Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-25 / 8. szám
Irta: CORLISS LAMON.T Az amerikai Department of State 8 éven át eltiltott a külföldi utazástól, mert a külügyi politikában a hivatalos iránytól eltérő véleményt vallottam. Végre is a bíróság utján kényszeritettem a külügyminisztert, John Foster Dullest, hogy az utazáshoz való alkotmány biztosította jogomnak megfelelőleg útlevelet kapjak a külföldi utazáshoz. A múlt év tavaszán s nyarán a visszaszerzett jogommal élve, feleségemmel együtt hosz- szabb külföldi utat tettünk. Ebben a cikkben csak az Indiában szerzett benyomásaimról akarok egyet-mást mondani. Forró júliusi napon ültünk fel a szovjet repülőgépre a középázsiai Tashkent városban s igazán izgalmas három órai repülés után átkelve a hófödte Himalaja csúcsok felett értük el az indiai Delhi város repülőterét. Átesve a vámvizsgálatokon, a bérkocsik (taxis) felé tartottunk, mire nem kevesebb, mint hat hordár röhant meg bennünket, hogy pár darab podgyászunkat a kocsikba rakja. A táskákat egymás kezéből rángatták ki és valóságosan összeverekedtek a várható pár cent kereset felett, mutatva az Indiában uralkodó rendkívüli nagy szegénységet. . Delhi 1931-ben lett India fővárosa. Uj-Delhi, a városnak az a része, ahol a kormányhivatalok vannak, jól tervezett, tágas utcákból, parkokból álló város, amelyben sok szép középületet és lakóházat építettek. Koldusok A régi Delhi azonban sokkal festőibb, sokkal érdekesebb, habár ott vannak a metropoliszt jellemző nyomortanyák is. Aki “Old Delhi’’ utcáin végigmegy, akaratlanul is látja az indiai nép hihetetlen nagy nyomorát. Az ember lépten-nyomon beleütközik a koldusokba, akik legtöbbje rettenetesen megcsonkított testrészét mutogatja, hogy szánalmat keltsen. Borzalmas igazság, hogy a koldus szülők gyakran erőszakosan megnyomorítják gyermekeiket, hogy velük hatásosabban koldulhassanak. Delhi városban láttuk először az indiai tehán- imádást. amelyről addig csak a könyvekben és nj Ságokban olvastunk. Az utcákon mindenfelé -szabadon kóborolnak a tehenek, amelyeket a taxi haj tónak nagyon ügyesen kell kikerülni. És ha nagyon szűk utcában kényelmesen leheveredik egy tehén, akkor a taxi mindenféle kerülő utat csinál, nehogy a szent állatot megzavarja. Még a járdákon tett gyalog sétánkat is gyakran változtatni kellett, mert egy-egy tehén utunkat állta. Láttuk azt is, amikor egy tehén odament az utcai zöldségárushoz és mohón lakmározta fel annak portékáját. A kereskedő mitsem tehetett, tűrnie kellett a veszteségét, mert a tehén szent állat, amit tehát etetni kell. Egész Indiában millió -meg millió ilyen szent tehén kóborol, legnagyobb részük tele mindenféle ragályos betegséggel. És mindennek dacára mindenféle más állat és még az ember felett is elsőbbségük van. Persze nemcsak a tehenek, de a bikák is szentek és ezek némelyike idősebb korára már veszedelmessé válik. Hallottuk egy egyetemi tanártól, hogy Calcutta városban az egyetem pázsitos udvarát kedvelte meg egy szent bika, amit nem mertek kihajtani onnan. Pár nap múltán azonban nekivadult egy bicikliző diák láttára, akit megtámadott . és halálra gázolt. Csak akkor vettek elég bátorságot arra, hogy szép csendesen, valóságos udvarias módon kitessékelték az udvarról. A megvadult szent bikáknak sok gyermek és asz- szony esik áldozatul, de ebben a tekintetben mitsem lehet tenni, mert a szarvasmarha szent állat. Rosszabbodott a dolog Midőn a British High Commissioner, Malcolm MacDonald (a volt labor miniszterelnök, Ramsay MacDonald fia) vendégül látott bennünket, szó- bakerültek a szent tehenek is. MacDonald azt mondotta nekünk, hogy ez a dolog India felszabadulása, vagyis 1947 óta sokkal rosszabb lett. Az angbl uralom ugyan nem tiltotta,el a^tehén imá-‘ c&W&tp debfiém is segítette elő. Az uralomra^ jutott Congress Party azonban mindjárt tÖévényfehoy zott, amelyben eltiltotta a szarvasmarhák 'leölését egész Indiában. Ezen törvény következtében a kóborló tehenek száma elszaporodott. De Indiában nemcsak a tehenek, hanem a majmok is szent állatok és az ország egyes részeiben azok igen nagy károkat okoznak. Az állatok ily imádása a hindu vallás alapeszméjének, a lélekvándorlásnak a következménye. A hindu — India 400 milliónyi népe közül mintegy 320 millió, — nagyon tartózkodik állatok megölésétől, mert azt hiszi, hogy a tehénnel együtt valamelyik rokonát öli meg. Legfontosabb oka az indiai nép elégtelen táplálkozásának az állatok imádata. Ahelyett, hogy a rengeteg kóbor szarvasmarha friss húst szolgáltatna, feleszi a növényzet jelentős részét is. Nem ismerek még egy olyan nemzetet, amelynél a vallás ily erőszakosan állná útját a nép élelmezésének. • ^ Primitiv vallás Calcutta városban alkalmunk akadt megfigyelni, hogy a hinduizmus valójában milyen primitiv vallás. Egy szombat reggel elmentünk a három- szemű Kali istenasszony templomába. (Az egyik szem a múltat, a másik a jelent és a harmadik a jövőt látja.) A kövezett templomudvarban tüz- imádás mellett mutattak be állat-áldozatot. Egyik hindu család a másik után hozta (vagy húzta) az oltárhoz a keservesen bégető fiatal kecskét. A hatalmas termetű pap átvette a megriadt kis állatot, gyorsan összekötözte a lábait, majd a fejét a tőkére tette és éles késsel gyors csapással levágta. A fej a, kövezetre esett és a pap odadobta a hullát is, amelyből magasra szökött a vér. A pap mutatóujját a vérbe mártva az áldozatot hozók és c aládíaeiaik mindegyikének a homlokára véres jelt rajzolt. Egy idős asszony a kecske fejéből kivágta az ehető részt, amit egy edénybe gyűjtött össze a pap részére, a hullát és ami a fejből megmaradt az áldozó családok hazavitték. A kövezetre ömlött \ '» az éhes kutyák egész serege azonnal felnyalta. A hindu vallás szerint a kecske a szenvedély kifejezője és ha eszel a kecske testéből, akkor képes leszel uralkodni szenvedélyeid felett. A templomból kijövet az utca két oldalán felsorakozott koldusok serege valóságosan megtámadja az emberüket, különösen az idegeneket. Közülük sok egészen meztelen, hogy csonkaságát annál jobban tudja mutatni. Mikor megrohantak, szégyen bár, de bevallom, hogy futásnak eredtem s úgy menekültem tőlük. A másik oldal Persze nem minden ilyen elriasztó Indiában. Találtunk mi ott sok szépséget is. Ilyenek például a nagyszerű épületek, történelmi emlékek. De ilyen India szilárd állásfoglalása a világbéke érdekében is. És végre .az ötéves tervekkel elért eredményekért is elismeréssel kell adóznunk. Azonban India gazdasági és társadalmi problémái olyan nagyok, hogy véleményem szerint Nehru miniszterelnök — akit máskülönben én na- gyontiszteleK —, meg a Congress Party nem fog ják tudni megoldani. A népesség igen gyorsan szaporodik — évenként kb. 7 millióval. A szülés korlátozás nehezen terjed s azért, mint Nehru egyik minisztere mondotta, a következő évtizedben legalább 15 millió ember fog ott az éhhalál áldozatául esni. Persze ez is egyik módja a gazdasági probléma megoldásának. Nehru és a Congress Party állítólag a demokratikus szocializmust építik. Ez azonban csak jelszó. A Congress Party lanyha és semmi erőfeszítést sem fejt ki reformok keresztülvitelére. De azonkívül a kormányhivatalok, úgy az állami, mbit a szövetségiek, a megvesztegetés, a “graft’’ mocsarában úsznak. Mikor egy indiai közhivatalba lén az ember, mintha időben legalább 50 évvel hátramenne. Az irodákban az okmányokat fonállal összekötött csomagokba teszik, amelyeket polcokon rakásra halmoznak. Egv-egy okmány előkeresése itt hónapokba kerül, ha egyáltalán megtalálják. írástudatlanok India népének 74 százaléka még ma is Írástudatlan, a gyermekeknek csak 50 százaléka jár iskolába. Ebből legfeljebb csak 10 százalék jut el középiskolákba és a magasabb iskolákba a 17'— 23 évesek sorából legfeljebb egy percent ha kerül. A 400 millió nép között az összes újságok cirkulációja csak 3.1 millió. A rádió hallgatók számát másfél millióra becsülik. Televízió még csak most került bemutatásra. Látván a kulturális színvonal ily alacsony fokát, igazat kell adnunk John Dewey (amerikai filozófus) azon állításának, hogy az ilyen orszá- pokhan a demokratikus intézmények nem működhetnek. A nép nem értesülhet a felmerült problémákról és nem tárgyalhatja azokat intelligensen. Nehru is nem a demokrácia alapján intézkedik, hanem csak egyoldalulag, de a nép követi tanácsait, mert úgy tartják, hogy ő a “mindent tudó jóságos atya”, aki csak jót akar a népnek. A kultúrában elmaradt primitiv népek mindenütt igy gondolkoznak. Külföldi kőrútunk legfontosabb részének az Indiában eltöltött időt tartom. Soha nagyobb országban még ily vérfagyasztó szegénységet nem láttam és el se tudtam képzelni. És ehhez a szegénységhez párosul a fertőző betegségek minden neme, a legriasztóbb vallásos elmaradottság és a minden rétegre kiterjedő mély tudatlanság. Ránk, amerikaiakra ez a látvány igazán nagy megrázkódtatást hozott. De ugyanakkor az újabb kor történelmének uj értékelését is. Mert csak az itt látottak után tudom igazán megérteni és méltányolni az 1917-es orosz forradalmat, meg az 1949-es kínai forradalmat. Hiszen azon országokban is olyan népeket kellett felvilágosítani és kiemelni a mélységes szegénységből és tudatlanságból, mint amilyen ma az indiai nép. Csak most tudom igazán megérteni, miért volt szükség baloldali diktatúrára a Szovjetunióban és a Népi Kínában; csak most tudom felmérni azoknak szembeszökő nagy sikerét. (Monthly Reivew) ^isnkásellsossáflsok, csökkenő Iotsüs 1 Az acél- és automobil iparban bizonyos munkáselbocsátásokat léptettek életbe. A legnagyobb acéltársulat, a U. S. Steel Corp. elnöke,. Leslie B. Worthington, sajtókonferencián arról beszélt, hogy az acélipar termelése előreláthatólag a képessége 85 százalékára fog csökkenni. Az acélkereslet leszállt, különösen az építőipar részéről, mondotta. Ennek okát abban látja, hogy a felemelt bankkölcsönkamat károsan hatott az építészetre. Ezenkívül a külföldi behozatal és az acélnak más anyagokkal való helyettesítése is hátrányos az acéltermelésre. A U. S. Steel Corp. a McKeesport, Pa. National Tube üzemét lezárta, egyelőre “ideiglenesen”, rendelés hiánya miatt. Az üzemből, ahol széles- átmérőjü csöveket készítettek, 500 munkást bocsátottak el. Más üzemekből is jelentett ék a csövek iránti kereslet tényleges vagy várható hanyatlását és hogy a helyzet valószínűleg munkáselbocsátást von majd maga után. Az automobil iparban a Chrysler Corp. egy hét re lezárja detroiti Imperial üzemét és amikor újból megnyitja, az 1,700 alkalmazott közül 400 nem tér vissza. Flint, Michiganban a General Motors heti 32 órára, azaz 4 napra csökkentette a munkaidőt a Buick osztályon, természetesen megfelelő bérle- szállitással. Egyelőre még nem küldtek el munkásokat. International Harvester Co., mezőgazdasági gépeket gyártó chicagói cég, február 1-én 180 munkását bocsátotta el. Azt Ígéri, hogy a hónap végen kb. 100 munkást visszahelyez a munkába. lüirlfeaí mű szervezetek KANSAS CITY. — A rendőrség tudomására jutott, hogy az itteni középiskolákban (high school) fiatal tanulók, úgynevezett “tizes években” lévők náci szervezeteket alakítottak, amelyelvnek együttesen a “Nordic Reich Youth Party” nevet adták. A rendőrség jelentése szerint 12 ifjú ismerte be, hogy ily szervezetbe tartozik, azonban a rendőrök véleménye szerint a számuk meghaladja a nyolcvanat is. A rendőrség a házkutatásoknál náci mintájú egyenruhákat, horogkeresztes karszalagokat, német medáliákat s más felszerelést kobozott el. .. ., . .. Az eddigi . vizsgalatok megaJlápitották, hogy. ezek a suhantok 'legalább négy esetben mocslfol- fak be horogksrésztés fóítöklcái épületeket, 'különösen zsinagógákat. Az egyik ifjúnál nagy meny- nyiségü robbanó anyagot is találták, de "az illető tagadja, hogy a zsinagóga ellen intézett robbantáshoz köze lett volna. ... .. . Í,,rr .. Thursday, February 25, 1960 \VjP if f vrv it tf T * vrf a*str a AMERIKAI MAGYAR SZŐ 12 A Szent Tehenek Országa India népének szegénysége, tudatlansága és babonás vallásos hiedelme meglepi a látogatókat
