Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-18 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 18, 1960 5 S z é Ij e gy z etek A közvélemény kutató tf intézmény” munkája. Miért kap Adenauer kitün­tetést? És miért nem kap Saud király is? A fogas kérdés. Irta: GERÉB JÓZSEF A “Gallup Poll“ — vagy mint hivatalosan ne­vezik magukat —, The American Institute of Public Opinion — és a “közvéleménykutató inté­zet” név alatt is szereplő privát vállalat elérke­zett 25 éves jubileumához. Ez alkalomból az in­tézmény direktora és tulajdonosa, dr. George Horace Gallup, volt statisztikus és hirdető ügy­nökség vezető, hosszas ismertető és nagymér­tékben öndicsérő cikket tett közzé az üzletéről.-Megtudjuk a cikkből, hogy ezt az intézményt Vtgy 100 vezető amerikai újság “kérésére” ala­pította s jelenleg is az újságok, továbbá pénzin­tézetek. iparvállalatok és hasonló üzletek tartják tcnn, amelyeknek fontos az, hogy a nép miként vélekedik bizonyos kérdésekben. Ga'lupék leggyakrabban a választásokra ad­nak “jóslást”, hogy kit fognak megválasztani? És miután az amerikai két-párt politikai rend­szer lényege az, hogy amikor a nép megunja az égi ik pártot, a másikhoz fordul, mert a két nagy politikai párt között valójában alig van valami különbség és miután az amerikai nép kb. egyfor­mán oszhk meg a két párt között, igy a válasz­tás eredményét a pártonkivüliek kis csoportja dönti el. Ez természetesen csak pár százalékot tesz kí s az utolsó ötven évben egy-két választást leszámítva, a győztes jelölt mindig csak pár szá­zalék sza\ azattöbbséggel győzött. Ezt a véletlen körülményt használja ki dr. Gal­lup. mikor azt hirdeti, hogy egy esetet leszámít­va ők 2—-3 százalék pontossággal mindig megjó­solják az eredményt. Mit akar a nép? Persze Gallupék nemcsak a választásokra, ha­nem sok minden más kérdésre vonatkozóan is megmondják, hogy mi a nép véleménye, vagy pontosabban szólva, HOGY MIT AKAR A NÉP? És ebben rejlik az igazi káros volta az ilyen in­tézménynek. Mert annyi bizonyos, és természetes is, hogy minden kérdésben olyan választ ad, ami a 100 nagy újságot, továbbá az érdekelt pénzinté­zeteket és iparvállalatokat kielégíti, HISZEN AZOK FINANSZÍROZZAK AZ ‘INTÉZMÉNYT’. Ez a dr. Gallup, volt hirdető ügynök, már annyi­ra nyeregben érzi magát, hogy még azt is elárul­ja, miként tudja meg a “nép” biztos véleményét? Kisül az öndicsérő cikkből, hogy egy-egy kérdés­ben mindössze 1,200—1,500 embernek a véle­ményét kéri ki s abból megtudja, hogy mi a 180 milliónyi amerikai nép véleménye és akarata, mert ő azt a “minta” csoportot úgy állítja össze, hogy abban a népesség minden rétege képviselve legyen. Ha az ember ezt a dolgot olvassa, önkénytele­nül is kérdezi: Mi szükség van egyáltalán az el­nökválasztásra? Hiszen az sok költséggel, mun­kával és izgatottsággal jár. Kérdezzük csak meg a dr. Gallupot, majd ő megmondja, hogy “a nép kit akar elnöknek” s ezzel olcsón és simán túl­esünk a négyévenkénti nagy cirkuszon. És épnenugy mindenféle más fontos kérdések­ben is minek a kongresszus, az állami törvény­hozó intézmények és mindenféle más hatóságok, amelyeknek nagyfontosságu ügyekben dönteni kell? Itt van ez a dr. Gallup, készen arra, hogy megmondja, MIT AKAR AZ AMERIKAI NÉP. Nem folytatom tovább. Nyilvánvaló, hogy ez az egész Gallup svindli az amerikai nép félrevezeté­sére, elbolonditására, agymosására alakult és te­szi ezt egyre nagyobb sikerrel. Ebben az értelem­ben üdvözlöm a közvéleményt kutató INTÉZ­MÉNYT 25 éves évfordulója alkalmából. Adenauer kitüntetése Ez a Gallup elég elővigyázatos arra, hogy csak olyan kérdésekben kutatja a nép állítólagos véle­ményét, amiket a megbízóitól kap, de olyan kér­dések, amelyek a népet valóban érdekelnék, nem kendnek a próba-szavazó gépébe. Itt van pl. egy eset, amire én igen szeretném kikérni aZ amerikai nép véleményét, — de nem hamisított, hanem az igazi véleményét. A napi­sajtó most adja tüdtunkra, hogy Konrad Ade­nauer, Nyugat-Németország kancellárja, március hónap folyamán eljön az Egyesült Államokba és akko'r Los Angelesbe is eljön, ahol március 18-án a California Egyetem (UCLA) diszdoktori kitün­tetést fog neki adni. Én azt szeretném tudni, hogy mivel érdemelte ki a 84 éves kancellár ezt a KALIFORNIAI nagy kitüntetést? Talán azzal, hogy Nyugat-Németor- szágot annyira VISSZAÁLLÍTOTTA, hogy ott most már megint felüthette fejét minden idők legborzalmasabb szörnye, a nácizmus ? Talán azzal hízelegte be magát a UCLA veze­tőinek, hegy a nyugatnémet kormányban volt hit­leristák egész serege foglalt helyet, akik eltűrik, — vagy talán segítik is — az újabb antiszemita megnyilvánulásokat? Úgy néz ki a dolog, mintha ez a 84 éves ember egy másik aggastyán elődét, Hintíenburg tábornokot akarná követni abban, hogv a fajgyűlölő gonoszoknak előkészíti a talajt. Nehéz megérteni, hogy a UCLA miért örvend ennek a dolognak annyira, hogy kitünteti érte ezt a “második” öreget. Saud arab király Ha rám hallgatnának, én azt tanácsolnám a UCLA vezetőségének, hogy Adenauer helyett Arábia királyának, Saud-nak adjanak diszdoktori kitüntetést. Ennek az igen sok feleséggel, de még több olaj!úttal biró fenséges urnák most olyan ötlete támadt, amit még a Madison Avenue-i hires hirdető ügynökségek is irigyelhetnek. A lapok hirei szei-int az olajért kapott amerikai milliókkal a kultúra is bevonul már Szaudi Ará­biába és az amerikai tanácsadók kezdték hangoz­tatni, hogy a mai viszonyokkal már nem egyez­tethető össze a rabszolgaság. Mert köztünk legyen mondva, az Egyesült Államoknak ez a szövetsé­gese dacára annak, hogy a “Free World”-hoz tar­tozik az országa, még mindig rabszolgákat tart. Ott egész napjainkig úgy adták és vették a rabszolgákat, mint akár az állatokat, vagy a zöld­ség félét a piacokon. De mert a Cadillac, a Rolls-Royce és egyéb drá­ga kocsikkal a kultúra és az emberszeretet is be­vonult Szaudi Arábiába, Saud király törvényt adott ki, hogy ezentúl rabszolgákat nem szabad venni vagy eladni. Persze a rabszolga még mindig nagy érték Ará­biában és a déli vidék arab törzsei még mindig rabszolgává teszik a kisebb harcaikban elfogott ellenséget, Saud NEM SZÜNTETTE MEG A RAB SZOLGASÁGOT, csupán azok adás-vevését til­totta el. Igen ám, dehát mit csináljon akkor az a rab­szolga tulajdonos, akinek fölösleges rabszolgái vannak? Saud, (vagy a tanácsosai) ezt a fogas kérdést igen bölcsen oldotta meg. Saud ugyanis elrendelte, hogv a RABSZOLGÁKAT SZABAD ELAJÁNDÉKOZNI. A7 arab rabszolgatartó nem tökkel ütött ember. Mindjárt megértette, hogy ha a rabszolgát sza­bad ajándékba adni, akkor a piacon a zöldségért, — mondjuk egy fő káposztáért — olyan árat kér, hogy ráadásul AJÁNDÉKBA ADJA VELE A RABSZOLGÁT. Nos, ugy-e hogy ha nem is jobban, de legalább éppoiy mértékben kiérdemelte Saud király, mint Adenauer kancellár a UCLA diszdoktori kitünte­tését? És ne feledjük, Saud éppenugy SZÖVETSÉGE­SÜNK, mint Adenauer. EZ ÁM A NAGY KÉRDÉS Ha az a dr. Gallup olyan nagyon okos ember, hogy mindent — vagy csaknem mindent tud, il­letőleg tudhat, ha megkérdezi a mintának kivá­lasztott pár embert, ám feleljen az alábbi levélre, amit egy farmer Benson földművelésügyi mi­niszterhez küldött. Mint tudjuk, megint azt hirdetik, hogy nagyon sok a sertés és azért a sertés tenyésztőknek kár­pótlást adnak, ha kevésbé, vagy egyáltalán nem szaporítják a röfögő nemzetséget. Szóval ugyanazt csinálják, mint teszik a búza, a kukori­ca s még más gabonanemüvel is. De ime, itt a levél: “Kedves Secretary Benson: — A szomszé­dom, Bordereaux, 1,000 dollárt kapott a föld­művelésügyi minisztériumtól azért, mert áz idén nem tenyésztett 'sértéseket. Ez elég kfecseg te.ö. arra, hogy magam is a “nem tenyésztő" üzletbe menjek. Azonban mint régi Sertéste­nyésztő nagyon jól ismerem a. különböző sér­tés-faj .értékét] Mármost azt szeretném tudni, hogy mikor kapok többet? Tegyük fel, hogy én nem Polland China, hanem Dudoc fajtát NEM FOGOK TENYÉSZTENI? Tudvalevő, hogy ez utóbbi több zsirt hoz, mint az előbbi: így ha nem tenyésztek Dudoc disznót, akkor kevesebb zsir lesz, mintha nem tenyésztenék Polland Chinát. “Persze az is fontos kérdés, hogy mennyit NE TENYÉSSZEK?! Mert ha például kapok 1,000 dollárt azért, hogy NE TENYÉSSZEK 100 disznót, akkor én legalább is 2,000 disznó NEM TENYÉSZTÉSRE vállalok szerződést, mert hamár egjszer hozzá fogok a NEM TE­NYÉSZTÉSHEZ, hát csinálom azt nagyban, hogy értelme legyen. “Persze ha nem tenyésztek 2,000 disznót, akkor NEM TERMELEM meg azt a kukoricát sem, ami kellene a hizlalásukhoz. A kérdés, kapok-e valami kártérítést azért, hogy nem termelek kukoricát azoknak a disznóknak a hizlalására, amelyeket szintén nem tenyésztek? “Erre a fontos kérdésre szeretnék választ kapni, hogy tudjam magam mihez tartani. (Aláirás) “Utóirat: Ha csakugyan megkapom a kár­pótlást, amit remélek is, megengedhető-e, hogy néhány disznót mégis csak neveljek, nehogy egészen zsir és sonka nélkül maradjunk, mert nagyon nélkülöznénk.” • Mint ebből is látni lehet, nem olyan egyszerű dolog a Secretary Benson által hirdetett kárpót- lásos NEM TERMELÉS, mint ő azt elképzelte. Atlétáink és az 1960 i Olimpiász Az ókorban Görögország Olympia városában tartották meg négyévenként a versenyeket, ame­lyek eldöntötték, hogy melyik görög város atlétái a legkiválóbbak. A győztesek olajfalevél koszorút kaptak, képmásukat az akkori Hall of Fame-ben állították fel, szülővárosuk pedig szoborral tün­tette ki őket. Az olimpiai játékokat Pierre de Coubertin francia tanár kezdeményezésére, 1896- ban felújították először Athénben és azóta négy évenként más és más fővárosban. Csak a két vi­lágháború idején szüntették be a versenyeket. A programba ma már minden sportágat és szabad­téli játékot felvettek. Az 1960-i Olimpiászt Rómába hívták össze, ahol is több nemzet fiai és laánvai fognak a dijakért versenyezni, mint bármikor azelőtt. 1896- ban még csak 9 nemzet vetélkedett a pálmáért, ez a szám egyre növekedett, de mig Helsinkiben, 1952-ben 69 nemzet (az eddigi rekord) vett részt a versenyben, 1960-ban 82 nemzet bajnokai mé­rik össze képességeiket. Az amerikai atlétáknak a leghevesebb küzde­lemre kell felkészülniük, hogy megállják helyü­ket. Az Olimpiai Bizottság elnöke, L. Wilson, fel­hívta az amerikai közönséget, hogy fogjon össze abban, hogy olyan csapatot küldhessünk ki, mely minden más nemzettel szemben diadalt fog arat­ni. Az idén a csapat teljesítményekre helyezik a súlyt, nem az egyéni eredményekre, aminek első­sorban a Nyugat és kelet közti vetélkedés és azi 1956-i melbourni eredmény a rugói. 1948-ban és 1952-ben ugyanis az amerikaiak, de 1956-ban az oroszok kapták a legtöbb pontot, bár Melbourne- ben is az amerikai férfi versenyzők 16 arany­érmet nyertek az oroszok 2 aranyérmével szem­ben. A magyar atléták minden alkalommal szám­arányukkal túlhaladó teljesítményeket produkál­tak. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága most olyan országos programmot indított meg, amilyenre eddig még példa nem volt. Harminc­féle sportágban 30 férfi és 11 női csapatöt gya­koroltak be már eddig is. A Téli Játékokban, me­lyek február 18. és 28. között Squaw Valleyben, Caíiforniaban rendeznek, 84 emberből álló csapat fogja az Egyesült Államok színeit képviselni. Négy évvel ezelőtt az oroszok korcsolyázói, síelői és hockey játékosai győzeldelmeskedtek Amerika felett. Atlétáink kiképzése, utazása és ellátási költsé­gei 1.5 millió dollárba fognak kerülni, amit a sza­bályok értelmében önkéntes adakozásokból kell összegyűjteni. American Council Bűn és bünhődés * T Id.i I f-VI;.., ''FRESNO,1 Cal. — A rendőrbiró két 17 éves if- ut, akikét rajtakaptak, hogy automobil kerekek­ből kferig&Iték a levegőt, arra büntetett, 'hdgjr'Yé- :i "pumpával pótolják a kiengedett levegőt. A jűmp^zásbá beleizzadt ifjak rájöttek,!4rbgy fH'rn. í’övéthetnckr'el vandalizmust büntetlenül.--’ '" "- * : :-T- .rtfű 1

Next

/
Thumbnails
Contents