Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-06 / 32. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZQ Thursday, August 6, 1959 : Magyarország | WEEK-END A VÍZBEN A kánikula Budapesten is olyan elviselhetetlen, mint más világvárosban. De az is igaz, kevés olyan metropolis van, ahol annyiféle üdüléshez, felfrissüléshez lőhet jutni olyan gyorsan, ipint a magyar fővárosban. Nemcsak gyorsan, hanem olcsón. A “Magyar Szó” egyik legutóbbi számában be­számoltam arról, hogyan “week-end”-ezik Buda­pest népe.-Arról Írtam, hogyan lepik el a főváros­ig benyúló hegyeket és akár 50 filléres villa­mos, vagy egy forintos autóbuszjeggyel eljut olyan hegyekbe, amilyenbe a világvárosokból ál­talában órákig tartó utazással jutnak el. — So­kan azonban a hegyek erdők hűvöse helyett a vízben szeretnének felfrissülni. Nézzük meg, ho­vá is tarthatnak a vízre szomjazok a forró nyári hétvégeken Budapesten. A ‘magyar tengerhez’ a Balatonhoz való utazás már szombaton megkezdődik és vasárnap hajnal­ban folytatódik. Egyik vonat a másik, után robog ki a Déli pályaudvarról. Ezek az úgynevezett Ibusz vonatok. Erről külön kell néhány szót szól­nom. Az IBUSZ vonatokra annyi jegyet adnak ki, amennyi az ülőhelyek száma. Mindenki ugyanazzal a vasúti kocsival érkezik vissza (va­sárnap este), mint amelyikkel elindult. Tehát nincs tolakodás, az utazás kényelmes. Ezért pél­dául Siófokra oda-vissza mindössze 24 forintot fizet a kiránduló. Ez egy dollárnak felel meg. A fürdés a Balaton vizében ingyenes. Tehát ilyen csekély összegért élvezheti a “magyar tenger” hüs vizét. Egy-egy hétvégén mintegy félszázezer ember utazik a Balatonhoz kiránduló vonaton. Vannak, aki az utazást nem kedvelik és vízre vágynak; ezek elsősorban a dunamenti úgyneve­zett “Római part”-ot lepik el. Mérföldeken át hú­zódik a Római part. A folyam mentén ezer és ezer üdülő sorakozik. Vannak köztük egész kis villák, de bőven akadnak emeletes épületek is. Valamennyit kert, park veszi körül .Ezek az üdü­lők egyes üzemeké vállalatoké, hivataloké, tu­dományos intézeteké és a dolgozóik rendelkezé­sére állnak. A legtöbbjében egész nyáron át lak­nak is a dolgozók, akik a munkájuk befejezte után kimennek az üdülőbe és reggel innen indul­nak munkába. A gyors autóbusz közlekedés, a számos HV-vonat lehetővé teszi, hogy az uta­zással ne sok időt vesztegessenek. A hétvégén már kora reggel megtelnek az üdülők, amelyekben minden dolgozó és családja kellemesen érzi magát. Nemcsak azért, mert ez teljesen ingyenes, hanem, mert érzi, látja, tudja, hogy az üdülő az övé. A kertek fái alatt pihen­nek, vagy lemennek a Dunára fürödni. Ha tet­szik akár süthetnek, főzhetnek is, mert minden üdülőben jól felszerelt konyhát állítottak fel. A “Magyar Szó már megírta, hogy Budapes­ten nem kevesebb, mint 70 millió liter viz tör elő naponta 123 gyógyforrásból. Ezek a gyógyforrá­sok 15 gyógyfürdőt, illetve a strandot látják el vízzel. Tekintettel arra, hogy a gyógyforrások vizének összetétele más és más, mindenki olyan strandon lubickolhat, amelynek vize Ízlésének, egészségének a leginkább megfelel. A legnagyobb strand, a Dagály úti Szabadság­strand. Az itt fakadó kénes-szulfátos, mészhyd- rokarbonátos forrásból percenként 4,000 liter gyógyvíz tör elő. A strand méretére jellemző, hogy a legutóbbi vasárnap 30,000-en fürödtek vizében annélkül, hogy tolongás lett volna. Ez a strand az ország felszabadulása után létesült. Budapest második legnagyobb strandja, a Mar­gitszigeten lévő Palatínus strand rádióaktiv anyagot tartalmaz. Itt közel 30,000 ember lubic­kolhat egy nap alatt. A legutóbbi vasárnap azon­ban túlteljesítették a forgalmat, mert 32,000-en menekültek a főváros legszebb strandjára. A Margitszigeten van még egy strand, feddett úszó da, ezt főleg a uszósport hívei keresik fel. A strandolok egyik legkedveltebb üdülője a Lukács gyógyfürdő. A strand földes, meszeskénhydro- génes vize valóban igen frissítőén hat. — A Gel- lért gyógyfürdő thermal vize, uszócsamoka, “pezsgő” medencéje ugyancsak vonza a strando­lok ezreit. — A Városligetben, a Széchenyi gyógyfürdő strandja hűsíti a kánikulától mene­külőket. De még a strandok egész sorát sorolhat­juk fel: Császárfürdő, Rudasgyógyfürdő, a pest- erzsébeti, a csillaghegyi, a pünkösfürdői, stb. stb. strandok nyújtanak pihenést., felfrissülést Budapest népének. Tíz és tízezren Vannak, akik a hétvégeken nem strandolnak, hanem hajókirándulásokon találják meg felfrissülésüket. Az egész napos sétahajók Visegrádig, Esztergomig mennek el, de két há­rom órai sétahajózásra is mennek emberek. Sőt ennél rövidebb ideig is lehet hajókázni, még pe­dig vízibuszon Azon a forró vasárnapon nyolc hajó Esztergo­mon kiviül, Nógrádverőcére, Vácia, Dunaftiredre, Rácalmásra szállította az izzadó budapestieket. Hét különböző hajó indult a Budapest környéki üdülőhelyekre és a vízibuszok nem kevesebb, mint 20,000 utast szállítottak. Mindennek nemcsak a budapestiek az élvezői, hanem a külföldiek serege. A strandok parkoló helyein egymás mellett állnak a külföldi rend­számú autók is, strandokon a sétahajókon és szerte a kellemesebbnél kellemesebb üdülőhelye­ken minduntalan hallani, hogy: wonderful. Tizenhétezer épitőmunkásnak uj szálló épül A nagy ipari és lakásépítkezések sok ezer épi- tőmunkást szólítanak el otthonuktól huzamos időre. Az építőket eddig gyakran csak felvonu­lási épületekben, üzlethelyiségekben tudták elhe­lyezni. Jelenleg már országszerte 12 ezer épitő­munkásnak van jól berendezett, kényelmes ott­hona a korszerű munkásszállókban. A követke­ző években tovább fejlődik a korszerű, nagy szál­lók hálózata. A hároméves terv hátralevő másfél esztendeje alatt mintegy 5,500-zal nő a szállóhe­lyek száma, s az ötéves terv végére már mint egy 16-17 ezer épitőmunkásnak biztosítanak majd szállást. Romantika napjainkban Ez a szerelmi história, amelyről beszámolok a New Yorkhoz közeli Oyster Bay-ben kezdődött és Budapesten folytatódott, bár lehetne fordítva is mondanom: Budapesten kezdődött és Oyster Bay-ben folytatódott. Mielőtt magáról a kedves történetről beszámol­nék bemutatom a szereplőket: Mr. Sordi Edward Rocco, az Oyster Bay-i pos­tahivatal dolgozója, pontosan levélhordója. Csikeli Ilona, a budapesti Műszaki Könyvtár könyvtárosnője. Vannak még más szereplők is, akikkel majd a történet során ismerkedünk meg. A történet tizenkét évvel ezelőtt kezdődött, amikor Csikeli Ilona szorgosan tanulta az an­gol nyelvet, amely előmenetelét hathatósan elő­segítette volna. Nyelvleckéket vett, angol könyve­ket, lapokat olvasott és jól is haladt'a tanulási­ban. Ekkor azt ajánlották neki, hogy levelezzen valakivel, mert ez a módszer tökéletesebbé tenné tudását. De kivel is levelezzen? Még a bélyeggyűjtők klubjába is elment cím­ért, annak tagjai ugyanis sokat leveleznek ame­rikai, angliai gyüjtőtársakkal, de kiderült, hogy azok csak bélyegekről Írogatnak egymásnak. A véletlen azután segített. • Csikeli Ilona találkozott egy régi ismerősével, akit hosszú ideje nem látott és annak is elmesél­te, hogy szeretne valakivel angolul levelezni. Ez az ismerős egy könnyű mozdulattal elővette no­teszét, ahol ez a cim állt: Sordi Edward Rocco, Oyster Bay, USA. Kiderült, hogy ezt a bizonyos ismerőst Szálasiék idején zárt alakulattal nyugat­ra parancsolták, ahol az amerikaiak fogságába esett. A fogságban összebarátkozott egy ameri­kai katonával, akivel megkedvelték egymást és amikor elváltak egymástól elhatározták, hogy olykor-olykor hirt adnak sorsukról. Ez az amerikai katona nem volt más. mint Sordi Edward Rocco, polgári életben az Oyster Bay-i postahivatal dolgozója. • Csikeli Ilona és Mr. Sordi Edward Rocco leve­lezni kezdtek egymással. Eleinte két hetenként, majd hetenként jöttek-mentek a levelek, később két levél is érkezett egy héten. A levelezés még sűrűbbé vált, amikor kölcsönösen elküldték egy­másnak fényképeiket. . . Három négy év múlva a magyar leány és az amerikai fiú már tökélete­sen ismerték egymást. Az amerikai postás, mint megírta “már megismertem Magyarország föld­rajzát és tudom, hol van a Balaton és egyre na­gyobb vágyam van látni Budapestet, azt a he­lyet, ahol él”. A későbbi levelekből kitűnt, hogy a vágya egyre fokozódik. A postás vallomásait szívesen fogadta a könyvtárosnő és meg kell mondanom, hogy nemcsak azért, mert egyre job­ban tökéletesítette angol tudását. .. Éveken át ment ez a levelezés, de a nemzetközi helyzet igen leromlott és az amerikai fiú és a magyar leány abbahagyták az irogatást. Három éven át még egy lapot sem küldtek egymásnak. A hidegháborút kedvelő politikusok lelke rajta, ami­ért két bimbózó szerelmet igy lehervasztottak. Szerencsére a világ népei mégis csak békét akarnak és vallják azt, hogy a személyes érint­kezés erősen hozzájárul a népek békéjéhez. Ez olyan vehemensen nyilvánult meg, hogy politikai helyzetben enyhülés állt be, és a könyvtárosnő és a postás között ismét megindulhatott a levél­váltás. Kiderült, hogy mindketten vártak egymás­ra ; a szerelmesek optimizmusával hitték azt, hogy a jobb belátás győz a világon. S megtörtént, amit vártak. Sordi Edward Rocco Magyarországra is szóló útlevelet kapott, a magyar követségen vízumot ütöttek bele és az IBUSZ utján érkezők egyik csoportjával megjött Magyarországra. Az amerikai fiú és a magyar leány végre sze­mélyesen is megismerkedtek egymással és az első pillanattól kezdve úgy érezték, hogy nem is él­hetnek egymás nélkül. Jön a happy-end... Sordi Edward Rocco és Csikeli Ilona a buda­pesti III, kerületi anyakönyvvezető előtt házás- ságot kötöttek. A fiú kimondta a boldogító “yes”-t, a leány a boldogító “igen”-t. Nászúira a Balatonhoz utaztak. . . És merje valaki mondani, hogy napjainkban már nincs romantika! Ják Sándor ' Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető! SZEGEDEN az ország egyet­len Vasutforgalmi Techniku­mában tanulnak azok a fia­talok akik a vasutas pályát választották élethivatásul. Az általános iskola elvégzése uán felvételi vizsgát tesznek a diákok és a technikumban el­méleti és gyakorlati oktatás­ban részesülnek. Képünk: Szilágyi Ferenc tanár az állo­másra beérkező vonatok foga­dását mutatja be a forgalmi előadóterem modelljein

Next

/
Thumbnails
Contents