Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-30 / 31. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 30, 1959 k DÉLAMERIKAI RIPORT Az utóbbi időben a Magyar Szó több Ízben kö­zölt tudósításokat a délamerikai országok életé­ről és az ott erőteljesebben kibontakozó munkás- mozgalomról. Kétségtelen, hogy Délamerikában a munkásmozgalomnak nincs komoly történelmi múltja, de épp ezért a most fellángoló mozgalmat nem szabad lebecsülni, mintahogyan azt az egyik cikkíró tette. Természetes és egyben azonos né­zetet vallók a cikkíróval nevezetesen, hogy ez a mozgalom korántsem hasonlítható össze egy pro­letár forradalommal Ilyenkor senkisem tett említést a Magyar Szóban. Nem kétséges, hogy a munkásmozgalom itt még gyermekcipőben jár, de ennek ellenére már komoly eredményeket ért el. Nem lesz tehát érdektelen, ha az utóbbi hetek­ben lezajlott COLOMBIAI ESEMÉNYEKRŐL számolok be olvasóinknak. Néhány héttel ezelőtt egy újságcikk foglalko­zott Colombia gazdagságával és népének nyomo­rával. Már ebben a cikkben rámutattam a nyo­mor valódi okaira és számok tükrében bizonyí­tottam, hogy a dolgozók életszinvonala elképesz­tően alacsony. Vázoltam azt is, hogy a dolgozók, látva nyomorúságuk alapvető okait, mejgkezdték a harcot a jobb és kedvezőbb életkörülmények megvalósításáért. A kezdeményezést a munkásság indította el, de támogatta a harcot a haladószellemü fiatal­ság, diákság, az egyetemi hallgatók nagy tömege és támogatja ezt a sezrvezett mozgalmat a sza- badgondolkozásu értelmiség is. 1. ) Ezek után nem meglepő a méreteiben és hatásában hatalmas és egész Colombiára kiterje­dő általános banksztrájk. JUNIUS 9-ÉN A BANKOK NEM NYITOTTAK A tisztviselők megjelentek a csodálatos bank­paloták előtt, de nem vették fel a munkát. A vá­ros lakossága szimpátia-tüntetést rendezett a sztrájkoló banktisztviselők mellett. Ütemes taps­tól volt viharos egész Bogota. Nagy csoportok vonultak végig az utcákon és igazságos béreme­lést követeltek a banktisztviselők és alkalmazot­tak részére. Felfegyverzett rendőrök és katonák őrizték a bankpalotákat; összetűzésre nem került sor. A tüntetők és sztrájkolok fegyelmezetten vonultak el a banképületek előtt. Nyugalmukat még az sem zavarta meg, hogy a kormány a bankalkalmazottak munkabeszüntetését közér­dekre kiható veszélyességünek nyilvánította, kik­kel szemben a sztrájk miatt büntető utón lehet fellépni- A burzsoa kormányrendszernek jólis­mert régi és bevált jogi módszere ez. Colombiában 15,000 bankalkalmazott beszün­tette a munkát. Tudni kell azt is, hogy Délame­rikában a bankintézmény rendkívüli fontosságú és a bankmunkában beálló zavar, munkabeszünte­tés, valóban a közérdekre kiható veszélyességü. Itt nincs készpénz forgalom, minden fizetés csek­kel történik még vagyonos emberek sem tar­tanak maguknál 200-300 pesónál többet. A bank sztrájk tehát megbénított minden forgalmat, megállt az élet. Ez kényszeritette a kormányt arra, hogy a bankalkalmazottakat hirtelen állami alkalmazot­takkal azonos minősítésű tisztviselőknek nyilvá­nítsa. Már pedig a közérdekre kiható veszélyes­ségü sztrájkok büntetés alá esnek, tehát a jelen esetben a banktisztviselőké is. A békéltetési eljárás eredménnyel járt, de ez mit sem von le abból a tényből, hogy kellően ér­tékeljük a burzsoa kormányrendszerek jogot tip- ró, terrorisztikus intézkedéseit. A tömeges felvonulások, a jelszavak: “becsü­letes bérezést akarunk” — a rendőrök puskacsö­ve, a röpiratok milliói, melyek a néphez szólnak és egyben figyelmeztetés a tőkés kizsákmányolok felé, mind azt mutatják, hogy itt a dolgozók nem félnek már, szervezetten harcolnak a jobb élet- körülmények megvalósításáért! 2. ) A most lezajlott banktisztviselők és alkal- jmazottak munka beszüntetésével nem állott be a szélcsend. Az Icollantas gyár dolgozóinak ezres tömegei követelték a becsületes munkabéreket, felemelték szavukat a drágaság ellen és igaz­ságos munkatörvényt követeltek. 3.) Mindkét sztrájk komoly eredményekkel járt, de az elért eredményeken felül azt is kell látni, hogy Délamerikában a dolgozók kinyitot­ták a szemüket, ma már nemcsak egyszerű bér­AFRIKAI RIPORT MONROVIA. — Afrika három országának ve­zetője tárgyalt az egyesülés kérdésén Észak-Li­bériában. Libéria elnöke, V. S. Tubman, Guinea elnöke, Sekou Touré és Ghana miniszterelnöke, Kwame Nkrumah egyesülést óhajtanak, de elté­rők a vélemények az iránt, hogy mikor és ho­gyan egyesüljenek. Nkrumah szeretné, ha az af­rikai független államok azonnal egyesülnének és külön-külön feladnák önállóságukat. Szeretné, ha az állam azonnal az Egyesült Afrikai Államok magvát képezné; a többi államot csatlakozásra hívnák fel, amint elnyerik függetlenségüket. Mr. Tubman önállóságuk feladása nélküli csatlako­zást óhajt, amellett várni akar addig, amig Al­géria Togoföld és Kamerun is az alapitó államok közé jöhet. Touré nem nyilatkozott, hogy mikor akarja az egyesülést. Kenya korlátozza Mboya működését Nairobiból jelentik, hogy Mboya, Kenya nép­párti vezető működését mindenképpen megaka­dályozzák. Ahogy nő a megmozdulás az afrikai nép részéről az egész kontinensen, úgy próbálják vezetőit egyre jobban korlátok közé szorítani. Mint az afrikai munkásszervezet egyik tisztvise­lője, még ahhoz is engedélyt kellett kérnie, hogy Naróbiban, Mombasában és Nakurában szakszer­vezeti gyűlést tarthasson. Politikai beszédét be­tiltották. Tömegletartóztatás Kamerunban 93 kameruni polgárt tartoztattak le a francia hatóságok az elmúlt hét folyamán. “Most már minden csendes Kamerunban” — jelentik a fran­cia hírügynökségek. A fehér települőket kétség- beej tette a Yaindé és Douala kerületekben meg­jelenő benszülöttek megmozdulásai. A francia rendőrség letartóztatta a nemi-ég alakult “Came­roon Army of Liberation” 40 tagját is. Azt elis­merik, hogy különböző csoportok működnek a francia kormány ellen. Ha igaz, jövőre Kamerun felszabadul a francia “gondnokság” alól. Tiltakozás a dél-afrikai nők öszseverése ellen Amerikai nők csoportja tiltakozott a Dél-Afri­kai Unió konzulátusa előtt. Tiltakozásukat Írás­ban is kifejezték a rendőrségi terror és a kor­mány “fajvédő” brutálitásai ellen. Junius 20-án ugyanis 500 rendőr gépfegyve­rekkel, puskákkal és bajonettel támadt az állí­tólag tiltakozó néger nőkre. Még a N. Y. Times felvétele is azt mutatta, hogy a nők menekültek a rendőrség szörnyű brutálitásai elől. A múlt tavasszal ugyancsak a rendőrség támadta meg a nőket, amikor békésen gyülekeztek, hogy meg­hallgassák 8 delegátusuk jelentését, akiket a “Native Commissioner”-hez küldtek az uj igazol- tatási kártya-rendelet megszüntetésére vonatko­zólag. Nőket, gyermekeket összevertek és 300 nőt letartóztattak. Még a London Observer is el­itélte a szörnyű brutalitást. Dél-Afrika népének több, mint négyötöde né­ger bennszülött. Ezek részére csak korbácsot, börtönt és teljes elnyomást ad az egyötöd fehér bevándorolt. Nemcsoda, ha tiltakoznak elnyo­móik ellen. Algírok győzelmet jelentenek Tuniszból jelentik, hogy az algir felkelők vezé­re úgy nyilatkozott, hogy 200 francia katonát öltek meg az algir-tuniszi határ mentén. Idir őr­nagy, Belkacem Krimé az algiriai proviziós kor­mány hadügyminiszterének hadsegéde, azt álli­követelésekről van szó, hanem ezzel együtt egy erőteljes, dinamikus politikai megmozdulás ész­lelhető. .. Colombia népe örömmámorban úszott, amikor Kubából elűzték Batistát és győzött a népakarat. Most pedig igazságot és demokratikus rendszert követelnek Dominika leigázott népe számára. Tüntetnek Trujillo ellen, tömeges utcai felvonu­lások észlelhetők nap, mint nap, plakátok ezrei hirdetik: Dominika népe, veletek vagyunk! Ne tűrjétek Trujillo zsarnokságát! Van tehát munkásmozgalom Délamerikában és él, győz a munkás szolidaritás, a proletár nem­zetköziség, mert igazságot követel minden becsü­letes dolgozó számára az egész világon és itt Délamerikában is. Dr. V. tóttá, hogy Ain Zanánál történt a támadás, melyben az egész francia őrséget megsemmisí­tették olyan ágyukkal, amelyek rendkívüli forró- ságot gerjesztettek. Megköszönték az elismerést ACCRA. — Az algiriai proviziónális kormány köszönetét mondott Ghánának, amiért elismerte a felkelők kormányát. Mohammed Lamine Deba- ghine, a felkelő kormány külügyminisztere azt irta, hogy “Ghana elismerése felbátorítja Afri­ka népét az összetartásra, hogy együttesen sza­badítsák fel az egész afrikai kontinenset”. Nem ahogyan írják, de amit írnak.... Warsóból jelentik, hogy Kruscsevot legutóbbi látogatása alkalmával körülvették a nyugati új­ságírók. Gomulka szerette volna őt megmenteni tőlük, de Kruscsev nagyszerű hangulatban volt és jókedvűen mondta: “Hát legyen sajtókonfe­rencia!” Majd odafordult az újságírókhoz és azt mondta: “Ne haragudjanak, ha megkritizálom önöket. Tisztelettel vagyok önök iránt. Világosan írnak, megírják, amit gondolnak, jobb stílusban mint a mi újságíróink. “Mondom is folyton a mieinknek, hogy t aun le­hatnak belőle. De hát nem az számit, ahogyan imák, hanem az, hogy mit Írnak!” Német munkások üdvözlik a sztrájkolókat BONN, Nyugat-Németország. — A vasmun­kások szakszervezete szolidáris üdvözletét küldi a sztrájkoló acélmunkásoknak, aminek szövege a következő: “Az amerikai acélmunkások harca a mi harcunk is. Veletek érzünk szivvel lélekkel és sok sikert kívánunk harcotokhoz.” Ugyanakkor elitélték a nyugat-német sajtót, mert propagandájával az acélmunkások és általá­ban a munkásság sztrájkhoz való jogát támadja. Japán miniszterelnök a pápánál Rómából jelentik, hogy XXIII.-ik János pápa nyári székhelyéről, a Castel Gandolfo-ból vissza­tért a Vatikánba, hogy Nebusuke Kishi-t, Japán miniszterelnökét fogadja. A 20 perces látogatás után a pápa visszatért nyaralójába, mert igen nagy a meleg Rómában. A japán miniszterelnököt előző nap a párizsi kormány fogadta. A hivatás áldozata CHICAGO, — A 83 éves dr. Emil Grubbe is­mét a kórházba került, hogy végrehajtsák raj­ta a 92-ik operációt. A hir szerint dr. Grubbe volt egyike azon orvosoknak, akik az X-sugarak- kal kezdtek dolgozni. Miután eleinte nem értet­tek a védekezéshez, az X-sugarak hatására dr. Grubbe elvesztette a balkarját, orrának egy ré­szét, majd az alsó ajkát, jobb kezének két ujját s több másféle sérülést is szenvedett, amelyek a gyakori operációt tették szükségessé. Az ősember ősei MOSZKVA. — Szovjet tudósok azt állítják, hogy az ősember a keskeny orrú majmoktól szár­mazott- Georgii Debets professzornak a “Szovjet Kazakhstan” cimü folyóiratban megjelent cikke szerint az ember származásának kutatásánál fi­gyelmen kivül hagyhatjuk úgy a nyugati felét a földnek (Amerika), mint Európát, ahol nincse­nek és nem is voltak keskeny orrú majmok, ame­lyek az ősember ősei voltak. Ezt számos kasakh- stani lelet bizonyítja. X-

Next

/
Thumbnails
Contents