Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-31 / 53. szám
Thursday,• December 31, 1959 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Évzáró gondolatok Az elmúlt év 10 legfontosabb híranyaga. — Mit várhatunk jogosan az 1960-as évtől? Irta: GERÉB JÓZSEF Az amerikai újságok régi szokása, hogy az évforduló táján futó pillantást vetnek a haldokló évre és felsorolják annak legfontosabb eseményeit. Eleget téve ennek a szokásnak, ime itt adjuk mi is az általunk legfontosabbnak tartott 10 eseményt, amelynek sorrendjét ki-ki megváltoztathatja saját Ítéletének megfelelőleg. 1. Az 1959-es év legfontosabb eseménye a Szovjetunió miniszterelnökének, Nikita Kruscsevnek amerikai látogatása volt. (Ezt az eredményt kapta a United-Press-International hírszolgáltató vállalat azon lapok szerkesztőitől is, akiket ez a vállalat lát el hírekkel.) Talán nem is kell bővebben magyarázni, hogy ennek a látogatásnak nagy fontossága abban rejlik, hogy ENYHÍTETTE A HÁBORÚS feszültséget, amely örökös kríziseivel a végleges nagy katasztrófa felé vitte az emberiséget. Azóta a háborús feszültséget élesztő nyilatkozatokra vagy intézkedésekre célozva gúnyosan kérdezik: “Talán ez is a Camp David-szellem jegyében történt?” Ezzel utalnak arra, hogy “Camp David” pihenőhelyen Kruscsev és Eisenhower megegyeztek abban, hogy a két nagyhatalom közötti ellentéteket igyekezni fognak békésen elintézni. Kruscsev útja előkészítője volt a későbbi csúcs- találkozásnak, amit állítólag Eisenhower külföldi utjai is alátámasztottak, noha a távirati hírek szerint azokon sok olyan nyilatkozatot tettek közzé, amelyek nem egyeztethetők össze a “Camp David”-szellemmel. 2. Habár nagyon cinikusan hangzik, de Kruscsev utazása mellett John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter halála volt a második nagy fontos esemény, mert csak Dulles halála tette lehetővé, hogy Nixon ellátogathatott Moszkvába és Eisenhower utasítására meghívhatta Kruscsevet. A gyarmati népek 3. Az események sorozatában Fidel Castro által vezetett kubai forradalom foglalja el a harmadik helyet, mert az a győzelem nagymértékben emelte a gyarmati népek forradalmi vágyát, látván, hogy ha erősen akarják, akkor megszabadulhatnak saját nemzetiségű elnyomóiktól is. 4. Negyedik helyen a tibeti népek felszabadítását kell említeni, mert az megmutatta, hogy véget lehet vetni a vallás nevében gyakorolt politikai, gazdasági és kulturális elnyomásnak is. 5. Az űrkutatás terén az orosz “Lunik” nyerte el az első helyet, mert sok fontos értesítést szerzett a Hold eddig ismeretlen oldaláról s azzal nagy szolgálatot tett az ür-tudománynak. 6. Az európai politikában DeGaulle hatalomra jutása Franciaországban keltett legnagyobb hullámokat. 7. Belügyek terén a televízión elkövetett csalások kirobbanása keverte fel legjobban a kedélyeket. A közönség elé tárult, hogy a hirdetések meghallgatására milyen csalásokkal vették rá a közönséget, de ugyanakkor maguk a hirdetések is hasonló durva csalásokat tartalmaztak. 8. Az acélsztrájkkal is igen sokat foglalkozott a sajtó. Ez a probléma még mindig függőben van. 9. Eisenhower elnök, meg számos főpap nyilatkozata után megint előtérbe került a szüléskorlátozás kérdése. 10. A két uj állam: Alaska és Hawaii felvétele az államok sorába fejezi be a legfontosabb hírek sorozatát. Mit várunk a jövőtől? Ami elmúlt, azon már nem lehet változtatni. Az ismeretük azonban jó, hogy okuljunk belőlük. Ha ránk bíznák, hogy a múlt év eseményeire támaszkodva milyen reális (vagyis elvárható) követeléseket tehetünk fel az újévnek, ime, felsoroljuk azokat is. Nyomatékosan megismételjük, hogy csak olyasmiket sorolunk fel, amiket jogosan elvárhatunk, amelyek tehát nem ijeszthetik el még a gyenge ifjonc gyanánt jelentkező újévet sem. 1. Jogosan elvárhatjuk, hogy minden oldalról kitartóan és őszintén dolgozzanak azon csúcstalálkozó érdekében, amely megköti a fegyverkezés beszüntetését elrendelő egyezményt. 2. Elvárhatjuk, hogy itt, az Egyesült Államokban már most megkezdik a gazdaság átszervezését, úgy, hogy a háborús szerek gyártását mind- nagyobb mértékben a békebeli használatra szánt dolgok készítése foglalja el. A munkások jogai 3. Miután köztudomású, hogy az egyetemeket és (college) főiskolákat nagy bankok és iparvállalatok adományai és részvényesei tartják fenn, azokat az állami vagy szövetségi kormánynak kellene átvenni, mert igy csak háborús szellemben nevelik az ifjúságot, hogy azok csak az ő javukat szolgálják. 4. Az acélsztrájkból nyert tanulság mutatja, hogy a hatalom úgy a Taft-Hartley-, mint az annak javítására készített Landrum-Griffin-törvé- nyeket csak a munkások ellen használja fel, azért a munkásság joggal követelhet olyan törvényeket, amelyek a munkáltatók kiváltságait is megnyirbálják. 5. Az év vége felé napvilágra jutott, hogy a gyógyszereket készítő nagy cégek minden gondolatot meghaladó, határtalan nagy, valóban zsaroló profitra dolgoznak. Ez újból előtérbe hozta a gyógyítás társadalmasításának problémáját, amely lehetővé tenné, hogy a kormány az ily csalásokat ellenőrizve a szegények részére is elérhetővé tenné az orvosok által rendelt gyógyszerek használatát. Polgár-szabadságok 6- A televízión át elkövetett nagy csalások viszont azt követelik meg, hogy a kormány ellenőrizze a sajtó minden ágában leadott hirdetéseket, még akkor is, ha azokat tudományos jelszavakba, vagy vallásos mezbe bujtatják. 7. Mack Parker meglincselőinek eltitkolása, hogy megmeneküljenek a jó kiérdemelt büntetés alól, azt mutatja, hogy a déli államokban még mindig csak mulatságszámba veszik a színes népek meglincselését. Ezért ideje lenne, hogy megJohn L. Lewis nyugalomba vonul WASHINGTON. — John L. Lewis, a bányászunió elnöke kinyilatkoztatta abbeli szándékát, hogy januárban lemond elnöki állásáról és átadja helyét Thomas Kennedy alelnöknek. John L. Lewis 40 éven keresztül vezette a bányászokat és február 12-én lesz 80 éves. Rendkívül érdekes karriert futott be és ő volt egyike azoknak, akik a CIO szervezetét megalapították. John L. Lewis nyílt levelet küldött a bányászok lapjának, a “Mine Journalénak lemondásáról és abban többek között a következőket irta: “Hosszú évek voltak, néha a rámnehezedő teher majdnem elviselhetetlennek látszott, de azért előre haladtunk. Eleinte igen alacsony bérért dolgoztak a bányászok, hosszú órákat, örökös veszélyben, egészségükkel senki sem törődött, gyermekeik helyzete kilátástalan volt. Gyenge szak- szervezet mellett, polgártársaink, a köznép képviselői érzéketlenek voltak bajaik iránt. Ma kitartásuk és mélységes hűségük szakszervezetük iránt más helyzetet nyújt. Fizetésük ( a bányászoké) legmagasabb az országban, munkaórájuk a legrövidebb, jobb biztonság, egészségesebb körülmények, védett öregség,, gyermekeik részére a többiekkel egyenlő alkalom és erős szakszervezet, jó pénzügyi alappal az osztályrészük”. “A szénbányászati iparban elért haladás rendkívüli szolgálatot tett ugyanakkor a nép jólétének és javulást hozott létre egész Amerika élet- színvonalában”. “A holnap uj problémákat hoz, megállás nélkül. E tény miatt nem kell különösebben aggódniuk tagjainknak mindaddig, amig szakszervezetük erős, politikájuk egészséges és hűségesen támogatják tisztviselőiket és képviselőiket, akik érdekeiket szolgálják”. Majd köszönetét mondott a tagságnak hűséges támogatásáért és annak a reményének adott kifejezést, hogy helyét az arra érdemes Thomas Kennedy foglalja el és hogy részére a következő alkotmányos konvenció megadja, munkájának fel- értékelése után, a tisztességes elbocsátást. hozzák á már regén esedékes lincselés elleni szövetségi törvényt. De ugyanakkor elvárhatjuk, hogy a következő évben már mindenütt végrehajtsák az iskolák integrálását is. És itt kell megémliténünk. mért bizonyos tekintetben szorosan csatlakozik a fajgyűlölet mindenféle megnyilvánulásának felszámolásához, hogy éppen ideje lenne már az alkotmány biztosította szabadságjogok tiszteletének helyreállítása is. Vessenek tehát véget a politikái pöröknek, a gondolatszabadság korlátozásának. Az annyit hangoztatott amerikai demokráciával nem egvez- tethetö össze, hogy embereket politikai VÉLEMÉNYEK miatt elmozdítsanak állásaikból, bebör tönözzék vagy deportálják őket. Ennek a szégven- foltnak a letörlése is már régen esedékes, Esedó« kés az is, hogy Morton Sobellt, Henry Winstont és Gil Greene politikai foglyokat kiengedjék börtönükből. 9. És itt lenne az ideje, hogy a kongresszus mindkét háza tagjainak megtiltsák a “nepotizmus” név alatt ismert olyan csalásokat, melyeknél családjuk tagjait a fizető listára teszik s igy az adófizetők terhére évi 10—16 ezer dollárokat utalnak ki semmilyen szolgálatokat nem nyújtó, gyakran egészen fiatal, még iskolába járó gyermekeiknek, avagy a kártyapartikon szorgoskodó feleségüknek. A Taft memorandum 10. És végre ajánlatos lenne, ha a szavazó polgárok megjegyeznék a nemrégen napfényre került “Taft memorandum” intelmét. Stephen M. Young (D., O.) szenátor ugyanis nyilvánosságra hozta az 1952-ben elhunyt Robert A. Taft szenátor egy levelét, amelyben Taft azt irta, hogy 1952-ben azért nem nyerte el a republikánusok elnökjelölését, MERT A GAZDAG EMBEREK, AKIK A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYT PÉNZELIK, KIJELENTETTÉK, HOGY NEM ŐT, HANEM MÁS VALAKIT TÁMOGATNAK. Ezt látva, beadta a derekát és Ike mellé állt. Most Richard Nixon hívei siettek bejelenteni, HOGY NIXONT EZ A BAJ NEM ÉRHETI, MERT A GAZDAG EMBEREK BEJELENTETTÉK, HOGY ŐT FOGJÁK TÁMOGATNI. Igen ám, de az ilyen nagy financiális támogatást nem adják ingyen. Azért viszontszolgálatot várnak és kapnak is. Ezt a szegény szavazó polgárnak nem kellene elfelejteni. Ez mutatná, hogy a múlt eseményeiből okulni is lehet. Papok, rabbik kérik a próbarobbantások végleges beszüntetését New Jersey államban Bergen körzet egyházi vezetői alapos tanulmány tárgyává tették az esetleges nukleáris háború várható következményeit. Négy héten keresztül hetenként egy szeminári- umszerii előadáson vettek részt a Dumont-i Calvary Methodist Church helyiségében, ahol vezető személyiségek a fizika, a belgyógyászat, a pszichológia és a nemzetközi politika szempontjából ismertették az atomháború minden borzalmas meg nyilatkozását és veszélyét. A hallottak arra késztették a különböző vallásos csoportokhoz tartozó papokat és rabbikat, hogy közösen aláirt kérelemben felszólítsanak minden államot, hogy “a nukleáris kísérleteket véglegesen szüntessék be, politikai nézeteltéséseket tárgyalások utján intézzenek el és nemzetközi viszonyo rendezésére létesítsenek világ-törvényeket”. Amerikai Magyar Sző Subscription ln C. S. and Canada for one year $7.00, tor six months $4.00. Foreign Countries for one year $10.00, for six months $5.00. Siófizetési árak: New York városában, az USA-baa éc Kanadában egy évre $7.00 félévre $4.00. Minden más külföldi országba egy évre $10.00, félévre $5.0*. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: US East 18th Street, New York 3, N. Y. Telefon: AI. 4-0397 EUentmondás: Egy hátralékos előfizető!
