Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-31 / 53. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, December 31, 1959 NEW YORK. — A Gyárosok Szövetsége, évi konvencióján uj, törvényes támadást követel a szakszervezetek ellen. Még a Landrum-Griffin- törvény sem elégséges részére. A 2,500 iparbáró mellett, a kereskedelmi miniszter és a vezető konzervatív kongresszusi tagok is hasonlóképpen nyilatkoztak. Egyik fő ajánlatuk a következő volt: 1. Tiltsák be az egész iparra kiterjedő kölcsönös tárgyalások lehetőségét és sztrájkot. 2. A szakszervezeteket helyezzék a trösztellenes törvények hatáskörébe. Természetesen mindkét javaslat arra irányul, hogy lehetetlenné tegyék a munkások számára keresetük megvédését vagy eddigi vívmányai^ megtartását. A NAM már régóta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ezúttal azonban az a veszély áll fenn, hogy igyekezni fog az uj kongresszusban azokat keresztül is vinni, különösen, ha az ácélsztrájk újból megkezdődik és a vasúti munkásokat is sztrájkba kergetik. “A munkás és munkáltató viszonyában komoly válság van kifejlődőben”, mondta Charles R. Sligh Jr., a NAM végrehajtó alelnöke, aki teljes idejével és teljes fizetéssel a NAM ügyét szolgálja. “Az acél tiltóparancs érvényét veszti január 27-én és a vasutasok országos sztrájkja fenyeget bennünket kora tavasszal”. Szeretné széttörni az uniókat “Használja fel a kongresszus ezt a rendkívüli szükséghelyzetet arra, hogy tárgyalásokat, vagy sztrájkot csak a helyi üzemek vezethessenek. Nem engedhetjük meg az országos szakszervezetek beavatkozását”, magyarázta Sligh, “igv az uniók apró darabokra törnek”. “Véleményünk, hogy minden egyes cég munkásai válasszák meg képviselőjüket, akik aztán tárgyalnának cégük kiválasztott vezetőivel”. “A szakszervezetekre ki kell terjeszteni a trösztellenes törvényeket, hogy a szövetségi bírók betilthassanak minden sztrájkot, mely a kereskedelem korlátozására irányul”, mondta Sligh. Frederick H. Mueller, kereskedelmi miniszter úgy nyilatkozott a NAM konvenciója előtt, hogy: “Itt az idő,, hogy a nagyközönség érdekeit' vegyük figyelembe. Talán jobb lenne, a helyi uniók kivételével, minden kölcsönös alkudozást betiltani. A szakszervezetek ellen a trösztellenes törvényt kell alkalmaznunk és minden országos iparra való tárgyalást törvényen kívül helyeznünk.” Ezzel különösen a vasutakra a célzott. Phil Landrum (D. Ga.) képviselő, jelenleg a NAM hőse, szintén dicsőítette a Gyárosok Szövetségét, mert az volt, amely törvényjavaslatát, a hírhedt Landrum-Griffin-törvényt az idén keresztülvitte a kongresszusban. “Ez csupán a kezdet”, mondta Landrum. A rendkívüli fenyegető helyzet, amelyet az acél- és vasúti-sztrájk létrehozhat, újabb törvényhozást követel, ő is a trösztellenes törvény alkalmazását követeli az uniók ellen. Graham Barden (D., N. C.) képviselő, a ház munkaügyi bizottságának elnöke, aki a Landrum- Griffin-törvény vitáját vezette, igy nyilatkozott a NAM tagjai előtt: “Sok érdemet szerzett szervezetük, mert az amerikai nép elé hozta a munkaügyi helyzete^ még pedig olyan nagyszerűen, amelyre nem volt példa az utolsó 25 esztendőben, mióta a kongresz- szus tagja vagyok. De újra munkába kell állniok”. Charles A. Halleck képviselő (Rep., Ind.) a ház republikánus vezetője, szintén dicsőítette a NAM tagjait és úgy nyilatkozott, hogy Amerika jparáMAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Látom, hogy most decemberben lejárt az előfizetésem. Itt mellékelek $...........................-t Név: ...................................................................... Cim: .................................................................... nak olyan kiimára van szüksége, amely megengedi, hogy gazdaságilag terjeszkedhessen. Rudolph F. Bannow, a NAM uj elnöke, egy nagy szervezetlen gépgyártó üzem tulajdonosa, igy nyilatkozott: “Az ipar torkig van már és nem hajlandó többé az úgynevezett munkaszabályokkal együtt működni.” A NAM politikai akciója Nagy figyelemmel kisérték a NAM tagjai a politikai akciók tárgyalását is. Sligh úgy nyilatkozott, hogy “a NAM praktikus programot dolgozott ki, hogy megakadályozza az esetleges munkáskormány kifejlődését az Egyesült Államokban”. Eddig 6,000 részvénytársaság fogadta el a NAM programját, több mint 2,500 ipari vezetőt képzetek ki a NAM praktikus szeminárjában. 50 polgári csoportot alakítottak és képeztek ki polgárok akciójára, akik máris dolgoznak bizonyos helyeken. “Novemberben e politikai csoportok mindenütt éreztetni fogják hatásukat”, mondta Sligh — “és majd meglátják a különbséget”. A NAM ugyanakkor olyan törvényt követel, melynek alapján minden politikai aktivitást betilthatnak a szak- szervezetekben. Megegyezés az aluminium iparban A United Steelworkers of America öt aluminium társulat üzemeiben dolgozó tagjai részére megkötötte a következő három évre szóló munkaszerződést. A megnyert munkabér és jóléti hozzájárulási többlet kb. óránkénti 30 cent emelést jelent a munkásoknak. 30,000 munkást érint a szerződés, amely, öt cégre, u. m. az Aluminium Co. of America-ra, a Kaiser Aluminum-ra, a Reynolds Metals Co.-ra, az Ormet Corp.-ra és az Olin Mathieson Chemical.Co.-ra terjed ki. Az Alcoa hasonló szerződést kötött az Aluminum Workers’ International Ünionnal 9,700 munkása részére. Azonkívül a United Auto Workers’ szakszervezettel folytat tárgyalást másik 9,000 munkás szerződésére vonatkozóan. A megkötött szerződések aug. 1-ig visszamenően érvényesek. Az előrelátható áremelkedések kiegyensúlyozására a szerződések óránkénti külön 3 centes órabéremelést is tartalmaznak. A férflruha munkások emelést kérnek Az Amalgamated Clothing Workers of America 1960 februárjában három éves munkaszerződés megkötésére kezd tárgyalást a munkáltatókkal. Előre kijelentette, hogy 12 százalékos béremelést fog követelni a munkások részére, ami kb. 25 centet tesz ki óránként beleértve a jóléti hozzájárulásokat is. Az AFL-CIO-hoz tartozó szakszervezet 1956 óta nem kapott bérjavitást munkásai résvére. A vezetőség széf int a férfiruhaiparnak igen hasznothozó szezonja volt az elmúlt évben és megadhatja a munkásoknak á kéft fizetésja- vitást. Baleset a baktérium gyárban A United Press december 3-iki jelentése szerint a hadsereg Fort Detrick, marylandi telepén titkos biológiai háborús munkát végző fiatal laboratóriumi vegyész a múlt nyáron súlyos tüdöfer- tőzést kapott. Ralph L. Powell Vanleer, Tenn.-i 22 éves közlegényt antibiotikus gyógykezeléssel kigvógvitották és ismét a laboratóriumban dolgozik. A UP szerint ez a tüdőpestis egy rendkívül súlyos, nagyon ragályos és gyakran halálos kime- telü betegség. Ha a kórokozó baktériumot háború esetén a lakosságra rászabadítanák, felmérhetetlen pusztítást vinne véghez közöttük. Hivatalos közegek nem voltak hajlandók megmondani, hogy a vegyész milyen kutatás közben betegedett meg. A “Peacemaker” mozgalom tagjai hónapok óta “éberségi őrséget” tartanak fenn Ft. Detrick előtt; A háboruellenes tüntetést jövő évben i& folytatni szándékoznak. Béremelés a nő!-kalap készítőknek A Millinery Workers Union szerény követelést nyújtott be a Women’s Headwear Associa- tion-nak. 5 dolláros heti béremelést akar a legalacsonyabban fizetett tagjai részére. Ez a csoport kb. 2,000, főleg portoiikói munkásból áll, akik nemrégen lettek a szakszervezet tagjai. A régebbi, jobb szakképzettséggel biró tagok fizetése $2.50-től feljebb, néha 4 dollárig terjed és ezek részére a szakszervezet nem kér javítást. A szó- banforgó alacsonyfizetésü munkások órabére, ha megkapják a kért 5 dollárt, nem lesz több, mint 1.43 dollár. A szervezett műhelyekben heti 35 órát dolgoznak a munkások. Az aeéizem hajszolja munkásait Néhány héttel ezelőtt rámutattunk, hogy az acélüzemek munkásaik bőrén és a vásárló közönség rovására igyekszenek a sztrájk alatt elvesztett profitjukat behozni. Most a Jones & Laugh- lin acélóriás tizeiméit óhajtjuk kiemelni. Mint tudjuk, a Taft-Hartley-törvénv vissza- kényszeritette a munkásokat az acélüzemekbe. Ugyanakkor a Taft-Hartley-törvény azt is kimondja, hogy a 80 nap tartamára a sztrájkot megelőző, tehát az u. n. “Status Quo” üzemi helyzet áll fenn. November 7-én 'a részvénytársaság elnöke, Avery C. Adams levelet küldött a munkásokhoz, melyben biztosítja őket, hogy “a társaság tiszteletben tartja a sztrájk előtt fennálló üzemi megegyezéseket”. Három nappal később, tehát november 10-én J. W. Jmel igazgató a hatalmas üzem munkavezetőihez utasítást küldött ki, amelyből egy az acélunió kezébe került. Ez az utasítás öt pontban foglalja össze azt, hogy a munkaerőt a minimálisra kell szállítani és a termelést fokozni kell, hogy az elvesztett profitot igy behajthassák rajtuk. Arról is beszél, hogy a közönségnek sem kell a legjobb minőséget adni, hanem kiküldeni mindent, ami elfogadható. Terjedelme miatt nem közölhetjük az utasítás teljes szövegét, de idézünk belőle néhány fontosabb adatot: “A felügyelő dolga, hogy mihelyt az üzem a teljes termelést elérte, minden munkát megfigyeljen és a munkaerőt a minimumra redukálja. Miután az üzemzárás iszonyú profitveszteséggel járt, a termelést a maximumra kell mindenütt fokozniuk, abból a célból, hogy a veszteségek egy részét még az idén behozzuk. . . Miután nagy a kereslet, vehetünk bizonyos szabadságokat vásárlóinkkal szemben, hogy célunkat elérjük, olyan minőségű anyagokat is kiküldhetiink, amit nem tehettünk jneg a sztrájk előtt. “Igyekezzünk minden óra tonna-termelését fokozni, minden munkaegységnél. “Semmi körülmények között ne dobiunk ki a rendelésekből olyan acélt, amely használható, ha csak nem olyan rossz, hogy használata komoly bajokkal járna. “Ismét ki kell hangsúlyoznunk, hogy mindent el kell követni a termelés költségeinek leszállítására, fokozni minden egység termelését és a maximumot kiszállítani”. Más szóval, hogy az acélunió elnökét, McDonal- dot idézzük: “Hajtani kell a munkásokat és a selejtes árut a- vásárlók nyakába lehet varrni”. McDonald irt is Eisenhower elnöknek és a kongresszus tagjainak, kérve, hogy vizsgálják ki a Jones & Laughlin üzem törvénytelen eljárását. Mintán az újságírók is hírét vették a dolgoknak, próbálták az üzem igazgatójától megtudni az utasítás részleteit, de süket fülekre találtak. Mindössze a november 7-én kiküldött levélről voltak hajlandók beszélni. A rádió, a TV és az összes újságok tudomást szereztek az üzem eljárásáról, de azért biztosak vagyunk benne, hogy nem fogják azt az amerikai nép elé hozni. Nyilvánvaló, hogy az acélüzemek most sem tárgyalnak komolyan a szakszervezettel és ha a munkásokat január végén ismét sztrájkba zavarják, nem lehetne újabb sztrájkot tiltó törvényeket hozni, már pedig erre készülnek az acélbárók és erre készülnek a kongresszus reakciós tagjai. Ezt viszont nehéz volna nyélbe ütni, ha Amerika népe tudná, hogy az acélüzemek célja még több munkás elbocsátása és a megmaradtak termelésének újabb fokozása. mHIIHIllllUIIIUIUIIIIIllllllllllk AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK kamatjainak New Yorkra eső része évente egy és fél millió dollárra rúg. Minden férfi, nő, és gyermek 87 dollárt fizet erre egy évben New York államban. 4 { Munkásmozgalom ^ ^ A A ^ A ■* A. A 4. A, A, A A A , A A A A A A A A ^ A A m AZ NAM. AZ UNIÓ ÖSSZETÖRÉSÉT KÖVETELI
