Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-03-03 / 9. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 3, 1960 ; Magyarország í ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ MAGYARORSZÁG LAKÓINAK SZÁMA: 9,977,(70 Közzétették a Központi Statisztikai Hivatal jelentését a népszámlálásról Az 1960 januárban végrehajtott magyar népszámlálás előzetes adatai szerint az ország lakossága január 1-én 9,977,870 fő volt, ebből 4,817,- 355 férfi, 5,160,515 nő. A fenti adatok számítása 3210 község és 63 város által készített, még nem ellenőrzött összesítések alapján történt. A lakosság pontos számát az adatok részletes feldolgozása során állapítja meg a Statisztikai Hivatal. A lakosság száma a legutóbbi népszámlálás, 1949 január 1 óta 773,071 fővel, 8.4 százalékkal nőtt. Az ország népességének száma az év közepén előreláthatólag eléri a tízmilliót. A megyék és megyei jogú városok jelenlevő lakosainak száma — kerekített adatok szerint — a következőképpen alakult: Budapest .....................................1,807,000 Debrecen .......................................129,000 Miskolc ...........................................144,000 Pécs ...............................................115,000 Szeged .............................................99,000 Baranya megye ...........................286,000 Bács-Kiskun megye ...................587,000 Békés megye ...............................468,000 Borsod-Abauj-Zemplén megye . . 583,000 Csongrád megye...........................335,000 Fejér megye .................................360,000 Győr-Sopron megye ...................392,000 Hajdu-Bihar megye ...................393,000 Heves megye ...............................349,000 Komárom megye ......................270,000 Nógrád megye .............................236,000 Pest megye ...................................782,000 Somogy megye .............................372,000 Szabolcs-Szatmár megye ..............588,000 Szolnok megye .............................465,000 Tolna megye ...............................268,090 Vas megye ...................................283,000 Veszprém megye ......................393,000 Zala megye ...................................274,000 A népszámlálás első tapasztalatai Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke sajtóértekezleten megemlékezett a nép- számlálásban részt vevő számlálóbiztosok lelkiismeretes munkájáról, s elmondotta: a lakosság pontos adatszolgáltatása lehetővé tette, hogy a népszámlálás adatai a legmegbízhatóbbak legyenek. Az ország lakossága számának növekedésén belül, igen eltérő módon alakult ia. nagyobb városok és megyék lakosságának a száma. Rendkívül nagymértékben nőtt Budapest lakossága. 1900 december 31-én a fővárosnak 861 ezer lakosa volt, 19’0-ban már 1 millió 442 ezer, 1941 január 31- én pedig 1 milliQ 712 ez^r. Az utolsó előtti, 1949- es népszámlálás alkalmából Budapesten 1 millió 590 ezer embert irtak össze. 1960 január elsején a főváros lakosainak száma 1 millió 807 ezer volt. Ez a nagyarányú fejlődés a tényleges fejlődést tükrözi, mert a régebbi adatok is Budapest 1950 január 1-i közigazgatási területére vannak átszámolva. A legutolsó népszámlálás óta a főváros lakossága 217 ezerrel, azaz 13.6 százalékkal nőtt. Az utóbbi időben többször hangzott el olyan megállapítás, hogy Budapest lakossága elérte a kétmilliót, a népszámlálás adatai szerint pedig csak egymillió 807 ezer embert irtak össze a fővárosban. A két adat között azonban nincs ellentmondás, mert I960 január elsején, tekintettel a kettős ünnepre, sok ezren vidékre utaztak, akiket ott irtak össze, s az ottani úgynevezett jelenlevő népességhez számolták. A későbbiek során a statisztikusok meg tudják állapítani, hogy mennyien laknak állandóan Budapesten. Nem szabad figyelmen kivül hagyni egy másik tényezőt sem: Budapestre nagyon sokan járnak be a környező kisebb városokból és falvakból, akik napközben a fővárosban tartózkodnak. A statisztikusok ezért megkülönböztetnek éjszakai és nappali népességet. A “nappali népességet” számítva Budapesten több mint kétmillió ember tartózkodik, utazik a közlekedési eszközökön, vásárol az üzletekben. A közlekedés, valamint a viz-, az élelmiszerellátás fejlesztésénél Budapesten ezt a nappali népességet kell figyelembe venni. Egyes városok és megyék iparosodását szintén az országos átlagnál, vagyis a 8.4 százaléknál nagyobb arányú növekedés is mutatja. Főleg ennek következtében emelkedett 1949-hez képest például Miskolcon 32.1 százalékkal a népesség. Ebben a nagy ipari városban 1949-ben még csak 109 ezren laktak, mo3t pedig 144 ezren. A legutóbbi népszámlálás óta a város lakosainak száma 35,000 rel nőtt. Hasonló fejlődés tapasztalható Pécsett is, ahol 30.7 százalékkal nőtt a lakosság száma: 1949-ben 88 ezren, ma 115 ezren laknak e hangulatos városban. Ugrásszerűen nőtt több megye lakosságának a száma: Komáromé 22.2, Fejéré Nagy érdeklődéssel, de mondhatnám úgyis, hogy nagy megdöbbenéssel olvasom a “Magyar Szó”-ban és más lapokban is, hogy Amerikában a gyógyszeruzsora milyen mértéktelenül tombol. Néhány barátom — vannak köztük régi és uj értelmiségiek, akinek felolvastam Geréb J.-nek a Magyar Szóban megjelent “Miért drága a gyógyszer?” cimii írását, egyszerűen elképedt; a fiatalabbak alig akarták elhinni, hogy a betegek egészségét visszadó gyógyszerből ilyen embertelenül profitálnak. A fiatalabbak tamáskodása érthető, hiszen ők már természetesnek tartják, hogy Magyarország lakosságának immár kétharmada a társadalombiztosító tagja és betegség esetén minden tag gyógykezeléséről és gyógyszerrel való ellátásáról ingyen gondoskodnak. Magyarországon nem a gyógyszerárak okoznak problémát, váltanak ki vitát, hanem azon fáradozások, hogy minél hathatósabb, minél többféle gyógyszer álljon a lakosság rendelkezésére. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy a múltban sem vol' vk olyan áldatlan állapotok a gyógyszerrel kapcsolatban Magyarországon, mint amilyen most van Amerikában. A magyar gyógyszeripar célkitűzése mintegy félév- százados munka alapján (az volt, hogy a mindenkori tudományos eredmények gondos szelekciója révén mindig csak tudományosan megalapozott, terápiásán értékesnek bizonyuló készítményeket hozzon forgalomba. A magyar gyógyszeripar főtörekvése elsősorban a jó és nem a drága gyógyszer előállítása volt. Ennek volt köszönhető, hogy a magyar gyógyszeripar már a két világháború között — export szempontjából — a hatodik helyet foglalta el a világon. Nos, ez a helyzet amióta a gyógyszerellátás állami feladattá vált tovább javult. 1948 után a termelés ugrásszerűen emelkedett, megindult számos uj gyógyszer gyártása és a kutatásban is nagy fejlődés mutatkozott. Uj kutatóintézetek létesültek, az egyetem és az Akadémia által létesített uj intézetekben a kutatók létszáma megsokszorozódott és megindult a sokrétű gyógyszerkutatás, amelynek várakozáson felüli az eredménye. — A gyors fejlődést biztosították azzal, hogy az uj gyáregységek építésénél gyógyszeripari tipuscsarnokol.it alakítottak ki. így pl. a Chinoinná! s a Kőbányai Gyógy- szerárugyárnál épített csarnokokban a híressé vált B-12-es vitaminból kétszerannyit gyártanak, mint eddig. Az Egyesült Gyógyszerárugyárban két uj alapanyag-gyártó csarnok létesült, amelynek segítségével jelentősen fokozzák iái C-vit.amin és a klorocid termelést. A gyógyszeripar fejlődésére jellemző ez a néhány szám: 1949-ben a termelési érték 91.1 millió forint 1959-ben a termelési érték 1550.7 millió forint. Annak ellenére, hogy a gyártást korszerűsítették (automatizálás, stb.) mégis a gyógyszeriparban ma ötször annyi embert foglalkoztatnak, mint tiz évvel ezelőtt. A fejlődés azonban nem áll meg, mert elkészítették a gyógyszeripar 15 éves távlati fejlesztési tervét, amely szerint a gyógyszer termelésének 21.6, Pesté 14.2, Veszprémé 13.9 százalékkal. Természetesen egyes megyék lakosságának száma csökkent a munkaerő eltávozása következtében. A legnagyobb a csökkenés Csongrád megyében, ahonnan a legutóbbi népszámlálás óta 7 ezer fő vándorolt el az iparosuló városokba. Változott a városi és a falusi lakosság aránya. Az 1949-es népszámlálás idején Budapesten és a négy megyei jogú (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged) városban az ország népességének 21.6 százaléka lakott, most pedig 23 százalék. Érdekesen alakult a tiz magyar népszámlálás során Magyarország népsűrűsége. Az első nép- számláláskor, 1869 december 31-én, amikor az ország mai területén lakók száma 5 millió 11 ezer volt, 54 ember jutott egy négyzetkilométerre, ma 107. A népszámlálás első adatai között van a férfiak és nők számszerinti megoszlása is. A világon általában minden országban több a nő, mint a férfi, habár legtöbb országban több fiúgyermek születik. Az arányok ilyen irányú eltolódását részben a háborúk magyarázzák. Az 1960 január elsejei adatok szerint ezer férfira 1071 nő jut, ami alacsonyabb az utolsó népszámlálás adatánál, akkor az arány 1000:1081 volt. Péter György elmondotta, hogy ezek az előzetes adatok a tételes ellenőrzés során még módosulhatnak. értéke megháromszorozódik, az export pedig a jelenleginek ötszöröse lesz. Érdekes közelebbről megismerni néhány gyógyszergyár működését. Ez a működés minden esetben azt tükrözi, hogy minél több, jobb gyógyszert állítsanak elő és tükrözi azt is, hogy a magyar gyógyszeriparban elsődleges a betegeken való segíteni akarás. A Chinoin A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Gyár most ötvenéves. A gyár dolgozói 1959-ben a gyár hagyományainak megfelelően az orvosi kar és a betegek áital már jól ismert régebbi készítményeken kivül, ismét több uj gyógyszert gyártottak. A gyár kutató laboratóriumának egyik legjelentősebb felfedezése a Hypothazid tabletta. Ez a gyógyszer rendkívüli módon fokozza a viz és isőüritést, igy a vese-, szív- és májbetegek nélkülözhetetlen gyógyszere és jó 'hatással van a magas vérnyomásban szenvedőkre is. Uj gyógyszer a Tetran intravénás injekció, amely azonnali javulást eredményez fertőző és fertőzáses betegségek igen nagy részében. Ilyen gyógyszerrel a Chinoin a világpiacon másodiknak jelentkezik. A Polyvitaplex “10” csokoládé készítmény a napfény szegényidőszakban igen jó hatású. A Chinoin 1959-ben — tehát egyetlen év alatt — tiz uj készítményt hozott forgalomba és ennél több várható 1960-ban. A gyár készítményeit nem kevesebb, mint ötven országba exportálja. A Kőbányai Gyógyszerárugvár A Kőbányai Gyógyszerárugyárnak régen “Rich- ter-gyár” volt a neve. De amig a régi Richter- gyár mindössze 20—25 gyógyszeralapanyagot és 80 kiszerelt gyógyszerkészítményt gyártott, addig a mai üzem 300 gyógyszeralapanyagot állít elő és több mint 200 gyógyszerspecialitást hoz forgalomba. Ehhez tartozik, mint érdekesség, hogy a gyár elsősorban a hazai adottságoknak megfelelő hazai nyersanyagbázisra támaszkodik s mégis ilyen nagy mérvű a fejlődése. Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Ez a gyár az államosítás első évében 21 millió forint értékű gyógyszert hozott forgalomba, az elmúlt évben a termelési értéke 468 millió forintra emelkedett. A vállalat ma 163 féle gyógyszer- különlegességet, 15 féle gyógytápszert, 52 féle gyógyszer alapanyagot gyárt. A vállalat termelésére jellemző, hogy amig 1955-ben a Ohlorocid készítményből 1,872 kg-ot, addig 1959-ben már 24,142 kg-ot, a C-vitamin- ból 1955-ben 4,623 kg-ot, 1959-ben 14,417 kg-ot, tablettás készítményből 1955-ben 319 millió darabot, 1959-ben 530 millió tablettát gyártott. Debreceni Gyógyszergyár 1908-ban alapított “Rex” vállalat főképpen piperecikkeket gyártott. 1951-ben a gyárat államosították és ma már különféle gyógyszereket, kábító és egyéb injekciókat is gyárt. AHOL NEM PROBLÉMA A GYÓGYSZER ÁRA
