Amerikai Magyar Szó, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1960-02-18 / 7. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 18, 1960 FIGYELJEN A VILÁG A NÉMET MIUTANISTAKRA Nem meglepetés, hogy a horogkeresztes merényletek mögött ott találjuk a bonni német hadügyminisztert és propaganda irodáját.—Dulles keztyüs kéz politikája a németekkel szemben most kezdi megbosszulni magát. Irta: PÉTER TAMÁS Még- a yaltai találkozó idejében jövendölte valaki : “El lehetünk készülve arra, hogy a következő három-négy évtizeden át, Németország fogja egymásra rángatni a vezető hatalmakat.” Soha jóslat pontosabban be nem vált, mint az, ahogy a németek uszítják egymás, ellen a hatalmakat, folytonosan provokálva, hol Oroszországot, hol Angliát, hol az Egyesült Államokat. Persze szükségük volt olyan dróton rángatható engedelmes eszközre is, mint amilyen néhai John Foster Dulles volt, akit olyan bűvöletben tartottak, hogy már már a USA biztonságát kellett félteni a Dulles-gangtól. Dulles azonban próbálta fedni a durvább szövésű mindenre elszánt német banditizmust. Dulles keze alatt a németek takargatták vad elszántságukat. Adenauer kancellár demokratára mázolta a barnainges Németországot, minisztériumainak divánja alá seperte a hitleráj volt vezető embereit s némán tűrte, hogy az amerikai külügyminisztérium a “demokratikus szövetséges” rangjára emelje Nyugat-Németországot. Dulles ugyanezzel csak saját magát csapta be elsősorban, mert aki odament, tisztán látta, hogy a németek izzó diihvel gyűlölik Amerikát és egyben mélységesen lenézik is, de Washingtonnak nem volt szabad ezt észrevenni, mert különben. .. Noha Dulles vaskancellár kívánt volna lenni Amerikában, az igazság az, hogy inkább csak puha plasztikból volt kiöntve. A csökönyös formáját a kiöntéstől kapta, ezért nem tudott megváltozni életében s ezért kellett kiselejtezni minden gondolatát, mint túlélt, elavult dogmát. Mihelyt a körülmények megváltoztak, neki is meg kellett halnia, mert politikája csaknem csődbe juttatta volna az Egyesült Államokat. Viszont, mihelyt letűnt a porondról, az eddig dédelgetett, “finom németek” hirtelen megmutatták igazi vandál-arcukat és megkezdték az uj antiszemita “hecc-poli- fcikát”. Nincs okunk kételkedni abban a berlini hírben, hogy a horogkeresztes mázolások, a zsinagógák megszentségtelenitése, az uj antiszemita bujtoga- tások Franz Joseph Strauss a bonni hadügyminiszter irodájába vezethetők vissza. Strauss helyettese, öagner őrnagy vezeti a bonni német kormány újonnan alakított propaganda osztályát, a ■Bureau for Psychological Warfiare-t, s ennek egyetlen gombnyomására, akárhol, akármikor óramű pontosságával robbanhatnak ki tüntetések, atrocitások, akármilyen formában a mázolástól h gyilkosságokig. Nincs vezérkar a világon, amelyet erkölcsi szempontok gátolhatnak valamiben, de a német vezérkar mindig hírhedt volt arról, hogy még csak a civilizáltság, a jó Ízlés és az emberiesség sem kötötték; ezek elemi gátjain is vadul túltette magát, ha felülről parancsot kapott valamire. Cseppet sem csodálatos tehát, ha a horogkeresz tes uj botrányok kitörését is német vezérkari tisztek készítették elő. Nem is kellett nekik aktuálisan résztvenniök a “piszkos munkában”. Mindig készen áll számukra néhány engedelmes altiszt, akik viszont civilbe öltözve egy csoport fizetett huligánnal akármilyen aljas megbízást is keresztül tudnak vinni. A vezérkaroknál bőviben áll pénz ilyenfajta célokra s még a rajtakapás sem jelent tulnagy veszedelmet, egy pár nap alatt el lehet simítani minden bajt s ha a világ iszornyülködve csapja össze a kezeit, az már nagy, nagy siker. A német vezérkar ilyen titkos csínyekkel már sokszor próbálkozott s legtöbbnyire sikerrel. Csak egyszer járta meg. Az első világháború után ilyen civil munkára küldte ki az egyik lógos altisztet: Adolf Hitlert. Adolfka szorgalmasan eljárogatott a gyűlésekre, elkezdte az antiszemita heccek szervezését, észrevette az uj heccek kapósságát s gyorsan önállósította magát. A saját kezére kezdett dolgozni, pártot szervezett a kerge németek számára s az lett a vége, hogy a káplár lett úrrá a vezérkar felett és sikerült is falnak vinnie s tönkre tennie egész Németországot. A mostani német vezérkar is tele van nácikkal s ezek a tisztek most sem látnak tovább az orruknál, tehát meg akarják ismételni a náci hecceket abban a hiszemben, hogy meg tudják ijeszteni a világot. A mostani stiklik nem egyebek, mint a zsarolási manőverek apróbb-nagyobb próbái, ijesztgetések világszerte, hogy hiába készül kialakulni a rend, a béke és a nagy nemzetek barátságos összhangja, az ő kezükben is van fegyver, a gyújtogatás, a gyűlölet, a testvérharc és a népirtás. És szinte hencegve kérkednek azzal, hogy még mindig rendelkeznek olyan buta és bigott millióikkal, akiket meg lehet vadítani az ezerszer megcáfolt faji előítéletek bolondgombáival. Ma még természetesen más a jelszó. Strauss német hadügyminiszter még csak a hidegháború visszatéréséért harcol. “Nem igaz, hogy vége van a hidegháborúnak!” — kiáltja. Fáj neki, hogy Eisenhower és Kruscsev a fegyverkezések csökkentéséről és az uj világháborúk céltalanságáról beszélgettek. — “Nincsen Camp David szellem”! — ordítja. “Ideje, hogy megmutassuk öklünket, ideje, hogy felébresszük az alvó “nemzeti szellemet!” Mindez azt mutatja, hogy a német vezérkar mint világveszedelem, még mindig ellensége a népek békéjének, még mindig nem tanult, de felejtett és mint a mesebeli hétfejü sárkány, nem pusztul el addig, mig irmagja marad. Most látjuk csak milyen óriási hiba volt US- nek számítani, hogy Németország valaha is megtér és bűnbánó tagja lesz a nemzetek világ demokráciájának. De nem hiba, hanem bűn és gonosztett lenne atom- vagy hidrogénbombákat bízni rá. Egészen biztos, hogy adott pillanatban ezeket is merő zsarolásra használnák a németek, még pedig alacsony fokú, sekélyes zsarolásra, valami hozzájuk méltó degenerált cél érdekében. Dulles talán éppen arról álmodozott, hogy valami ilyen zsarolás fogja a legsötétebb reakció gödrében tartani az Egyesült Államokat. “Kik csinálják az antiszemitizmust?” címmel a iSzabad Magyarság cimii nyilas-náci lap Mar- schalkó Lajos cikkét közli az első oldalon. Ennek a kérdésnek a felvetése az utóbbi időkben elharapódzott horogkeresztes mázolmányok következtében nagyon időszerű. Ezek a süvölvények, akik antiszemita, fasiszta jelszavakat terjesztenek és igy a vezérré tolakodott egykori mázolósegédet akarják utánozni mázolmányukkal, nyilvánvalóan támogatást és irányítást kapnak bizonyos köröktől. Mert honnan vennék ezeket az “eszméket” a már 15 éve megbukott nácizmus után, ha nem azoktól, akiknek érdekében állt, hogy fenntartsák őket 1945 óta is. Tehát meg kell vizsgálni, kik ezek és le kell leplezni az emberiség elleni aknamunkájukat. Nagyon időszerű felvetni a kérdést, kik is csinálják az antiszemitizmust? Mit mond Maschalkó ezzel szemben? Nem kevesebbet, mint hogy az antiszemitizmusnak a zsidók az okai. Nem mondja, hogy az összes zsidók, mert ennek hangoztatása ma még nem volna tanácsos a számára. A világ ugyanis egy kicsit meg változott 1944 óta, amikor még lehetett, Hitler védelmét élvezve, korlátlanul uszítani az egész zsidóság ellen. így egyelőre kénytelen Marschalkó beérni az American Jewish Committee elleni támadással. Borzasztóan fel van háborodva, hogy a Committee felismerve a fasiszta emigráns szervezetek káros tevékenységét, felhívja rájuk a német hatóság figyelmét és ellenőrzésüket követeli. Felháborodása nyilvánvalóan exisztenciális okokra vezethető vissza. Mi .mást csinált ő egész életében, mint uszított védtelen, kiszolgáltatott emberek ellen. Most el akarják ütni ettől a lehetőségtől. Mit csinálhat majd ő egy olyan társadalomban, ahol a gyűlölet szitásából nem lehet exisztenciát teremteni? Mert ő ebből eddig nagyszerűen megélt. Az utóbbi időben a második világháború után már nem ment ugyan olyan jól ez az üzlet, de micsoda karriert lehetett vele elérni 1945 előtt a Horthyista Magyarországon! Érdemes jobban megvizsgálni ennek az uszitó- nak a “pályafutását”, mert állandó cikkírója a Szabad Magyarság c. fasiszta-nyilas sajtóterméknek. Bár ez az újság jelenleg még taktikából tagadja antiszemita jellegét, de csak úgy bűzlik a soviniszta, antiszemita, Amerika-ellenes mérgezéstől. Cikkírói is többnyire azokból kerülnek ki, akiket háborús bűnösként elitéltek és az ’56-os események következtében megszöktek jól megérdemelt büntetésük teljes kitöltése elől, vagy még Talán jó is, hogy a tisztánlátás órái hamarabb következtek el, mint azt a sötétség lovagjai ki- terveztéik. Elnökünk mintha csak átkos kisértettől akarna szabadulni, terminusa utolsó esztendejét a Dullestől rámaradt rossz hagyományok elvetésének szenteli. De akkor a bestiális Németországnak, a világbéke kétszeres felrobbantójának, a gyűlöletek, a kannibálizmus modern hazájának nem lehet újra szabad teret engedni, hogy szabadon játszhasson mindenféle tüzcsóvákkal. Németországnak nem szabad katonai vezérkart juttatni, mert annak gondolatmenete azon jár, hogyan kerekedhet a többi nemzetek fölé, minden más nemzet letapo- sásával. Ne higyjük el, hogy megtértek, mert erre még semmi bizonyítékot nem szolgáltattak. A náci propaganda fegyverét pedig úgy kell kicsavarni a kezükből, hogy minden Németországban működő amerikai propaganda szervet express gyorsasággal át kell szervezni anti-náci szervvé. Semmiféle fasiszta, náci, antiszemita, faj- vagy vallásgyűlölő propagandának nincsen többé létjogosultsága; egyáltalán, minden reakciós színezetű tanítás, vagy ideológia az Egyesült Államok világtekintélyét rombolja. Az Egyesült Államok még a Szovjetunió szemében is vezető tagja a nemzetek társadalmának. Most, hogy a Szovjetunióval való barátsága is kimélyül és egyre szilárdabbá válik, az Egyesült Államoknak nem szabad gyengíteni magát az ösztönösen reakciós Németország kétes értékű barátságával A bestiális szellemű régi Németország ugylátszik még nem halt meg, tehát óvakodni kell tőle és figyelmeztetni Moszkvát is a hasonló óvakodásra. Akkor talán majd észretér a német reakciós tábor is, mert már úgyis elég vér, emberélet, tömeggyilkosság és bestialitás díszeleg a bünlistá- ján. A világ lel ki ismerete némi bünbánatot is joggal elvárhat már tőlük. a háború utáni zűrzavaros helyzetben sikerült kikerülniük az igazságszolgáltatást és kereket oldaniuk a felelősségrevonás elől. Marschalkó is az utóbbiak sorából került ki. Már a 20-as évek elején ott találjuk a Debreceni Újságnál. Ennek a szélsőjobboldali napilapnak Kolozsvári Borcsa Mihály hirhedt háborús uszító volt a szerkesztője. Ez utóbb Szálasi propaganda minisztere lett és el is érte a jól megérdemelt végzete, mert az amerikai hadsereg háborús bűnösöket nyomozó rendőrsége elfogta és kiadta Magyarországnak, ahol népbirósági tárgyaláson halálra Ítélték és kivégezték. Ennek a nyilasnak irányítása alatt kezdte tehát Marschalkó Lajos bontogatni a szárnyait. 1935-re már annyira elsajátította; a gyűlölet szitásának ismeretét, hogy kicsinek találta azokat a lehetőségeket, melyeket ezen a téren egy vidéki város nyújthatott a számára és a fővárosba tette át működési területét. Itt a Függetlenség cimü újságnak dolgozott, amelynek németbarát náci beállítottsága köztudott volt. Főszerkesztője itt is egy később kivégzett háborús bűnös volt, Hubay Kálmán. De megunta, hogy mindig csak másodrangu munkakört töltsön be, az uszitás és gyülöletkeltés frontján, igy egy ideig maga is szerkesztett egy nyilas lapot az összetartás-t, amit a Nyilaskeresztes Párt alapjaiból finanszíroztak. A második világháború kitörése után tovább folytatta uszító tevékenységét. A német győzelmet hirdette és Hitler és Mussolini dicsőségét zengte. Ehhez persze hozzátartozott a zsidóság elleni korlátlan uszitás, továbbá éles gyűlölet keltése a szövetséges hatalmak és katonáik ellen. Különösen utszéli hangot használt az amerikai pilóták ellen, akik kötelességüket teljesítve bombázták a német hadicélpontokat Magyarországon. Ekkor Magyarország már Hitler csizmája alatt nyögött, mert a németek 1944 március 19 után hadsereggel szállták meg az országot és teljesen megszüntették önállóságát. így tehát Marschalkó nem csak az uszitás bűnét követte el, hanem a hazaárulásét is, mert az amerikai repülők Magyarország német rabságból való felszabadításáért küzdöttek, ő pedig a rabtartókat támogatta, a felszabadítók ellen viszont gyűlöletet hirdetett. Az ő és a hozzá hasonlók uszításának volt a következménye, hogy azok a repülők, akik lelőtt gépükből ejtőernyővel ereszkedtek le Magyarország földjére, sok helyen áldozatul estek a propa- (Folytatás a 9-ik oldalon) VIZSGÁLJÁK KI, HOGY VALÓBAN KIK IS CSINÁLJÁK AZ ANTISZEMITIZMUST!
