Amerikai Magyar Szó, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-16 / 29. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 16, 1959. A LAPKONFERENCIA LEFEKTETI LAPUNK SZERKESZTÉSÉNEK IRÁNYELVEIT A legnagyobb siker jegyében zajlott le a Magyar Szó országos konferenciája Los Angelesben julius 4. és 5-én. Delegátusok jöttek az ország különböző államaiból, mint Ohióból, Illinoisból, Connecticutból, New Yorkból, valamint Kalifornia több városából ; több állam, mint Michigan, Pennsylvánia, Florida, Wisconsin és New Jersey megbízással képviseltették magukat a konferencián. A vendéglátó kaliforniaiak a legnagyobb vendégszeretettel és felkészültséggel várták a delegátusok és vendégeket, akik régen nem látott barátaikkal, ismerőseikkel találkoztak ez alkalommal. Péntek este egy előzetes megbeszélést tartottak a delegátusok, hogy előkészitsék a napirendet, és igy hozzá segítsenek a konferencia sima lefolyásához. A szombat reggeli ülésszak elnöke Adams István volt Clevelandból. Több jelenlevő kérésére az ülésszak első pontja a Nők Világa jelentése volt, melyet Gyarmaty Kató tett meg. A jelentést érdeklődéssel hallgatták meg a jelenlevők, majd a legnagyobb megértés hangján szóltak hozzá a kérdésekhez. Több építő kritika hangzott el, ugyancsak kihangsúlyozták, hogy a Nők Világa igen hasznos munkát fejt ki az amerikai magyar nők között. Határozati javaslatot fogadtak el a Nők Világa építésére és ígéretet tettek, hogy a jövőben is mindent el fognak követni a magazin támogatására. A délutáni ülésszak elnöke Fischer János volt Chicagóból, aki felszólította Rosner Sándort a Magyar Szó ügyvezető szerkesztőjét, hogy tegye meg a jelentését. (E jelentés első részét lapunk jul. 2.-i számában közöltük.) A lap ügyeiről szólójelentést, beleértve a Fodor Erna munkástárs- nö által készített gazdasági jelentést, a jelenlevők.^ legnagyobb figyelemmel hallgatták. A jelentest élénk vita, hozzászólások követték. Többen a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak a lap irányvonaláról és a delegátusok bizalmat szavaztak úgy az ügyvezető bizottságnak, mint a külmunkatársaknak, felhatalmazva a new yorki bizottságot, hogy szükség esetén sorait bővitse ki. Szombaton este a los angelesi lapbizottság gyönyörű bankettet rendezett a delegátusok és vendégek tiszteletére a Munkás Otthonban. A los angelesi munkástársnőket és munkástársakat dicséri a bankett sikeres lerendezése. A los angelesi yédelmi bizottság nevében Rose Chernin üdvözölte a megjelenteket; az est disz-szónoka Csont Péter volt, akinek beszédét nagy tapssal kisérték. (Lásd lapunk jul. 9. számát.) E. H. Neuwald is ékes szóval hívta fel a közönség figyelmét lapunk fontosságára, majd Faragó Zsigmond kérte fel a jelenlevőket a haladószellemü sajtó támogatására, mire az összegyűltek több, mint $1.400-al járultak hozzá lapunk fenntartásához. A vasárnap reggeli ülésszakon, melyet Róth Ernő vezetett le New Yorkból, a határozati javaslatok megtárgyalására került a sor. Javaslatokat fogadott el a konferencia az amerikai-magyar barátságról, a genfi tárgyalásokról, a munkanélküliségről s a szakszervezetek feladatairól, az integrálásról. A konferencia megvitatta az ujame- rikások bizottságának felhívását és leszögezte, hogy a régi amerikások szimpátiával néznek erre a megmozdulásra és Ígérik, hogy tőlük telhetőén megadnak minden támogatást. A lap gazdasági helyzetének megvitatása során a konferencia leszögezte, hogy jobban ki kell terjeszteni a fenntartó gárdát, szorgalmazni kell a lapnak minél több ujságsztendre való elhelyezését. A konferencia elfogadta, hogy a következő évben 200 uj előfizető megszerzésére és az előrelátható 20 ezer dolláros deficit előteremtésére kvóták alapján kampány induljon meg, január 15. kezdettel és ezt megelőzően a központ mutassa ki az egyes kerületek évi hozzájárulási összegét. A bronxi delegátus azon javaslatát, hogy a new yprki lapbizottság hívja ki versenyre a dél-kaliforniai lapbizottságot a lapépitési kampányban a jelenlevők nagy tapssal fogadták. Majd megelégedéssel vették tudomásul az idei naptár sikerét éít' annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a V'ő évi naptár is hasonló jó eredményt fog hczr'. A vasárnap délutáni ülésszakon, melynek elnöke Nánássy Dezső dél-kaliforniai delegátus volt, k moly tárgyalás anyagát képezte a “Tény” nevű kaliforniai havilap jelentése. Majd a Védelmi Bizottság számolt be az elmúlt évi aktivitásairól, melyet a jelenlevők a legnagyobb elismeréssel vettek tudomásul. Elfogadták azt a javaslatot, hogy magyar bizottság alakuljon Csont Péter védelmére, akit polgárpapirjától akarnak megfosztani. A tárgyalások folyamán felmerült az országban még működő munkás otthonok kérdése. A konferencia felhatalmazta az ügyvezető bizottságot, hogy ahol szükségesnek tartja, ott tanáccsal járuljon hozzá az esetleg felmerülő problémák megoldásához. Ezután a konferencia köszönetét nyilvánította a vendéglátó kaliforniai munkástársnőknek és munkástársaknak, valamint a Munkás Otthon gondnokának azért a szeretetteljes fogadtatásért, amiben a delegátusokat és a vendégeket a két napon keresztül részesítették. Határozat az amerikai—magyar barátságért Az Egyesült Államok és Magyarország között mesterségesen szított áldatlan feszlütség megszüntetésére és az amerikai és magyar nép közötti barátság kimélyitésére, indítványozzuk: 1. ) Az amerikai magyar intézmények, úgymint egyletek, egyházak, kultur- és spor [egyesületek, magyar házak és munkás otthonok vezetősége és tagsága, minden kínálkozó alkalmat használjon fel arra, hogy szenátoraink, képviselőink, az államok kormányzói és városaink vezetősége figyelmét e lépés fontosságára felhívjuk; 2. ) ugyané hatóságok figyelmét irányítsuk arra a tényre, hogy az Egyesült államok az ipar, a kereskedelem, a földművelés, a sport, a művészet és irodalom terén elért óriási eredményeit, megfelelő és gyakori kultur- és sport-csere révén közvetlenül mutathatná be a magyar nép széles rétegeinek; ugyanakkor 3. ) e hatóságok figyelmét irányítsuk arra a tényre is, hogy a számbelileg kis magyar nemzet a tudomány, a kultúra, az irodalom és sport terén, világszerte elismert meglepően nagy eredményeket' ért el, aminek következtében rendszeresített kultur- és sportcsere mindkét ország számára komoly nyereséget jelentene; továbbá 4. ) e hatóságok közbenjárását kérjük a jelenlegi és az amerikai demokratikus hagyományokkal ellenkező postai cenzúra megszüntetésére, amel'vel póstahatóságaink magyar származású amerikai polgárok ama alkotmányban biztosított jogát próbálják korlátozni, hogy szülőföldjükről érkezett könyvek, újságok és egyéb nyomtatványok kézbesítése minden késedelem és zavart célzó levelezés nélkül történjék; és végül 5. ) a magyar intémények tagsága és vezetősége vesse latba minden befolyását, hagy az amerikai sajtó—beleértve a magyar nyelven megjelenő lapokat is, — tegye magáévá ez indítvány istá- polását és hasson oda, hogy az amerikai és magyar nép közötti hagyományos, őszinte és meleg barátság kimélyitésére a lépések haladéktalanul megtörténjenek. Határozat az integrálásról Az Amerikai Magyar Szó minden erejével támogatja azt a haicot, amit a néger nép a fajgyűlölet ellen és az iskolák integrálása érdekében kifejt. A legfelső bíróság integrálást elrendelő hatá-* rozata óta sok harcnak voltunk szemtanúi, hogy csak egyet, a Little Rock-i iskolahelyzetet említsük, amely alkalommal lapunk ugyancsak felismerte kötelességét és hasábjain a lehetőségekhez képest foglalkozott a kérdéssel. Támogattuk és támogatni fogjuk a jövőben is az ifjúsági megmozdulásokat az iskolák egybeolvasztása érdekében és felhívjuk olvasótáborunk figyelmét, hogy minden ilyen mozgalomnak adja meg a lehető legnagyobb támogatást, hogy a néger nép elfoglalhassa hazánkban azt a helyet, amely őt megilleti. A Nők Világáról « Az amerikai haladószellemü magyarság büszkeséggel néz azon intézményére, amelyet 25 évvel ezelőtt alapított és melyet azóta állandóan fenntartott, mint az amerikai magyar nők haladószellemü folyóiratát. Büszkék lehetünk erre a folyóiratra már azért is, mert a haladó szellemű egész amerikai nőmozgalomban ezideig a Nők Világa az úttörő. A Nők Világa az elmúlt 25 évben mindig uti- társa volt a Magyar Szónak és elődeinek és képes volt olyan családokhoz eljutni, amelyeknek heti lapunkat nem lehetett kezébe adni. Még a mai napig is olvasótáborának lényeges része nem olvassa a Magyar Szót. A Nők Világa szerkesztése és kiadása körül bizonyos hibák megmutatkoztak, amelyekért úgy az ügyvezető bizottság, mint a Nők Világa szerkesztősége a felelős. E hibák közé tartozik az is, hogy nem voltunk képesek a folyóirat körül oly bizottságot kiépíteni, amely segitőkezet nyújthatna a szerkesztőségnek. Ez az oka annak is, hogy bizonyos határozatokat, mint pld. a Nők Világa külsejének megváltoztatása, önkényesen vittünk át gyakorlatba, amely azután félreértésekre adott okot az olvasótábor körében. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy maga a változás üdvös volt mert lényeges megtakarítást jelent. Az országos lapkonferencia köszönetét mond Gyarmaty munkástársnőnek azért az áldozatkész munkáért, amelyet évek hosszú során át kifejtett a Nők Világa szerkesztése és kiadása körül. Ugyancsak kifejezi köszönetét azoknak a munkástársnőknek és munkástársaknak, akik 25 évvel ezelőtt a Nők Világát megalapították és mindenek fölött köszönetét mond mindazoknak akik a lap olvasótáborában lehetővé tették a lap folytonos megjelenését. A következő években történjék meg minden lépés az irányban, hogy a hibákat kijavítsuk, élénk szerkesztő és ügyvezető bizottságot próbáljunk kiépíteni a Nők Világa körül, amelynek az legyen a feladata, hogy szorosabb együttműködést építsen ki az olvasó táborral és építsen fel egy írógárdát. Felhivjuk a lapunk külmunkatár- sainak közreműködését a Nők Világa tartalmának élénkítése érdekében. Ugyanakkor mindent el kell követni, hogy a Nők Világa anyagi bázisa biztosítva legyen, hogy ez a haladó szellemű női magazin még hosszú évtizedekig fennmaradjon. Határozat a háború és társadalmi kérdésekről Mint a Genf városban tartott külügyminiszteri konferencia eredménytelensége mutatta, az emberiséget még mindig komolyan fenyegeti a nagy világkatasztrófa. Azért mi úgy tartjuk, hogy a béke biztosítására okvetlenül szükséges a nagyhatalmak államfőinek CSÚCSKONFERENCIÁJA, minélfogva minden ilyen irányú törekvést támogatunk. Azomban tisztában vagyunk azzal, hogy a BÉKE legádázabb ellensége a háborús szellem élesztőse, politikusok és militaristák kardcsörtető beszédei és háborús incidensek rendezései. Törekednünk kell tehát a háborús fenyegetések kiküszöbölésére. Miután a müveit világ legkiválóbb tudósai állítják, hogy az atom- és hidrogénbomba robbantások károkat okoznak nemcsak a jelen, hanem a jövő generációra is, követeljük az ily robbantások és kísérletek AZONNALI megszüntetését. E helyett ajánljuk a népek közti egyetértés s barátságos viszony ápolását; ez nyilvánuljon meg a tudósok, a művészek, diákok s sport- csoportok kicserélésében és az utazások teljes szabadságában. Köztudomású dolog az is, hogy a háborús szellemet a fegyverkezésben és a hadiszállításokban rejlő nagy profit táplálja s ma az Egyesült Államokban ez tartja forgásban az iparok kerekeit. Azért követeljük, hogy iparainkat a fegyverkezés csökkentésével át kell építeni a háborús termelésről a békés célú áruk termelésére. De az is köztudomású, hogy a háborús iparok ellenére is igen nagy a munkanélküliség, tehát ajánljuk, a munkaidő rövidítését, a “Social Security” korhatár leszállítását, továbbá kórházak, iskolák, lakóházak, utak és mindenféle más közmunkák GYORS NÖVELÉSÉT. Ujamerikások levele a konferenciához New York, 1959, junius 26. Igen tisztelt Munkástársak: Már idestova három éve lesz, hogy Amerikába érkeztünk. Lassan, akarva, nem akarva, felismertük osztály helyzetünket és áttekintve az amerikai magyarság életét, úgy látjuk, hogy hozzánk hasonló ujamerikásoknak nagyon nehéz egy megfelelő szervezetet találni, ahol elveinknek és
