Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-10 / 10. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 10, 1960 XmtíeJc a swihsztóköi A - f . . .. , vwwwvwvwv w* vwwvw Az ebben a rovatban kifejtett neze- | Olvasóink tek nem szükségszerűen azonosak | hozzászólnak a szerkesztőség álláspontjával | a közügyekhez A bibliából megjósolta Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó január 21-iki számában olvastam egy cikket “Készüljünk a háborúra” cimen. Igen szépnek találom, hogy az állami vezetőségnek kiterjed a figyelme az egyszerű munkásosztályra is. Nézetem szerint az egész üzleti dolog, a nép félrevezetése, ha a nagyközönségre rásózhatnák a jövő családi szobáját. Ez megszámlálhatatlan milliókat hozna a butorgyárosoknak, mert az amúgy is túltermelésben lévő házi bútor- raktárak nem akarnak megüresedni. A munkás- osztály nem tudja visszavásárolni az'általa készített tárgyakat, pedig minden munkás család szeretne egy, vagy két darab ócska, tiz-tizenöt éves bútordarabot kicserélni. De a kenyér és ruha jön először, bútorra már nem jut, külföldi piacunk pedig nincs. Az látott a jövőbe, aki a holnap családi szobáját sírboltnak nevezte. A berendezés jó az egy-csalá- dos pincehelyiségben, de mi lesz a nagy hotelek lakóival, s honnan kapják majd a vizet, a friss levegőt, a világítást, mert az atom- vagy hidrogénbomba elpusztít minden erőtelepet, viz- és olajtartályokat, s igy a viz, az olaj, a villany és a levegő egybeolvad. Az lesz az a kénköves, tüzes eső, ami a családi otthon sírbolttá változtatja, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, a Föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. (Péter 2. levele, 3.10,13. Ésaiás 65. . .17.) S. Kovách, Pa. Diogenes lámpája Tisztelt Szerkesztőség! A mellékelt öt dollárról szóló utalványt megvettem már egy hete, de nem küldtem el eddig, mert én is szerettem volna egy értelmes levelet összeállítani, olyasmit, amilyen a Magyar Szó hasábjain jelenik meg napról-napra. Mindig élvezettel olvasom ezeket a leveleket, melyek nagyon érdekelnek és majdnem mind kifogástalan. De tovább már nem várhatok, mert tudom, hogy szükség van minden kis támogatásra. Nem tudom eléggé kifejezni, hogy mennyire értékeljük a lapunkat, bár tudnám bizonyítani jó pár uj előfizetővel. Sajnos, hogy itt nálunk könnyebb volna Diogenesnek egy igaz emberre találni, mint a Magyar Szónak uj előfizetőt szerezni. De remélem és kívánom, hogy a többi cantoni barátunknak sikerüljön pár uj olvasó szerzése. Nem is értem, hógy van olyan magyar munkás, aki ne akarná olvasni a Magyar Süőt, mely az egyedüli magyar lap, amely mindig az igazat Írja. Élvezettel olvastam Weinstock Lajos és Rózsi jegyzeteit európai utazásukról, igen értékesnek találom EHN írásait és a kedves és okos Kovács Erzsi többször és többet is Írhatna, olyan jó tehetsége van hozzá. Legjobb kívánságainkat küldjük a lapnál dolgozóknak. A. Kainczék A lap árának emelését ajánlja Tisztelt Szerkesztőség! Én pártolom Horváth munkástárs indítványát, hogy emeljék fel a lap árát 10 dollárra. A polgári l^pok mind drágábbak, pedig azokból nem lehet tanulni. Ahogy tovább olvasom a naptárt, olyan értékesnek tartom, hogy igazán többet ér, mint amennyit beküldtem érte, ezért kipótolom a Magyar Szóra küldött összeget 6 dollárral. Jó munkát és jó egészséget kívánok a lapnál dolgozóknak. Oberhofferné . .A párizsi kommün jegyzőkönyveinek kétkötetes kiadását adta közre a Szovjetunió Tudományos Akadémiának Történeti Intézete. Aki a magyar üzemi koszton hízott meg Tisztelt Szerkesztőség! Mostanában olvastam, hogy társasutazást terveznek itt Kaliforniában Mrs. Erdődy Margit vezetésével. Nagyon szép elgondolás ez és mondhatom, hogy aki csak teheti, menjen az óhazába. Én is tiz hetet töltöttem ott tavaly, de le sem írhatom, hogy milyen boldogok ott az emberek. Többfelé utaztam, de mindenütt csak bőséget láttam mindenben. Tartózkodási helyem Peremarton gyártelep volt, Veszprém megyében és amikor megérkeztem, csak bámultam, hogy milyen hatalmas építkezés folyik, egyik munkáspalota a másik után épül, majd egy hatalmas szálló és a telepen minden családnak két és 3 szobás modern lakása van, szép kerttel. Mondhatom, hogy úgy néz ki, mint egy szép nyaralóhely. Minden héten szabadtéri színház van. Csak néztem, hogy milyen nagy néptömeg volt ott minden alkalommal, annyira élvezik a művészetet. Az én famíliám, férj és feleség benn dolgoznak a gyárban, az üzemi étkezdéből hordják az ebédet és én is azon a koszton voltam. Mondhatom, hogy finom és változatos ételeket adnak. Példa rá, hogy 11 fontot hizt.am az üzemi koszton, s mire visszajöttem, a férjem alig ismert rám. Ezek után, hogy. én személyesen meggyőződtem, bármi rágalmat mondhatnak Magyarországról, én nem hiszem. Csak arra az egyre figyelmeztetek minden odautazót, hogy még véletlenségbol se hozzon magával az ottani finom csabai kolbászból, meg a finom Pick szalámiból, mert én hoztam a férjemnek, s mikor a los-angelesi vámhoz értem, úgy kifosztottak a vámolok, hogy csak egy passzirozó szitát hagytak meg a csomagomban. Ha Magyarországon igy vámolnának, az itteni sajtó telekiáltaná az egész világot. Azt is láttam, hogy a vámoló nem dobta a szemétkosárba, hanem elvitte magával. Gondolom, hogy a vámvizsgálat után csaptak egy jó lakomát a finom magyar disznóságokból. A Magyar Szóban ismét olvastam a Krebiozen hatásos gyógykezeléséről, nagyon kérem, legyenek szívesek a kópiát megküldeni és ha könyv van róla, Írják meg, hogy mibe kerül. Margaret Felber A pénz nem isten Egyik este, hazafelé menet, arra lettem figyelmes, hogy a bank épületét gépfegyver es rendőrség vette körül. Lövésre készen elfoglalták az összes kijáratokat és minden ablakot szemmel tartottak, s az embert olyan' szorult helyzetbe hozták, hogy választania kellett: megadja magát, vagy a halállal köt szövetséget. Mig mindez lejátszódott, elgondolkoztam kissé. Lehetséges, hogy az illető a “szükség törvényt bont” elve alapján követte el tettét, vagy pedig ilyen módon akart henyélővé válni. Nem tudom, melyik játszott szerepet, de azt tudom, hogy okok és okozatok vannak minden helyzetben. Az illetőnek, mint gondolkodó, értelmes lénynek, kockára kell tennie életét, vagy meg kell halnia az általa létrehozott pénzért, a pénzért, amelyhez a legtöbb vér tapad a világon. Mennyi könnyről, mennyi szenvedésről, fényről, pompáról tudna beszélni a pénz. Háborúk dúltak csak azért, hogy a rabszolgákat pénzért eladják. Milliók haltak meg azért, mert uraik több pénzt akartak belőlük kisajtolni. A tönkrement parasztok földjeit pénzért megvásárolták és utána gyorsan uj pénzt nyomtak. 'Spekulánsok, háborús uszítok gyorsan meggazdagodtak, mert bűnös utón jutottak pénzhez. Az igy szerzett pénzzel azután kontrollálni tudták a náluknál szegényebbeket, vagy a nincsteleneket. Létrehozták a koldusok tömegeit, hogy olcsóbb munkaerőhöz jutva, még több pénzhez jussanak. A pénz bevonult a közélet minden területére. Ha nincs pénzed, még megszületni is vétek, mert szenvedéseddel úgyis csak az uralkodó osztályt kell szolgálnod. A pénzért még müveit, tudással rendelkező emberek is elaljasodnak. A tanitó pénzt fogadott el és nem buktatott meg. Pénzért elárulhattad osztályodat is és talpnyalónak szerződhettél. Pénzért korbácsot vehettél a kezedbe és volt osztálytársaid hátán végigsuhinthattál. A pénz, mint isten, ma sem változott meg. Kormányunk több és több adót vet ki', hogy billiókat költhessen háborús célokra. Üzleti túlkapások, bankrablások, gyilkosságok, mind, mind a pénzért történnek. A templomokban is csak pénzért lehet imádkozni, mert ha tíz évig egy centet sem kapnának a papok, bezárnák a templomokat, mert ugyebár a jó pap is pénzért prédikál. Ha bemész egy étterembe, a pincérleány nem azért mosolyog rád, mert szeret, hanem mert pénzt vár. Ha jársz az utcán, a nő nem azért alja- sodik le, mert vágyai kielégítését várja, hanem, mert pénzt akar. Magyar disszidensek egy csoportjia nem a magyar népért hullajt krokodilkönnyeket, hanem azért, mert pénzt akar. A legtöbb társadalmi bűn okozója a pénz. Mit kell tehát tenni, hogy az ember ép bőrrel kikerüljön a bankból? Talán hirtelen meg kellene szüntetni a pénzt? Ez teljesen lehetetlen dolog. Lehet, hogy az ember a bankban meg fpg halni, de már mind kevesebben halnak meg ily módon, ha összefogunk és felvilágosítjuk a tömegeket és harcolunk a békéért, s egész világ népének boldogságáért. Anti VÁLASZ UJAMERIKÁSOK KÉRDÉSEIRE Tisztelt Szerkesztőség! A hazai hirek olvasása és kitárgyalása egyik fontos és kiemelkedő témája beszélgetéseinknek. Mint lapunk olvasóját, erősen leköteleznének, ha a megszokott tárgyilagosságukkal eldöntenék lapunk hasábjain egyik vitapontunkat. A vitát az képezte, hogy amennyiben társaságunk bármely "tagja, engedélyt kapna a hazatérésre, hogyan lenne képes az itteni munkájából megtakarított kis pénzével ($2—3,000) megszerezni azt, amit meggondolatlan könnyelműséggel felborított? Lehetséges-e, hogy az itteni összeg átutalásának forint értéke felett szabadon rendelkezzék és akár öröklakást, akár egyéb lakást vásárolhasson, a feltétlenül szükséges berendezéssel együtt. Társaságunk véleménye megoszlott e kérdésben. A többség józanul azzal érvelt, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista erkölcse a garancia arra, hogy a becsületes ‘munkával szerzett magántulajdont (akár itt, akár ott szerezte azt a dolgozó) tiszteletben tartja. A kisebbség, kétségtelenül az itteni propaganda hatása alatt, azt állította, hogy a hazatértek nem rendelkezhetnek szabadon azzal az értékkel, amit magukkal visznek. Nagy örömmel vennénk e kérdésben hozzáértő és bizonyára tapasztalatokon nyugvó válaszukat. Kovalik Béla, New York Szerkesztő megjegyzése: A fenti érdeklődő levél után azonnal a Magyar Konzulátushoz fordultunk felvilágosításért,' amit az alábbiakban közlünk olvasóinkkal: Washington, 1960 márc 1. £ “A hazatérők bármikor hagyták el Magyar- országot, a megtakarított pénzüket minden korlátozás nélkül hazavihetik. Ez összeg forintértéke felett szabadon rendelkezhetnek, vásárolhatnak öröklakást, egyéb lakást, vagy bármit, amit otthon forintért meg lehet venni. A fennálló rendelkezések alapján magyar pénzt csak 50 forintig lehet bevinni és csak érmék formájában, de külföldi valutát bármely összegben be lehet vinni, a határátlépéskor azonban a vámhatóságnál pontosan-be kell jelenteni. Ez esetben, hasonlóan a pánzküldések- hez, a Nemzeti Bank 100 dollárért 2,348 forintot fizet. A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan nem áll az, amit a jelzett társaság kisebbik része képviselt, hogy a hazatértek nem rendelkezhetnek teljes egészében az itt megtakarított és esetleges hazatérésük esetén magukkal vitt pénzösszeggel. Azt talán mondani sem kell, hogy a Magyarországra menő turisták és rokonlátogatók esetében a dollár bevitele hasonlóképpen lehetséges és átváltásuk elé semmiféle akadályt nem gördítenek a magyar hatóságok. Tisztelettel: Komornik Zoltán, Konz. o. vez.
