Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-10 / 10. szám
Thursday, March 10, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Népvándorlás Kelet felé Amerikai újságíró meginterjuolta a Kelet-Németorszagba bevándorló és visszatérő német munkásokat, ahol barátság s biztos megélhetés vár rájuk Amerikai újságíró meginterjuolta a Kelet-Né- metországba bevándorló és visszatérő német munkásokat, ahol barátság és. biztos megélhetés vár rájuk. Meg kell érteni a jelentőségét annak, amikor egy nagy kapitalista lap, mint a N. Y. Times, vagy a N. Y. Herald-Tribune a Szovjetuniót és népi demokráciákat g.valázó sok cikke helyett, vagy jobban mondva mellett, megengedi, hogy egy-egy tudósítójának mérsékelten elismerő cikke az illető országokról is megjelenjen. Már megírták, hogy Kelet-Németországba tömegesen vándorolnak emberek, egész családok, Nyugat-Németországból. És nemcsak azok, akik a nyugati propaganda hatására egy könnyelmű pillanatban otthagyták a szocialista szektort, hanem még többen olyanok, akik a “kapitalista prosperitás” elől Kelet-Németországban keresnek jobb és biztos megélhetést. Vajon mi volt a Magyar Szó olvasóinak tapasztalata, amikor a lapunkban megjelent, ilyen és hasonló esetekről beszámoló cikkeinket ismerőseiknek megmutatták? Talán voltak olyanok, akik egy kézlegyintéssel elintézték a dolgot. “Kommunista propaganda”, mondták talán. “Vagy épp az ellenkezőjét olvastuk”, “hallottuk a rádión”, stb. A N. Y. Herald-Tribune első oldalán Ha igy áll a helyzet k. olvasónk, akkor mutassa meg ezt a cikket a hitetlenkedőnek. Háromhasábos, nagybetűs fejeimmel jelent meg Gaston Cobtz tudósitó Berlin, márc. 2-i dátummal ellátott e a N. Y. Herald-Tribune első oldalán igy: “MIÉRT MENNEK VISSZA KELET-NÉMETORSZÁGBA?” és alatta kisebb betűkkel “Csalódtunk Nyugat-Németországban; mondották.” Mr. Coblentz meglátogatta ezeket az utasokat és beszélgetett velük Blankenfelde, Kelet-Berlin egy külvárosában, az erre a célra használt utas- szállóban. Munkásférfiak és asszonyok ezek, egyesek gyermekekkel, akik nem meggazdagodást, hanem emberséges megélhetést kerestek a maguk számára és meggyőződésük, Nyugat-Németország ban szerzett keserű tapasztalatuk hozta őket ide, mert tudják, hogy munka és biztos megélhetés vár rájuk. Coblentz szerint a keletnémet belügyminisztéri um öt ehhez hasonló átutazó központot tart fenn az ország különböző határvárosaiban. Ezek közül a legnagyobb Barbv-ban van, Magdeburg környékén. És hogy 1960 kezdete óta 7,500 személy jött át a Demokratikus Német Köztársaságba. Nyugatnémet kormányhivatalnokok — nemhivatalo- san — aggodalmukat fejezték ki neki a helyzet komolysága felől. Coblentz egy francia újságíró társaságában a NDK külügyminisztérium engedélyével látogatott el Blankenfelde-re és beszélgetett az átutazókkal. Több mint a fele 15—25 év közötti fiatal férfi és nő volt. A többiek családos házasok voltak. A 300 személy férőhelyes központot Walter Schaeffer 42 éves barátságos gyógypedagógus vezeti nagy hozzáértéssel. Az utolsó 8 hét alatt 991 egyént engedtek át e központon keresztül. 8-tól M napig tartózkodnak itt a bevándorlók, amig a hatóság lakást és munkát talál számukra. Mit mondanak a bevándorlók? “Az egyik szobában — két emeletes tábori ággyal, melyeken hófehér tiszta ágynemű van, ■egv terjedelmes asztallal és ruhaszekrénnyel — Mrs. Wilhelmina Baresel férjével, 4 éves Helga és 6 éves Gisela lányukkal lakik. Wolfgang Baresel kárpitos és valamennyien Nyugat-Németország- ból a Ruhr-vidéki Duisburgból jöttek gazdasági okok miatt”, Írja Mr. Coblentz. Aztán idézi Ba- reselnét: “Duisburgban az árak állandóan emelkednek. A férjemnek rossz az egyik karja. Megsértette egy balesetben. Állandó munkát nem tudott szerezni. A hallottakból ítélve úgy hisszük, hogy itt nagyobb biztonságot találunk”. Egy másik szobában egSr nyugatnémet fotográfus lakik feleségével és két kislányával. Az asz- szony várandós. A férfi nem jutott állandó keresethez, bár — ujságkivágásokkal bizonyította — megdicsérték egy filmen végzett munkáját. “Olvastam keletnémet filmtechnikai irodalmat és égé szén uj meglátást szereztem arról, hogy milyen munkát végeznek itt. Jobb, mint bármi, ami Nyu- gat-Németországban megjelenik. Remélem, hogy kapok állandó munkát”. Egy elvált asszony 9 hónap után visszatért, mert nem volt óvoda, ahol két kis gyermekét elhelyezhette volna és igy nem tudott kenyeret keresni. “Itt egész nap gondozzák a gyermekeket. Bárhová elmegyek dolgozni, csak a gyermekekről gondoskodjanak”. Egy fiatal leány családi bajok miatt jött el Kölnből. Részeges apja mindig bántalmazta. “Pincérnő voltam, itt is dolgozni fogok”. Egy 25 éves erős bányász a Ruhr-bányákból. Tavaly munkanélküli lett, amikor a széntartalék 11 millió tonnára halmozódott fel. “Az árak emelkednek Nyugat-Németországban. Elmegyek szüléimhez Türingiába. Nemsokára besoroztak volna a Bundeswehrbe. (Nyugatnémet hadsereg.) De ki ellen akarnak harcba vinni? Én tudni akarom, hogy miért harcolok”, mondotta. (Az NDK- ban nincsen kötelező sorozás. — Szerk.) Egy másik fiatalasszony a lakásmizériáról panaszkodott. Kénytelen volt tovább is elvált férjével lakni, mert nem tudott magának és gyermekeinek lakást találni. Most eljött vőlegényével Kelet-Németországba. És igy tovább. Egy fiatal csinos elektrotechiii- kusnő, aki Kelet-Németországban tanult ki és Nyugat-Berlinbe ment, de nem tudott munkához jutni. A vőlegénye majd utána jön a nyáron. “Bármelyikkel beszéltünk, egyik sem tétovázott elhatározása felett”, állapítja meg Mr. Coblentz. Meglátogatták a jól felszerelt orvosi rendelőt a központban. Két keletnémet Vöröskeresztes nővér látta el a teendőket és a keletnémet gyártmányú orvosságok bőséges készlete mellett. A rendelővel szemben két szobában hét kórházi ágy van. Egy volt elfoglalva. Minden érkező azonnal orvosi és röntgensugár vizsgálatot kap. Az ápolónők sok szilikózis betegről számoltak be a bányászok közül, akik a Ruhr-vidékről jöttek a szénkrizis következtében. Ezeket egyenesen a szanatóriumba küldik gyógyításra. A közeli játékszobában tizenkét 7-10 év közötti gyereket talált Coblentz. Színes ceruzákkal rajzolgattak egy fiatal leány felügyelete mellett. Az egyik gyermek az édesanyjának dedikálta művészi teljesítményét “A Nemzetközi Női Nap alkalmából”, “amit nemsokára megünnepelnek Kelet-Németországban”, fűzi hozzá az újságíró. Feltűnt Mr. Coblentznek, hogy “kommunista Megszólaltatja Schaeffert, a központ vezetőjét, aki elmondja, hogy a legtöbb bevándorolt nem szocialista vagy kommunista és meg is mondják, hogy őket a munkahiány hozta ide. “Ha dolgozni akarnak, az nekünk elég ajánlólevél”, mondotta Schaeffer. Csak kriminális és társadalomellenes egyéneket utasítanak vissza. Úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a bevándorlás növekedését várják, miután a megélhetési viszonyok állandóan javulnak. Valószínűleg szükség lesz több ilyen központ felállítására. Hangok Washingtonban A Herald-Tribune készséggel fűzte a Coblentz- cikk alá a washingtoni nyügatnémet követség nyilatkozatát, amely csodálkozást mutat !a munkanélküliségről szóló részletek hallatán. Természetes is, mert ezek a személyes tapasztalatok megdöntik a hivatalosan körözött híreket, amelyek szerint a Bonn-kormány mindenkinek teljes munkaalkalmat és pompás prosperitást nyújt. “Hát persze vannak kivételek, mint az épitőipar- ban télen, daliát ez minden országban megvan”, magyarázkodik Bonn képviselője. Dehogy is ismernék be ezek az urak, hogy kapitalista országok nem nyújtanak jólétet minden munkásnak és még kevésbé nyújtanak gazdasági biztonságot. Azért keresik mindezt a nagy propagandával táplált német munkások ott, ahol tudják, hogy megtalálják, a munkások hazájában. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! látom, hogy most márciusban lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $ ..............................-t Név: ...................................................................... Cim: ..................................................................................... Hajlandó tárgyalni Kubával A State Department válaszában elfogadta a kubai kormánynak a két ország közötti fennálló nézeteltérések megoldását célzó tárgyalásokra vonatkozó ajánlatát, de visszautasította azt a feltételt, hogy az Egyesült Államok ne tegyen önkényesen olyan intézkedéseket, amelyek a kubai gazdaságra és népére károsak lennének. A State Department válaszában kijelentette, ezentúl is függetlenül fog intézkedni saját polgárainak “tör vényes jogai és érdekei megvédésére”. Az amerikai tőkebefektetők tulajdonát képező hatalmas ültetvények és ipari üzemek Kuba által történt államosításának megtorlására az Egyesült Államok a kubai cukorvásárlásra vonatkozó egyezményt akarja megmásítani és ezáltal Kuba exportgazdaságára mérne súlyos csapást. A vasúti kalauzok nessi sztrájkolhatnak A Railway Labor Act igénybevételével. Eisenhower elnöki rendelettel megakadályozta, hogy a New York Central vasúttársaság alkalmazottai megkezdjék a szerdára, március 2-ra kitűzött sztrájkot. A rendelkezést Chilében irta alá, s ezzel egy bizottságot létesített, amely majd megvizsgálja a vasúttársaság és alkalmazottai közti nézeteltéréseket és egyúttal a sztrájk lehetőségét 60 napra elhalasztotta. A New York Central még két évvel ezelőtt átvette a hálókocsik kezelését a Pullman társaságtól és rábízta a vonaton szolgálatban levő kalauzokra. A szakszervezet — Order of Railway Conductors and Brakemen — tiltakozott ez ellen és követelte, hogy a hálókocsikon továbbra is a Pullman kalauzok végezzenek szolgálatot. A kalauzok sztrájkot terveztek, hogy érvényt szerezzenek jogos követelésüknek. Gyerenek adéfizeiuk New York államban nagy felháborodást keltett a szülök és fiatalkorú gyermekeik körében az adóhivatal felhívása, hogy aszülők kötelessége serdülő gyermekeik időközönkénti esetleges Keresetét, amit gyermekfelíigyeléssel (baby sitting) vagy más kisegítő munkával- keresnek, az évi adóbevallásnál bejelenteni. Állítólag ez egy fennálló szakasza New York állam adótörvényeinek, amely oly régi, mint maga' a jövedelmi adó. A baj csak az volt, hogy eddig nem alkalmazták, vagyis a szülök nem vallották be gyermekeik filléres jövedelmét. Azért a felszólítás az adóhivatal részéről figyelmeztetés, hogy a gyermek jövedelme része a családi jövedelemnek és mint ilyen bejelentendő és megadóztatható. Szülők amerikaiatlannak nevezték az adóhivatalt é3 hogy^ezen rendelkezéssel aláássa a fiatalok vállalkozó szellemét. Különösen súlyosbítaná a “baby sitting” amúgy is megoldatlan problémáját. Erre ugyanis mindig kevés a vállalkozó és sok fiatalkorú kijelentette, hogy ha az adórendelkezést végrehajtják, akkor abbahagyják az ez irányú működésűket. Albanyban mozgalom indult meg a törvény er- revonatkozó részének megszüntetésére. Az aláfebi Magyarországról [iharfáit kcnpsk kagshaiék; (8X10 Indies, 209 oldal) Patkó.-Rév: TIBET (kötve) ................§5.25 Ilanselka-Zikmund: A KORDILLERÁ- KON ÁT (kötve) ..........................$5.75 (916X7 inch nagyságban, 381 oldal) Rév: A NAGY FALTÓL A CSENDES ÓCEÁNIG (kötve) .............................$6.00 j (8%-XHVi inches, 223 oldal) A. Gide: A VATIKÁN TITKA (kve)..$1.50 E. Hemingway: AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER (kötve) .......................90c Gratzer György: ELMESPORT EGY ESZTENDŐRE (kötve) .....................$2.00 ANNE FRANK NAPLÓJA (kötve) ..$1.75 “HUNGARY” (ismertető angolul, kve) $2.75 A fenti árakhoz kötetenként 25 cent portó- és csomagolási költség adandó Rendelje Meg a Magyar Szó Kiadójában! ______—_________—____ i _j_._________4