Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-18 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 18, 1960 5 S z é Ij e gy z etek A közvélemény kutató tf intézmény” munkája. Miért kap Adenauer kitüntetést? És miért nem kap Saud király is? A fogas kérdés. Irta: GERÉB JÓZSEF A “Gallup Poll“ — vagy mint hivatalosan nevezik magukat —, The American Institute of Public Opinion — és a “közvéleménykutató intézet” név alatt is szereplő privát vállalat elérkezett 25 éves jubileumához. Ez alkalomból az intézmény direktora és tulajdonosa, dr. George Horace Gallup, volt statisztikus és hirdető ügynökség vezető, hosszas ismertető és nagymértékben öndicsérő cikket tett közzé az üzletéről.-Megtudjuk a cikkből, hogy ezt az intézményt Vtgy 100 vezető amerikai újság “kérésére” alapította s jelenleg is az újságok, továbbá pénzintézetek. iparvállalatok és hasonló üzletek tartják tcnn, amelyeknek fontos az, hogy a nép miként vélekedik bizonyos kérdésekben. Ga'lupék leggyakrabban a választásokra adnak “jóslást”, hogy kit fognak megválasztani? És miután az amerikai két-párt politikai rendszer lényege az, hogy amikor a nép megunja az égi ik pártot, a másikhoz fordul, mert a két nagy politikai párt között valójában alig van valami különbség és miután az amerikai nép kb. egyformán oszhk meg a két párt között, igy a választás eredményét a pártonkivüliek kis csoportja dönti el. Ez természetesen csak pár százalékot tesz kí s az utolsó ötven évben egy-két választást leszámítva, a győztes jelölt mindig csak pár százalék sza\ azattöbbséggel győzött. Ezt a véletlen körülményt használja ki dr. Gallup. mikor azt hirdeti, hogy egy esetet leszámítva ők 2—-3 százalék pontossággal mindig megjósolják az eredményt. Mit akar a nép? Persze Gallupék nemcsak a választásokra, hanem sok minden más kérdésre vonatkozóan is megmondják, hogy mi a nép véleménye, vagy pontosabban szólva, HOGY MIT AKAR A NÉP? És ebben rejlik az igazi káros volta az ilyen intézménynek. Mert annyi bizonyos, és természetes is, hogy minden kérdésben olyan választ ad, ami a 100 nagy újságot, továbbá az érdekelt pénzintézeteket és iparvállalatokat kielégíti, HISZEN AZOK FINANSZÍROZZAK AZ ‘INTÉZMÉNYT’. Ez a dr. Gallup, volt hirdető ügynök, már annyira nyeregben érzi magát, hogy még azt is elárulja, miként tudja meg a “nép” biztos véleményét? Kisül az öndicsérő cikkből, hogy egy-egy kérdésben mindössze 1,200—1,500 embernek a véleményét kéri ki s abból megtudja, hogy mi a 180 milliónyi amerikai nép véleménye és akarata, mert ő azt a “minta” csoportot úgy állítja össze, hogy abban a népesség minden rétege képviselve legyen. Ha az ember ezt a dolgot olvassa, önkénytelenül is kérdezi: Mi szükség van egyáltalán az elnökválasztásra? Hiszen az sok költséggel, munkával és izgatottsággal jár. Kérdezzük csak meg a dr. Gallupot, majd ő megmondja, hogy “a nép kit akar elnöknek” s ezzel olcsón és simán túlesünk a négyévenkénti nagy cirkuszon. És épnenugy mindenféle más fontos kérdésekben is minek a kongresszus, az állami törvényhozó intézmények és mindenféle más hatóságok, amelyeknek nagyfontosságu ügyekben dönteni kell? Itt van ez a dr. Gallup, készen arra, hogy megmondja, MIT AKAR AZ AMERIKAI NÉP. Nem folytatom tovább. Nyilvánvaló, hogy ez az egész Gallup svindli az amerikai nép félrevezetésére, elbolonditására, agymosására alakult és teszi ezt egyre nagyobb sikerrel. Ebben az értelemben üdvözlöm a közvéleményt kutató INTÉZMÉNYT 25 éves évfordulója alkalmából. Adenauer kitüntetése Ez a Gallup elég elővigyázatos arra, hogy csak olyan kérdésekben kutatja a nép állítólagos véleményét, amiket a megbízóitól kap, de olyan kérdések, amelyek a népet valóban érdekelnék, nem kendnek a próba-szavazó gépébe. Itt van pl. egy eset, amire én igen szeretném kikérni aZ amerikai nép véleményét, — de nem hamisított, hanem az igazi véleményét. A napisajtó most adja tüdtunkra, hogy Konrad Adenauer, Nyugat-Németország kancellárja, március hónap folyamán eljön az Egyesült Államokba és akko'r Los Angelesbe is eljön, ahol március 18-án a California Egyetem (UCLA) diszdoktori kitüntetést fog neki adni. Én azt szeretném tudni, hogy mivel érdemelte ki a 84 éves kancellár ezt a KALIFORNIAI nagy kitüntetést? Talán azzal, hogy Nyugat-Németor- szágot annyira VISSZAÁLLÍTOTTA, hogy ott most már megint felüthette fejét minden idők legborzalmasabb szörnye, a nácizmus ? Talán azzal hízelegte be magát a UCLA vezetőinek, hegy a nyugatnémet kormányban volt hitleristák egész serege foglalt helyet, akik eltűrik, — vagy talán segítik is — az újabb antiszemita megnyilvánulásokat? Úgy néz ki a dolog, mintha ez a 84 éves ember egy másik aggastyán elődét, Hintíenburg tábornokot akarná követni abban, hogv a fajgyűlölő gonoszoknak előkészíti a talajt. Nehéz megérteni, hogy a UCLA miért örvend ennek a dolognak annyira, hogy kitünteti érte ezt a “második” öreget. Saud arab király Ha rám hallgatnának, én azt tanácsolnám a UCLA vezetőségének, hogy Adenauer helyett Arábia királyának, Saud-nak adjanak diszdoktori kitüntetést. Ennek az igen sok feleséggel, de még több olaj!úttal biró fenséges urnák most olyan ötlete támadt, amit még a Madison Avenue-i hires hirdető ügynökségek is irigyelhetnek. A lapok hirei szei-int az olajért kapott amerikai milliókkal a kultúra is bevonul már Szaudi Arábiába és az amerikai tanácsadók kezdték hangoztatni, hogy a mai viszonyokkal már nem egyeztethető össze a rabszolgaság. Mert köztünk legyen mondva, az Egyesült Államoknak ez a szövetségese dacára annak, hogy a “Free World”-hoz tartozik az országa, még mindig rabszolgákat tart. Ott egész napjainkig úgy adták és vették a rabszolgákat, mint akár az állatokat, vagy a zöldség félét a piacokon. De mert a Cadillac, a Rolls-Royce és egyéb drága kocsikkal a kultúra és az emberszeretet is bevonult Szaudi Arábiába, Saud király törvényt adott ki, hogy ezentúl rabszolgákat nem szabad venni vagy eladni. Persze a rabszolga még mindig nagy érték Arábiában és a déli vidék arab törzsei még mindig rabszolgává teszik a kisebb harcaikban elfogott ellenséget, Saud NEM SZÜNTETTE MEG A RAB SZOLGASÁGOT, csupán azok adás-vevését tiltotta el. Igen ám, dehát mit csináljon akkor az a rabszolga tulajdonos, akinek fölösleges rabszolgái vannak? Saud, (vagy a tanácsosai) ezt a fogas kérdést igen bölcsen oldotta meg. Saud ugyanis elrendelte, hogv a RABSZOLGÁKAT SZABAD ELAJÁNDÉKOZNI. A7 arab rabszolgatartó nem tökkel ütött ember. Mindjárt megértette, hogy ha a rabszolgát szabad ajándékba adni, akkor a piacon a zöldségért, — mondjuk egy fő káposztáért — olyan árat kér, hogy ráadásul AJÁNDÉKBA ADJA VELE A RABSZOLGÁT. Nos, ugy-e hogy ha nem is jobban, de legalább éppoiy mértékben kiérdemelte Saud király, mint Adenauer kancellár a UCLA diszdoktori kitüntetését? És ne feledjük, Saud éppenugy SZÖVETSÉGESÜNK, mint Adenauer. EZ ÁM A NAGY KÉRDÉS Ha az a dr. Gallup olyan nagyon okos ember, hogy mindent — vagy csaknem mindent tud, illetőleg tudhat, ha megkérdezi a mintának kiválasztott pár embert, ám feleljen az alábbi levélre, amit egy farmer Benson földművelésügyi miniszterhez küldött. Mint tudjuk, megint azt hirdetik, hogy nagyon sok a sertés és azért a sertés tenyésztőknek kárpótlást adnak, ha kevésbé, vagy egyáltalán nem szaporítják a röfögő nemzetséget. Szóval ugyanazt csinálják, mint teszik a búza, a kukorica s még más gabonanemüvel is. De ime, itt a levél: “Kedves Secretary Benson: — A szomszédom, Bordereaux, 1,000 dollárt kapott a földművelésügyi minisztériumtól azért, mert áz idén nem tenyésztett 'sértéseket. Ez elég kfecseg te.ö. arra, hogy magam is a “nem tenyésztő" üzletbe menjek. Azonban mint régi Sertéstenyésztő nagyon jól ismerem a. különböző sértés-faj .értékét] Mármost azt szeretném tudni, hogy mikor kapok többet? Tegyük fel, hogy én nem Polland China, hanem Dudoc fajtát NEM FOGOK TENYÉSZTENI? Tudvalevő, hogy ez utóbbi több zsirt hoz, mint az előbbi: így ha nem tenyésztek Dudoc disznót, akkor kevesebb zsir lesz, mintha nem tenyésztenék Polland Chinát. “Persze az is fontos kérdés, hogy mennyit NE TENYÉSSZEK?! Mert ha például kapok 1,000 dollárt azért, hogy NE TENYÉSSZEK 100 disznót, akkor én legalább is 2,000 disznó NEM TENYÉSZTÉSRE vállalok szerződést, mert hamár egjszer hozzá fogok a NEM TENYÉSZTÉSHEZ, hát csinálom azt nagyban, hogy értelme legyen. “Persze ha nem tenyésztek 2,000 disznót, akkor NEM TERMELEM meg azt a kukoricát sem, ami kellene a hizlalásukhoz. A kérdés, kapok-e valami kártérítést azért, hogy nem termelek kukoricát azoknak a disznóknak a hizlalására, amelyeket szintén nem tenyésztek? “Erre a fontos kérdésre szeretnék választ kapni, hogy tudjam magam mihez tartani. (Aláirás) “Utóirat: Ha csakugyan megkapom a kárpótlást, amit remélek is, megengedhető-e, hogy néhány disznót mégis csak neveljek, nehogy egészen zsir és sonka nélkül maradjunk, mert nagyon nélkülöznénk.” • Mint ebből is látni lehet, nem olyan egyszerű dolog a Secretary Benson által hirdetett kárpót- lásos NEM TERMELÉS, mint ő azt elképzelte. Atlétáink és az 1960 i Olimpiász Az ókorban Görögország Olympia városában tartották meg négyévenként a versenyeket, amelyek eldöntötték, hogy melyik görög város atlétái a legkiválóbbak. A győztesek olajfalevél koszorút kaptak, képmásukat az akkori Hall of Fame-ben állították fel, szülővárosuk pedig szoborral tüntette ki őket. Az olimpiai játékokat Pierre de Coubertin francia tanár kezdeményezésére, 1896- ban felújították először Athénben és azóta négy évenként más és más fővárosban. Csak a két világháború idején szüntették be a versenyeket. A programba ma már minden sportágat és szabadtéli játékot felvettek. Az 1960-i Olimpiászt Rómába hívták össze, ahol is több nemzet fiai és laánvai fognak a dijakért versenyezni, mint bármikor azelőtt. 1896- ban még csak 9 nemzet vetélkedett a pálmáért, ez a szám egyre növekedett, de mig Helsinkiben, 1952-ben 69 nemzet (az eddigi rekord) vett részt a versenyben, 1960-ban 82 nemzet bajnokai mérik össze képességeiket. Az amerikai atlétáknak a leghevesebb küzdelemre kell felkészülniük, hogy megállják helyüket. Az Olimpiai Bizottság elnöke, L. Wilson, felhívta az amerikai közönséget, hogy fogjon össze abban, hogy olyan csapatot küldhessünk ki, mely minden más nemzettel szemben diadalt fog aratni. Az idén a csapat teljesítményekre helyezik a súlyt, nem az egyéni eredményekre, aminek elsősorban a Nyugat és kelet közti vetélkedés és azi 1956-i melbourni eredmény a rugói. 1948-ban és 1952-ben ugyanis az amerikaiak, de 1956-ban az oroszok kapták a legtöbb pontot, bár Melbourne- ben is az amerikai férfi versenyzők 16 aranyérmet nyertek az oroszok 2 aranyérmével szemben. A magyar atléták minden alkalommal számarányukkal túlhaladó teljesítményeket produkáltak. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága most olyan országos programmot indított meg, amilyenre eddig még példa nem volt. Harmincféle sportágban 30 férfi és 11 női csapatöt gyakoroltak be már eddig is. A Téli Játékokban, melyek február 18. és 28. között Squaw Valleyben, Caíiforniaban rendeznek, 84 emberből álló csapat fogja az Egyesült Államok színeit képviselni. Négy évvel ezelőtt az oroszok korcsolyázói, síelői és hockey játékosai győzeldelmeskedtek Amerika felett. Atlétáink kiképzése, utazása és ellátási költségei 1.5 millió dollárba fognak kerülni, amit a szabályok értelmében önkéntes adakozásokból kell összegyűjteni. American Council Bűn és bünhődés * T Id.i I f-VI;.., ''FRESNO,1 Cal. — A rendőrbiró két 17 éves if- ut, akikét rajtakaptak, hogy automobil kerekekből kferig&Iték a levegőt, arra büntetett, 'hdgjr'Yé- :i "pumpával pótolják a kiengedett levegőt. A jűmp^zásbá beleizzadt ifjak rájöttek,!4rbgy fH'rn. í’övéthetnckr'el vandalizmust büntetlenül.--’ '" "- * : :-T- .rtfű 1