atomenergia segítségével. Atomenergiával például elhajthatjuk a városok fölötti, a petroleum gázok által okozott ‘smog’-ot. Az atom védelmet is nyújthat “Nincg messze az idő”, mondta dr. Hall, “ami­kor az atom megvédi természeti kincseinket a sze­net, olajat a földben és megszabadít bennünket a rengeteg karbondioxidtól, ami ma a levegőbe ke­rül az égések, illetve tüzelések által.’’ Dr. B. I. Spinard, az Argóimé National Labo­ratorium tudó a szerint az atomhasználat egyik legizgatcbb fázisa nem csupán a reaktorok hasz­nálata a világűr állomásain, vagy az űrhajók ki­lökésénél, hanem az a lehetőség, hogy hatalmas, állandó bázisokat állíthatunk fel a Marson vagy a Holdon. Semmi lehetetlent nem lát abban, hogy ez előbb utóbb elérhető legyen. Egy oívan nukleáris gép­fegyver lehetőségét is látja, amely az űrhajót vi­szi, illetve hajtja és vegyi elváltozásokat hozhat létre a földön. Dr. Bernard Manowit7, a long-islandi Brook- haven National Laboratorium tud'sa szerint az atomreaktorokat fogják felhasználni az iparban szükséges vegyészeti cikkek előállitására. Például lehetséges egy olyan vegyi-atom üzem előállítása, amely ammonium nitrátot állítana elő a levegőből és vízből. Ennek előállítása, amely a földet megtermékenyítené, forradalmasíthatná a mezőgazdaságot az elmaradt országok területén. Abban mindnyájan megegyeztek, hogy ti a az emberiség el akar jutni a világűrbe, zt csak nuk­leáris erővel ellátott jármüvek segítségével ér­heti el. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG hatályon kívül he­lyezte a National Labor Relations Board ama döntését, amely törvénytelennek minősítette az unió visszaállításáért folyó piketelést. A pikete- lés a Curtis Brothers bútorüzlet ellen folyt 1954- ben és a NLRB a Taft-Hartlev-törvény alapján hozta döntését. A nyertes a “Teamsters” unió 639-es lokálja. Az atom csodái

Next

/
Thumbnails
Contents