Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-03 / 9. szám

Thursday, March 3, 1960 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 !lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllll!l!ll!!lll!0 RÖVID HÍREK ll!|lllllll>lllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll MOSZKVAI MAGYAR KIÁLLÍTÁS A magyar ipari kiállítást a felszabadulás jubi­leumi évében rendezik. Jelszava: a Magyar Nép- köztársaság 15 esztendeje a szocialista népek kö­zösségében. Bemutatják a magyar ipar milyen utat tett meg a felszabadulás óta a baráti orszá­gok segítségével. A kiállítás augusztus 20-án nyilik meg a Gor­ki j-parkban, a Moszkva folyó közelében és négy nagy pavilonban 11,000 négyzetméternyi terüle­ten kap helyet. A moszkvai magyar kiállítás része annak a nemzetközi bemutató-sorozatnak, amelyet a kü­lönböző országok rendeznek a szovjet főváros­ban. A magyar kiállítás hazai előkészületei már fél­évvel ezelőtt megkezdődtek. Százötven gyár két­ezer termékét mutatják ibe s ezeket háromszáz vagonban kell majd elszállítani.A kiállításon, kü­lönösen előtérbe kerülnek majd híradástechni­kai és a műszeripar, a közlekedéssel összefüggő iparágak termékei, élelmiszeripari gépgyártás uj berendezései. A kiállítás ipari jellegű, de érzékelteti a ma­gyar dolgozók kulturális helyzetét, az oktatásügy és egészségvédelem fejlődését is. A közszükség­leti cikkek bemutatója tükrözi a lakosság élet­színvonalának alakulását. SZÁMOS MüVELöDésFÖTTHON épül Az idén a jelentős állami segítség mellett köz­ségfejlődési alapok, helyi társadalmi erők fel- használásával tovább bővül a vidéki művelődési otthonok száma. Békés megye tiz uj művelődési otthonnal gaz­dagodik, a tsz. községgé fejlődött Mezőkovácshá- zán például január utolsó hetében avatták fel a 600 személyes kulturális otthont. Veszprém me- ' jgye termelőszövetkezeti községeiben tavaly húsz művelődési ház épült, idén újabb huszonöt köz­ség kap művelődési otthont. Nógrád megyében tizenöt évvel ezelőtt egyetlen faluban sem volt művelődési ház, s az elmúlt esztendők során nagy ütemben pótolták az elmaradást. Ebben az évben például húsz palóc községben folyik műve­lődési otthonok építkezése. A megye idei első mű­velődési házát valószínűleg Marakodi-pusztán avatják fel. Győr-Sopron megyében újabb tizenhét műve­lődési ház épült, s az idén megkezdik a művelő­dési központok kiállítását is. Szabolcs-Szatmár- ban állami és helyi erőből több mint húsz helyen létesül kulturális otthon és Nyirbélteken több mint egymillió forintos összegből nagy épület ké­szül. Hajdu-Bihar megyében a második ötéves terv kezdetére csupán néhány kisebb községnek nem lesz művelődési othona: az eddigi 68 önálló kulturális otthon mellett újabb nyolc község — főképpen termelőszövetkezeti helység — kap művelődési otthont. Hajdúsági Gyógyszergyár A gyárat 1951-ben a hazai nagyüzemi antibio- . tikum gyártás fejlesztése érdekében alapították. A gyár eleinte csak Penicillin félkészitménye- . két és Penicillin precsin késztermékeket termelt. Későbbiekben megindult a nyers és kristályos Penicillin káliumsó gyártása is. Ugyanekkor a Penicillin melléktermékeinek és egy másik anti- . biotikumnak, az O.T.C. quatersónak is megindult a termelése. Ma a hajdúsági gyár harminc országba expor­tálja készítményeit. Egészségügyi cikkek gyártása Más kisebb gyógyszergyártó üzemek is mű­ködnek Magyarországon, amelyek tevékenységé­ről hely hiányában nem tudok beszámolni, de meg kell említenem az egészségügyi cikkek gyártása terén elért eredményeket is. Például Magyaror­szágon régen csupán három kisiparos készített kórházi berendezéseket. 1950-ben létrehozták a Kórházi Berendezések gyárát, amely ma már 15 országba exportál. De ezenkívül több kisipari szö­vetkezet is gyárt egészségügyi cikkeket. Ezek a gyártmányok ott láthatók a nagy nemzetközi ki­állításokon és mindenkor sikert érnek el. Például AMERIKAI SZEMSZÖGBŐL: A MAGYAR FALU UJ ARCA EGYÉNI ÉLET Irta: EöRSI BÉLA IFJÚSÁG Az utolsó 15 évben a magyar falu lényeges vál­tozáson ment át. Bár a templom a régi helyen van, a gödrök is megmaradtak sok helyütt, vala­hogy mégis más — majdnem felismerhetetlen. Villanyvilágítás a kis házakban, az iskolában több tanító, már nem a Friss Újság jár a néhány jobb- módú házba, hanem száz számra jönnek újságok közlemények és a lakosság nagyrészt kövezett utón jár. Autóbuszjáratok vannak a legeldugot­tabb faluhoz is, rádió nemcsak a kastélyban vagy az orvos és lelkész házában van; minden kis gazda vagy szövetkezeti tag és az Állami Birtokokon dolgozó munkások házában található. De a fiatalság sok helyütt elhagyta a falut. Az idősebb parasztgazdák közül kevesen értik miért kívánkozik sok fiatal ember a faluról a vá­rosba. Például a Vámpusztai 8 osztályos elemi ta­valy végzett növendékei egytől egyig a városba mentek ipart tanulni. Különösen az önálló gazdák ifjai hagyták el a földet- De még van remény, hogy a szövetkezeti gazdálkodás ezen változtatni fog. Az öregedő szü­lők panaszkodnak, hogy a fiú gyermek ott hagyja őket, a földet, a jószágot — és igy az öregekre hárul a gazdálkodás minden gondja, neheze. Bőven lehetne az okokat felsorolni. A legfonto­sabb ezek közül mégis az, hogy az olyanfajta élet amit apáik éltek, egyáltalán nem vonzza őket, és ha csak van rá lehetőség menekülnek előle. Tud­ják, hogy az egyéni gazdaságban se ünnepe se vasárnapja nincs a gazdának. Hajnalban kezdő­dik a munka és nincs megállás késő estig. Nehéz élet ez. Természetesen ez nemcsak Magyarorszá­gon van igy, hanem még az Egyesült Államok­ban is, A gépesítés ami az egész Egyesült Álla­mokban a középfarmokon uralkodóvá vált, nem­csak tönkreteszi a szegényebb farmert, hanem felszabadítja az ifjúság nagy részét a farmon való dolgozás alól. Magyarországon ez a jelenség főként az önálló gazdálkodónál észlelhető. A szö­vetkezeti gazdálkodás gépesítése a fiatalságot otthon tartja, őket a gép nem iizi el az ősi rög­től, mert az otthoni falusi életet könnyebbé te­szi. Gyors ütemben szaporodnak a gépek a ma­gyar falvakban. A régi nagy uradalmakban (fő­ként a külterjesen gazdálkodó nagy grófi birto­kokon) nem volt annyi gép, mint ma a közép­nagyságú szövetkezeti gazdaságokban. Hol van a régi gőzeke? Öreg legény volt az, rendszerint már 50 esztendőt szolgált. Minden tavasszal fel­mondta a szolgálatot. Hát még az öreg aratógép, mely csak az aratómunkások sztrájkja esetén ke­rült elő. Horthy Miklós atyai szivü .kormánya nem engedélyezte arafógépek rendszeres haszná­latát, nehogy a gazdasági sztrájk forradalommá fajuljon. Ma a traktorok, kombájnok (arató-cséplő) és kapáló gépek természetes látvány a szövetkezeti gazdaságok gépházaiban. Segitségükkel a legne­hezebb munkát legtöbb helyen leveszik a tagok válláról. Az uj magyar ifjúság imádja a technikát. Vív­mányaira számíthat, hogy jelentős részben elvé­gezze vagy megkönnyítse a szántást, vetést, ara­tást; kapálhat gépekkel, egyszóval könnyebben a Medicor Röntgen Müvek legújabb készülékeit az 1959. évi IX. Nemzetközi Röntgenkongresszu­son mutatták be és — a 120 külföldi kiállító elle­nére — feltűnést keltettek. Ugyanilyen eredmé­nyeket tud felmutatni az Orvosi Müszergyár, a Hungária Műanyag és Gumigyár, a Fogorvosi Müszergyár, stb., stb. • Néhány évvel ezelőtt Magyarországról sokan fordultak külföldön élő rokonaikhoz, barátaikhoz gyógyszerért. Ma Magyarország ellátja magát s szerte a világba exportálja gyógyszerkészítmé­nyeit. De van egy más jelenség is, a szakemberek, a rádió, a sajtó erős harcot folytatnak a lábraka- pott gyógyszerhalmozás ellen. Igen sokan valósá­gos patikákat rendeznek be otthon maguknak, amit azt tesz lehetővé, hogy a lakosságnak a leg­nagyobb része ingyen gyógyszer ellátásban ré­szesül. Jak Sándor végezheti a szántó-vető munkáját, mint apáik an­nak idején, mikor csak saját karuk erejére tá­maszkodhattak. A falu elvárosiasodott. A mozi nem 30 kilomé­ternyire van és egy fél napi napszámba kerül, mint a régi Horthy világban, hanem például Vám­pusztán minden péntek, szombat és vasárnap van mozi-előadás. Az ifjúság régebben gyakran tá­voli tanyán élt, elkülönítve az élettől. — Vám­pusztán 20 év előtt talán három kerékpár volt, ma kövezett utakon motorbiciklik száguldoznak (csinos utassal a vezető mögöt) és a pedálos ke­rékpárok száma már-már vetekszik Dánia és Hol­landia bicikli-forgalmával. A szövetkezetekben az ifjúság kortársakkal ta­lálkozik. Sokat jelent a fiataloknak a társaság, közösség. Könnyebben halad a munka. Szabad idő is kétségtelenül több, bővebben jut idő sportra, szórakozásra, művelődésre. ÖREGEK «■» Milyen volt a múltban az öregek helyzete ? Nem kell rá emlékeztetni senkit, aki falun vagy ura­dalomban élt. Felesleges nyűgnek tekintették az idős embert, s bizony még MA is van olyan egyé­ni porta (erről a magyar könyvek, újságok, elég­gé tanúskodnak), ahol tehernek érzik az öreg szülőt. Hány kiöregedett parasztnak várták a ha­lálát? Hányán kerültek ki öregségükre a szobá­ból a konyhába, a kamrába, onnan meg az istálló­ba? Hányán nem kaptak még vasárnap sem tisz­tességes ételt?! Nagyon sokan! A vagyónért, a kis földért folytatott hajsza, a nehéz életkörül­mények embertelenné, gyakran elviselhetetlen­né tették a munkából kiöregedettek sorsát. Nemzedékek egész sora élte azt az öregkori életet a magyar faluban — ami józan ésszel szin­te el sem képzelhető. S a fiatalokra ha megöreged tek ugyanez a sors várt: gyülölség, nyomorúság, kitaszítottság. így volt ez az orosz muzsik életé­ben is. Ez nem volt tisztán magyar szégyen. Tols- toj gyönyörű mesét irt erről. A magyar termelőszövetkezetek tisztességesen gondoskodnak az idős tagokról, és amint a gaz­daságokban jobban megerősödnek egyre jobban látják el őket. A szövetkezet idős tagjainak is jár háztáji gaz­daság. A. szövetkezetbe hozott földjük után kap­ják a fölbjáradékot (gyakran többet, mint a ke­vesebb földü fiatalok). A szövetkezet szociális alapja — nyugdíjjogosultság esetén a nyugdíj, lehetővé teszi, hogy a munkában megöregedett tagok anyagi gondok nélkül éljék le öreg napjai kát, megbecsülés és emberséges bánásmód derű­jében. CSALÁDI ÉLET A RÉGI FALUBAN Bármennyire különös is, de igaz, hogy .a múlt idők miagyar falujában még a belső, családi élet harmóniáját is megbontotta az érvényesülés gaz­dasági és társadalmi rendje. Hozzunk fel csak két pontot: öröklés és házas­ság. A magyar örökösödési törvény szerint a bir­tokban fiuk, leányok egyenlő mértékben osztoz­kodnak. Ez volt a nagy átka a magyar falunak. A jobbágy telek még elég nagy volt, és még fél te­lekből is meg lehetett élni. De mikor néhány ge­neráció után 32 részre oszlott egy-egy kis birtok — nadrádszijra emlékeztető földcsík parcellákra aprózva, örökös átokká vált gazdasági és családi szempontból. Mikor az örökhagyó lehunyta sze­mét, hány és hány családban kezdődött a testvé­rek közötti ádáz marakodás. Külsőségekben még tartott a gyász, de az örökségért már elkezdődött a harc és a végén nem egyszer halálosan meggyü- lölte testvér a testvért és kiengesztelhetetlen ha­ragban élték le napjaikat. De keserű volt a szerelem sora is. Hiába virág­zott ki ia szerelem egy módosabb legény szivében, ha a leány szegény volt, vagy a leány módos, de a legény szegény zsellér, nem házasodhattak ösz- sze. A vagyonkülönbség elválasztott párokat, mig a vagyon összekényszeritett nem összevaló páro­kat. 1850—1945-ig — közel száz esztendőig —ez volt az élet a faluban. Nincs falu, ahol legalább egy leányzó ne ugrott volna a kútba e fölötti el­keseredésében. És a szülők akarata ellen összehá- zasodtakat a kitagadottság sokszor száműzetésbe kényszeritette és elkeserítette házasságukat. A szövetkezeti faluban emberségesebb, igazabb- a családi élet, mert nincs mögötte a vagyonkü— lönbség átka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents