Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-10 / 10. szám
Thursday, March 10, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Széljegyzetek Arthur D. Kahn neves amerikai iró beszámolója Magyarországon tett látogatásáról Irta: GERÉB JÓZSEF öt évvel a második világháború után — egész pontosan 1950 május havában “High Treason'’ címmel rendkívül érdekes és értékes könyv jelent meg az Egyesült Államokban. “Nem a kormányok, hanem a népek elleni árulás a legnagyobb, a leggonoszabb bűn”, — Írja ennek a könyvnek a szerzője, Albert E. Kahn mindjárt a bevezető sorokban. Maga a könyv óriási adathalmaz annak bizonyítására, hogy 1917 novemberétől kezdve milyen roppant széleskörű népámitás, csalás és összeesküvés van folyamatban az Oroszországban kezdett uj társadalmi rendszer ellen. De dacára annak, hogy ebben a könyvben a szerző az adatok százait vagy EZREIT sorolja fel, az nem a tények száraz felhalmozása, hanem olyan olvasmány, mintha valami hihetetlenül fantasztikus regény lenne. Hihetetlen különösen azok nak, akik polgári sajtóból nem értesültek a nép- ámitásról; sőt a polgári sajtóból inkább csak a helyeslést olvasták a törvényellenes szabadság- tipró intézkedésekről. Névrokonok Természetes, hogy az ilyen munkában ki kell vizsgálni minden adatra vonatkozólag, hogy AZ TISZTÁN CSAK A VALÓSÁGOT, A TÉNYT TARTALMAZZA. Ezért Albert E. Kahn megbízott egy másik fiatal irót, hogy minden kontra- verziára okotadható tényt vizsgáljon felül. Dacára annak, hogy ennek a fiatal Írónak a nevet ARTHUR D. KAHN, nem rokona a szerző Kahn-nak, — legfeljebb csak névrokonok, — mint mi magyarok mondjuk. Ez az Arthur D. Kahn nagyon alkalmas volt arra a munkára nemcsak tehetségénél fogva, hanem azért is, mert a háború után egyideig az amerikai megszálló hadseregben szolgált Nyugat- Németországban, ahol a háborús bűnösökre vonatkozó adatok gyűjtését végezte. Katonai éveit kiszolgálva Arthur D. Kahn a “Betrayal” cimü munkájában mondta el, hogy mindjárt a háború után miként fondorkodtak gonoszabb háborús bűnösöket is. Ezt követte az az amerikai militaristák szövetségesük, a Szovjetunió ellen és miként igyekeztek menteni a leggonoszabb háborús bűnösöket is. Ezt követte az “America Wants Peace”, majd a “Brownstone” cimü regény. Arthur D. Kahn most egy munkán dolgozik. Azt akarja könyvében bemutatni, hogy miként építik, — illetőleg valósítják meg a szocializmust :a népi köztársaságokban. Természetesen erre is ADAtOKRA. TÉNYEKRE van szüksége. Azért most hat hónapot töltött Európában, abból öt hetet Magyarországon. Erről az cthetes látogatásáról rövid beszámolót nyújt a ‘New World Review’ februári számában. A továbbiakban Kahn beszámolójának a fordítását nyújtom, amelyhez a magam részéről semmi kommentárt sem fűzök. Magyarországi benyomások Hat hónapot töltöttem Európában, közötte öt hetet Magyarországon, hogy készülő könyvemhez adatokat gyűjtsék. Meglátogattam Romániát, Bulgáriát és Albániát is. Megpróbáltam kivizsgálni minden országban különösen az olyan dolgokat, amiről könyvemben esetleg szó lesz. Még mielőtt Magyarországba mentem, tudtam, hogy ott mivel kerülök szembe, mert ismertem, hogy Amerikában mi az elfogadott álláspont az 1956-os felfordulással szemben. Tudtam, hogy még azok is, akik elfogulatlanul igyekeztek megérteni, hogy mi okozta az 1956-os ellenforradalmat. nem kaptak meggyőző magyarázatot. Magyarokkal beszélve hamarosan rájöttem, hogy milyen nagyon nehéz az amerikaiaknak megérteni a magyar ügyeket a túlságosan komplikált magyar történelmi és-lélektani tényezők ismerete nélkül. Nekem is °gyes faktorok megértésére számos kérdést kellett tennem. Az ellenforradalom okai Magyarországi vizsgálataim központja termesz itesen az 1956-os ellenforradalom volt. Nyilván- való, hogy az ellenforradalmat megelőzőleg ott olyan krízis támadt, amely az élet minden ágába behatolt. Minden ellenmondás felszínre került. De az ellenforradalmat követő rekonstrukció idejében nagy változás vette kezdetét, ami még ma is folyamatban van. Az ellenforradalmat követő évben a magyar kommunisták olyan vitát folytattak, amely feltárta a végzetes esemény okait. Általában megegyeztek abban, hogy négy ilyen fő ok volt. Maga Kádár János is igy sorolta fel a párt kongresz- szusán. 1) A Rákosiék állal elkövetett nagy hibák, közöttük az, hogy megsértették a szocialista törvénykezést és hibásan Ítélték meg az ország gazdasági szükségletét. 2) Árulók kerültek be magába a kormányba, méghozzá magas pozíciókba. 3) Volt földbirtokosok és kapitalisták machinációi. És végre 4) Nemzetközi beavatkozás. (A felsorolt pontok helyes értékelése szempontjából szükségesnek tartjuk a következőket idézni Kádár János kongresszusi beszédéből: “A kirobbantott ellenforradalomi falkelésnek legerősebb tényezője a nemzetközi imperializmus vol, a reakciós US-körökkel az élén. így a Magyar Népköztársasággal szemben valójában két egymással szövetkezett — belső ellenforradalmi és a nemzetközi imperialista erő — lépett fel”. — Szerk.) Jelenleg sok olyan kommunista foglal helyet a kormányban, akiket a Rákosi rezsim alatt meg- kinoztak — maga Kádár is ilyen. Rákosiék hibája olyan nagy és alapvető volt, — győződtem meg róla vizsgálataim alapján, — hogy maga a nép közömbösen vette a rezsim elleni felkelést. Azért vált szükségessé az élet minden ágára kiterjedő alapos vizsgálat és újraértékelés, amelyet, — meggyőződésem szerint, — a magyar nép el is végzett. A bejárt országok mindegyikében igyekeztem megállapítani a néphangulatot Úgy találtam hogy Magyarországon most a nyugalom és önbizalom az uralkodó. “A feszesség eltűnt az életünkből” — mondotta egy városi alkalmazott. —- “A türelem és a nyugalom uj szelleme foglalt itt helyet — szólt egy pap. Én magam is észrevettem ezt a nyugodt türelmet. Kérdések özöne Nagyon sok emberrel beszéltem, számtalan kérdést intéztem hozzájuk, olyaü kérdéseket, amelyek pár évvel ezelőtt még zavarba hozták volna őket, de most nyugodt, tárgyilagos választ kaptam rajuk. A nyílt válaszok nagyon megleptek és mag is jegyeztem ezt egy tanár-embernek, “őszintén é:- kritikai módon foglalkozunk ezzel a dologgal” — mondotta az illető —, “mert nem akarjuk, hogy mégegyszer megismétlődjön az, ami 1956-ban történt s mert jól tudjuk, hogy még sok mindent kell csinálnunk”. Nyugodtság és önbizalom uralkodik mindenfelé. Nagyon meglepődtem, amikor egy szövetkezeti faluban helyeiken találtam a papot és két olyan tanítót, akik vezetői voltak a helyi ellenforradalomnak, kegyelmet kaptak és munkakörüket is visszakapták. De beszéltem nagyon sok visszatért disszidenssel is (már eddig 42,000 tért vissza külföldről), akiknek semmi bajuk sem esett, amikor visszatértek. Mind dolgozik és most ők a legjobb propagandistái a szocialista rendszernek. A visszatért katonatisztek közti! is csak egy olyannal beszéltem, aki két évi büntetést kapott, ami nagyon kis büntetés volt, de 14 hónap múltán kiszabadult. Az egyetemeket az ellenforradalom után zárva tartották, hogy a. diákok lecsöndesüljenek és nyugodtan térjenek vissza a tanuláshoz. Az irok unionját is csak nemrégiben szervezték újra, azoknak is szükségük volt a gondolkodásra. Az újjászervezett irók szövetségében vannak olyan vezetők is, akik 1956-ot megelőzőleg gyanú alatt álltak és Írásaikat nem tudták kiadni. A legmeglepőbb az, hogy ma nemcsak szabadon tárgyalnak minden politikai véleményt, de valóságosan készséggel teszik azt. Egy irodalmi újság szerkesztője mondotta nekem: “Fontos, hogy mindenféle véleménynek helvet adjunk, kivéve az olyanoknak, amelyek nyíltan ellenszenvesek a mi ideológiánkkal”. A vezető szinmüirók egyike ezt igy foglalta szóba: “A magyar irodalomban most már nincsenek kényes kérdések. A Párt azt akarja, hogy nviltan szálljunk szembe minden gvöngeségünk- kel”. Az uj szellem behatolt a színházba is. Budapesten ma olvan darabokat adnak, amelyek nyugati ideológiát mutatnak be. Ilyesmit pár évvel ezelőtt nem lehetett volna ott látni. Úgy találtam, hogy a nép általában véve bízik: a jövőben. A nép gazdasági jólétének emelkedése is egyre jobban látható. Semmi veszély se látszik arra, hogy ez az emelkedő jólét megakad vagy visszaesik. • A jelenért Sztálinváros alpolgármestere mondotta nekem: “Az ellenforradalmat megelőzőleg mindent csak az unokáink érdekében akartunk csinálni. Ma már a jelennel is törődünk, — megtanultuk ezt a leckét”. És valóban: a magyarok ma igen jól öltözködnek, az üzletek tele vannak árukkal. Az étkezésre pedig csak azt mondhatom — hamár mondani akarok valamit —, hogy túlságosan sokat esznek. Azonkívül bármerre megyünk, mindenütt csak épitkezéseket látunk. A jobb jövő garanciáját mégis a magyar nép megváltozásában találjuk meg. “A magyar paraszt már nem hajlong és nem emel alázatosan kalapot, ha automobil hajt el mellette” — mondotta agy áll. mi tisztviselő. — “Bátran áll a kormány bármely vezetőembere elé, kezetnyujt neki, bemutatja magát, mint aki azzal egyenlőnek tartja magát.” Persze találtam olyan dolgokat is Magyarországon, ami nekem nem tetszik. Ezeknek egy része még a régi világból maradt vissza és eltűnőben van. Ilyen az elmaradhatatlan borravaló adás, amit a szocialista országban meg kellene szüntetni. És amint a színházakban bemutatnak különböző ideákat, úgy kellene azt utánozni az építkezésben is. — Egyetlen egy szemrevaló, csinos modern épületet sem láttam az egész országban. “Az a meggyőződésem” — mondotta a Hazafias Front egyik vezetője, — “hogy Magyarországon a szocializmust a humanizmus szellemében kell építenünk”. Úgy láttam, hogy Magyarországon valóban azt az utat követik és a Nyugatnak több információ alapján nyert szimpatikus érdeklődéssel kell figyelni Magyarországot. Arthur D. Kahn-nak lehet sajátos egyéni ízlése az építészet terén, de avval — mint a mellékelt ábra mutatja — sem a tények, sem más szemtanuk vélemé** nye nem egyezik meg. A fontos mégis az, hogy a magyar nép saját építkezései rí k»»""“lmet és jólétet biztosítanak neki Pécs, illetve a Mécse* pontján. Misinatetőn látható ez a modern vonalú, uj épület, a me* esekbeíi obszervatórium otthona Az első pécsi újdonság, a mspresszó után (moziban működő eszprc ;-zó) megnyílt a második is. Ennek libresszó a neve, s párja sehol sincs Magyarországon. A librss - vendégei maguk választotta könyveket böngészht olvashatnak egy-egy jó fekete mellett
